Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Szép kilátás: Upponyi-szoros: minden szinten szinte minden

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Upponyi-hegység
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Herkó páter keresztje
    / Herkó páter keresztje
    Fénykép: Tenczer Gábor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Három-kő-bérc
    / Három-kő-bérc
    Fénykép: Tenczer Gábor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Upponyi-szoros látképe
    / Upponyi-szoros látképe
    Fénykép: Tenczer Gábor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kalica-tető
    / Kalica-tető
    Fénykép: Tenczer Gábor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kalica-tető
    / Kalica-tető
    Fénykép: Tenczer Gábor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Tenczer Gábor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Dedevár
    / Dedevár
    Fénykép: Tenczer Gábor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Damasa-szakadék
    Fénykép: Gulyás Attila, Turistamagazin
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16

A Mátrát, Bükköt sokan ismerik, de annál kevesebben a Bükk fölött elbújó Upponyi-hegységet. Szurdok, szakadék, barlang, álbarlang, patakok, várrom, tó, kilátók néhány négyzetkilométeren.

közepes
17,5 km
5:33 óra
618 m
619 m

Egész napos, közepesen megterhelő túra. Upponyból a focipálya melletti parkolóból indul, a K jelzésen megy a településhatárig, onnan pedig a K◼-en a Szilas-tető-nyeregig. Innan újra a K jelzés következik, keleti irányban a nyergen, útba ejtve a Damasa-szakadék felé egy opcionális kitérőt a K+ jelzésen, majd a Három-kő-bérc ormait. A Kalica-tetőnél a K▲ jelzésen ki Herkó páter keresztjéig, majd vissza, és a jelzésen maradva egészen le a szurdok aljáig, útba ejtve a Dedevár romját. A szurdokban ismét a K jelzés visz át a kiindulópontig, ahol az energikusabbak még hozzátehetnek egy 4 km-es kiegészítő túrát a K▲ jelzésen a Kalica-tetővel szemben magasodó Eszkála-tetőre és vissza.

A szerző tippje

Távcsőt érdemes vinni a kilátópontokra.

outdooractive.com User
Szerző
Tenczer Gábor
Frissítés: 2019-10-28

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
458 m
Legalacsonyabb pont
207 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A kilátópontokon, ormokon, sziklatetőkön óvatosan közlekedjünk!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. Jól jöhet a csúszásgátló és a túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Szállások, egyéb információk Uppony település honlapján.

Kezdőpont

Uppony, focipálya melletti parkoló (215 m)
Koordináták:
Geographic
48.214279, 20.440863
UTM
34U 458463 5340268

Végpont

Uppony, focipálya melletti parkoló

Útleírás

Itiner:

  • A focipályától a falu széléig a K-t követjük.
  • Az elágazásnál a K◼-re váltunk, egészen a Szilas-tetőig.
  • Onnan ismét a K jelzést követjük.
  • A kitérő a Damasa-szakadékhoz a K+-on tehetjük meg oda-vissza.
  • Tovább a K-n a K▲ elágazásig, onnan oda-vissza kitérő a Kalica-tetőig.
  • Továbbmegyünk a K▲ jelzésen (KL jelzés vezet a dedevári romhoz).
  • Becsatlakozunk a K-be, ez vezet vissza Upponyba, indulópontunkhoz.

A túra leírása :

A településről egy kis hídon át az Országos Kéktúra vonalát követve lehet kijutni, majd a településhatárnál a K◼ jelzésű turistaútra fordulva lehet felkaptatni a Szilas-tető-nyeregig. A mezőgazdasági út száraz időben nem okoz gondot, aki viszont esőben akar rajta közlekedni, azt várja a nevezetes upponyi agyagcsúszda, amit egyszer egy bakancslistás videóban is megörökítettünk.

A nyereg fölött keleti irányba fordulva mintegy 400 méter átlagmagasságú gerinc indul, ennek tetején halad az ösvény. A gerinc az Upponyi-hegység egyik legszebb része, körülbelül innen három kilométeres sétára található a Három-kő-bérc két sziklaorma, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Upponyra és a Csicsandal nevű medencére. Nem is csoda, hogy erre kanyarították a kéktúra útvonalat, ami Putnok felől fut be a Szilas-tető-nyeregre.

A két kilátópont előtt balra ágazik ki a kék jelű turistaútból a Damasa-szakadékhoz vezető K+ jelzésű útvonal. Ezt az opcionális, elhagyható 3,5 kilométeres, nem nagy szintemelkedésű kitérőt annak érdemes megtenni, akit nem fáraszt le az 11 kilométeres körtúra, és érdekli Magyarország egyik leghosszabb álbarlangrendszere. Azaz szinte mindenkinek.

Mi az az álbarlang és hogy jött létre? Az Upponyi-hegység óidei kőzeteit keleten középső-miocén (badeni) tengeri üledékek és ezekre települt szarmata andezitagglomerátum fedik. A badeni összletek homokos-agyagos rétegein lesuvadt, háznyi agglomerátumtömbök kőzetszerkezeti repedései a csúszás eredményeként, fölül összezárulva, alul kitágulva zegzugos üregrendszerré alakulhattak. Így jött létre alig 300 éve a Damasa-szakadék agglomerátumtömbjei között az ország egyik legterjedelmesebb nemkarsztos üregrendszere, álbarlangja. (Földrajzi közlemények, 1991.)

A kitérő után negyedórányi gyaloglás a már említett Három-kő-bérc. Maga a csúcs 461 méter magas, valamivel előtte két kisebb ösvényen lehet kijutni a két sziklaoromra. Az ország egyik legkülönlegesebb hangulatú kilátópontja ez, előtérben az Upponyi-szorossal, háttérben a Bükk magaslataival.

A bércekről a Kéktúra jelzésén folytatódik az út. A kéken egészen Upponyig be lehet ereszkedni, de akkor kimaradna a túra két másik fénypontja, a Kalica-tető természetes kilátóterasza, és maga az Upponyi-szoros. Ehhez pedig a Kalica-tető-nyeregnél a kék jelzésből balra kiágazó K▲ jelzésen kell letérni.

A 402 méter magas Kalica-tető után pár perc múlva elérjük a hatalmas fakereszttel jelölt kilátópontot, ahonnan jól látható már a hegyek közé szorított a Lázbérci-víztározó mesterséges tava.

Herkó páter keresztje: a kereszt a néphagyomány szerint határvonalat jelöl, itt húzódott a katolikusok és reformátusok tömbjei közötti határ, "itt állította meg Herkó páter a kálvinistákat".

A tetőről egy kézzel-lábbal használható meredek ösvényen le lehet mászni a szurdok aljába, ésszerűbb azonban visszafordulni, és a K▲ jelzésen, kis kerülővel lesétálni a szoros felé. Errefelé útba esik a Dedevár romja is, ami az Árpád-korban egy, a szoros kitüntetett pontján álló őrtorony lehetett, ahonnan mindkét irányból jól ki lehetett szúrni a sunyin lopózó ellenséget, mára azonban csak egy derékmagas falmaradék mutatja a helyét, amit körbenőttek a fák.

A szűk, árnyékos szorost elérve észrevehetően lehűl, nyirkosodik a levegő. Az utolsó pár száz métert a szurdok aljában műúton lehet megtenni a szoros bejáratánál álló sorompóig, ami rendszertelen véletlenszerűséggel van nyitva vagy leeresztve a fokozottan védett Lázbérci területet megcélzó gépkocsik előtt.

A szurdok déli falának közepén egy lehetetlenül meredek ösvényen közelíthető meg a Sima-kői-barlang. Nem is baj a nehéz megközelíthetőség, a barlang ugyanis megkülönböztetetten védett. A fal tetején szinte teljesen a barlang fölé ki lehet jutni egy újabb opcionális kiegészítő úttal, ami a túra kiinduló-végpontjától egy négy kilométeres menettel teljesíthető.

Ez a szakasz csak hab a túrán: akinek nem volt elég az eddigi 15 kilométernyi gyaloglás, itt még beleteheti a lábába jól eső esti alváshoz hiányzó kilométereket. De azt is jó tudni, hogy az Eszkála-tetőn elénk táruló kilátásért meg kell küzdeni: a viszonylag rövid szakaszon 200 méternyi szintemelkedést kell legyűrni. A tetőről látszik azonban legjobban teljes terjedelmében a Lázbérci-víztározó széles ipszilonja, aminek a partján másnap egy tökéletes, kényelmes levezető sétát lehet megtenni Dédestapolcsányig és vissza.

Lázbérci-víztározó: a Bán-patak völgyének elzárásával hozták létre 1967–68-ban, hogy biztosítsa a Sajó-völgyi iparvidék vízszükségletét, és ellássa a környező településeket ivóvízzel. Az Y alakú mesterséges tó területe az 1975-ben létrehozott Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, ami Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. Fürödni nem lehet a tóban, a pecásoknak viszont kész paradicsom.

Tömegközlekedéssel

MIskolcról és Eger felől vonattal és távolsági busszal közelíthető meg az indulási pont, az Uppony, Községháza megállónál szálljunk le.

Megközelítés

Uppony, Községháza megállótól 500 méter gyalog István telep felé, a focipályáig.

Autóval

  • Nyugati irányból Hatvan felől autóval a 21-es, 23-as és 25-ös úton Ózdig, onnan Borsodbóta felé.
  • Keleti irányból Miskolc felől a 26-os úton Vadnáig, majd Sajóvelezd, Sajómercse és Borsodbóta irányába.
Navigáció Google Térképpel

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)
Krajecz András
2019-11-03 · Közösség
Kezdő túrázók is bátran beválalhatják megfelelő állóképességgel. Jól kijelölt túraútvonal jelzésekkel táblákkal.
Mutass többet!
2019. Október 27
Fénykép: Krajecz András, Közösség
2019. Október 27. Háromkő-bérc
Fénykép: Krajecz András, Közösség

A többiek fényképei


Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
17,5 km
Időtartam
5:33 óra
Szint +
618 m
Szint -
619 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!