Ereszkedés a Galyák dimbes-dombos világában

• A Bükkszentkereszt, Kis-hollós buszmegállóból a K jelzést követjük a község széléig.
• A IV. Béla-emlékműtől a Törökök nyomában turistaút egyedi, kék bástya felett kék félhold jelzésén megyünk dél felé a Lófő-tisztásig.
• A Lófő-tisztás elején balra fordulunk, átmegyünk az aszfaltúton és a Z jelzésen folytatjuk az utat Z▲ jelzés elágazásáig.
• A Z▲ jelzésen kitérőt teszünk a Kőlyuk-galya csúcsára, majd visszatérünk.
• A Z jelzésen balra folytatjuk az utat Kisgyőr határáig, a Szent Korona-kilátóig, majd a Kossuth Lajos útig.
• Balra térünk a S jelzésre, amit a felhagyott mészkőbányáig követünk.
• A felhagyott mészkőbányától jelzetlen úton térünk vissza a S jelzésre Kisgyőr felé.
• A S jelzésen megyünk vissza Kisgyőr határáig.
• Kisgyőr határában a temető előtt jobbra tartunk a Golgotánál.
• A Golgota utcáján haladunk tovább nyugat felé az Arany Sarok Vendégházig.
• Az Arany Sarok Vendégháznál átmegyünk az Arany János utcán, és egy elnevezés nélküli kis utcán sétálunk tovább egyenesen a kisgyőri református templomig.
• A református templomtól a Dózsa György utcán haladunk a Faluházig.
• A Faluháznál jobbra kitérőt teszünk az „Ökumenikus Betlehemhez”
• Az „Ökumenikus Betlehemtől” Visszatérünk a Dózsa György utcára, majd továbbhaladunk a Kisgyőr, autóbusz-váróterem megállóig. 

A túra részletes leírása

Át a réteken

A Bükkszentkereszt, Kis-hollós buszmegállóból indítjuk túránkat, és az első közel egy kilométert a K jelzésen, a község legmagasabban fekvő utcáján tesszük meg dél felé. Az utcáról több helyen is pazar kilátás nyílik a Bükk hullámzó vonulataira és Bükkszentkeresztre, majd a falu szélére érve jobbra fordulunk a Holló-rétre, a IV. Béla-emlékműhöz, ahol rátérünk a Törökök nyomában turistaút egyedi, kék bástya felett kék félhold jelzésére. (Ez a tematikus túraútvonal amúgy 93 km hosszan kanyarog a Bükkben, és többnyire a középkori török hadi- és kereskedelmi utakat követi, valamint számos olyan helyszínt érint, ami szerepet játszott a hódoltság idején.)

Az emlékmű melletti, tűzrakó hellyel és esőbeállóval ellátott pihenőhely ideális helyszín egy jó kis piknikhez. A domborműves emlékmű története szerint szerint 1241-ben itt érték utol a muhi csatából a Bükkön át menekülő IV. Béla király vitézeit a tatárok. Az összecsapásban a vitézek sikeresen megvédték királyukat, aki így sértetlenül jutott el a bélapátfalvai kolostorba. Mi a Holló-réten folytatjuk utunkat dél felé, majd átkelünk az Őr-hegy keleti lábánál elterülő, keskeny és hosszúkás Mészárszék-réten, és egészen a töbrökkel szaggatott Lófő-tisztásig bandukolunk. A tisztás elején balra vesszük az irányt, átmegyünk az aszfaltúton, és belépünk az erdőbe a Z jelzésen.

A galyák világa

Túránk egyetlen emelkedős szakasza a Kőlyuk-galya tetejére vezet. A csúcsra tartó úton egyszer csak sziklakibukkanások jelennek meg a lábunk alatt, majd bal oldalunkon is métereken át kísérnek hatalmas, karros sziklakformák a lankás emelkedőn. A Z jelzésről balra térünk a Z▲ jelzésre, így jutunk fel a Kőlyuk-galya csúcsára. A 200 méteres emelkedőn egyre ritkul a növényzet, és csakhamar kiérünk egy tisztásra, ahol a Kőlyuk-galya 721 méteres csúcsát jelölő (2024-ben helyiek által felújított) oszlopot találjuk. Ma már nem olyan zavartalan a kilátás, mint évtizedekkel ezelőtt, de még így is ki-ki látni a déli lankákra és az Alföld síkjára, délnyugat felé pedig a Kőlyuk-galya magasságát megközelítő Nádas-tó-galyára is rálátunk.

A Déli-Bükk központi részének hegyes-völgyes, szabdalt terepű, erdők és gyepek mozaikjából álló tája a galyák vidéke. A galya eredetileg tájszó, amely a szláv eredetű hol’a szóból ered, és kopár, fátlan hegytetőt vagy domboldalt jelent. A Kőlyuk-galya elegyes erdőjében a csúcstól keletre és délnyugatra több idős, védett, a Natura 2000 hálózathoz tartozó erdőfolt is akad. A 140–200 éves fákból is álló erdőrészletek összterülete több mint 100 hektár. A gyepes-fás mozaikokban megtalálható erdőfoltok fafajai között a kocsánytalan és molyhos tölgyek mellett a magas kőris a leginkább jellemző.

A magaslati oszloptól nem messze, északkeleti irányban egy német katona sírja rejtőzik. A hepehupás terepen megközelíthető emlékhely környékén az erdő maga is megér egy misét: itt is vannak hatalmasra nőtt, idősebb egyedek, a földön fekvő holtfák pedig a vadregényes hangulat mellett remek élőhelyet biztosítanak az erdei élőlényeknek.

Ereszkedés Kisgyőrbe

A kitérő után visszatérünk a Z jelzésre, és haladunk tovább lefelé Kisgyőr irányába. Magasra nőtt fák alatt, meredeken vezet a sokszor köves talajú út. Érdemes néhol megállni körbenézni, hiszen a turistaúttól kicsit távolabb, az erdő mélyén idősebb tölgyfák is feltűnnek a bükkök mellett. A meredek lejtő enyhül, az erdőt ismét kisebb-nagyobb sziklák díszítik az út mellett. Kisgyőrhöz közelítve a magas fákat felváltják az alacsonyabb növésű tölgyek, girbe-gurba törzsük mesés hangulatot kölcsönöz a tájnak, egy ponton pedig jobb oldalt kinyílik az erdő, és remek kilátást kapunk a Bükk déli peremére. Egy ponton elérjük a Kisgyőrből induló, tizenegy állomásos Parlagi sas tanösvény egyik állomását.  

Parlagi sasok otthona

A Kőrakások címet viselő táblán a kisgyőri szőlő- és gyümölcstermesztéssel ismerkedhetünk meg. A Bükk előterének lankás dombvidéke, különösen a hegység déli lába (a Bükkalja) nagy múltú szőlő- és gyümölcstermelő vidék, köszönhetően földrajzi fekvéséből következő talajtani és éghajlati adottságainak. A többféle szőlő mellett, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszi, alma és körte is remekül termeszthető errefelé.

A tanösvény nem véletlenül kapta a Parlagi sas nevet, hiszen ez a hazánkban fokozottan védett ragadozómadár a hegység peremterületein is fészkel, igaz, csak néhány költőpárja van már csak jelen. A parlagi sas érzékeny a zavarásra, kizárólag háborítatlan helyeken fészkel, amelyekből szerencsére akad még néhány ezen a vidéken. Ennek köszönhető, hogy a parlagi sas mellett néhény békászó sas és darázsölyv is költ a környéken.

A tanösvény tábláját elhagyva szőlőültetvények közt érkezünk meg Kisgyőr határába, majd a Z jelzés és a tanösvény jobb kanyart vesz, ezzel már csak egy kilométerre vagyunk a falu szélső házaitól.

A faragott falu

De még mielőtt betérnénk Kisgyőrbe, a fából faragott Szent Korona-kilátó vár az út mellett. A faragásokkal díszített kilátó csupán egy abból a sok faalkotásból, amelyek miatt „faragott falunak” hívják Kisgyőrt. Már a kilátó mellett is további faragott tárgyak sorakoznak, köztük Szent István szobra egy faragott paddal, valamint Fekete György iparművész emlékoszlopa, a kilátóban pedig Fekete György és felesége, Sunyovszky Sylvia „A Szent korona ezer arca” című könyvéből rendeztek be kiállítást. A gyűjteményes könyvben számos korona- és koronaarcról készült ábrázolás található, ezekből láthatunk szép válogatást a kilátó belső falain. A csigalépcsős épület tetejéről pazar a kilátás, északra és nyugatra tekintve a Bükk hullámzik, délkelet felé pedig Kisgyőr tárul elénk.

A faluig vezető út mellett további királyok szobrai kísérnek, majd az első még egy faragott érdekesség fogad minket, egy lófejes pad. Innen, a falu széléről indul egyébként a Parlagi sas tanösvény, a körtúra hossza 7,8 km, de egy rövidebb túrával (4,6 km) is bejárható a tanösvény egy része. Mi viszont folytatjuk az utunkat a falun át a Z jelzésen, útközben pedig meggyőződhetünk arról, miért is nevezik Kisgyőrt „faragott falunak”. Itt tényleg mindenhol találunk egy-egy faragott tárgyat, az említett padokon túl többféle faragott falutábla és emlékoszlop van a községben, de fából faragottak itt az útjelzőtáblák és a virágtartók, a piaci bódék és több ivókút, a temető, a templom, a kápolna, az iskola kapuja és a kerítések, de van itt fából faragott kegyhely, Aradi vértanúk fejfái, falufa, boldogságfa, sőt még a buszmegálló és a híd is faragott. A faragott „Ökumenikus Betlehemet” is érdemes megnézni, és a falu másik szélén található Golgotát is, amiket útba is ejtünk majd túránk végén.

A Kisgyőrben található, száznál is több alkotás Kékedi László népi fafaragó iparművész ötletei alapján készült, aki 2010-ben lett a község polgármestere, és a faragványok zömét maga készítette.

Az elhagyott kőfejtő és Szentélyerdője

A faragott faluból kitérőt teszünk egy újabb, a kőfejtő tetején található Szentélyerdőhöz. Kisgyőrben a Z jelzést követve haladunk, majd áttérünk a S jelzésre. A falu széle után kerüljük ki a bozótost a jelzetlen földúton maradva, 300 méterrel előrébb ismét csatlakozik a S jelzés. Hamarosan feltűnik elöl az Ivánka-galya, és jól látható tájsebe, utunk célpontja is: a felhagyott mészkőbánya.

Az S jelzés rövid bozótos szakasz után egyre izgalmasabb erdei környezetben vezet tovább, míg elérjük az erdészeti utat. Itt a jelzés jobbra kanyarodik, a terepet pedig átveszik a girbe-gurba törzsű, alacsony tölgyfák, mielőtt a kőbányához érünk. Az alig 80 m átmérőjű felhagyott bánya izgalmas formavilága talán még azokat is megfoghatja, akiket egyébként hidegen hagy a kövek világa. Ráadásul már a kőfejtő aljáról is jól megfigyelhető néhány szép példány abból az idős állományból, amely a fenti hegyoldalon található. Ez a kocsánytalan és molyhos tölgy uralta, alacsony, idős erdő 40 hektáros, legidősebb fái pedig 140–150 évesek is lehetnek. Bár túraút nem vezet fel, keskeny ösvény vezet fel a bánya jobb oldalán. Nem csoda, hogy felkívánkoznak az emberek, hiszen a bánya tetejéről pazar a kilátás a környékre. És ha már itt vagyunk, érdemes megcsodálni az említett, idős erdőrészlet további szép példányait is.

További faragott csodák

A visszaút elejét a bánya másik végéből kezdjük meg jelzetlen úton, amíg vissza nem csatlakozunk a S jelzésre. Ugyanazon az úton haladunk visszafelé Kisgyőrbe, de még a falu előtt térjünk ki a Faragott Golgotához. Még a temető előtt jobbra elhagyjuk a jelzést, itt pillanthatjuk meg a Golgotát. Egy keskeny telek végén található, ahol olykor legelésző juhok is lehetnek, de ne riasszanak el az útonállók, sétáljunk fel, és nézzük meg a stációkat; végül a napkoronghoz érve padon is megpihenhetünk.

A túra végén még teszünk egy kitérőt a faluban, mielőtt a buszmegállóba sietnénk, így még több faragványt láthatunk. A Golgotától lesétálva tartsunk jobbra, majd sétáljunk el a falu szélén az Arany Sarok Vendégházig, ahonnan az Arany János utcát keresztezve juthatunk a református templomig. A templom előtt faragott kaput, padokat és egy libikókát, valamint egy Millenniumi emlékfát is találunk. A Dózsa György úton a falu központja felé megyünk tovább, egészen a faluházig, ahol szintén több faragott érdekességet láthatunk, köztük több szobrot és egy haranglábat. Innen egy lépcsőn mehetünk le a falu legmélyebb pontján található „Ökumenikus Betlehemhez”, majd onnan visszatérve a Dózsa György úton érkezünk meg túránk végére, a buszmegállóhoz.