Pincéktől forrásokig a Mátra nyugati kapujában

• Szurdokpüspöki központjából a P jelzésen jutunk el a pincesorhoz.
• A pincesor végén jobbra, jelzetlen útra térünk, ezen kötünk át – és érkezünk meg egy kis kápolnánál – a Z+ jelzésre.
• A kápolnától a Z+ jelzést követjük az Isten-fa-tető nyugati oldalában található elágazásig.
• Az elágazásban jelzetlen, igen meredek ösvény vezet le a Szent Kereszt-kútig.
• A forrástól visszatérünk a Z+ jelzésre, amit a P+ jelzésig követünk.
• A P+ jelzést a Köszvény-kútig követjük.
• A Köszvény-kúttól a műút mentén haladó régi kisvasút jelzetlen töltésén térünk vissza Szurdokpüspökibe.

A túra részletes leírása:

Hanák Kolos szülőfalujában

Szurdokpüspöki nevét a települést érintő Szurdok-patak mélyen bevágódott, valóban szurdokszerű völgyéről kapta – amelyet túránk során is érinteni fogunk –, a „püspöki” pedig a környék egykori birtokosára utal: a hosszú múltra visszatekintő Szurdokpüspökit Szent István 1004-ben adományozta kilenc másik faluval együtt az egri püspökségnek.

A túrát a Szurdokpüspöki, Szabadság tér buszmegállóból indítjuk, innen a P jelzésen vágunk neki a hangulatos község felfedezésének. 1851-ben itt született a mátrai turizmus atyja, Hanák Kolos, akinek életével és munkásságával a róla elnevezett emlék- és közösségi házban ismerkedhetünk meg. Az ő nevéhez fűződik a hegység első jelzett turistaútjainak kialakítása, illetve a mai Magyarország első turistaegyletének, a Kárpát Turista Egylet Mátra osztályának is alapítója volt. Halálának 100. évfordulóján, 2023-ban szobrot avatott a település önkormányzata, de a Mátrafüred és Mátraháza között található kilátó is az ő nevét őrzi.

Bor és víz

A falu északkeleti szélén, a Béke utcán található hangulatos pincesoron szép kis présházak sorakoznak egymás mellett. Régen a falu környékén több mint száz hektáron termeltek szőlőt, ma már kis parcellákon folyik csak a termelés, főleg ezerjó, kékfrankos, kékoportó és muskotályos fajták kerülnek a hordókba. A P jelzés végigvezet a pincesoron, majd annak végén, egy közkútnál jobbra, jelzetlen útra térünk – hamarosan átérünk a Z+ jelzésre.

Kis kápolnát hagyunk el, majd meredek, jelzetlen ösvényen ereszkedünk le a Hollós-dombon található Szent Kereszt-kúthoz. Alternatívaként a Szurdokpüspöki keleti határában vezető aszfaltos utat ajánljuk, amelyen komolyabb szintemelkedés nélkül kereshetjük fel a forrást.

A Szent Kereszt-kút (vagy Istenanya-kút – ez a kettős elnevezés a forráshoz kötődő vallások dualitását is jól tükrözi) vizét nemcsak a helyiek isszák, de az ország távoli pontjairól jönnek érte. A néphit szerint hajdan itt pihent meg és oltotta szomját Szűz Mária, s ennek köszönhetően a kút vize gyógyító erőt kapott. A katolicizmus mellett az ősmagyar misztikum hívei is különleges energetikájú helyként tekintenek a környékre, akik rendbe is tették azt: a kút fölé egy hatalmas turult formázó fából faragott tetőt állítottak. A Szent Kereszt-kút szakralitásában és épített környezetében tehát két, egymásnak látszólag ellentmondó hitvilág szinkretizmusa valósul meg.

A forrástól vissza – vagy fel – kell kapaszkodnunk a Z+ jelzésre, s ezúttal már nem kerülhető el a meredeken felfelé vezető, jelzetlen ösvény. A jelzés elvezet egy barlang mellett, szűk bejáratán át be is lehet nézni az üregbe: a 18. században egy ferences remete élt itt.  

Panorámás hegymenet, zord szurdok

A Z+ jelzés a 442 méter magas Isten-fa-tetőre vezet fel. A hegy teteje felé közeledve kiérünk az erdőből, így gyönyörű kilátást élvezhetünk a környező hegyekre, többek között a szomszédos Nagy-hársas magányos tömbjére.

A csúcs túloldalán jobbra, a P+ jelzésre váltunk. Ezen haladunk át a Mátrai Bivalyrezervátum területén, ahol a névadó állatokon kívül, lovak, szamarak figyelő tekintete is kísér bennünket. A turistaút a Szurdok-patak völgyébe érkezik le, amely mentén két forrás is fakad, az Eszter-forrás és a Köszvény-kút. Ez utóbbi vasas ízű vizének, ahogy az nevéből is sejthető, gyógyhatást tulajdonítottak.

A Köszvény-kút után visszafordulunk, és a Szurdokpüspöki és Gyöngyöspata között vezető országutat követjük nyugat felé. Az Eszter-kút elhagyása után egy sorompóval lezárt régi szervizúton tehetünk kitérőt a falu régi kőbányájába, amelynek falán a szivárgó vízből télen, hosszantartó fagyos napokon hatalmas jégzuhatagok képződnek. Szurdokpüspökibe a közút mentén haladó régi vasút jelzetlen töltésén, a Fenyves Fogadó érintésével jutunk vissza.