Panorámás körtúra a Szamos-bazár sziklavilágához

Itiner

• A Varasó-nyeregtől (Şaua Vărăşoaia) pár száz méterre, a piros sáv és piros pont jelzések elágazásától a piros sáv jelzést követjük a Kopott csapás nyergéig (Şaua Cumpănăţelul).
• A Kopott csapás nyergében (Şaua Cumpănăţelul) jobbra, a kék kereszt jelzésre váltunk, amit az Oncsásza-rétig (Poiana Onceasa) követünk.
• Az Oncsásza-réttől (Poiana Onceasa) a piros pont jelzést követjük a Szamos-bazárba (Cheile Someşului Cald).
• A piros pont jelzés (haladási irányunk szerinti) jobb ágát kövessük ott, ahol a völgyben kettéválik. Az elágazás a terepen nem igazán érzékelhető, a térképek viszont jelölik. 
• A piros pont jelzést az Aragyásza-barlangon (Cetătile Rădesei) keresztül követjük, egészen a túra végpontjáig (kiindulópontunkig).

A túra részletes leírása

Fel a hegygerincre

A Varasó-havas (1461 m) és a Magura (1573 m) fenyveses kúpjai között sorakozó pásztorkalyibáktól csupán 3,5 km-t kell gyalogolnunk a piros sáv jelzésen a Kopott csapás nyergébe (Şaua Cumpănăţelul). Kezdetben fenyvessel szegélyezett, széles szekérúton jutunk egyre magasabbra, mígnem elérjük az Égett-kő (Piatra Arsă) lankás tisztását. Innen már borókás hegyoldalban kapaszkodunk a szemközti nyereg irányába. Kinyílik körülöttünk a tér: előttünk a Horgas-havastól (Vârful Cârligatele) a Tolvajos-kőig (Piatra Tâlharului) húzódó, 1600 és 1800 méter között hullámzó hegygerinc szökik a magasba. Visszapillantva szinte az egész Bihar hegység kirajzolódik a Pádis-fennsíkkal, a távolban a Déli-Kárpátok vonulatait pillanthatjuk meg. Egy terepasztal terül el körülöttünk, melyben rétek és fenyvesek tarkítják a hegykúpokkal tűzdelt tájat. Sajnos a fenyvesek sok helyen intenzíven száradnak, vagy már foltokban teljesen elhaltak, aminek elsődleges okozói az elmúlt évtizedek csökkenő csapadékmennyisége és a különböző kártevők – pl. a szú – tömeges elszaporodása.

Kilátások a gerincről

A mesés panorámával kísért, köves út kaptatója a Kopott csapás nyergében (Şaua Cumpănăţelul) ér véget. A turistautak csomópontjában leválunk a piros sáv jelzésről, és jobbra fordulva, a kék kereszt jeleken folytatjuk az utat. Fennsíkszerűen szétterülő, kies hegyháton vezet az ösvény, amelyet csupán egy-egy tompán kiemelkedő csúcs és peremi sziklafok körüli borókás vagy magányos fenyőcsoport foltoz. A Sebes-Körös és a Fekete-Körös vízválasztóján járva a panoráma immáron nem csak a dél irányba nyílik ki, észak felé tekintve a szomszédos Vlegyásza hegység magaslataira is rálátunk.

Kevesebb mint másfél kilométert teszünk meg a nyílt, fűvel borított gerincen, majd a kék kereszten fokozatosan leereszkedünk a gerinc déli oldalára. A Szóló-kőtől (Piatra Grăitoare) már borókaligetekben vezet az ösvény, később pedig fenyőerdőben ereszkedünk egyre meredekebben az Oncsásza-rét (Poiana Onceasa) felé. Bár helyenként látunk turistajelzéseket, idővel eltünedeznek, és egyre nehezebb követni a csapást. A kényelmes tájékozódáshoz itt elengedhetetlen a GPS és a Természetjáró app használata, ugyanakkor az ösvényre dőlt fák is nehezítik a haladást.

A Meleg-Szamos völgyében

Az Oncsásza-rétet érdemes a széléről megnézni, hatalmas, vizenyős talajú, fenyőligetekkel tűzdelt lapálya a fenti, nyílt gerinc és az alant összezáródó fenyves határzónája. A rét szélén több turistajelzés is összefut. Mi a kék keresztet a piros pont jelzésre váltjuk. Jobbra kell fordulnunk, de az ösvényt megtalálni és tartósan követni GPS-es segítség nélkül szinte lehetetlen, mivel a megszüntetett turistautak miatt elmaradó forgalom és a rengeteg kidőlt fa „gondoskodtak" a régi csapások eltűnéséről. Rövid időn belül, a völgytalpon az ösvény azonban ráterel a Meleg-Szamos völgyébe vezető, széles makadámútra. Folyamatos lejtésben, kényelmesen érjük el a völgy alját, valamint a szemből érkező Meleg-Szamost (Someşului Cald), és egyre szűkebb völgyszorosban kísérjük a csörgedező, olvadás idején hangosan zúgó patakot.

Egy ponton a piros pont turistajelzés bal és jobboldali szárnyakra válik szét – igaz, egy táblán kívül erre nem utal semmi. 2024 őszén (évek óta) hivatalosan mindkét, a partfalakra meredeken felkapaszkodó útvonal le van zárva a fakidőlések miatt. Az ösvények jelzettek, de helyenként nehezen járhatók, és a fekvő fák tengerében követésük is nehézkes. Mi a menetirányunk szerint jobb kéz felőli ágat ajánljuk, ami a szurdok északi oldalának vadregényes, egyben roppant merész sziklavilágát mutatja be, többek között a Baltazár palotájának (Peşteră Honu) nevezett, látványos barlanggal. (A bal oldali ág eleinte járhatatlan, de később sincs jobb állapotban a párhuzamos, általunk javasolt ösvénynél.)

Az eleinte lépcsőszerű sziklákon meredeken fölfelé vezető turistaút a Baltazár palotája (Peşteră Honu) barlang torkába vezet: a kiemelkedett, ma többnyire száraz forrásbarlangot fejlámpával viszonylag hosszan felfedezhetjük. Bár az ösvény mintha a felülről nyitott bejárati üregben folytatódan, valójában éppen előtte balra kanyarodik, és utat talál a száda fölé.

A közvetlenül fölénk tornyosuló sziklafalak tövében, de a szurdokot szegélyező meredélyek fölött kanyargó, köves ösvény tekintélyes mélységeket tár elénk. Az utat eltorlaszoló farönkök lassítják a haladást, az ereszkedést pedig egy-egy csoportosan kidőlt erdőrészlet nehezíti. Egy nehezebb és egy könnyebb patakátkelés után végre elérjük a Szamos-bazárt (Cheile Someșului Cald) a Bihar, és azon belül a Pádis karsztvidék egyik legcsodálatosabb részét. Nem véletlen, hogy a környék feltáróját, Czárán Gyulát is megihlette ez a regénybe illő környezet: a geológus a szerfelett látványos pádisi táj számos részletét keresztelte el beszédes vagy mesebeli földrajzi nevekkel, az egyedülálló kanyon pedig egy keleti bazár tarkaságát juttatta eszébe. „Ne tessék visszariadni a névtől, ez olyan bazár, ahol nem zsarolnak meg senkit, itt nem árulnak semmit pénzért, mindent ingyen élvezünk” – írta róla.

A sziklafalak alatt kiszélesedő tisztáson folyik össze az Aragyásza- és a Feredő-patak (Pârâul Feredeului és Pârâul Rădesei), amelyek innentől már Meleg-Szamos (Someșului Cald) néven, egyesülve folynak tovább. Beléptünk a Szamos-bazár helyenként 100 méteres sziklatornyai közé, az égbeszökő kőóriásokat a Fortuna-liget (Poiana Rădesei) dzsungeléből szemléljük. A táj érintetlenségét demonstrálja a víz által szállított és helyenként felgyülemlett hordalék, melynek kaotikus látványa vadregényes miliőt teremt.

A völgy mélyén utat álló sziklafalak felé vezet az ösvény. Túránk kalandos kihívás elé állít minket, ugyanis a jobbra elérhető, kicsi, de látványos vízesés megtekintése után választanunk kell, hogy a felszíni sziklák láncaiba kapaszkodva vagy egy „alagútban”, az Aragyásza-barlangban (Cetățile Rădesei) folytatjuk a túrát. Aki igazán egyedi túraélményre vágyik, annak az utóbbi útvonalat javasoljuk. Áradás idején azonban csak a Czárán Gyula által robbantott sziklalépcsőkkel induló elkerülőösvény használható – ez a két patak összefolyásánál, láncos szakasszal kezdődik.

Át az Aragyásza-barlangon

A piros pont jelzés bal (völgyi) ágát követve egy kb. 50 m hosszú, nagyon keskeny, láncokkal biztosított szurdokvölgybe jutunk, ahol sziklákon és fatörzseken lépdelve érünk egyre feljebb. A Czárán által Medúza-zugnak elnevezett kanyon a barlangba vezet. Az Aragyásza-barlang jelenlegi állapotában remekül szemlélteti, hogyan alakulhatott át a zárt járat a lezúduló víz eróziós hatására szurdokká. A zúgó patakkal átjárt, széles, 212 m hosszú barlangfolyosót helyenként láncokba kapaszkodva tudjuk végigjárni. Hatalmas sziklacsarnokokban lépdelve érezhetjük át a föld alatti karsztvilág misztikus légkörét, melynek sötétjébe beszakadt kürtők engednek több-kevesebb fényt, derengést. 

Maga a sziklaalagút nem túl hosszú, de aki először jár benne, garantáltan sok időt fog bámészkodással tölteni. Puszta méreteivel, vad és időtlennek ható természetességével az Aragyásza-barlang lebilincselő hatású, a sötétben vágtázó víz csobogásától pedig még különlegesebb a hely atmoszférája. A lélegzetelállító látványt csodálva nekünk csupán egyre kell ügyelnünk: hogy a csúszós köveken és a láncokkal biztosított, magas sziklalépcsőkön átmászva biztonsággal közlekedjünk. Ehhez a jó lábbeli mellett mindenképpen szükséges a fejlámpa is. Czárán Gyula egyébként hidakat és egyéb faácsolatokat épített a barlangi útvonalra, ám ezeket és pótlásaikat régen elvitték az árvizek.

A barlang, és ezzel együtt a Szamos-bazár felső bejárata egy sziklafal aljában nyíló, 15 m magas és 7 m széles barlangszáj (a „Babilon kapuja"), ahol a patak a mélybe veszik. Ide vezet a piros pont turistajelzés, itt veszünk búcsút a Szamos-bazár bámulatos sziklavilágától. A barlangot elhagyva keskeny ösvényen kell kikapaszkodnunk a szurdok felső végéből: a jelzés szétágazik, mi balra fordulunk, majd a völgy (menetirány szerinti) bal oldalán fölfelé kapaszkodó, előrébb jobbra hajló ösvényt követjük. A pár száz méteres erdei szakasz már csupán levezetése a körtúrának: a piros pont jelzés hamar visszaérkezik a pásztorszállások alá, a túra kindulópontjához.