Átkelés a Bükk-fennsíkon

Itiner

• A buszmegállótól a Z◼ jelzést kell követnünk.
• A fennsíkra érve balra kell fordulnunk a Z▲ jelű turistaútra, hogy a Három-kő utáni elágazásig jussunk.
• A Három-kő után egyenesen folytatjuk a túrát a K és K/ jelű úton az Olasz-kapu rétjéig
• Az Olasz-kaputól a K+ jelzésen jobbra térünk, ezen egészen Hármaskútig gyalogolunk.
• Hármaskútnál bal felé fordulunk a S jelzésen, hogy átkeljünk a Huta-réten.
• Az aszfalton a S+ jeleken folytatjuk az utat egyenesen (amikor a S elkanyarodik balra).
• A S+ jelzésen az út kanyarjáig megyünk, hogy felkeressük a Leány-völgyi-kilátóhelyet.
• Visszamegyünk a S+ jeleket követve, és jobbra letérünk a S jelzésre, hogy végigmenjünk a Tótfalusi-völgyön.
• A Szalajka-völgybe érve jobbra fordulunk a Z jelzésre, hogy azon Szilvásvárad főútjáig gyalogoljunk.

A túráról részletesen

Bánkúti menedékház buszmegálló - Három-kő

Aki autó nélkül tart a Bükk fennsíkjára, annak az Eger-Répáshuta buszjárat Bánkúti menedékház elágazás megállója a legideálisabb kezdőpont a túraindításhoz. A Z◼ jelzés egyenesen nekivág a fennsík peremének. Körülbelül 700 méteres magassából indulunk neki a menetelésnek, így mindössze 200 métert kell felfelé kapaszkodnunk a Három-kőig. A szintet hamar le is küzdjük, az erdészeti feltáróút szerpentinjeit keresztezve rövidesen elérjük a Z▲ jelzés elágazását.

Az ösvény természetesnek, háborítatlannak ható erdőben kanyarog a fennsík peremén, nagyrészt tartva a szintet, a fák közt pedig felsejlenek a hegység távoli magaslatai. Egy apró oldalvölgy torkolatánál hirtelen északnak fordulunk, és rövid emelkedés után sötétebb fenyvesbe jutunk: az erdő függönye mögött szinte világít a nyílt terep, a Három-kő füves tisztása.

A Három-kő a fennsík déli oldalán tornyosuló kövek vonulatának legkeletebbi tagja, 904 méteres magasságával jócskán környezete fölé tornyosul. A látogatható kövek közül innen nyílik a legtartalmasabb kilátás: tiszta időben a Mátrától a tokaji Kopasz-hegyig tart a panoráma. A mészkőfennsík peremén emelkedő sziklafalak (Pes-kő, Tar-kő, Három-kő stb.) a puhább alátámasztását (palák) vesztett, ellenálló kőzet (mészkő) omlásakor, letörésekor keletkeztek. Mivel a hegység belsejében találjuk őket, a tetejükről belátható kép hegyekben gazdag - ritka országunkban az olyan panoráma, ahonnan szinte végeláthatatlan távolságban hegyvidéket szemlélhetünk. A Három-kő rétjére leülve félköríves kilátásunk legfőbb elemei a Déli-Bükk a 700 métert is meghaladó Kőlyuk-galyával, az Alföldig hatoló Hór-völgy, Felsőtárkány kis medencéje, a Mátra, és az azt részben kitakaró, sziklás oldalú, fölénk magasodó Tar-kő.

Három-kő - Huta-rét

A turistaúton észak felé továbbindulva pillanatok alatt nagyot változik a táj képe: egy keskeny erdősáv után kicsiny réten lyukadunk ki, ahonnan átlépünk a Zsidó-rét töbrös, borókás tisztására. A karsztfennsíkokra jellemző, a mészkő oldódásával létrejövő mélyedések által lyuggatott felszín az egész fennsíkon talán itt a legtipikusabb és egyben leglátványosabb. A képeslapokra illő tájképet rövid ideig a K/ jelzésének „erdőtetős" betonútja váltja fel, hogy elvezessen az Olasz-kapu nem kevésbé meseszerű, szintén töbrök pettyezte tisztására. A széles kaszálórét a fennsík egyik északi kapuja, melyről egy rövid sziklafolyosó nyit utat észak felé - ezt 1918-ban 18 olasz hadifogollyal vágatták át.

Lényegében keresztben átkeltünk a nyugat felé egyre karcsúsodó fennsíkon, de mielőtt elhagynánk azt, érdemes egy rövid kitérőt tennünk a K+ jelzésen talpalva jobbra egy újabb hegyi kaszáló kedvéért: a Huta-bérc túloldalán húzódó, hosszúkás Huta-rét eldugott és kevesek által látogatott pontja a Bükknek. Gyönyörű, fenyvesekkel mixelt bükkerdőben közelítünk, majd bal felé, egy tarvágás szegélyén ereszkedünk le a Hármaskúti erdészház alatt futó makadámútig. Egykor fákkal megrakott kisvasút csattogott itt, ma viszont csöndes, nyugalmas szeglete ez a hegyvidéknek. A Huta-rét magashegyi hangulatáért részben a tisztás szélén sötétlő fenyves a felelős. A zölden hullámzó kaszáló látványát az erdei út fehér szalagja gazdagítja, keskeny pásztája a bihari Pádis fennsíkjának magashegyi világát idézi.

Huta-rét - Szilvásvárad

A S jelzést követve, az erdőbe lépve lényegében elhagyjuk a fennsíkot, ismét vadregényes, idős bükkerdőben gyalogolunk. Kb. 2 kilométernyi séta után jutunk el az autóút kanyarja mellett, lépcsősor alján elérhető Leány-völgyi kilátóhelyhez. A kis teraszról döbbenetes panoráma nyílik: a nagy (és szokatlan) lejtőmeredekség következtében szó szerint alattunk húzódik a szűk völgytalp. A Leány-völgy és az Ablakos-kő-völgy fokozottan védett, a látogatók elől elzárt terület. E kitüntetett figyelem szerencsére az erdők állapotán is észlelhető: összefüggő, zárt erdőtakaró fedi a hegyoldalakat, irtásnak nyoma sincsen. Szemben kis mészkőbordák törik át az erdőtakarót, északon pedig kilátunk a hegységből a Felvidék felé.

Visszatérünk a S jelzésre, majd azon jobbra, lefelé indulunk. Szerpentinező út kanyarog le a meredek hegyoldalban a Tótfalusi-völgy mélyére. Leérve zárt, békés völggyel búcsúzik a Bükk, nyoma sincs a szomszédos, népszerű kirándulóhelyek zsongásának. Utunk a Szalajka-völgybe torkollik, melyben jobbra fordulva büfék és sütödék, valamint a lóversenypálya épülete mellett érkezünk meg Szilvásvárad központjába.