Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Körtúra az időszakos karsztforrások vidékén

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Déli-Bükk · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Három-kő sziklája a Hereg-rét fölött
    / A Három-kő sziklája a Hereg-rét fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízperspektíva - kilesve az Imó forrásszáján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Imó-kőnél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsík alatt (a Tar-kő (b) és a Három-kő (j))
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei körülmények az Imó-kő fölött (Lök-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hereg-rét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szűk, kőtörmelékes ösvény az Imó fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsík és a Tar-kő látványa
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kutatófúrás fedele a Fekete-len-forrásnál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Imó forrásbarlangja és évszázados őre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló és tűzrakó a Hereg-rét szélén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Röviden sétálunk a Bükköt átszelő autóúton is
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zabolázatlan erdő az Imó-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Baktatás vissza a Hereg-rétre (szemben a Három-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyűrt mészkőrétegek az aszfaltút mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 5 4 3 2 1 km Imó-kő és Imó-forrás Tamáskúti vendégház
Rövid körtúra a fennsík tövében, mely a Bükk legszebb időszakos forrását, az elapadt állapotában is mutatós Imót veszi célba. De felkeressük a Fekete-len-forrást is, és megismerkedünk e különös természeti jelenségek működésével.
nyitva
könnyű
5,8 km
1:45 óra
238 m
238 m

Ezen a túránkon a fennsík sudár sziklaletöréseit csak távolról és alulnézetből csodálhatjuk meg, a csupasz mészkőfalak mindvégig a távolban maradnak. Helyette figyelmünk ezúttal a mélyre irányul, és a karszt izgalmas jelenségeinek nyomába eredünk: az általában mindössze évi néhány héten át működő időszakos forrásokat tekintjük meg. Az őserdei sűrűségű környezetben magasodó, hófehér sziklatömb hasadékán át előtörő Imó-, és a földből csordogáló Fekete-len-forrást felkeresve ismerkedünk meg a Bükk kőzettestében elvezetődő vizek útjával.

A hegység hatalmas mészkőfennsíkja szivacsként fogadja magába a lehulló csapadékvizet, mely oldja és koptatja is a kőzetet. A repedés- és barlanghálózatban tárolódó karsztvíz szintje követi az időjárási viszonyokat, ennek megfelelően általában hóolvadás után és a tavasz végi - nyár eleji csapadékmaximum idején a legmagasabb.

Persze ami a mélybe kerül, idővel ki is lép onnan: a Bükk forrásai különböző helyzetben, eltérő magasságokban működnek. A mészkő és a vízzáró (általában palás) kőzetek határán találkozhatunk a legtöbb vízfeltöréssel, melyek közül sok időszakosan elapad ugyan, de az év nagy részében patakokat táplál. Jelentős részük a fennsík tövében fakad, alattuk változó hosszúságú völgyek kanyarognak, vízhőmérsékletük 10 ºC körüli.

Az igazán mélyre eljutó karsztvíz már fölmelegedve kanyarodik újra a felszín felé, ezt hasznosítják a hegyláb (kb. 15-30 ºC fokos) fürdői (pl. Eger, Kács, Miskolctapolca). Az Alföld felé nyújtózó mészkőrétegekből felszínre lépő termálforrások már 60-70 ºC fokosak, viszont ezeket mesterségesen fúrták (Egerszalók, Bogács, Demjén, Mezőkövesd).

A legkülönlegesebb forrástípust azonban a hegyvidéki térszínen kell keresnünk: a Bükk korábbi kiemelkedésével egyes forrásjáratok olyan helyzetbe kerültek, hogy tápláló ágaik csak igazán magas karsztvízszint esetén kapnak utánpótlást. (Följebb, a fennsík oldalában pedig elapadt forrásbarlangok tátonganak.) Amikor leolvad a hó, vagy hosszú csapadékos időszak tölti fel a mészkőhegység üregrendszerét, a felszín alatti vizek szintje olyan magasra ér, hogy a 400-500 méteren lévő időszakos források is aktivizálódhatnak. Ezért a Vöröskővölgyi-Alsó- és Vöröskővölgyi-Felső-, valamint az Imó- és Fekete-len-forrás meglátogatását célszerű tavaszra, a hóolvadás utáni hetekre időzíteni. (Hasonlóan működő, csak kevésbé látványos vízfakadások találhatók a Hór-völgyben is egyébként.)

Míg a Fekete-len bájos forrása szinte észrevétlenül fakaszt patakot a földből, addig az Imó kétségkívül túránk csúcspontja. A sziklatömb hasadéka szárazon is hűvös, hegymélyi levegőt okád, aktív állapotában pedig valósággal előrobban belőle a meglepő méretű patak, hogy aztán a túránk által is feltárt rengetegben tegye meg vadregényes útját. A Hereg-réti parkolóból startolva sétáljunk egy kört a hegység e fölöttébb izgalmas, őserdei viszonyokkal nehezített terepén!

A szerző tippje

  • A túrát mindenképpen hóolvadás után érdemes végigjárni! Esetleg érdeklődjünk a nemzeti parknál, hogy működik-e az Imó, hiszen a hideg vizet öntő forrásszáj és környezete ekkor mutatja legszebb arcát.
  • A két időszakos forrást a hóolvadást követő időszakot leszámítva szinte bizonyosan szárazon találjuk.
  • A túra érinti a Tamáskúti vendégházat, mely előzetes egyeztetéssel, kulcsosházként használható.
  • Nyári időszakban az Imó-völgy fölső szakaszán számítsunk rá, hogy a növényzet benövi az ösvényt, a csalán magasra ér, ezért hosszúnadrágban érdemes útnak indulni!
  • A túrát, amennyiben a források is működnek, bátran végigjárhatjuk gyerekekkel, a sűrű ösvények, a sziklafal és a patakok tartalmassá tehetik számukra a gyaloglást.
  • A betonúton vezető szakasznál legyünk óvatosak a forgalom miatt, a kanyarokat nem lehet belátni!
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-10-20
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
607 m
Legalacsonyabb pont
418 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra röviden az aszfaltúton vezet, itt legyünk különösen óvatosak, a kanyargós hegyi vonalvezetés miatt a gyaloglás e szakasza nem veszélytelen.

Javaslatok és linkek

Kezdés

Hereg-rét, parkoló (575 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.045318, 20.480068
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°02'43.1"N 20°28'48.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 461249 5321467
w3w (what3words) 
///karok.biciklizik.csárdás

Végpont

Hereg-rét, parkoló

Útleírás

Itiner

  • A hereg-réti ösvényen rácsatlakozunk a K+ jelzésre, melyen jobbra indulunk.
  • Az első elágazásnál balra, lefelé fordulunk a K● jelekre, ezen érjük el az Imó-kőt.
  • Az Imó-kő alatt a K/ jelzéseket követjük.
  • A K jelzésen balra fordulva érintjük a Fekete-len-forrást és a Tamás-kútnál érjük el az aszfaltutat.
  • Az aszfalton a K+ jelzést követjük, ez vezet vissza a Hereg-rétre.

A túráról részletesen

A fennsík bércei alatt

A parkolóból egyértelmű csapás indul észak felé, ez a tisztás szélén csatlakozik a K+ jelzésbe. A kellemes fekvésű, hosszúkás Hereg-rét északi végében találjuk a Lénárt-forrást (névadója, Lénárt János hevesi tanár, bükki és mátrai útikalauzok társszerzője, tevékeny természetjáró volt), a bal sarokban pedig egy tágas esőbeálló kínál menedéket (előtte tűzrakó). Amint átlépünk a rétet szegélyező fák keskeny korridora alatt, a feltáruló látvány egyszerre kedves és bántó a szemnek: szemben a Bükk-fennsík sziklaletörései fehérlenek, a Tar-kő (balra) és a Három-kő (jobbra) szirtekkel tagolt sziklagyepeit látjuk. (A plató peremén függőlegesközeli helyzetbe gyűrődött mészkőrétegeket gyorsabban pusztuló palás kőzetek támasztották alá, és amikor az erózió következtében az aládúculás elégtelenné vált, nagy tömbökben szakadt le a mészkő. Ennek sebhely-sorozata a kövek vonulata.) Ugyanakkor az erdőkép elszomorító: egy tarvágásról nézelődünk, és jobbra-balra további irtásfoltok sorakoznak, de a felnövekedett állományokat is mozaikos foltokra szabdalják a korábbi kitermelések határvonalai. A természetellenes, egyenes vonalakat és kopasz lejtőket még szemlélhetjük egy darabig (túránk következő szakasza balra lent vezet majd), mire belépünk a fák alá, és a széles dózerút megkerüli a Borz-kút vizét ontó völgyfőt.

Buja völgyi kalandok

Kisvártatva elágazás állít válaszút elé, ahol a balra, lefelé induló, sűrűbe vesző K● ösvényt kell választanunk. Bár közel a Imó-kő, kellemelten percekre számíthatunk: a nedves völgytalpon magas csalán, nem ritkán sár, illetve a felnövekvő újulat miatt sűrű bozót fogad. Ráadásul ritkán járt ösvényt taposunk, ezért az elöl haladónak olykor valósággal folyosót kell törnie a bozótban (ami szerencsére legalább könnyen utat enged). Ne adjuk fel, az Imó mögött ez a buja erdei környezet varázslatossá válik: a völgy összeszűkül, piciny törmelékfoltok jelennek meg a talajon (a talpunk alatt is), jobbról mohos sziklatömbök emelkednek a fejünk fölé (így már érthetjük is a kőmorzsalék eredetét). Öreg fák, dús aljnövényzet, kidőlt törzsek és rendkívül szűk ösvény teremt őserdei hangulatot, ahol végre olyan a rengeteg, amilyen nagyjából lenne emberi beavatkozások nélkül.

Az Imó-kő és forrása

Aztán hirtelen ereszkedünk pár métert, és jobbra fordulva megmutatkozik az Imó hatalmas, napsütésben vakítóan fehér mészkőbérce. Előtte ősöreg fa tekervényes gyökérzete vezeti a szemünket a sötéten ásító nyíláshoz, melyből ritkán nagy robajjal lökődik ki a víz (innen a Lök-völgy név). Száraz időszakaiban csak a hűs levegő jut ki a hegy gyomrából, ezért néhány métert be is merészkedhetünk - ez kifejezetten jól esik a nyári hőségben. (Csak a belátható első méteren mozogjunk, utána a járat lejt, helyenként lépcsők tagolják, tehát balesetveszélyes!) A forrásbarlang 85 méter hosszan és 23 méteres mélységig van feltárva, de fölötte is találhatók a sziklában kifolyók, korábbi forrásszájak. Amikor a fennsíkon a mészkővel érintkezik, a víz szénsavtartalmával oldja a kőzetet - felszínre lépve a szénsav elillan, ekkor pedig kiválik belőle az oldott mésztartalom. Az így lerakódó mésztufa az Imó alatti völgytalpat mintegy 160 méter hosszúságban, 1-6 méter vastagon tölti ki - bizonyítva, hogy a forrás korábban állandóan működhetett.

És hogy most mitől időszakos? A hegység legutolsó kiemelkedésével a legmagasabbra került forráságak elapadtak, barlangjaik ma már szárazon tátonganak a fennsík lejtőin (pl. Pes-kő-barlang). Mások pedig olyan helyzetbe kerültek, hogy tápláló ágaikba csak akkor jut utánpótlás, amikor a hegység kőzettestében a legmagasabbra emelkedik a karsztvízszint - hóolvadás vagy hosszan tartó, extrém csapadékos időszakok után. Ilyen az Imó is a közeli Fekete-len és a Vörös-kő-völgy két vízfakadásához hasonlóan. Előfordul, hogy az Imóból évekig nem jön víz, viszont amikor (állítólagos morajló hanghatások után) aktivizálódik, hozama elérheti a 12 000-13 000 litert percenként. A hideg levegőt árasztó, dübörögve előzúdoló, szemünk előtt születő patak maradandó látvány, melyet a vadregényes környezet még tovább fokoz. A működés általában néhány hétig (akár 50-60 napig) tart.

A szerény kistestvér

Ahogy a sűrűn növényesült völgyben eltávolodunk a sziklától, láthatjuk, hogy tetején kis sziklagyepre vetül a napfény - talán pogány áldozóhely lehetett, neve pedig az ima szóból alakulhatott át. Továbbra is igazi erdei vadonban haladunk, ha folyik, a patak kitölti a széles völgytalpat. Tíz percen belül elérjük azt az elágazást, aminél balra kell fordulnunk a K jelzést követve. Eztán enyhén emelkedünk, mígnem megérkezünk a Fekete-len-forráshoz: száraz állapotában csak a fölötte meredő kék fémoszlop fog feltűnni. Amikor viszont aktív, kedves látvány, ahogy a friss patakvíz megszületik a földből, apró sziklagyűrűjéből, és kanyarogva indul hosszú hegyi útjára. A 3 ismert időszakos forrás közül ez a legkevésbé ismert, hiszen megjelenése nélkülöz minden extremitást, ennek ellenére a mohos sziklatömbök, valamint az idős bükkerdő itt is megigéző látványban érnek össze. (A kék műtárgy régi kutatófúrás nyílását rejti, melyen keresztül a karsztvíz vizsgálata lehetséges.)

Vissza a rétre

Rövidke séta innen az emelkedő vége, ahol is rálépünk az Eger–Miskolc-országútra. Megpihenhetünk egy esőbeállónál, vagy vételezhetünk vizet a Tamás-kútjából (ez az aszfalt túloldalán, annak szintje alatt fakad). A kerítés mögött a Tamáskúti Vendégház kulcsosházként vár vendégeket (előzetes bejelentkezés után), túránk pedig balra invitál az országúton. Legyünk óvatosak, a kanyarok eltakarnak az autók elől, melyek sokszor veszélyesen nagy sebességgel érkeznek. Az útépítéskor feltárt kőzetek mellett tanösvény-táblákat rejt a magasra törő gaz, ezek a terület földtani sajátosságait magyarázzák - szakmai nyelvezetük azonban sajnos nem könnyíti meg az olvasást és megértést, ahogy útmenti pozíciójuk sem éppen hívogató. Perceken belül újra a Hereg-rét szélén vagyunk, itt már letérhetünk az aszfaltról (igaz, az ösvényt nem könnyű megtalálni), és a tisztás parkolójánál be is fejezzük kirándulásunkat.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

A túrát a nehézkes megközelítés miatt autóval érdemes felkeresni.

  • A Felsőtárkány, Tamás kútja buszmegállót csak időszakosan közlekedő, hétvégi buszok keresik fel (ezek Eger és Miskolc közt közlekednek).

Megközelítés

  • A buszmegállótól az aszfalton, a K+ jelzésen érhetjük el a Hereg-rétet (900 m, 38 m szintemelkedés).

Parkolás

  • Autóval az Eger-Miskolc autóút mentén, a Hereg-réten találunk ingyenes parkolót. Innen indul, és ide is tér vissza a túraútvonal.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.045318, 20.480068
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°02'43.1"N 20°28'48.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 461249 5321467
w3w (what3words) 
///karok.biciklizik.csárdás
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
  • Az Imó-völgy lombos időszakban megkeserítheti életünket: a nedves völgyaljon magasra nő a növényzet, és elfoglalja az ösvényt is, ezért mindenképpen hosszú szárú nadrágban érdemes útnak indulni.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
5,8 km
Időtartam
1:45óra
Szintemelkedés
238 m
Szintcsökkenés
238 m
Körtúra Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp