Nógrádból a Magas-Börzsönybe

Itiner

• A nógrádi vasútállomás melletti turista-irányítótáblánál jobbra fordulva rácsatlakozunk a K jelzésre, amelyet a Cseresnyés-völgyig követünk.
• Z+ jeleken a Szén-patak partjáig ballagunk.
• Átkelve a vízfolyáson az aszfaltúton jobbra, a Z◼ jelzésre térünk és a Szén-pataki kulcsosházig megyünk rajta.
• K◼ jelekre váltva a Fultán-keresztig kapaszkodunk.
• A K jelzésen a Csóványos tetejére hágunk.

A túráról részletesen

Nógrád

Nógrád a szláv novigrád (Újvár) szóból származtatja a nevét. Az erősség már állt a honfoglalás idején, aztán ispánsági várként Nógrád megye központjává bővítették elődeink. A török idők másfél évszázada alatt 4 alkalommal cserélt gazdát. 1544-es első elfoglalása épp ellentéte volt a közeli Drégelyvárban Szondi hősiességének: a védők megfutamodtak a közeledő veszedelem hírére. Utolsó oszmán birtoklása alatt 1685-ben egy villámcsapástól felrobbant a lőporraktár, jelentős rombolást okozva a falakban. Ami ezek után még egészben maradt, az a Rákóczi-szabadságharc során pusztult el. A 18. század elejére erősen megcsappant falu népességét felvidéki szlovákokkal pótolták, akik utódai ma is Nógrádban élnek.

Úton a Börzsöny lábához

A vasúti átkelő melletti turista irányjelző táblától jobbra indulunk az Országos Kéktúra K jelzésén a Börzsöny csábító kiemelkedésének irányába. A sínekkel párhuzamosan haladunk a Vasút soron az utolsó házig, amely mellett az 1703-ban foglalt jó és -bővizű Csurgó fakad. Kulacsainkat itt töltsük tele, mert utunk során megbízható vízvételi lehetőség már nem lesz. A község széléről jól rálátunk a laposabb környezetéből mintegy 100 méterrel kiemelkedő, koporsó alakú Várhegyre. A nógrádi vár egy sajátos földtani képződményre, az ún. dagadókúpra épült. Évmilliókkal ezelőtt a vulkáni működés folyamán a rendkívül viszkózus, sűrűn folyó dácitolvadék igen lassan ömlött a felszínre, és feltornyosulva, dómszerűen halmozódott fel. Míg teteje elkezdett lehűlni és szilárdulni, az alulról folyamatosan érkező friss kőzetolvadék nyomása dagasztotta, puffasztotta. Így alakult ki ez a jellegzetes alak, amire később a várat emelték.

Ennek a vulkánnak a nyugati kibukkanása a Kálvária-domb, melynek tövében vezet utunk. Kis kitérővel lépcsősoron tudunk felkapaszkodni a festői környezetben 1890 körül épült kápolnához, valamint a felette emelt Golgota keresztekhez. A fenyőkkel és cserekkel beültetett dombtetőről jó panorámát kapunk vár falaira. Geológusok szerint ez a két lávadóm jelöli ki a hatalmas börzsönyi ősvulkán keleti peremét. Tovább a turistaúton néhány lépés csak a zsidó temető, ahol héber nyelvű sírkövek emlékeztetnek a község egykori izraelita lakosságára. Kilépünk a Nógrád feletti rétekre, és hirtelen feltárul a Börzsöny lávadómokból álló keleti pereme. Csodás látvány, de egyelőre elrejti előlünk ez a vonulat a központi, nagy csúcsokat; azokat majd csak bebocsájtást követően, később pillantjuk meg. Egy 1914-ben állított kőfeszület után átkelünk a Fekete-víz gázlóján, majd az erdő széléhez érkezünk. Mielőtt belépnénk a fák közé, érdemes visszanézni, mert jó rálátásunk van a Várhegyre, a Kálvária-dombra, ezek mögött pedig a Naszályt és a Cserhát kiemelkedéseit szemlélhetjük.

Erdőkön át a Szén-patakig

Fémsorompót kerülünk meg, majd sűrű, kevés fényt beengedő fiataloson hatolunk keresztül. Bal oldalunkon egykor szigorúan őrzött katonai robbanóanyag- és lőszerraktár működött 1997-ig. A terület nagy része ma elhagyatottan áll, az épületek viszont részben megújultak: rendezvényközpont és szálló nyílt a néhai hadianyag tárolóban. Jobbunkon is nevezetes helyet rejt az erdő: a Madaras-fai turistaházház romjait. Sajnos az étteremmel is rendelkező, 80 fő befogadására alkalmas menedék 1934-től csupán néhány évig állt a természetjárók rendelkezésére, mert a honvédség kisajátította, majd lerombolta.

Még egy masszív acélsorompót kerülünk meg, aztán jobbra térve a nemzeti park határával párhuzamos faanyagtermelő elegyes magánerdő kusza fiatalosát keresztezzük. A Sóska-hegyet már védett természeti területen kerüljük szép tölgyesben, kocsiúton. A Béla-rét egykori legelője mára beerdősült; innen patakvölgy felett emelkedünk, és rövidesen át is kelünk a köves medren. Egy balra kiágazó jelzetlen ösvényen a közeli Büdös-tóhoz tehetünk látogatást. A Börzsönyben kevés a természetes eredetű állóvíz. Ezek a nagy szervesanyag tartalmú lápok szerény megjelenésük ellenére mégis nagy szerepet játszanak a térség ökológiájában. Átkelve a Szalatnya nyergén a Cseresnyés-patak völgyébe sétálunk a lejtőn. A gázló után balra, a Z+ jelzésre fordulunk, és ezen ereszkedünk tovább a Szén-patak menti aszfaltútig.

Az egykori szénégető tevékenységre utaló nevű vízfolyás völgyében jobbra kanyarodunk és a Z◼ jeleken,  és a régi kisvasút nyomvonalára épített szilárd burkolatú úton gyalogolunk a Szén-pataki kulcsosházig. Évtizedeken keresztül a Spartacus SE működtette a kis lakot, ezért régebbi térképeken, útikalauzokban a rabszolgafelkelés vezér nevén szerepel. Udvarán padokat, asztalokat találunk; jó helyszín kicsit leülni, kifújni magunkat. Szükség is van az erőgyűjtésre, ugyanis most következik túránk legnehezebb szakasza: a Csóványosig bő 500 méter szintet kell leküzdenünk a makacs emelkedőn. Félúton a Fultán-keresztnél majd újra lesz lehetőség megpihenni.

Irány a Magas-Börzsöny!

Az épületeket K◼ jelzésen hagyjuk magunk mögött az aszfaltúton. Sorompót kerülünk meg, majd balra a Hárs-gerinc meredek csapására térünk. Fiatal rudas erdőben kezdünk felfelé kapaszkodni, ahol rövidesen keresztezzük a hegyoldalban kanyargó szállítóutat. Meredek, köves-sziklás ösvényen folytatjuk cserjésben és bozótosban haladva, amely kilátást enged a Szén-patak katlanjára és a túloldali bércre. Ha jó időszakban járunk erre, útközben akár szedret is csipegethetünk a karnyújtásra lévő bokrokról. Még egyszer átkelünk az erdészeti murvaúton, és már könnyebb emelkedőn érkezünk meg a Hárs-rét napsütötte, kellemes tisztására. A Három-hárs oldalába fordulva még inkább megenyhül a terep, végül már szintúton, öreg bükkök tövében sétálva jutunk el a Fultán-kereszt nyergébe. Pihenőpadok kínálnak leülési lehetőséget, és megnézhetjük közelebbről az 1890-ben emelt kőkeresztet, amely Fultán János erdőőrnek állít emléket, akit fatolvajok ütöttek agyon.

A tisztásról a K jelzésen indulunk tovább a Csóványos irányába. Pompás bükkösben hágunk fel a Három-hárs csúcsára, amely bércszakasz kettős panorámát ad. A hangulat sajátos: balra kilátást kapunk a Szén-patak völgyére, a messzeségben a Börzsöny déli vonulatait, medencéit szemlélhetjük, míg a horizontot a Dunakanyar térsége és a Visegrádi-hegység kiemelkedései zárják. Jobbunkon a tekintélyes törzsekből álló bükkerdő látványa nyűgöz le minket. Az Árva-kúti-réten jelzőtábla mutatja a közeli, de csak időszakosan szolgáltató csorgó irányát. Ha vizet esetleg nem is tudunk venni, de megnézhetünk egy régi emléktáblát, amit egy 20. század eleji erdőbirtokos sikeres vadászatának helyszínére állítottak.

Utolsó etapunk meredek kaptató a kőrisekkel és bükkökkel szegélyezett Foltán-vágás nyiladékában. Leküzdve a csaknem 100 méter szintet a csóványosi pihenőhelyre érkezünk.

Fent a Csóványoson

Eredetileg egy geodéziai mérőtorony állt a csúcson, amit 2014-ben újítottak fel, illetve és építettek át kilátóvá. Fellépcsőzve a tetejére hazánk egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A teljesen szabad körkilátás párját ritkítja, pestiesen szólva: ilyen nincs a Körúton! A látvány és az érzés kárpótol az eddigi szintek megtételéért. Nagyszerű rálátást kapunk a hegység központi részére, a Magas-Börzsönyre, amely az ország legnagyobb lakatlan hegyi tája, összefüggő erdősége. Könnyen felismerhető az ősvulkáni kalderaív. A Miklós-tetőtől a Magosfán, a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül húzódó egykori perem ma a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza, amely kiegészül a Vár-bérc – Holló-kő oldalgerinccel; ez a katlan nyugati széle.  Az üstszerű mélyedést a Csarna-patak töri át északi irányba, magába gyűjtve a lefolyó mellékvölgyek vizeit. A hazai viszonylatban nagy erdők és szintkülönbségek, a sziklabércek és a belső mély patakvölgyek, valamint az oldalgerincek hálózata a bakancsos turista számára a hazai átlagnál vadabb túratereppé avatják a Magas-Börzsönyt. Dél felé a látóhatárt a Visegrádi-hegység keretezi, Dobogó-kő térségét szemlélhetjük, és jól kirajzolódik a Vörös-kő jellegzetes letörése. A Duna egy szakaszát is megpillanthatjuk, az előtérben pedig a Dél-Börzsöny vonulatait, medencéit látni. Még közelebb a Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Nagy-Inóc gerincszakasz húzódik. Észak felé, a messzeségben Ipolyságot, Drégelyvárat, közelebb a Magosfát szemlélhetjük. Tiszta időben feltűnik a Mátra, de a felvidéki Kárpátok vulkanikus hegységei (pl. a Szitnya, Körmöci-hegység, Polyána) és a Tátrák is megmutatják magukat. Nyugat felé pedig az Ipoly és a Garam Dunába ereszkedő lapos öntésterülete nyúlik a végtelenbe. A látnivalók beazonosítását feliratozott fényképes táblák segítik, a kilátó szintjein és aljában elhelyezett tablókon pedig sok információt tudhatunk meg a Csóványosról és a Börzsönyről. Visszamászva a toronyból a kiépített pihenőhelyen leülhetünk kicsit.

A kilátótól nyugati irányba is találunk az egykori vulkáni működésből származó lávasziklákat. Egyikükre emelték a Béke emlékművet, amelynek megható és figyelemfelkeltő története van. 1914 szeptember elején négy fiatalember börzsönyi túrára indult. Ekkorra Európa már lángba borult: kitört az első világháború. Itt, a Csóványoson fogadták meg, hogy 10 évenként azzal a szándékkel másszák meg a csúcsot, hogy kifejezzék békevágyukat, hangsúlyozva ezzel a háborúk értelmetlenségét. Ebből indult ki a Béke Túrák mozgalom, amelyet az újpesti természetbarátok (mely egyesületnek a 4 kiránduló is tagja volt) szerveztek meg 1924-ben először, és legutóbb 2014-ben a centenáriumi alkalommal. Az emlékkövet 1964-ben építették az 50. évfordulóra. Az első világégés számos turista szervezetből ragadott el tagokat a frontokon, és az 1920-as, '30-as években több egyesület is emlékműveket emelt hősi halottainak tiszteletére.

Miután elég időt töltöttünk a Csóványoson, visszatérhetünk Nógrádra a már ismert úton, vagy leereszkedhetünk Diósjenőre, de akár Kóspallagra, Királyrétre, esetleg Királyházára is elmehetünk. Ha pedig a hegyen töltenénk az éjszakát, bivakolhatunk a csúcson, vagy elgyalogolhatunk a kb. 1 órányi távolságra lévő Nagy-Hideg-hegyi menedékházhoz.