Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Körtúra Répáshutáról a Bükk-fennsík pereméhez

Gyalogtúra · Bükk-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Déli-Bükkre az Alsó-Kőkapu kilátópontjáról
    / Kilátás a Déli-Bükkre az Alsó-Kőkapu kilátópontjáról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsík letörésének természetes állapotú erdőiben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balla-barlang
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Répáshuta a Bükk ölelésében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sötét völgyi úton a Kis-Pazsa-lápán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balla-barlang kaptatója
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyári délután Répáshután
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemlélődés a bükki tájba
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-hegy a Tárkányi-medence fölött
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes bükkös a fennsík szegélyén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balla-barlang
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balla-barlang, az őskori lakóhely
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boksa helyett csak farakás
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös magasan záródó lombkoronája
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A természet mélyén bújik meg a Pazsag turistaház
    Fénykép: Tassy Márk, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Répásthuta központja felé
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 14 12 10 8 6 4 2 km Balla-barlang Pazsagi turistaház
A Déli-Bükk és a fennsík határvidékére kalauzol túránk Répáshuta kezdő- és végponttal. A nyomvonal barlangokat, kilátópontokat, geológiai érdekességeket fűz fel, és útközben a környék történelmével is ismerkedünk.
nyitva
közepes
14,3 km
4:30 óra
645 m
645 m
A Bükk-fennsík markáns letörése alatt megbúvó Répáshuta jó kiindulópont, hogy felfedezzük a Déli-Bükk e szegletét. A térség geológiája eltér a központi tájtól, mert a jellemzően 5-600 méter magas, szelíd hegységrész területén érintkeznek a mészkő és a nem karsztos agyagpala sávok. A fennsíkról a repedéshálózatba kerülő csapadék- és olvadékvizek táplálják a Répáshuta környéki forrásokat. Az ember itteni megtelepedése egyrészt a víznyerő helyeknek volt köszönhető, ez is vonzotta a Balla-barlang kőkorszaki lakóit. Jóval később, a 18. és 19. században a víz mellett más természeti kincsek: a hegység erdői és mészköve voltak alapjai a kibontakozó üveggyártásnak, a mész- és szénégetésnek, melyek termékei messzi tájakra is eljutottak. A falu lakóinak ősei e tevékenységekkel foglalkoztak generációkon át, és leszármazottaik ma is ápolják a heggyel való különleges és sokrétű kapcsolatukat.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2021-02-23
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
793 m
Legalacsonyabb pont
417 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Répáshuta, községháza buszmegálló (511 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.048521, 20.527441
DMS
48°02'54.7"N 20°31'38.8"E
UTM
34U 464782 5321801
w3w (what3words) 
///előjön.értesít.lépcsős

Végpont

Répáshuta, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Répáshuta, községházától délkeleti irányba indulunk a S jelek mentén.
  • Balra a SΩ váltva a Balla-barlanghoz kapaszkodunk, majd ugyanerre visszajövünk.
  • Balra a S jelzésen a Pazsag turistaházig sétálunk.
  • A K jeleket követve a Gyökeres-tisztáshoz túrázunk.
  • A Z jelzésen a Hármashatár elágazásáig menetelünk.
  • A Z◼ jelzések irányításával visszat érünk Répáshutára.

A túráról részletesen:

Répáshuta 

A mély völgyek találkozásánál elterülő katlanba települt Répáshuta favágó telepként alakult az 1700-as évek második felében, Felvidékről érkező jobbágyok által. A ma is szlovák nemzetiségű község neve az üveggyártásra utal (a huta szó üvegolvasztó kemencét jelent), az üzem 1790-ben állt munkába.

A Bükkben a 18. század elejétől kezdve folyamatos volt az üvegkészítési tevékenység. Az első gyár Óhután (a mai Bükkszentlászlón) nyílt meg 1712-ben. A második Újhután (a mai Bükkszentkereszten) 1755-ben, aztán Répáshutára 1790-ben épült fel immáron a harmadik üvegcsűr. Az utolsó, negyedik üzem 1834-ben a közeli Gyertyánvölgybe települt, és 1897-ig készítette minőségi termékeit. A korabeli üveggyárak költözésének fő oka az volt, hogy a rengeteg fát igénylő tevékenység 2-3 emberöltő alatt teljesen felemésztette az adott környék erdőit. Az üzemek áttelepülésekor részben a munkások és családjaik is átköltöztek, ezért alakultak ki speciális kapcsolatok és kötődések a bükk szlovák ajkú községei között.

Az üvegkészítés leáldozása után Répáshuta lakói a favágás mellett főleg mész- és szénégetésből éltek, amelyek termékeit az alföldi piacokon gabonára és élelmiszerre cserélték - ezeket a hegyi környezetben nem tudtak megtermelni.

A Balla-barlang karsztürege 

Répáshuta központjából a S jeleket követve a Szabadság utcában indulunk körtúránkra. Elhagyjuk a tájházat, majd a temetőt, és a falu végét jelző tábla után az aszfaltról kövesútra lépünk. Hamarosan jobbra a hegyoldalba kanyarodunk, aztán balra a SΩ jelzésre váltva folytatjuk az emelkedőt. Fakorláttal biztosított ösvényen kanyargunk fel a Balla-barlang méretes szádájához.

A bejárati terem első része lámpa nélkül is megtekinthető, azonban ha beljebb is nézelődnénk, szükségünk lehet fényforrásra. Az 54 méter hosszú, egykori forrásbarlang fontos régészeti és őslénytani lelőhely, „mely tudományos jelentőségénél fogva bizonyos mértékben vetekszik a Szeletával” – áll az 1932-en kiadott útikalauzban. A 20. század eleji ásatások igazolták a kőkorszaki ember jelenlétét, valamint állatcsontokat és számos eszközmaradványt is feltártak. Igazi szenzációt jelentett, amikor a jégkorszakban élt kisgyermek koponyája került elő a törmelékből.

Ereszkedés Pazsagra

Visszaereszkedve, és folytatva utunkat a S jelzek mentén Répáshuta hegyre felfutó kertjeinek kerítése mentén gyalogolunk. Helyenként rálátunk a völgyek találkozásába települt falu idilli környezetére, és felette a Bükk-fennsík peremére. Szép bükkösben kelünk át a Balla-bércen, aztán lejtmenetben indulunk neki a Katalin-völgy szűkös árkának. Vegetációs időszakban ezen a részen jellemzően vendégmarasztaló bozótoson vágjuk át magunkat sziklás aljáig, ahonnan erdészeti úton folytatjuk. Keresztezzük a széles Pazsag-völgyet, majd a Kis-Pazsag-lápa árkába fordulunk. A lápa szó állandó vízfolyás nélküli völgyet jelent, ami általános a Bükkben, mert a karsztos kőzet repedései elnyelik a vizeket. A lápák medrei csak jelentősebb csapadék és hóolvadás után működnek ideiglenesen.

Murvás úton érkezünk a Pazsag turistaház épületcsoportjához, ahol a házak melletti padoknál megpihenhetünk. Az eredetileg erdész- és vadászházként működő kicsiny erdei telepet 2017-re újították meg és alakították át színvonalas turistaszállássá. Az erdész kopjafa melletti aszfaltúton jobbra a K jelzésre váltunk. A következő csaknem 2 km-en a szilárd burkolaton ballagunk a régi szénégetőknek legjobb alapanyagot adó bükk- és gyertyánerdőn át.

Megyehetáron a Török úton 

A Gyökeres-tisztás túloldalától már a Z jelzést követjük. Kiérünk a miskolci műútra, átkelünk túloldalára, és a megyehatárt kijelölő gerincre kapaszkodunk. Innen egészen a Bánya-hegyig az ún. Török úton járunk. A hódoltság idejére utaló, középkori útvonal az egri várat kötötte össze a Bükk északi előterével, jellemzően gerinceken és hegyoldalakban vezetve. A hegységet észak-déli irányban átszelő, hadi és kereskedelmi útvonalként is jelentős egykori szekérút futása ma is jól rekonstruálható. Ez a szakasza egybe esik a hevesi és borsodi megyehatárral. A turistaösvény a Miskolc-Eger közötti országúttal párhuzamosan halad, egy darabig bántóan hallatszanak az alant elsuhanó járművek természetbe nem illő zajai.

Felnövekvő újulat mellett érkezünk túránk első kilátópontjához, ahonnan a Mátra tömbjét és a horizontig terpeszkedő Alföld síkját tanulmányozhatjuk, útirányunkban pedig megpillantjuk a Bükk-fennsík fölénk tornyosuló letörését, amelyből szemben a 950 méter magas Tar-kő fenséges mészkőcsúcsa nyúlik az ég felé. Az óriások asztalának is nevezett fennsík határait sok helyen kipreparálódott sziklás tetők, az ún. kövek jelölik ki. A hegység központi részének mészkőtömege a puhább agyapalarétegekkel érintkezik, ami az évmilliók alatt gyorsabban erodálódott. Így jött létre az a helyenként több száz méter magas, falként felmagasodó fennsíkperem, aminek koronái ezek a markáns ormok.

Egy következő pontról dél felé tárul fel a táj; innen a Lök-völgyre és az Eger feletti Vár-hegy tömbjére kapunk lenyűgöző panorámát. Hamarosan elvégződik a nyílt terület, és tölgyesben érintjük a Két víz közének hívott gerincszakaszt, ami a fennsíkról leszivárgó csapadékvizek táplálta kétoldali forrásokra utal. A Juhász-kút-nyak nyerge felé ereszkedve a Három-kő sziklái mutatják meg magukat. Ha vízvételre lenne szükségünk, jobbra egy jelzetlen csapáson tudunk a csupán 100 méter távolságban lévő Juhász-kúthoz leereszkedni, ami a műút túloldalán található.

A Bükk-fennsík kövei alatt

Sorompót kerülünk meg, aztán emelkedőbe váltva megindulunk a fennsík oldalába. Következő etapunkon a Déli-Bükk és a Bükk-fennsík határán járunk, az Alföld felé lefolyó patakok forrásvidékén. Ebben a sávban érintkeznek a mészköves összletek a palás formációval, és számos karsztüreget, illetve vízfakadást is találunk. A jelzett úttól jobbra mélyül az Ilus-kúti-barlang szája, némileg lejjebb pedig a Meander- és a Kőháti-barlangokra lelhetünk.

Tovább kapaszkodva a Kő-hát tereplépcsőjére jobbra kitérőt tehetünk az Alsó-Kőkapu kilátópontjához. Érdemes rövid távolságot megtenni, mert a sziklás peremről pompás a panoráma. A Déli-Bükk hullámzó gerinceire és völgyeire látunk, a hegység előterében Felsőtárkány és Eger házait is megpillantjuk. Jól kivehető a Hór-völgy kijárata, meg a Vár-hegyre vezető hosszú gerinc. A napsütötte perem jó pihenőhely is, leülve még kellemesebb a csodás bükki táj élményét magunkba szippantani.

Ösvényen megyünk át a Kőkapu sziklái között, idős bükkösben barangolva. A szürkés-ezüstös törzsű matuzsálemek ízelítőt adnak a vadon ízéből. Az erdőaljon több helyen felfedezhetjük az egykori mészégetők mélyedéseit. A hagyományos mesterséget évszázadokon át végezték a bükki falvak lakói. Terméke, az égetett mész jó cserealapja volt a hegyen hiányzó mezőgazdasági terményeknek. A fuvarosok rendszeresen felkeresték az alföldi vásárokat, ahol az értékes hegyi termékeket eladták és elcserélték.

A Bánya-hegyről a hutai katlanba

A Bánya-hegy alatt a megyehatárra utaló nevű Hármashatár erdőrésznél érkezünk a Z◼ jelzés elágazásába, amin túránk befejező részét tesszük meg. Mielőtt megindulnánk Répáshuta felé, jobbra egy jelzetlen úton 300 méternyi plusz távval a Bánya-hegy tetején meredező sziklaszirthez térhetünk ki, „honnan jutalmazó kilátás nyílik a Várhegy-Odorhegy-Hollós hegyek vonulata által határolt erdős hegyekre, völgyekre és a Bükk-fennsík letöréseire (Háromkő, Tarkő, Peskő)” – jelenti a 1932-es túrakalauz. Erdészeti aszfaltútra lépünk, majd rövidesen a szerpentin kanyarokat levágva ösvényen ereszkedünk. Kétszer keresztezzük még a szilárd burkolatot, és egy fenyvesen átvágva a János-rét pihenőhelyéhez jutunk.

Jelzésünk a Miskolc-Eger országút szélén vezet tovább. A János-kő és a Borostyán-tető megkerülése után a Répáshutára vezető völgybe térünk le, és bő fél km múlva a község szélső házainál járunk. Innen aszfalton érkezünk vissza a faluközpontba, ahol étkezhetünk, és akár meg is szállhatunk. Amennyiben több naposra tervezzük itt-tartózkodásunkat, bejárhatjuk a többi Répáshuta környéki túrát is.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Miskolcról induló buszról a Répáshuta, községháza buszmegállóban kell leszállni.

Megközelítés

  • Túránk kezdő-, és végpontja a buszmegálló.

Parkolás

  • Parkolóhelyet a községháza környékén találunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.048521, 20.527441
DMS
48°02'54.7"N 20°31'38.8"E
UTM
34U 464782 5321801
w3w (what3words) 
///előjön.értesít.lépcsős
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk túrakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
14,3 km
Időtartam
4:30 óra
Szintemelkedés
645 m
Szintcsökkenés
645 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp