Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Határfeszegetés az erdőháton

Gyalogtúra · Gömöri-erdőhát · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Keskeny gerincű erdőhát a kárpáti vihar útjában
    / Keskeny gerincű erdőhát a kárpáti vihar útjában
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszáló bükki panorámával (és a követendő úttal)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kemény homokkőélek és a Pogányvár csúcsa
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szélfútta, hajlott akácos a keskeny gerincen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felvidéki hangulatú táj a Pogányvár oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Barát-fő geodéziai tornya
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Önkiszolgáló étterem a faluszélen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gömöri-erdőhát és a Vajdavár a szikláról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Derűs legelőre borús égbolt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hátról gerincre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilátó ösvénye egyesül a túraútvonallal
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hűvös lejtők bükköseinek egyike
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvári-szikla tömbje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Virágpompa a tarvágás foltjában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a domborzatot követő határon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés Hangonyba
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohos holtfa a kiszélesedő terepen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gömöri látkép: a Vajdavár-vidék hátterében a Mátra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szlovák határt követjük a túra nagy részén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangony a dombok gyűrűjében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Izzasztó tereppel kell számolni a túra végén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszú a kanyargás az erdőhát útjain
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őz-bérccel szomszédos tető kilátása a Bükk felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meseszép gerincösvény a határon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás Hangonyra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyes ösvényén a keskenyedő gerincen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felvillanó távlatok a Barát-főről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dobra-tetői tornyot elnyelte az erdő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A gerincösvény a Pogányvári-szikla hátán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Határúton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvári-szikla hordozza a határt
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a táj mélységeibe
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Hangonyi Pizzéria és a Vendégház Dobra-tetői-kilátó (Hangony) Pogányvári-szikla
Minden értelemben határterületen túrázunk Hangonytól északra: a Kárpátok központi tömegétől elszeparált hazai hegyvidékek peremén, medencék és hegységek közé préselődött dombvidéken, amelynek gerince országhatárt is hordoz. Sajátos karakterű, emlékezetes túra egy félreeső terepen.
nyitva
közepes
Hossz 16 km
5:00 óra
405 m
405 m

A magyar-szlovák határon fekvő Gömöri-erdőhát szinte ismeretlen mindkét ország túrázóinak körében. Szerény méretei, egyszerű felépítése és mostoha történelme tetejébe a közeli, jóval ismertebb hegységek elszipkázzák előle az érdeklődőket. A Bükk, a Mátra, a Karancs-Medves-vidék, no meg a nem túl távoli Gömör-Szepesi-érchegység árnyékában fekvő, dombsági magasságú tömb azonban meredek lejtőivel, festői fekvésű legelőivel és keskeny gerincszakaszaival a felvidéki táj kapuja, ezért megérdemli a figyelmet.

A Hangonyhoz közeli Pogányvár turistaútja az ország legszebb gerincösvényeinek egyike, melyet évezredes sáncokat rejtő, szabályos hegypiramisok és a lejtős tömegmozgások által elvékonyított gerincszakaszok váltakozása határoz meg. A vadregényes hangulat a Pogányvári-szikla függőleges homokkőfalánál teljesedik ki, amelynek hátáról tág panoráma nyílik a környező terepre. Túránk végén pedig a Bükkel és Mátrával keretezett, pázsitos dombvidék „szélesvásznú" kilátásait csodálhatjuk meg.

Hangony körül egy túrába sűrítve ismerhetjük meg e markáns karakterű, helyenként felvidéki hangulatú táj árnyalatait. Az útvonal, bár közepes hosszúságú, a Pogányvárat övező terep miatt helyenként kifejezetten nehéz és megerőltető - igaz, cserébe emlékezetes élménnyel szolgál.

A szerző tippje

  • A túra nagy része jelzetlen utakat követ, amelyek mindegyike jól járható, a Természetjáró app használatával pedig kizárható az eltévedés.
  • Hangonyban érdemes megszállni a túra után. A település központjához közel éttermet is találunk.
  • Ajánlott kiegészíteni a túrát a Hangonyi-tó meglátogatásával.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-10-18
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Pogányvár, 390 m
Legalacsonyabb pont
Hangony, 185 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Hangonyi Pizzéria és a Vendégház

Kezdés

Hangony, italbolt buszmegálló (187 m)
Koordináták:
DD
48.226472, 20.201680
DMS
48°13'35.3"N 20°12'06.0"E
UTM
34U 440710 5341780
w3w 
///halászik.kivágás.firka

Végpont

Hangony, italbolt buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Hangonyban a Rákóczi Ferenc útra kanyarodva, majd arról az első utcán balra a templomhoz sétálunk.
  • A templomtól a ravatalozó mellett a dombra induló dűlőúton folytatjuk.
  • A Mociarne nevű hegytető előtt jobbra térünk egy erdei útra, ami elvezet a határra.
  • A határon a Z jelzést követjük a Pogányvári-szikla utáni kaszálórét sarkáig.
  • A kaszálórét sarkától keresztben induló keréknyomra fordulunk.
  • Leereszkedünk a pázsitos völgy aljáig, ahol jobbra térünk egy dűlőútra.
  • A faluba érve a Szabadság úton, majd a Rákóczi Ferenc úton jutunk vissza a központba.

A túra részletes leírása

Nyílt dombtetők és erdős hátak gyűrűjében

A patakvölgyek találkozásánál fekvő Hangonyt hullámzó dombhátak és az országhatáron emelkedő Gömöri-erdőhát rengetege fogja közre. Az utóbbi táj jelentette domborzati válaszfal ellenére korábban Gömör és Kishont vármegyéhez tartozott, amit a címerén látható fekete sas is szimbolizál. A falun átvezető főutat észak felé hagyjuk el, majd az első lehetőségnél balra térünk a meredek, lépcsőben végződő utcára. A dombon a Szent Anna-templom díszeleg, körülötte sírkert terül el. Neve megegyezik a közeli Barát-völgy egykori pálos kolostorának templomával, és benne meg is tekinthetők annak megmaradt kőkeresztjei. Kikerüljük a templomot, és a ravatalozó mellett, a legelőt őrző kerítés kapuján át vágunk neki az enyhén emelkedő dűlőútnak.

Följebb érve érdemes hátrafordulni, mert feltárul Hangony tág környezete. Nagyrészt fátlan, csuszamlásos formákkal szögletesre faragott dombvidék hullámzik a falu hátterében, a távolban pedig feltűnik a Bükk hatalmas tömbje. Miután elhagyunk egy telepített erdőfoltot, jobbra teljes pompájában látszik a határt hordozó, egészen elkeskenyedő gerinc, amelynek szigorú, hegyvidéki jellegű lejtviszonyait a Pogányvár nyers sziklafala hangsúlyozza ki. A meredek oldalú csúcsoktól hullámzó vonulat oldalában sötét fenyőfoltok vegyülnek a lombhullatók zöld palástjába, alján pedig tágas legelők nyújtóznak - és a nyájak vagy kihajtott tehenek látványa sem idegen errefelé.

Erdei nyugalom a határsávban

Amint belépünk az akácok és tölgyek uralta erdőbe, a homokos keréknyom leír néhány nagy kanyart, és pár izzasztóbb, de kurta emelkedőt is utunkba állít. Amikor baloldalt gyepes aljú ligetfolt tűnik fel a hegy meredek letörésén, a hátrafelé induló ösvényen találhatjuk meg a Dobra-tetői-kilátót - pontosabban annak korhadt maradványát. A „felnagyított" magaslesre emlékeztető, pihenőhellyel szegélyezett torony deszkái elkorhadtak, látogatása veszélyes, ráadásul nem is nyújt panorámát, hiszen az akácos lombkoronája bekebelezte. A csapás kiágazásánál többet láthatunk: az alant húzódó, szűk völgyet, és a Bükkig hullámzó dombvidéket.

Az erdei út innentől a gyöngén hullámzó erdős hátat követi, egy tarvágás foltjának széléről pedig feltárja előttünk a teljes Vajdavár-vidéket hátterében a Mátrával. Ez a szemszög jól illusztrálja, hogy az Északi-középhegység magasabb, síkságperemi hegyei mögött terjedelmes dombvidék terül el. A dózerút néhány elágazását elhagyva, fiatalosokat és irtásfoltokat érintve újra rápillanthatunk a Pogányvár környezetére, de a növekvő újulat hátterében kibukkannak a szlovákiai Kárpátok hegytömegei is, mielőtt a főgerincre érünk. Ehhez egy letermelt erdőtömb elágazásában jobbra, a fák alá kell kanyarodnunk (az eddigivel megegyező szélességű úton). A Z jelzésre lépve teljesen megváltozik a tájkép: a határsávot kevéssé bolygatta az erdőgazdálkodás a 20. század második felében, ezért a korábbiaknál életerősebb, öregebb erdők biztosítják innentől a díszletet. A domborzat is új jelleget ölt, mert bár a hegyhát lapos és széles, oldalsó lejtői meredekek, ráadásul a sötét, zárt völgyfőkben előkerülnek a vadregényes bükkösök is.

Tölgyesben emelkedve hajlik balra az út, jobbra kiszúrhatjuk a fák között a Barát-fő geodéziai betonhengerét. Rövid kitérővel meg is látogathatjuk a tornyot, amely nyitva van ugyan, de életveszélyes állapota miatt látogatása tiltott. A fák egyébként elérték a tető szintjét, ezért a kilátás korlátozott - ettől még látszik a dombok hátterében tekintélyes tömegként emelkedő Bükk-fennsík, a Medves zöld tömbje, keleten a Tokaji-hegység kúpjai, északon pedig a Kárpátok számtalan bérce vész a párába. De feltérképezhető az előttünk álló, szilaj hullámokat vető gerincszakasz is.

A határkövekkel tartva jobbra hajlik utunk, és hívogató bükköst metszve, oldalában kerüli el a Biriny (korábban: Berény) csúcsát. A lejtviszonyok itt ismét megváltoznak, tovább szigorodnak kicsit, fokozódó meredekség, és keskenyebb hátszakaszok jellemzik a terepet. E peremvidék fontos ökológiai folyosó Szlovákia kárpáti rengetegei és északi hegységeink között. A „zöld sztráda" lehetőséget biztosít az átjárásra az emberektől távolságot tartó fajok számára is egy egyébként beszántott és sűrűn lakott hegyközi medencevidéken keresztül, így dúsítva fel csúcsragadozókkal az Északi-középhegység élővilágát. Ezért farkasok, hiúzok és medvék is kószálnak erre alkalomadtán, amint új élőhely reményében vándorolnak. A Vajdavár-vidék kiterjedt, lakatlan erdőtakarója elsősorban a bükki és mátrai nagyragadozó-állományok területével áll kapcsolatban és átfedésben, de nyugati irányban a Cserhát erdőin keresztül a Börzsönnyel is érintkezik.

Egy nyeregben megszaporodnak a dózerutak kiágazásai, ezért a váratlan kis kanyarokat leíró jelzést is figyelni kell, hogy ne vétsük el az irányt. A szomszédos csapás mellett kereszt áll, ami hagyományosan fontos tájékozódási pontot jelöl: a Hangonyt a Rima völgyével összekötő, régi szekérút legmagasabb pontját, mely a trianoni határok kijelölése előtt komoly helyi jelentőséggel bírt. Pompás, füves aljú tölgyesben kezdődik a túra legnehezebb, egyben legérdekesebb szakasza. Immár ösvényen kaptatunk az Őz-bércre, majd a következő tetőre, ahonnan egy tarvágásnak köszönhetően egyrészt felmérhetjük az előttünk álló hegyek méreteit, másrészt a Hangonyba vezető völgy a Bükk felé tereli a tekintetet.

Hegyvidéki táj 400 méter alatt

Leereszkedünk, ám a terep nem hagy pihenni: a következő kiemelkedés végére extrém meredekségűvé nehezedik az ösvény, a csúcs alatt keresztezünk egy sáncszerű halmot is. A tetőn hajdanán földvár állt, melyről nem sokat tudni: a feltételezések szerint elképzelhető, hogy a Birinyi-vár a 10., de az is lehet, hogy csak a 13. században épült, és valószínűleg őrhelynek emelhették a Rima-völgyből érkező utak ellenőrzésére. Egyetlen valamirevaló említése egy per leírása, mely szerint a szomszéd birtokos fia elfoglalta, majd rablólovagként használta az erősséget. Az apró, füves platóról látszik a következő, robusztus hegypiramis, illetve az alattunk tátongó mélység. Szinte lehetetlen helyen, nehezen járható, küzdelmesen meredek lejtőn bukik le az ösvény, itt fokozott óvatosságra van szükség.

Leérve egy nyeregben találjuk magunkat, baloldalt pazar, öreg bükkös borítja félhomályba a völgyoldalt. Ösvényünk harántolva vág neki a következő bérc oldalának (szemközt, egyenesen), majd egy balkanyarral annak tetejére invitál. Bár a soron következő Pogányvárral azonos magasságban állunk, még egy próbatétel hátra van, hiszen amint a határkővel felszerelt, apró csúcsra megérkezünk, máris mutatja magát a következő keskeny, de lejtős gerincszakasz. A hegyhát itt falszerűen nyúlik a táj fölé, amit részben kőzettani felépítésének köszönhet: a homokköves felszín alatti agyagos rétegek nedvesen csúszópályává válhatnak, amin kisebb-nagyobb suvadásokkal formálódik a domborzat. A lejtős tömegmozgások után alacsony és élénken kanyargó, elvékonyodó gerincvonalak maradtak hátra, összekapcsolva az egyes csúcsokat.

A Pogányvár az utolsó komolyabb próbatétel, elnyújtózó, a korábbinál szélesebb emelkedőn jutunk föl rá. A 390 méteres magaslaton őskori vár állhatott, melynek neve több magyarázatot is ihletett. A legvalószínűbb, hogy valamely pogány kultúra emelhette, jóval a magyarság érkezése előtt. A helyi hagyomány szerint a magyarok, husziták vagy törökök ellen folytatott küzdelmében gyökerezik a név, ám az építmény ennél régebbi lehetett. Legendája úgy szól, hogy a Pogányvár urai menekülésük előtt egy körtefa tövébe ásatták el kincsüket, a műveletet végző szolgát pedig megvakították, hogy ne árulhassa el a titkot. Évi egy éjszakán láng mutatja a helyet, egy másik verzió szerint pedig kétszer nyílik meg a kincset rejtő vaskapu, hogy a napfény megtisztíthassa, és ezzel fényesen tartsa az aranyat: nagypénteken és virágvasárnap, amikor a pap a passiót mondja a templomban.

Panorámák a hullámzó látóhatárra

A túra fizikai értelemben vett csúcspontját a tájképi élmény tetőzése követi. A gerinc olyannyira elkeskenyedik, hogy csak az ösvény fér el rajta, a hegyen átcsapó szélben meghajlott, alacsony akácok pedig paravánt vonnak körénk. Aztán hirtelen, a Pogányvári-szikla hátára érve megnyílik a táj, és feltárul a zegzugos, vadregényes, hegyvidéki hatású terep. A pazar kilátás főleg a táj fölött strázsáló Pogányvár hegy piramisára és a környező erdős hátakra nyílik, de feltűnik a Vajdavár-vidék tömege is.

A homokkő-formáció anyaga egy sekélytenger árapály által mozgatott, part menti vizében rakódott le, benne a mészvázas élővilág fosszíliái halmozódtak fel. A kőzetté válás során ezek a karbonátos héjak feloldódtak, a meszes oldatok átjárták a homokos összletet, és összecementálták azt. Így keletkezett az ellenálló sziklafal anyaga, amely a hegyoldal csuszamlása után került felszínre. A tömegmozgás után hátramaradt „cirkusz", azaz köríves páholy az erdőborítás dacára szépen ki is rajzolódik. A palóc tájnyelvben apokaként emlegetett homokkőidomokból helyenként szabályos sorokba rendeződött kis „cipók" állnak ki: ezek a gumók szomszédságuknál keményebbek, mivel több meszes kötőanyag halmozódott fel bennük. A falról időnként leszakadó darabok nyomai a homokkő eredeti, sárgás színét feltáró törési felületek, míg a szürkés kéreg a kőzet mállásának eredménye.

A hangulatos gerincösvény nem ér véget, és további két, immár a korábbiaknál jóval szerényebb méretű magaslatot is segít meghódítani. A fák között ki-ki látunk a szomszédos vidékre, mígnem egy terebélyes kaszálórét sarkába érünk. Ismét kiváló a panoráma, és új a perspektíva: ezúttal széles pásztában csodálhatjuk az északi dombvidéket, kiszúrhatjuk Ózd panelházait és kéményeit, mögöttük pedig újra az óriási Bükk-fennsík mutatkozik. Lefelé vezető utunkon sem kell búcsút intenünk a látványnak: vágjunk át a kaszálót keresztező, jelzetlen keréknyomon, mely egy nyílt, vályúszerű völgybe terel. Szemközt továbbra is a Bükkig hullámzik a látóhatár, oldalt erdős hátak kísérnek. A dús füvű, idilli táj kitart a falu széléig, hiszen az erdőbe már nem lépünk be többé.

A völgy alján elkeskenyedik a kaszáló pásztája, elérünk egy dűlőutat, amin jobbra fordulunk. Villanypásztorral szegélyezett legelő mentén érkezünk vissza Hangonyba, a falu központját az utcát követve érhetjük el.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Hangony, italbolt megállóba elsősorban Ózd felől érkeznek járatok.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegállóban van.

Parkolás

  • Parkolni a falu központjában, a bolt előtt lehet.

Koordináták

DD
48.226472, 20.201680
DMS
48°13'35.3"N 20°12'06.0"E
UTM
34U 440710 5341780
w3w 
///halászik.kivágás.firka
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • A területet a Szarvas-térképek Óbükk című térképe fedi le.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
16 km
Időtartam
5:00 óra
Szintemelkedés
405 m
Szintcsökkenés
405 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp