Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Tájhatáron a Mátraalja peremén

Gyalogtúra · Mátravidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Havas kiemelkedése
    / A Havas kiemelkedése
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alföld és a Mátra pereme
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A János vára meredek oldalában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kora őszi színesdés a János vára alatt
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátrai tölgyes
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyesből a fenyvesbe
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Muzsla-gerinc a János váráról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlők a Mátraalján
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyöngyös és az Alföld a Havasról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Somlyó irányába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes tömbje a Havasról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Fajzatpuszta felé
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kopasz tetejű Világos-hegy
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyöngyöstarján
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Delelő-kút (Nagy Cser-kút)
Pompás kilátópontokat felfűző túránkon végig a hegyvidék és a sík terület találkozásánál haladunk a Mátraalja nyugati részén harántolva. A hegység déli vulkáni kúpjairól – az elhelyezkedés jellegéből adódóan – eltérő kilátásokat kapunk: egyik irányban az Alföld vidékét, míg átellenben a Mátra hegytömegét csodálhatjuk.
nyitva
nehéz
Hossz 19,5 km
5:50 óra
817 m
781 m
„Mátraalján, falu szélén lakik az én öreg néném” - kezdődik a népszerű verses mese, az Öreg néne őzikéje. Ha a nénével nem is találkozunk, mátraaljai falut és őzeket megpillanthatunk kirándulásunk során. Útvonalunk dandárja éppen az erdő és a hegylábi települések külterületein kialakított kultúrtáj peremén lavíroz. Elejét és végét a napsütötte hegyoldalak vulkáni termőtalaján díszlő szőlőskertek látványa kapcsolja össze Szurdokpüspöki és Gyöngyöstarján határában, de az uralgó pontokról kitekintve más helyeken is feltűnnek majd az alacsonyabb térszínek gyümölcsösei. Kilátásból nem lesz hiány utunkon, számos helyről tárul majd fel a környék panorámája. Érintünk három forrást, patakokon kelünk át, és felkapaszkodunk az egyik magasabb déli Mátra-csúcs, a Havas 594 méteres ormára.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2021-03-08
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Havas, 599 m
Legalacsonyabb pont
142 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Szurdokpüspöki, Szabadság tér buszmegálló (141 m)
Koordináták:
DD
47.855945, 19.693974
DMS
47°51'21.4"N 19°41'38.3"E
UTM
34T 402306 5301115
w3w 
///elhoz.párhuzam.szörp

Végpont

Gyöngyöstarján, autóbusz-váróterem buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Szurdokpüspökiből a Z jelzésen észak felé indulunk, majd a pincesoron át keleti irányba hagyjuk el a községet.
  • A János vára alatti kereszteződésben a S+ jelzés ösvényére fordulunk, és a Havas csúcsán keresztül Fajzatpusztára túrázunk.
  • Fajzattól a Z+ jeleket követve a Kisdombi erdészházig bandukolunk.
  • Egy jobbos fordulót követően a Z▲ jelek irányítanak Gyöngyöstarján központjáig.

A túráról részletesen:

Szurdokpüspöki 

Szurdokpüspöki központjából, a Szabadság térről kezdjük vándorlásunkat északi irányba a Z jelzésen. Mellőzzük az Országzászló talapzatát, aztán a hatszögletű, míves díszkutat, ami utána jobbra, a Béke utcába kanyarodunk. Az iskola épületétől kitérőt tehetünk a barokk műemléktemplomhoz és az alatta álló Hanák Kolos Emlékházhoz - a Mátra turizmusának megteremtője ugyanis a községben született 1851-ben. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai természetjárás szervezésében, mint az igen tevékeny Mátra Egylet elnöke. Ő írta a hegység első útikalauzát, és aktívan részt vett a túrázási infrastruktúra megalapozásában. Nevét teljesítménytúra és egyesület is őrzi.

Ahogy elhagyjuk a község szélső házait, egy elágazásból kilátást kapunk déli irányba a Nagy-Hársas tömbjére. A geodéziai mérőtoronnyal koronázott egykori vulkán alatt folyik a Szurdok-patak, amiről a falu az elnevezését kapta. Ha kitérünk erre, meglátogathatjuk a 150 éves Mária kegyhelyet, a Káponkát; a táltos hagyomány iránt érdeklődők pedig kicsit tovább, a falu keleti szélén lévő Szent Kereszt kúthoz látogathatnak el. Az ősrégi kultikus helynek számító forrás környezetét 2008-ban rendezték és építették újjá.

A pincesoron átgyaloglás közben megemlékezhetünk a község jelentős boros múltjáról. Sok évszázada bortermelő vidék a Nyugati-Mátra termékeny vulkáni hegyszoknyája, amely fokozatosan simul a Zagyva síkjába. A folyó felső szakasza menti települések peremén a középkor óta díszlenek szőlők az oldalakban, bár ma már jóval kisebb a termőterület. A régies hangulatú pincefalu présházai mellett kezdünk a Mátrába felemelkedni. Itt még több helyen is találunk nyomós közkutakat, feltölthetjük kulacsainkat a túrára. Kiérve a faluból szőlők, gyümölcsösök és szántók között kanyargunk a széles úton, aminek felszínét a jégkorszakok idején lerakódott lösz borítja. Visszatekintve a templom tornya int búcsút a Zagyva-völgy és a Cserhát lankáinak előterében.

Hullámzó terepen a Mátraalján

Rövidesen a nyílt területről tölgyerdőbe lépünk, és a Diós-patak mentén kezdünk a Mátra hegyei közé behatolni. A köves mederrel párhuzamosan, széles kocsiúton érkezünk a faházikóval foglalt Delelőkúthoz, ahol pihenőpadot is találunk. A forrás elnevezése a legelőre kihajtott állatok déli itatására utal. A csorgót elhagyva nemsokára eltávolodunk a pataktól, és a Tilalmas-tető irányába kezdünk a völgyből kikapaszkodni, hogy a gerinc túloldalán a Rédei-Nagy-patak szurdokába térjünk. A hegyoldalban emelkedő útról balra feltűnik a Kis-, és Nagy-Koncsúr erdős oldala, gerincén a Muzslára vezető ösvénnyel.

A Tilalmas-tető alatti nyereg nyílt, füves laposáról tárul fel elsőként a jellegzetes kétarcú panoráma, amelyet túránk során még többször is látni fogunk. Az Alföld felé ellaposodó Mátraalja kultúrtájának falvait, és az ezekhez tartozó szőlő- és gyümölcsös kerteket, szántókat vizsgálhatjuk madártávlatból. A síkság peremén viszont megélénkül a térszín: a Mátra előretolt bástyáiként a legdélibb csúcsok emelkednek, köztük az 599 méteres Havas-tető masszív tömbje uralja a látványt. A piramis alakú vulkáni hegy útvonalunk része, nemsokára közelről ismerkedünk vele. Széles murvaúton megyünk tovább, majd egy gyümölcsös kerítésénél ösvényre térve, ligetes tölgyesen át a Rédei-Nagy-patak völgyébe szállunk alá.

A környezet beszűkül és gyökeresen megváltozik. A vízfolyás medre az áradások idején lehordott faágakkal és lekerekített kövekkel teli, a hegyoldal viharok által kidöntött, korhadó törzsekkel borított. Átkelünk a patakon, és a S+ jelzésre váltva meredek, kőmorzsalékos csapáson a János vára oldalában szuszogunk felfelé. Fiatal tölgyesben, az egykori vulkáni működés méretes lávapadjai mellett haladunk el. A csúcsot északról kerülő, kényelmessé váló szintútról feltárul a környék látványa. Szemközti a Galagonyás széles háta mögött a Muzsla-gerinc kiemelkedése húzódik, a másik irányban pedig a Nagy-Hársas betontoronnyal megjelölt orma magasodik. Bár a János vára nevében erődítésre utal, nem került elő olyan történelmi adat vagy lelet, ami ezt alátámasztaná.

Célkeresztben a Havas

Megenyhült terepen, periglaciális eredetű kőtenger mohás görgetegei mellett, szép tölgyesben mendegélünk tovább. Egy lekerített sarjerdő mellett vadetetőt érintünk, majd a füves aljú lombosból hirtelen sudár fenyves fái között találjuk magunkat. A gyantaillatú szakasz a hegy déli oldalában lévő Mély-völgy felső pereme, ami az ásványgyűjtők kedvelt helyének számít, mivel sok szép opál, kalcedon és kvarcit található alsóbb részén. Újabb tölgyesen átvágva érkezünk a Gyöngyöspata feletti terebélyes rétekre, amelyeken régebben szőlőt termesztettek. Következő célunk, a Havas tömbje immár elég közelről, hívogatóan jegecesedik. Cserjés-füves területen egy épületet mellett cammogunk el, majd erdőbe lépve a Puskaporos-forrás enyhén kénes vizével olthatjuk szomjunkat. A helyszín pihenőnek is kiváló, hogy erőt gyűjtsünk túránk legnagyobb emelkedője előtt.

Átlépve a Danka-patak gázlóján sziklás hegyoldalban kaptatunk felfelé, hogy újabb tisztáson átvágva folytassuk utunkat a fölénk tornyosuló Havas irányába. Még egy patakátkelés, és megkezdjük a kb. 250 szintméteres kapaszkodásunkat a hegy beerdősült oldalában. Kőtengeren keresztül, tölgyek és kőrisfák alatt lépkedve érjük el az első kilátópontot, ahonnan a Zagyva-völgyén túl a Cserhát és a Börzsöny felé kapunk panorámát.

Az 599 méteres hegytető nem ad kilátást, azonban ha kicsit továbbmegyünk, a turistaúttól jobbra kiváló nézelődőhelyeket találunk. Érdemes kisétálni a füves, lávakövekkel borított hegyoldalba az ösvényen, a környék innen tárul fel igazán.

A sziklás gyepterületről a hegylábi falvak és Gyöngyös városának látványa mellett a Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján határában lévő víztározók csillannak meg a napfényben, mögöttük pedig a párába vesző Alföld vonzza a tekintetünket. Jól kirajzolódnak a Mátraalja és a síkvidék találkozásánál elterülő, különböző jellegű mezőgazdasági területek mozaikjai: szőlők, gyümölcsösök, szántók, legelők és erdőfoltok váltogatják egymást. Keletre a Sár-hegy vonulata emelkedik, a Kis-hegy környéki dolomitbányák tájsebei mögött pedig a Mátrai Hőerőmű füstölgő hűtőtornyai meredeznek.

Fajzatpusztán át Gyöngyöstarjánba

Ereszkedőben a hegyről, egy másik pontról a Mátra belső régiójára látunk: a Kékes lenyűgöző tömbje emelkedik az ég felé. Felváltva gyalogösvényeken és széles erdészeti utakon kanyarogva jövünk le a Havasról, megnyugtató ligetes tölgyesben. A Kanász-rétnél balra röviden kitérve újabb kilátóhelyről, alacsonyabb perspektívából nézhetjük hazánk legmagasabb térségét, és innen már feltűnik a fajzatpusztai vendégház sátortetős épülete is.

A Visztra-tanya romladozó, felhagyott házcsoportja mellett átkelünk a Kalinka-patakon, és egy újabb csermelyt keresztezve a Katinka-forrás kifolyójánál vizet vehetünk. Kiérve az erdőből az elkerített szőlőtáblák között keskeny aszfaltútra érkezünk, amin jobbra fordulva a Z+ jelzésen folyatjuk a vándorlást. Szemben, az erdősávon túl a fajzatpusztai természetvédelmi terület található. A védettség oka, hogy a már középkor óta lakott helyen a 18. század végén az Almásy család földszintes kúriát építtetett, és köré angolparkot létesített. Két tavat is felduzzasztottak, a parkba pedig növényritkaságokat telepítettek.

Néhány perc után balra letérünk a bitumenről, és a Más-pataka gázlóján átkelve, váltakozva erdőfoltokon és magasleses vadászrétek irtásain át kanyarogva hullámzunk a Mátraalja dombsorával együtt. Keresztezzük a Nagy-Lénia nyiladékát, majd a Z▲ jelzés nyomvonalába csatlakozik utunk. Itt jobbra fordulva a Nagy-Állás keskeny tisztását szeljük át, majd a Kisdombi erdészház épülete után magunk mögött hagyjuk a mátrai erdőket. Menetirányunkban az Alföld felé Gyöngyös környékére látunk, visszanézve pedig a Világos-hegy vulkanikus orma csúcsosodik. A környékbeliek Kopaszként ismerik a kiemelkedést, utalva szemléletesen a tetőszint fátlan, tar foltjára. A hegy legendája szerint egy gonosz óriás élt a környéken, akit ökrökkel, kecskékkel etettek a helyiek. Miután elfogytak az állatok, az éhes szörny emberhúst követelt. Amikor azonban álomra szenderedett, a falubeliek hatalmas gödröt ástak, amibe aztán az óriás beleesett, s ott pusztult. Kopasz feje látható ma a hegy képében.

Szőlős- és gyümölcsöskertek között ereszkedünk tovább a Füledugó-bánya széles üzemi útjáig. A kőfejtőben andezitet bányásznak, udvara az ásványrajongók számára is értékes helyszín. Hamar elérjük a gyöngyöstarjáni temető sarkát; itt jobbra térve a községbe vezető aszfaltútra lépünk. Mielőtt a házak közé érkeznénk, a hullámzó szőlősorokon túl emelkedő Kékes látványával búcsúzhatunk a mátrai tájtól. Követve a Z▲ jeleket 1 km után érkezünk Gyöngyöstarján központjába, ahol a vegyesboltot, a presszót és a buszmegállót is könnyen megleljük.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Távolsági autóbusszal érkezve a Szurdokpüspöki, Szabadság tér nevű megállóban szálljunk le, ami túránk startpontja.
  • A kirándulás végén a Gyöngyöstarján, autóbusz-váróterem megállóban ismét buszra tudunk szállni.

Megközelítés

  • A kezdő- és a végpont is buszmegállóban található.

Parkolás

  • Autóval, Gyöngyös autóbusz-állomás környékén érdemes parkolni, és menetrendszerinti buszjárattal utazni kezdőpontunkra, majd a végpontról szintén busszal térhetünk vissza a járműhöz.

Koordináták

DD
47.855945, 19.693974
DMS
47°51'21.4"N 19°41'38.3"E
UTM
34T 402306 5301115
w3w 
///elhoz.párhuzam.szörp
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
19,5 km
Időtartam
5:50 óra
Szintemelkedés
817 m
Szintcsökkenés
781 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egyirányú túra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp