Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Körtúra az időszakos karsztforrások vidékén

· 7 értékelés · Gyalogtúra · Bükk-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Három-kő sziklája a Hereg-rét fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízperspektíva - kilesve az Imó forrásszáján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsík alatt (a Tar-kő (b) és a Három-kő (j))
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei körülmények az Imó-kő fölött (Lök-völgy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Hereg-rét
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szűk, kőtörmelékes ösvény az Imó fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsík és a Tar-kő látványa
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kutatófúrás fedele a Fekete-len-forrásnál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Imó-kő-forrás őszi működés közben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Esőbeálló és tűzrakó a Hereg-rét szélén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Röviden sétálunk a Bükköt átszelő autóúton is
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zabolázatlan erdő az Imó-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Baktatás vissza a Hereg-rétre (szemben a Három-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyűrt mészkőrétegek az aszfaltút mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 5 4 3 2 1 km Imó-kő és Imó-forrás Tamáskúti vendégház
Rövid körtúra a fennsík tövében, mely a Bükk legszebb időszakos forrását, az elapadt állapotában is mutatós Imót veszi célba. De felkeressük a Fekete-len-forrást is, és megismerkedünk e különös természeti jelenségek működésével.
nyitva
könnyű
Hossz 5,8 km
1:55 óra
688 m
688 m

Ezen a túránkon a fennsík sudár sziklaletöréseit csak alulnézetből csodálhatjuk meg, a csupasz mészkőfalak mindvégig a távolban maradnak. Helyettük figyelmünk ezúttal a mélyre irányul, és a karszt izgalmas jelenségeinek nyomába eredünk: az általában mindössze évi néhány héten át működő időszakos forrásokat tekintjük meg. Az őserdei sűrűségű környezetben magasodó, hófehér sziklatömb hasadékán át előtörő Imó-, és a földből csordogáló Fekete-len-forrást felkeresve ismerkedünk meg a Bükk kőzettestében elvezetődő vizek útjával.

A hegység hatalmas mészkőfennsíkja szivacsként fogadja magába a lehulló csapadékvizet, mely oldja és koptatja is a kőzetet. A repedés- és barlanghálózatban tárolódó karsztvíz szintje követi az időjárási viszonyokat, ennek megfelelően általában hóolvadás után és a tavasz végi - nyár eleji csapadékmaximum idején a legmagasabb.

Persze ami a mélybe kerül, idővel ki is lép onnan: a Bükk forrásai különböző helyzetben, eltérő magasságokban működnek. A mészkő és a vízzáró (általában palás) kőzetek határán találkozhatunk a legtöbb vízfeltöréssel, melyek közül sok időszakosan elapad ugyan, de az év nagy részében patakokat táplál. Jelentős részük a fennsík tövében fakad, alattuk változó hosszúságú völgyek kanyarognak, vízhőmérsékletük 10 ºC körüli.

Az igazán mélyre eljutó karsztvíz már fölmelegedve kanyarodik újra a felszín felé, ezt hasznosítják a hegyláb (kb. 15-30 ºC fokos) fürdői (pl. Eger, Kács, Miskolctapolca). Az Alföld felé nyújtózó mészkőrétegekből felszínre lépő termálforrások már 60-70 ºC fokosak, viszont ezeket mesterségesen fúrták (Egerszalók, Bogács, Demjén, Mezőkövesd).

A legkülönlegesebb forrástípust azonban a hegyvidéki térszínen kell keresnünk: a Bükk korábbi kiemelkedésével egyes forrásjáratok olyan helyzetbe kerültek, hogy tápláló ágaik csak igazán magas karsztvízszint esetén kapnak utánpótlást. (Följebb, a fennsík oldalában pedig elapadt forrásbarlangok tátonganak.) Amikor fokozatosan elolvad a hó, vagy hosszú, csapadékos időszak tölti fel a mészkőhegység üregrendszerét, a felszín alatti vizek szintje olyan magasra ér, hogy a 400-500 méteren lévő időszakos források is aktivizálódhatnak. Ezért a Vöröskővölgyi-Alsó- és Vöröskővölgyi-Felső-, valamint az Imó- és Fekete-len-forrás meglátogatását célszerű tavaszra, a hóolvadás utáni hetekre időzíteni. (Hasonlóan működő, csak kevésbé látványos vízfakadások találhatók a Hór-völgyben is egyébként.)

Míg a Fekete-len bájos forrása szinte észrevétlenül fakaszt patakot a földből, addig az Imó kétségkívül túránk csúcspontja. A sziklatömb hasadéka szárazon is hűvös, hegymélyi levegőt okád, aktív állapotában pedig valósággal előrobban belőle a meglepő méretű patak, hogy aztán a túránk által is feltárt rengetegben tegye meg vadregényes útját. A Hereg-réti parkolóból startolva sétáljunk egy kört a hegység e fölöttébb izgalmas, őserdei viszonyokkal nehezített terepén!

A szerző tippje

  • A túrát mindenképpen hóolvadás után érdemes végigjárni. Esetleg érdeklődjünk a nemzeti parknál, hogy működik-e az Imó, hiszen a hideg vizet öntő forrásszáj és környezete ekkor mutatja legszebb arcát.
  • A két időszakos forrást a hóolvadást követő időszakot leszámítva szinte bizonyosan szárazon találjuk.
  • A túra érinti a Tamáskúti vendégházat, mely előzetes egyeztetéssel kulcsosházként használható.
  • Nyári időszakban az Imó-völgy fölső szakaszán számítsunk rá, hogy a növényzet benövi az ösvényt, a csalán magasra ér, ezért hosszúnadrágban érdemes útnak indulni.
  • A túrát, amennyiben a források is működnek, bátran végigjárhatjuk gyerekekkel. A sűrű ösvények, a sziklafal és a patakok tartalmassá tehetik számukra a gyaloglást.
  • A betonúton vezető szakasznál legyünk óvatosak a forgalom miatt, a kanyarokat nem lehet belátni!
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-02-23
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
607 m
Legalacsonyabb pont
418 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra röviden az aszfaltúton vezet. Itt legyünk különösen óvatosak, a kanyargós hegyi vonalvezetés miatt a gyaloglás e szakasza nem veszélytelen.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Hereg-rét, parkoló (575 m)
Koordináták:
DD
48.045318, 20.480068
DMS
48°02'43.1"N 20°28'48.2"E
UTM
34U 461249 5321467
w3w 
///karok.biciklizik.csárdás

Végpont

Hereg-rét, parkoló

Útleírás

Itiner

  • A Hereg-rét jelzetlen ösvényén rácsatlakozunk a K+ jelzésre, melyen jobbra indulunk.
  • Az első elágazásnál balra, lefelé fordulunk a K● jelekre, ezen érjük el az Imó-kőt.
  • A Lök-völgyben a K jelzésre váltva érintjük a Fekete-len-forrást, és a Tamás-kútnál lépünk az aszfaltra.
  • Az aszfalton a K+ jelzést követjük, ez vezet vissza a Hereg-rétre.

A túráról részletesen

A fennsík bércei alatt

A parkolóból jelzetlen, de egyértelmű csapás indul észak felé; ez a tisztás szélén csatlakozik a K+ jelzésbe. A kellemes fekvésű, hosszúkás Hereg-rét északi végében találjuk a Lénárt-forrást (névadója, Lénárt János hevesi tanár, bükki és mátrai útikalauzok társszerzője, tevékeny természetjáró volt), a bal sarokban pedig egy tágas esőbeálló kínál menedéket (előtte tűzrakó). Amint átlépünk a rétet szegélyező fák keskeny korridora alatt, a feltáruló látvány egyszerre kedves és bántó a szemnek: szemben a Bükk-fennsík sziklaletörései fehérlenek, a Tar-kő (balra) és a Három-kő (jobbra) szirtekkel tagolt sziklagyepeit pillanthatjuk meg. (A plató peremén függőlegesközeli helyzetbe gyűrődött mészkőrétegeket gyorsabban pusztuló palás kőzetek támasztották alá, és amikor az erózió következtében az aládúcolás elégtelenné vált, nagy tömbökben szakadt le a mészkő. Ennek sebhely-sorozata a kövek vonulata.) Ugyanakkor az erdőkép elszomorító: egy tarvágásról nézelődünk, és jobbra-balra további irtásfoltok sorakoznak, de a felnövekedett állományokat is mozaikos foltokra szabdalják a korábbi kitermelések határvonalai. A természetellenes, egyenes vonalakat és kopasz lejtőket még szemlélhetjük egy darabig (túránk következő szakasza balra lent vezet majd), mire belépünk a fák alá, és a széles dózerút megkerüli a Borz-kút vizét ontó völgyfőt.

Buja völgyi kalandok

Kisvártatva elágazás állít válaszút elé, ahol a balra, lefelé induló, sűrűbe vesző K● ösvényt kell választanunk. Bár közel az Imó-kő, kellemetlen percekre számíthatunk: a nedves völgytalpon magas csalán, nem ritkán sár, illetve a felnövekvő újulat miatt sűrű bozót fogad. Ráadásul ritkán járt ösvényt taposunk, ezért az elöl haladónak olykor valósággal folyosót kell törnie a bozótban (ami szerencsére legalább könnyen utat enged). Ne adjuk fel, az Imó mögött ez a buja erdei környezet varázslatossá válik: a völgy összeszűkül, piciny törmelékfoltok jelennek meg a talajon (a talpunk alatt is), jobbról mohos sziklatömbök emelkednek a fejünk fölé (így már érthetjük is a kőmorzsalék eredetét). Öreg fák, dús aljnövényzet, kidőlt törzsek és rendkívül szűk ösvény teremt őserdei hangulatot, ahol végre olyan a rengeteg, amilyen nagyjából lenne emberi beavatkozások nélkül.

Az Imó-kő és forrása

Aztán hirtelen ereszkedünk pár métert, és jobbra fordulva megmutatkozik az Imó hatalmas, napsütésben vakítóan fehér mészkőbérce. Előtte ősöreg fa tekervényes gyökérzete vezeti a szemünket a sötéten ásító nyíláshoz, melyből ritkán nagy robajjal lökődik ki a víz (innen a Lök-völgy név). Száraz időszakaiban csak a hűs levegő jut ki a hegy gyomrából, ezért néhány métert be is merészkedhetünk - ez kifejezetten jól esik a nyári hőségben. (Csak a belátható első méteren mozogjunk, utána a járat lejt, helyenként lépcsők tagolják, tehát balesetveszélyes!) A forrásbarlangot 85 méter hosszan és 23 méteres mélységig tárták fel, de fölötte is találhatók a sziklában kifolyók, korábbi forrásszájak. Amikor a fennsíkon a mészkővel érintkezik, a víz szénsavtartalmával oldja a kőzetet - felszínre lépve a szénsav elillan, ekkor pedig kiválik belőle az oldott mésztartalom. Az így lerakódó mésztufa az Imó alatti völgytalpat mintegy 160 méter hosszúságban, 1-6 méter vastagon tölti ki - bizonyítva, hogy a forrás korábban állandóan működhetett.

És hogy most mitől időszakos? A hegység legutolsó kiemelkedésével a legmagasabbra került forráságak elapadtak, barlangjaik ma már szárazon tátonganak a fennsík lejtőin (pl. Pes-kő-barlang). Mások pedig olyan helyzetbe kerültek, hogy tápláló ágaikba csak akkor jut utánpótlás, amikor a hegység kőzettestében a legmagasabbra emelkedik a karsztvízszint - hóolvadás vagy hosszan tartó, extrém csapadékos időszakok után. (Érdekesség, hogy hirtelen hóolvadáskor a víz gyorsan, elsősorban a felszíni utakon folyik le, az időszakos források működésbe lépéséhez ugyanakkor lassú felmelegedésre, fokozatos olvadásra van szükség.) Ilyen az Imó is a közeli Fekete-len és a Vörös-kő-völgy két vízfakadásához hasonlóan. Előfordul, hogy az Imóból évekig nem jön víz, viszont amikor (állítólagos morajló hanghatások után) aktivizálódik, hozama elérheti a 12 000-13 000 litert percenként. A hideg levegőt árasztó, dübörögve előzúduló, szemünk előtt születő patak maradandó látvány, melyet a vadregényes környezet még tovább fokoz. A működés általában néhány hétig (akár 50-60 napig) tart.

A szerény kistestvér

Ahogy a sűrűn növényesült völgyben eltávolodunk a sziklától, láthatjuk, hogy tetején kis sziklagyepre vetül a napfény - talán pogány áldozóhely lehetett, neve pedig az ima szóból alakulhatott át. Továbbra is igazi erdei vadonban haladunk; ha folyik, a patak kitölti a széles völgytalpat. Tíz percen belül elérjük azt az elágazást, aminél balra kell fordulnunk a K jelzést követve. Eztán enyhén emelkedünk, mígnem megérkezünk a Fekete-len-forráshoz: száraz állapotában csak a fölötte meredő kék fémoszlop fog feltűnni. Amikor viszont aktív, kedves látvány, ahogy a friss patakvíz megszületik a földből, apró sziklagyűrűjéből, és kanyarogva indul hosszú hegyi útjára. A három ismert időszakos forrás közül ez a legkevésbé ismert, hiszen megjelenése nélkülöz minden extremitást, ennek ellenére a mohos sziklatömbök, valamint az idős bükkerdő itt is megigéző látványban érnek össze. (A kék műtárgy régi kutatófúrás nyílását rejti, melyen keresztül a karsztvíz vizsgálata lehetséges.)

Vissza a rétre

Rövidke séta innen az emelkedő vége, ahol rálépünk az Eger–Miskolc-országútra. Megpihenhetünk egy esőbeállónál, vagy vételezhetünk vizet a Tamás-kútjából (ez az aszfalt túloldalán, annak szintje alatt fakad). A kerítés mögött a Tamáskúti Vendégház kulcsosházként vár vendégeket (előzetes bejelentkezés után), túránk pedig balra invitál az országúton. Legyünk óvatosak, a kanyarok eltakarnak az autók elől, melyek sokszor veszélyesen nagy sebességgel érkeznek. Az útépítéskor feltárt kőzetek mellett tanösvény-táblákat rejt a magasra törő gaz, ezek a terület földtani sajátosságait magyarázzák - szakmai nyelvezetük azonban sajnos nem könnyíti meg az olvasást és megértést, ahogy út menti pozíciójuk sem éppen hívogató. Perceken belül újra a Hereg-rét szélén vagyunk, itt már letérhetünk az aszfaltról (igaz, az ösvényt nem könnyű megtalálni), és a tisztás parkolójánál be is fejezzük kirándulásunkat.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

A túrát a nehézkes megközelítés miatt autóval érdemes felkeresni.

  • A Felsőtárkány, Tamás kútja buszmegállót csak időszakosan közlekedő, hétvégi buszok keresik fel (ezek Eger és Miskolc közt közlekednek).

Megközelítés

  • A buszmegállótól az aszfalton, a K+ jelzésen érhetjük el a Hereg-rétet (900 m, 38 m szintemelkedés).

Parkolás

  • Autóval az Eger-Miskolc autóút mentén, a Hereg-réten találunk ingyenes parkolót. Innen indul, és ide is tér vissza a túraútvonal.

Koordináták

DD
48.045318, 20.480068
DMS
48°02'43.1"N 20°28'48.2"E
UTM
34U 461249 5321467
w3w 
///karok.biciklizik.csárdás
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
  • Az Imó-völgy lombos időszakban megkeserítheti életünket: a nedves völgyaljon magasra nő a növényzet, és elfoglalja az ösvényt is, ezért mindenképpen hosszú szárú nadrágban érdemes útnak indulni.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(7)
Zán László
2021-06-13 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-06-13
Puskás Petra
2021-04-05 · Közösség
Kellemes túra csodálatos vidéken. Kisgyermekeseknek, újrakezdőknek és idősebbeknek is ajánlom.
Mutass többet!
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 17

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
5,8 km
Időtartam
1:55 óra
Szintemelkedés
688 m
Szintcsökkenés
688 m
Körtúra Család- és gyerekbarát Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp