Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Hór-völgyön át a Bükkaljára

Gyalogtúra · Bükk-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A gyertyán-völgyi üveghuta felé
    / A gyertyán-völgyi üveghuta felé
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Út a Hór-völgyben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Suba-lyukban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Cserépfalu és a Hór-völgy kapuja
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balla-völgy torkolata a Tebe-réten
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Betekintés a Hór-völgybe
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Oszlai tájház
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kőbánya a Hór-völgyben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Cserépfalu feletti Kisamerika egykori barlanglakásai
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserépfalu pincesora
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserépfalu
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hór-völgy bejárata és a látogatóközpont épületei Cserépfalu felől
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserépfalu, a háttérben a Millenniumi-kilátó
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserépfalu a Millenniumi-kilátótól
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hajdani gyertyán-völgyi üveghuta ódon temetője
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vizenyős Tebe-rét
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Oszlai tájház
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Ódor-vár az Oszlai tájháztól
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Oszlai tájház felé
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Suba-lyukhoz vezető lépcsősor
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Suba-lyuk
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kilátóterasz a Suba-lyuk végéről
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Emlékkő a Suba-lyuknál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Út a Hór-völgyben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Hór-völgy a Suba-lyuk közelében
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Hór-völgyi Látogatóközpont
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A cserépfalui kilátó a Hór-völgyi Látogatóközponttól
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Milleniumi-kilátó Cserépfalu fölött
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Oszlai kulcsosház
Könnyű túránkon a Bükk leghosszabb völgyében Hollóstetőről a Bükkalja lankáihoz tartunk, átszelve a Déli-Bükk erdőtáját. A Hór-völgy a hegység egyik kapujának számít; számos természeti és antropogén érdekességet vonultat fel.
nyitva
könnyű
16,5 km
4:15 óra
167 m
501 m
Kellemes terepen vándorlunk Hollóstetőről Cserépfalu széléig a régi közlekedési folyosónak számító Hór-völgyben. Útközben karsztjelenségeket, szép erdőket, egy 18. századi üveghuta-telep maradványait, az oszlai tájházat és a neandervölgyi ősember egykori lakóhelyét, a Suba-lyuk barlangot is megtekintjük. Túránk vége a völgy kijáratába épült Bükk Déli Kapu Látogatóközpont modern épülete, ahol érdekes kiállításokon ismerkedhetünk a Bükkalja speciális kőkultúrájával és a Suba-lyuk múltjával. A helyszínen egyéb programokra és étkezésre is van lehetőség.

A szerző tippje

  • A Kis-rét utáni elágazásból van lehetőség a KL jelzés meredek ösvényén 2 km hosszú kitérővel az Ódorvár kilátópontjához felkapaszkodni.
  • A kirándulás után érdemes a közeli Cserépfaluban megszállni, és bejárni más környékbeli túrákat is - ezáltal még több ismerethez és élményhez jutunk a Bükkalja egyedi vidékéről. 
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2021-02-24
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
581 m
Legalacsonyabb pont
227 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Javaslatok és linkek

Kezdés

Hollóstető, túristaház buszmegálló (574 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.066166, 20.592627
DMS
48°03'58.2"N 20°35'33.5"E
UTM
34U 469650 5323734
w3w (what3words) 
///hevít.erősödik.éjjel

Végpont

Bükk Déli Kapu Látogatóközpont

Útleírás

Itiner:

  • A hollóstetői buszmegállóból a P jelzésen indulunk a Hór-völgybe.
  • A Hosszú-völgy elágazásától a K+ jeleket követjük.
  • A Suba-lyuk barlanghoz a KΩ jelek mentén kapaszkodunk fel, majd vissza is ereszkedünk.
  • A túránk végét jelentő látogatóközponthoz a K+ jelzésen érkezünk meg.

Túraleírás:

Indulás Hollóstetőről

Túránk kiindulópontja a Bükkszentkereszthez tartozó Hollóstető hegyi telepe. A Nagy-fennsík peremén, a Szinva- és a Hór-völgy közötti nyeregbe létesített külterületi lakott hely fontos csomópontba épült. Itt találkoznak a Miskolcra, a Répáshután át Egerbe, és Bükkszentkereszten át Diósgyőrbe tartó utak, valamint az Alföld felé levezető Hór-völgy felső bejárata szintén itt van. A hegyi átjáró birtoklása fontos volt 1944 végén, amikor a front átvonult a Bükkön; erről egy katonasír tanúskodik az erdőaljon. 

A hollóstetői buszmegállóból a P jeleken indulunk nyugati irányba. A kereszteződés mellett találjuk a Hollóstetői Turistaházat, ahol szállásra és étkezésre is van lehetőség. Az 1930-as években emelt turistamenedék a közeli Lillafüred kiépítésével függ össze, amikor a Hollós-völgyben 2 km hosszan bobpálya is húzódott, itt fent a nyeregben pedig golfpályák várták az úri közönséget. A ház alatti kemping az 1960-as évek óta nyújt szállást a nomád kirándulónak.

A jelzést követve balra letérünk az országútról, és innentől a kanyargós Hór-völgyben folytatjuk a vándorlást túránk végéig.

Bevezetés a Hór-völgybe

A Hór-völgy a Bükk leghosszabb völgye. A Hollóstetőtől Cserépfalu széléig tartó hegyi szakasz csaknem 17 km hosszú, majd a Bükkalja hegylábfelszíne után, a Hór vize Mezőkövesd alatt torkollik a Kánya-patakba, így mintegy 40 km a teljes hossza. A Bükk déli kapujának számító természetes közlekedési folyosó évszázadokon át kötötte össze a hegység belső falvait és Diósgyőrt az Alfölddel. A hegycsúcsok alatt kanyarogva ezen keresztül szállították a síkvidéki piacokra a speciális bükki termékeket (fa, égetett mész, faszén, üveg). A 20. században volt időszak, amikor buszjárat is közlekedett benne, de ma már elenyésző forgalom van a völgytalp murvával és terméskövekkel megerősített útján. A Hór-patak forrása a Tebe-rét mellett ered, ezért patakmeder onnantól alakult ki a völgy talpán.

A kétoldali erdőrészletek összeboruló fáinak lombozata alatt menetelünk, itt-ott még felfedezhetjük az útszéli, régi mészégetők gödreit. Jobbról tarvágás nyit kilátást az égboltra, s ha a következő kanyarban balra kitérünk 130 métert, a Hollós-tetői-víznyelőbarlanghoz látogathatunk. A népies nevén visszafolyónak hívott bükki nyelők a réteg- és hasadékforrások vizeit vezetik a lenti járatrendszerbe. Sokuk csak időszakosan működik, de ez állandóan aktív. Érdekes látvány, ahogy a csordogáló patak eltűnik a meder hordalékában.

Fenyves mellett érintjük a Bodzás-rét felől érkező erdőgazdasági út nagy kereszteződését, ahonnan tovább ereszkedünk a fővölgy P jelzésén a Tebe-rét irányába. A meredek hegyoldalakról kisebb-nagyobb oldalvölgyek torkollanak be, ezek csak időszakosan szállítanak vizet a tetőkről. Fokozott védettséget jelző tábla tövében érkezünk a Szarvaskúti-Csúnya-völgy elágazásához.

 Az utolsó bükki üveghuta

Néhány perc sétával ligetes erdőrészhez jutunk, ami az egykori hutatelepülés, Gyertyánvölgy határát jelenti. Ha a bal oldali dombra felsétálunk a jelzés nélküli úton, az elpusztult falu haranglábát nézhetjük meg. Két harang is kongott egykor itt; ezeket az elnéptelenedés után a répáshutai és a bükkszentkereszti templomokba szállították. 

Hídon kelünk át a patakmeder felett, és egy tisztásra jutunk, ahol a múltban az utolsó bükki üveghuta, Gyertyánvölgy kistelepülése állt. A hegységben a 18. század elejétől kezdve folyamatos volt az üvegkészítési tevékenység. Az első üzem Óhután (a mai Bükkszentlászlón) nyílt meg 1712-ben. A második Újhután (a mai Bükkszentkereszten) indult be 1755-ben, aztán Répáshuta adott helyszínt a harmadiknak 1790-től. A korabeli üveggyárak költözésének fő oka az volt, hogy a rengeteg fát igénylő tevékenység 2-3 emberöltő alatt teljesen felemésztette az adott környék erdőit. 1834-ben telepítették át ide, Gyertyánvölgybe az üvegcsűrt, ami 1897-ig készítette minőségi termékeit. A gyár bezárását követően a kicsiny telep fokozatosan elnéptelenedett, házait 1926-ig lakták.

Ma már kevés maradvány látható a felszínen, viszont régészeti feltárásnak köszönhetően jól rekonstruálták az egykori épületeket és az itt lakók mindennapjait, amiről szabadtéri kiállítóhelyen tudunk meg információkat, valamint megismerhetjük a bükki üveggyártás történetét. A fedett épületrekonstrukció kiválóan alkalmas megpihenni és telítődni a hely szellemével.

Tovább indulva, az út bal oldalán föld alá nyíló barlang hívja fel a figyelmet: a Koporsós-víznyelő. Ritka karsztjelenséget, ún. katavotrát, vagyis váltóforrást látunk: az üreg nemcsak nyelőként, hanem forrásként is működhet. Nagyobb esőzések idején az oldalvölgyekből lefolyó áradások egészen idáig eljuthatnak, azonban ha a lenti karsztvízszint megemelkedik, a rendszer túlfolyójaként, forrásként szolgáltat.

A gyertyánvölgyi temető kerítése mellett érjük el a hutatelep szélét. A fák tövében csendesedő hantok az utolsó bükki üveghuta lakóinak emlékét őrzik.

A Tebe-rét és a Hór forrása

Tölgy, gyertyán, bükk elegyes erdőn át kanyargunk tovább a völggyel, a rengeteget kisebb-nagyobb rétek nyitják meg utunk mellett. Helyenként felhagyott mészégetők gödreit látjuk, amiket nemzedékeken át használtak a környékbeliek.

A gyümölcsfás ligetben álló, fehérre meszelt barlangász kutatóház jelzi, amikor a Hór-völgy legterebélyesebb mezőjéhez, a Tebe-réthez érkezünk. Az időnként összefüggő, nyílt vízzé változó vizenyős tisztáson él a ritka bánsági sás és a szibériai nőszirom. A közelben találjuk a Hór-patak forrását, ami egy felszín alatti tárolótér túlfolyója, ezért csupán a lenti vízkészlet kellő gyarapodásakor bocsájt ki vizet. A mészkőbe vágódott völgy medernyelői azonban hamar a mélybe vezetik a nagyobb esőzések és hóolvadás után meginduló vizeket, ezért száraz jellemzően a völgytalp.

Innentől végig van patakmeder a völgy alján, azonban a Hór csak csapadékosabb időszakban vagy olvadást követően szállít átmenetileg vizet, mert a karsztos kőzetsávok nyelői búvópatakként a föld alá juttatják. A népi megfigyelésekre alapozó hagyomány szerint azonban 7 évente előfordul, hogy 1-2 hétig is folyamatos a vízszállítás.

A Répáshutára vezető Balla-völgy kereszteződését és fedett pihenőhelyét elhagyva a Tebe-rét peremén túrázunk a kövesúton. A 20. század első felében kisvasút sínpárja húzódott itt, amin faanyagot szállítottak a Hideg-patak-völgyhöz.

Zöld folyosóban

A rét végén elvégződik a nyílt terület, és hosszabb szakaszon „zöld folyosóban”, a fák alatt haladunk - jó darabig nem lesz mező, ami felnyitná az erdőt. Rendszeressé válnak az útszéli régi kilométerkövek, így jól tudjuk mérni a megtett távolságot. A jobbról csatlakozó Pazsag-völgy felett betonhídon kelünk át, aztán a Hideg-patak-völgy torkolata következik. A közeli erdészház mellett működött az a kötélpálya-állomás, amihez a tebe-réti rakodótól kisvasúton fuvarozták a fát, hogy aztán – átemelve a hegyeken – a Felsőtárkány feletti Oldal-völgybe szállítsák. Az épület mellett világháborús honvédsír előtt tiszteleghetünk, amely az 1944 decemberi bükki harcok mementója.

Folytatva utunkat az egyre mélyebbre vágódó völgyben belépünk a nemzeti park fokozottan védett területére, ami a Suba-lyukig elkísér. A Füzér-kő tetején a tatárjárás után emelt kis vár romjai csendesednek, aljában pedig törmelékmezővel szegélyezett sziklafalat látni. A helyenként túlhajló mészkőben több üreg is kialakult. Köztük legjelentősebb a Füzérkői-átjáróbarlang, amely ma már inaktív, de a régmúltban a túloldali Hosszú-völgy patakjának egy ágát vezette át.

Betonhíd után a Hosszú-völgy torkolatához jutunk. Ez a mellékvölgy palás kőzettestbe mélyül, ezért állandó folyása van. Innen mindig kerül víz a Hór medrébe, és az továbbítja is, amíg karsztos sávra érve a medernyelők által újra a mélybe kerül.

Irány az Oszlai-rét 

A kereszteződésből a K+ jelzésre váltunk. A csobogó patak mentén érkezünk a Kis-réttel szemközti nagy kanyarba, ahol gátat emeltek a jelentősebb esőzések utáni nagyvizek csillapítása miatt. Újabb hídon kelünk át, ami alatt a Hór medre az út másik oldalára kerül. A szintén középkori várromot hordozó Ódor-hegy tövében nagy szikla kényszeríti kanyargásra utunkat. A jobbra kiágazó KL jelzés meredek ösvényén lehetőségünk van 2 km-es kitérővel az erősség maradványait és a Hór-völgyre nyíló csodás panorámát megtekinteni.

Rövidesen kitárul az erdő, és az oszlai mező nyílt térszínéhez jutunk. Kis fahíd vezet a rétre, ahol az egykori uradalmi erdőőri házból kialakított tájház, szomszédságában pedig a nemzeti park kutatóháza áll. A nyílt területről pazar kilátást kapunk az Ódorvár sziklás bércére és környezetére. A Tebe-rét óta tisztások híján az égboltot csak a fák lombjai között láthattuk felsejleni, itt most viszont újra széles perspektívában szemlélhetjük.

Érdemes is, hiszen számos védett madárfaj példányait vehetjük észre, amelyek a Hór-völgy térségében élnek, költenek. A kerecsensólyom, a parlagi- és a törpe sas, az egerész- és a darázsölyv megfigyelhető errefelé, akárcsak a szintén erdőkben fialó fekete gólya.

Búcsút intve az idilli rétnek sziklák és felaprózódott kőmezők mellett bandukolunk tovább, követve a medret. Partján helyenként a régmúlt meghatározó foglalkozásának, a mészégetésnek látjuk emlékeit a kemencék gödreinek képében.

A Perpác-bércet elérve balra kitérőt tehetünk egy felhagyott kőbánya udvarára. A hegy oldalát sebhelyként uraló méretes kőaréna a vörösagyagos triász mészkő elbányászásával keletkezett.

Suba-lyuk

Csupán néhány perc, és a Suba-lyukhoz vezető KΩ jelzés elágazásánál állunk. A Kút-hegy meredek oldalában lépcsővel és korláttal könnyítették meg a feljutást a barlang szádája előtti teraszig. A forrásbarlangként kialakult üreg fontos régészeti lelőhely; ásatások igazolták, hogy a Suba-lyuk több mint százezer éven át nyújtott állandó vagy átmeneti menedéket őseink számára. A feltárt csont- és eszközmaradványok alapján azonosították a neandervölgyi ember jelenlétét.

Visszaereszkedve a völgyi útra az összeszűkült szurdokban folytatjuk a K+ jeleken, és egy kisebb mészkőbányát érintünk. Aszfaltburkolat jelzi, amikor elérjük a völgy hegyi szakaszának végét. A hirtelen kinyíló bükkaljai tájban a Bükk Déli Kapu Látogatóközpont épületcsoportjához sétálunk. A kiállítóhelyiségekben megtekinthetjük a bükkaljai kőkultúra és a subalyuki ősember tárlatait. Az információszerzés mellett étkezésre is van lehetőség.

Továbbutazni a közeli főút buszmegállójából tudunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Kezdőpontunk a Hollóstető, túristaház buszmegálló, ahová Miskolcról érkeznek járatok.
  • A túra végén az Egerből és Mezőkövesdről Bükkzsércre tartó buszok Hórvölgyi útelágazás megállóból tudunk tovább utazni.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parkolás

  • Parkolni Hollóstetőn vagy a Bükk Déli Kapu Látogatóközpont  parkolójában tudunk.
  • Mivel nem körtúrát járunk be, érdemes közösségi közlekedéssel intézni utazásunkat.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.066166, 20.592627
DMS
48°03'58.2"N 20°35'33.5"E
UTM
34U 469650 5323734
w3w (what3words) 
///hevít.erősödik.éjjel
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk túrakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!

Bányi Oszvald
2021-03-04 · Közösség
Nagyon kellemes kirándulás volt. Maga a táj csodálatos. Köszönöt az út leírás és a navigációs irányitásért.
Mutass többet!
2021. március 4., csütörtök 10:53:43
Fénykép: Bányi Oszvald, Közösség
2021. március 4., csütörtök 10:53:52
Fénykép: Bányi Oszvald, Közösség

A közösség fényképei

2021. március 4., csütörtök 10:53:43
2021. március 4., csütörtök 10:53:52

Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
16,5 km
Időtartam
4:15 óra
Szintemelkedés
167 m
Szintcsökkenés
501 m
Tömegközlekedéssel elérhető Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet Kutyabarát A-ból B-be

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp