Csóványosi kilátó

A 938 méteres Csóványosról valódi hegységi panorámát élvezhetünk: körös-körül erdős hegyek övezik a tornyot. Emberi megtelepedés nyomát alig észlelhetjük a kiterjedt erdővidéken, csak a nagy-hideg-hegyi turistaház antennája és sípályája töri meg az egyveretű, zöld vadont. A körkilátás látványelemeinek tengerében a korlátra szerelt táblák segítenek eligazodni. Látjuk a Dunakanyart és hegyeit: a Naszály magányos bástyaként áll az Alföld peremén, mellette megcsillan a Duna szalagja, majd a Visegrádi-hegység magaslatai vezetik tovább a tekintetünket. A felszabdalt hegycsoport mögött a János-hegy kúpja is feltűnik. A leárnyékolt visegrádi Fellegvár és a Szent Mihály-hegy felismeréséhez már távcsőre lesz szükségünk. A Pilis-tető hatalmas tömbje is kibukkan szomszédai közül, a Gerecse rögei pedig már látszólag síkvidékből emelkednek ki.

Közvetlen közelünkben a vulkanikus eredetű Börzsöny egykori felépítményének lepusztult romja, a hatalmas kalderaudvar mélyül. A gyűrűből egyedüliként kitörő Fekete-patak (Csarna-patak) és mellékvizei egy hosszú és számos rövid völgyet vágtak a terepbe. Fennsíkok nincsenek a hegységben; csak tompa formájú csúcsok és változatos méretű hegyhátak hullámoznak körös-körül. A Holló-kő egyenes futású gerince mögött már a Garam síkja és a Kisalföld terül szét. A Börzsöny szigetjellege jól érzékelhető innen: minden irányban jóval alacsonyabb térszín keretezi a hegyeket.

Észak felé, a fokozatosan ellaposodó börzsönyi előhegyek mögött gyakran látszik a közeli Selmeci-hegység a Szitnyával, a Madaras hosszú vonulata, valamint a Jávoros tömege. Ők eredetüket tekintve a Börzsöny vulkanikus „testvérei". Nagyon ritka esetben, különösen téli anticiklonok idején abban a szerencsében lehet részünk, hogy megpillanthatjuk a Felvidék koronáját, a Magas-Tátra sziklafogsorát. Kelet felé a cserháti dombok hátterében a Mátra gerincei szinte cikkcakkban hevernek.

A kilátás attól annyira különleges, hogy bár közel vagyunk a sok száz méterrel alacsonyabb területekhez, ezért jól érzékelhető a magasság, mégis valódi hegyvidék vesz körbe nézelődés közben. A távolságérzetet növeli, hogy a csúcsot csak hosszú túrák árán közelíthetjük meg. A körben elterülő erdőség a vulkáni roncsszerkezet miatt igazi zárt világ, alig háborgatott vadon, melyhez foghatót alig találunk az országban.

A 22 méter magas kilátó magját egy régi geodéziai betonhenger jelenti: régebben ennek veszélyes, rozsdás vaslétráit kellett megmászni a panorámáért. Végül EU-s támogatással az Ipoly Erdő Zrt. újította föl. A ma már csigalépcsős torony köré épített külső szerkezet egyes emeletein temérdek információs táblán olvashatunk a Börzsöny erdőiről, élővilágáról, nevezéktanáról, néprajzáról, geológiájáról.

Nyitvatartás

Árak: