Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Hollóstető fölött, a Sugaró vadaskertjében

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Bükk-fennsík · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Hosszú töbörsor mentén
    / Hosszú töbörsor mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kecskeláb-rét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei körülmények a Sugaró felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Menyecske-töbör
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rét a Közép-bérc alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a fennsíkra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szarvas-kúti-réten
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sugaró után ismét sűrű bükkösökben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sugaró
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kitermelt lék a fennsík peremén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Menyecske-töbör hosszú pásztáján át
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kényelmes léptekkel a szállítóúton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Közép-bérc alatti kaszáló
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jávorkút
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Töbörmezők, kaszálórétek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kecskeláb-rétnek először hátat fordítunk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Jávorkút felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükk-fennsíki hangulat a Menyecske-töbörnél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy katonasír a világháború hírnöke
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Keresztül a Sugarón
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jég és szél tépázta erdő a Rejteknél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sugaró hangulatos tisztása
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaptatás a vegyes, változatos erdőben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jávorkút tisztása hétvégén gyakran megtelik piknikezőkkel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Kecskeláb-rétre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Búcsú a Kecskeláb-réttől
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-dél erdői
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Menyecske-töbör
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hollóstető közelében, az aszfaltút mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hollóstetőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Kiadós körtúra a Bükk-fennsík lábától Jávorkút panziójához, majd vissza. Útközben terjedelmes bükkösök és jellegzetesen hullámos felszínű kaszálórétek látképeiben gyönyörködhetünk, miközben a plató viszonylag ritkán járt, alig zavart részén barangolunk.
nyitva
könnyű
16,5 km
4:40 óra
499 m
499 m

A Bükk-fennsík Bánkúttól és a Nagy-mezőtől keletre eső fele nem büszkélkedhet délceg sziklabércekkel, karrmezőkkel vagy kiterjedt kaszálórétekkel, és tetőpontjai is 900 méter alatt maradnak. Bár a mélyben igen jelentős karsztvilág rejlik (pl. Létrási-vizesbarlang, Szent István-lápai-barlang stb.), a felszín szelíd formakincsű, ennélfogva kevésbé látványos, mint tág környezete. Amiért mégis érdemes meglátogatni, az a könnyen járható, kellemes terep, illetve az alig háborgatott erdőség, melyben a nagyragadozók is tanyát vertek.

Túránkon Hollóstető kopott fényű hegyi telepéről sétálunk föl Jávorkútra, a Bükk egyik legbarátságosabb vendéglátóhelyére. Közben átszeljük a Menyecske-töbör hullámos felszínű, hangulatos kaszálóját, míg a visszaúton a Kecskeláb-rét és a Sugaró keskeny tisztásai nyitnak folyosót a zárt, kevert erdőségben. A fenyőkkel mixelt, bükkök uralta tájon elvadult ösvényeken gázolunk keresztül, végül a plató árnyékában érkezünk vissza Hollóstetőre.

Bár a fennsík pereméről annak belsejébe indulunk, a túrát jelentős szintemelkedés nélkül ússzuk meg. Az útvonal hosszúnak sem mondható, de végigjárása a megállásokkal együtt megköveteli csaknem a teljes napot.

A szerző tippje

  • A túra elfelezhető, ha Jávorkút szálláshelyet választjuk éjszakára. Ugyanitt túra közben kiélvezhetjük az étterem szolgáltatásait.
  • Indulhatunk Jávorkútról is, mely szintén elérhető autóval.
  • Hollóstetőn a hegyi kempingben is éjszakázhatunk.
  • Jávorkúton tágas rét és kiépített tűzrakó helyek kínálnak időtöltési lehetőséget. Így aztán akár egy sütögetéssel is tarkíthatjuk utunkat.
  • A Sugaró körüli szakaszon magas és dús az aljnövényzet, ezért érdemes hosszúnadrágban, vagy felcipzározható nadrágszárral elindulni.
  • Rövid kitérővel érhető el a Szarvas-kúti-réttől a Rejteki Kutatóház, amely szintén erdei szálláshelyet nyújt.
  • Túrázáshoz szokott gyerekekkel bátran nekivághatunk a körnek, a menetelést pedig leginkább Jávorkúton dobhatjuk fel egy ebéddel vagy valamilyen szabadtéri játékkal, esetleg sütögetéssel.
  • A túra első felében viszonylag sokat haladunk aszfalton, ezért könnyebb, puhább talpú lábbeli ajánlott.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-12-04
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
764 m
Legalacsonyabb pont
543 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Javaslatok és linkek

Kezdés

Hollóstető, turistaház buszmegálló (578 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.066222, 20.591743
DMS
48°03'58.4"N 20°35'30.3"E
UTM
34U 469584 5323741
w3w (what3words) 
///építő.estefelé.kávézik

Végpont

Hollóstető, turistaház buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Hollóstetőről a S jelzésen indulunk, majd rögtön a K◼ jelzésre váltva indulunk a fennsíkra.
  • A betonutat elérve balra fordulunk a K jelzésre, amit Jávorkútig követünk.
  • Jávorkútról a K jelzésen indulunk visszafelé.
  • A Kecskeláb-rétről a S+ jelzésen folytatjuk jobbra.
  • A Szarvas-kútnál balra fordulunk a S jelzésre, és ezen jutunk vissza Hollóstetőre.

A túra részletes leírása

A Nagy-dél oldalában

A Bükköt átszelő autóút bükkszentkereszti leágazásánál fekszik Hollóstető, mely egykor turistaházáról volt ismert (ennek továbbélése a mai fogadó épülete). Lejjebb, a fák közt kemping működik - de a lillafüredi vendégeket a '30-as években kiszolgáló golfpályáknak, vagy épp a Szinva-völgybe tartó bobpályának már nyoma sincsen. A fennsík és a Déli-Bükk találkozásában fekvő helyszínben összeér a régen gyakrabban használt hór-völgyi út, illetve az Eger-Miskolc autóút és annak bükkszentkereszti kiágazása - ennek köszönhette hajdani forgalmát, népszerűségét. (A Hór-völgyön a szocializmus első évtizedeiben még hétvégi buszjárat is közlekedett.) Vegyük is az irányt az erdő felé a megállóból a S jelzésen, mégpedig a nem egészen 200 méterrel fölöttünk magasodó Bükk-fennsíkot megcélozva! A K◼ jelzés alig észrevehető helyen, a műút északi oldalán (a fogadó mögötti részen) fúródik a sűrűbe, és a szűk ösvényről rövidesen széles keréknyomra vált.

A Nagy-dél (neve a lejtő fekvését tükrözi) oldalában főként bükkösben, néhol fenyvesfoltokon át kaptatunk. Az emelkedés fokozatos, a megterhelés így eloszlik, raádásul helyenként szintet tartó útszakaszok biztosítanak enyhülést. A szél által leszaggatott ágak és kicsavart törzsek gazdagítják a talajt, melyet a lassan lebomló anyag „táplál" is. Egy jobbkanyarral a fennsíkra lendülünk (közben alig észrevehető sáncot keresztezve), és erdei utunk ritkított erdőn áthágva, szálbükkösben torkollik bele a lusta-völgyi aszfaltcsíkba. A Bükk platója ezen a területen sokkal változatosabb a mélyben, mint a felszínen - a karsztos barlangvilág egyik tanúja a fák alatt rejtőző Félelmek-barlangja is. (Nevének eredetéről nem sokat tudni, alighanem a kutatókra leselkedő veszélyekre utalhat.)

Töbörsorok és kaszálók vidékén

Az aszfalton balra fordulva már a K jelzést követjük, és néhány forduló után kis kaszálóréthez érünk. A magas aljnövényzeten át jobbra hív egy szűk kis ösvény - végében, faárnyékban kereszt és zöld sisak jelöli ki egy világháborús katonasír helyszínét. A kibetonozott, jellegtelen útszakasz rövidesen megjutalmazza fáradozásainkat, amikor az erdő szétnyílik, és a Menyecske-töbör végébe toppanunk. Balra, fenyők árnyékában látogatható meg az Erdész emlékmű, amely az erdészeti munkákban elhunytak mementója. Bár a fennsík hátát tapossuk, mégis hosszú völgyben járunk, melyet szelíden kiemelkedő, alacsony tetők fognak közre. Kialakulása jellemző a Bükk legmagasabb részére: a földtörténeti múltban a platót vulkáni működések során lehullott törmelékanyag, tufás kőzet borította. Ezt átfűrészelve a patakok elérték a befedett mészkőfelszínt, és vizük mélybe, a karszt belsejébe szivárgott. Az így kialakult víznyelők többnyire nem voltak hosszú életűek, hiszen ahogy a patak egyre hátrébb vágta át magát a tufás rétegen, újabb és újabb pontokon nyelődött a mélybe. A vulkáni fedőt régen eltüntette az erózió, az örvénylő folyóvíz eltömődött „lefolyóit", az egy vonalban sorakozó töbröket azonban megőrizte a karsztos felszín. Mélyedéseik által kijelölt (úgynevezett víznyelő-töbörsoros) völgyben túrázunk most, a hatalmas, egymást érő „gödröket" hosszúkás kaszálórétek tárják fel - amiket már az ember hozott létre. Az erdő letermelése után a legelők, illetve kaszálók egyre terebélyesedő, összeolvadó foltjaira néhol gyorsan növekvő fenyveseket ültettek. E tájgazdálkodás elemei egymást érik az elénk kerülő képben: keskeny, fenyőkkel és lombhullatókkal szegélyezett rétet szelünk át, melynek felszínét óriási töbrök teszik látványossá. (Aljuk szinte csapdába ejti a nehéz, hideg levegőt: zugaikban a nyári éjszakákon is előfordulhatnak 0 fok körüli hőmérsékletek.) Tavasszal a fajgazdag gyepek virágpompája tarkítja a tájat, a földből néhol kisebb sziklatömbök bukkannak elő, lépteinket ugyanakkor sima felszínű beton teszi kényelmessé.

Jávorkút fenyvesei

Egyik rét a másikat éri; olykor láthatók is a kaszálás nyomai, melyet ma már elsősorban természetvédelmi céllal végeznek (a nemzeti park munkatársai), hogy útját állják a visszaerdősülésnek, és megőrizzék e törékeny élőhelyeket. A Hosszú-bérc nyugati elvégződésénél irtványfolthoz és elágazáshoz érünk, a K jelzés jobbra tér - kövessük a bükkök árnyékába! Kisvártatva újra aszfalton koptatjuk lábbelinket, egy erdészháznál azonban kinyílik a táj, és sudár fenyők kerítenek körbe egy pihenőkkel ellátott, tágas tisztást: Jávorkút telepét. A tornácos ház étteremként üzemel, amely itt, túránk felénél épp kapóra is jön. 1920-ban gróf Bethlen István (aki egy évvel később lett miniszterelnök) építtette vadászkastélynak, azóta több épülettel is kiegészült. Panzió lévén szálláshelyeket is kínál, így akár meg is nyújthatjuk bükki tartózkodásunkat. A rét szélén fakad az iható vizű Jávor-kút, a házakra pedig óriási fenyők árnyéka vetül. A 19. század második felében telepített jókora fenyvesek közt zöldellt (a panziótól keletre) többek közt a „svédfenyves" is, melynek magjait a névadó országból hozatták, nyugaton pedig az elsőként ültetett „ősfenyves" suhog.

Vadak földjén

Ideje lefelé indulnunk a Bükk-fennsíkról - ehhez elsőként visszafelé kell megtennünk kb. másfél kilométert az előzőleg bejárt úton (K jelzés). Elérjük a Kecskeláb-rét végét, a már ismert elágazást, és ezúttal a S+ jelzésre bízzuk magunkat. Hangulatos keréknyom hullámzik át a dús fűvel bélelt töbrök közt, a rét egyre szűkül, mígnem az erdő teljesen bekebelezi. (A végéből visszatekintve szépen kirajzolódnak a szabályos tál alakú töbrök.) Ismét nagyot változik a látvány, és bár ízlés kérdése, kedveljük-e az előttünk álló, verítékesen járható szakaszokat, egy bizonyos: itt valóban a természet birodalmába lépünk: a növényzet sok helyen ellepi az ösvényt, az erdő körös-körül áthatolhatatlan útvesztő, korhadt holtfák hevernek mindenütt, és néhány méternél többet nem láthatunk át egyszerre a tájból. Az elvadult, friss erdőgazdálkodási nyomoktól megkímélt terület őserdőt idéző terepét a hegységbe visszatért farkasok is használják (túrázóként nem kell tartanunk tőlük, messziről detektálják, és elkerülik az embert). Csak a Sugaró lassan beerdősülő tisztása enged szemlélődni - a sekély talajú, meredek falú töbröket nehezen lakják be a fásszárúak. Szép szál lucok árnyéka vetül a rétre, zöld gyepét kis facsoportok tagolják több részre, az életerős fenyők közé elhalt, kiszáradt példányok is vegyülnek. (A tisztás dallamos hangzású nevének eredetére két magyarázat lelhető fel: származhat a 'zsugorodó' igéből, mely a fák térhódításának természetes jelenségét, a Sugaró „fogyását" ragadja meg. A másik, több komponensű megközelítés szerint a 'sokorú' melléknév lapos dombtetőt, gödröt, de még tekergőst is jelentett, ezt sűríti a dombok és völgyek sűrű váltakozására, zegzugos területre utaló mai névszármazék.)

A fennsík árnyékában

Átkelve a regényes nevű Sugarón ismét megváltozik a táj: előbb fiatalos, majd idősebb bükkös lakja a lejtőt. Elhagyunk egy vadetetőt, és megjelennek az erdőkitermelés hű tanúi, a láthatóan kihasznált, legyalult dózerutak. Lassacskán ereszkedésbe kezdünk, és szélviharok, illetve tavaszi havazások megtépázta, ritkás bükkösben szeljük át a Rejtek lejtőjét. Nem messze innen egykori kutatóház (mai szálláshely) áll - a Rejteket és környékét Jakucs Pál biológus-ökológus jelölte ki hosszú távú kutatások helyszínéül a '70-es években, melyek során az erdei ökoszisztéma folyamatait vizsgálták.

Kiérünk az Eger-Miskolc autóútra, ennek túloldalán folytatódik túránk. Egy kis kaszálón át begyalogolunk a fák alá, és balra fordulunk a S jelzésen. Az erdő elrejti szemünk elől a Szarvas-kúti-víznyelő üregét - a víz és mészkő érintkezéséből születő karsztjelenségek igen gazdag tárháza alakult ki itt, a fennsík és a Bükk délkeleti területének találkozásánál. Aknabarlangok és kőfülkék tátonganak a hegyoldalakban, a lábunk alatt sok-sok méterrel pedig szerteágazó járatrendszer kanyarog. Egy szűk palasáv miatt a feljebb beszivárgó karsztvíz egy része a felszínre kényszerül, de amit források sora napvilágra hoz, alig valamivel lejjebb a mészkő szivacsként fogadja újra magába víznyelőin keresztül. A hátralévő másfél kilométeren ebből sajnos semmit nem fogunk látni: egy villanyvezeték pásztáját, majd az országutat kerülgeti a turistaút. A kissé egyhangú szakasz hamar véget ér, amikor visszajutunk Hollóstetőre.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Hollóstető, turistaház buszmegálló a túra kezdő- és végpontja. Miskolcról indulnak ide buszok, illetve nyári hétvégéken, azon kívül vasárnap reggelente Eger felől is érkezik járat.

Megközelítés

  • A túra a hollóstetői buszmegállóból indul.
  • A túra alternatív kezdő- és végpontja a jávorkúti parkoló, melyet a lillafüredi-ómassai aszfaltútról érhetünk el.

Parkolás

  • Hollóstetőn (a panzióépület mellett) és Jávorkúton is találunk parkolót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.066222, 20.591743
DMS
48°03'58.4"N 20°35'30.3"E
UTM
34U 469584 5323741
w3w (what3words) 
///építő.estefelé.kávézik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)
Liszkai Máté
2021-03-15 · Közösség
2021. március 15., hétfő 15:41
Fénykép: Máté Liszkai, Közösség
2021. március 15., hétfő 15:42
Fénykép: Máté Liszkai, Közösség
2021. március 15., hétfő 15:42
Fénykép: Máté Liszkai, Közösség
2021. március 15., hétfő 15:42
Fénykép: Máté Liszkai, Közösség
2021. március 15., hétfő 15:43
Fénykép: Máté Liszkai, Közösség
2021. március 15., hétfő 15:43
Fénykép: Máté Liszkai, Közösség

A közösség fényképei

2021. március 15., hétfő 15:41
2021. március 15., hétfő 15:42
2021. március 15., hétfő 15:42
2021. március 15., hétfő 15:42
+ 2

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
16,5 km
Időtartam
4:40 óra
Szintemelkedés
499 m
Szintcsökkenés
499 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp