Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Vasverő hámorok egykor és most

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Bükk-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Hámori-tó felett tündököl az erdőbe burkolózó Palotaszálló
    / A Hámori-tó felett tündököl az erdőbe burkolózó Palotaszálló
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A felső-hámori sétány a Szinva-patak partján visszevezető utunk egyik alternatívája
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Garadna-völgy felett vegyes erdőben kapaszkodunk a Lencsés-forrás felé
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lencsés-forrás alatti tisztás kedvelt piknikező hely
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hámori-tavat kerülő sétány felett settenkedik a lillafüredi kisvasút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lencsés-oldal meredeken leszakadásán kanyarog utunk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 5 4 3 2 1 km Hámori-tó, Lillafüred Anna-barlang (Lillafüred) Lillafüredi Állami … megállóhely) Alsó-vízesés Hámori-tó, Lillafüred
Hazánk talán leglátványosabb, legromantikusabb hegyvidéki részén járunk, a lillafüredi Palotaszállót körülölelő erdőkben. Minden van itt, ami a kikapcsolódáshoz, a természeti élményhez szükséges: csónakázótó, vízesés, erdei, tóparti, patakparti sétányok, kilátó a hegygerincen és természetesen vendéglátó helyiségek garmadával. Persze ha kicsit mélyebbre akarunk tekinteni a természeti értékekbe és a múltba, arra is kiváló a helyszín. A vasverő hámorok és az acélgyártás történetével, a polihisztor Hermann Ottó munkásságával is megismerkedhetünk, mint ahogy a hegy belsejébe tekinthetünk a Szent István- és az Anna-barlang járataival. Míg az első a Bükk-fennsíki karsztvizek völgytalpi fakadása során keletkezett cseppkőbarlang, addig az utóbbi egy ritkaságnak számító, vízesések alatt képződő üregrendszer félig mesterséges összenyitása. Mindenesetre a helyszín úgy látványos, mint lebilincselő, mindenképp érdemes elmélyülni a hely varázsában.
nyitva
könnyű
5,7 km
2:00 óra
326 m
326 m

„A falun belül, hol a hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölé tart kanyargósan a Szinyva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van, Helvécia valamelyik szebb vidékén. S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebben nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb…”

Így emlékezik vissza Petőfi Sándor a szabadságharc alatt a Bükkben, Hámorban tett kirándulásáról, ahol akkor még kevésbé a turizmus, mint inkább a vasgyártás virágzott. Ennek ellenére a Bükk ezen frekventált, stratégiai központja mindenkor nagy jelentőséggel bírt a fejlődésben.

A Garadna és Szinva patakok jelentős vízenergiáját a nyersvas formálására használták, amire megalakult a főként német és szláv szakemberek alapította falu. A Garadna vize már természetesen a Szinva mésztufagátjával visszaduzzasztott halastavat alkotott, melyet Tajnak, Feltónak hívtak. A vasgyártás egyenletes vízellátására a gátat a szemben lévő hegyoldalig magasították, így létrehozva a mai Hámori-tavat, mely valóban hazánk egyik gyöngyszeme, legszebb fekvésű tava, „minthogy tükre az őt környező bércek erdejének”.

A vízellátást azonban nemcsak a felszíni vizek duzzasztásával, de a mésztufagát alatt, a két völgy találkozásánál fakadó Anna-forrással is kiegészítették. A vízfakadás hatékonyságára tárót hajtottak a forrás mellett, a hegy mélyén húzódó repedésrendszerhez. A mésztufában így egy világviszonylatban is ritka, édesvízi mészkőben szingenetikusan, azaz képződése során kialakult barlangrendszert fedeztek fel. A vízesésen folyamatosan képződő, mohák és fatörzsek alkotta évezredes műalkotást a növényeken kivált mészkéreg őrizte meg az örökkévalóságnak. A feltárt Anna-barlangban a természet alkotó kedvének remekeit láthatjuk, ami a Hámori-tó gátja mellett, a függőkertek tetején a felszínen is megcsodálható.

A következő nagy lépés ugyanis a hámorok feletti csodás természeti környezet megnyitása volt a turisták számára. Először a lillafüredi üdülőtelep alakult meg a 19. század végére, majd a két háború között felépült a Palotaszálló és a hámori függőkert, a vízeséshez és a barlanghoz vezető romantikus sétány. Ezzel párhuzamosan a környező erdőkben és hegyoldalakban is sétányokat, kilátópontokat, pihenésre alkalmas zugokat alakítottak ki, melynek egy része azóta is fennmaradt a turisták nagy örömére. A Palotaszálló létesítésével párhuzamosan termálvizet kutató fúrást is végeztek, hogy ezzel emeljék a szálló vonzerejét, de itt, a hegység közepén ez nem járt sikerrel.

Annál nagyobb lehetőség kínált a természetjárás. Az Anna-barlang mellett a Szent István-barlang cseppkőtermeit is megnyitották a nagyközönségnek, míg a Hámor feletti Szeleta-barlangban bebizonyosodott az ősember tevékeny jelenléte hazánkban. Mindhárom Hámor körüli jelentős barlang feltárása Kadics Ottokár nevéhez fűződik, aki a Bükk nagy polihisztora; Herman Ottó tevékeny közreműködésével kutatott. Herman Ottó, bár felvidéki német családból származott, Alsóhámorban nevelkedett, és mindig is a Bükköt tartotta hazájának. Lillafüredi nyaralójában, a „Pele házban” alkotott élete végén. A neves polihisztor nevéhez fűződik számos korszakalkotó tanulmány és felfedezés; ő alakította meg a Magyar Madártani Társulatot és az Állatvédő Egyletet.

A háború utáni új rendszerben azonban a katonaság vette birtokába ezt a területet. A Dolka-hegy tetején, ahol túránk is elhalad, a Bükk-fennsíki Nagy-Hárs lokátorából fogadták a jeleket, amit a Hámori-tó sarkán felépített betonerődbe továbbítottak. Ekkor sajnos meg is szüntették a katonai bázis feletti Zsófia-kilátót és az oda vezető turistautat. Ehelyett a közeli Lencsés-forrás kapott a kort idéző betonmonolit foglalást, ami alatt a rétre brigádkirándulásokat szerveztek, május elsejét ünnepelt a miskolci természetjáró munkás közösség. Mára ez a rét apró erdei tisztássá zsugorodott, de még napjainkban is kijárnak ide piknikezni, bográcsozni a helybeliek. Sajnos a Lencsés-oldal összefüggő tölgyeseit az erdőgazdaság megbontotta ezen a turizmus által frekventált területen, de így a Dolka-gerincről adódik némi kilátás a Garadna-völgyére, a Bükk-fennsík peremére.

A rendszerváltozás után a katonai lokátor fogadóépülete elvesztette funkcióját, megszűnt a katonák állandó jelenléte, és a Zsófia-kilátó is megújulhatott régi pompájában.

A szerző tippje

  • Lillafüred nem véletlenül épült ki kirándulóközpontnak a reformkorban. Szánjunk pár órát a hely megismerésére, ha már ebben az idilli környezetben, a Szinva és Garadna-völgyének találkozásánál járunk. Kézenfekvő elveszni a bazársoron vagy a lángost, sült pisztrángot, üdítőket kínáló büfék között, de a Hámori-tavon is csónakázhatunk a túra végén pihenésként. Lillafüreden két gyönyörű barlang is kiépült a turisták számára, a Szent Istvánról elnevezett cseppkőbarlang és az egyedülálló, mésztufa üregek között nyitott Anna-barlang. Mindkét üreg remek élményt és felfrissülést jelent főként a meleg nyári napokon. Az Anna-barlang közvetlenül az ország legnagyobb, bár mesterségesen kialakított vízesése mellett nyílik.
  • Hámor és Lillafüred történelmének felfedezése megéri a rászánt időt. Gazdag természettudományos kiállítás található a Fehér-kő sziklavonulatának völgybe leérkező falainál, ahol hazánk utolsó nagy polihisztora, Herman Ottó munkálkodott. A kiállítás emléket állít a tudós életművének, mellyel iránymutatást kapunk egy tartalmas és megbecsülendő élethez. A túra útvonala mentén, a felsőhámori Anna-kápolna mellett található a Fazola Henrik és Frigyes által felépített massák és hámorok tárgyi és írott történelmének bemutatóháza. A hazai vasgyártás egyik mérföldkövének számító helyszínen megismerhetjük a 18. században alapított vasmű kezdeti emlékeit, mellyel megalapozták a diósgyőri kohászatot, ami a Monarchián belül a második legnagyobb mennyiségben termelte a kiváló minőségű vasat és acélt. Kárpát-medence-szerte több száz kilométerrel jelenlegi határainkon kívül felfedezhetjük az itt legyártott, évszámmal és Diósgyőr nevével fémjelzett vasúti síneket.
  • Ha megéheznék, több lehetőség közül is választhatunk a lángostól a Gundel-palacsintáig. A legpatinásabb természetesen a Palotaszálló melletti Tókert étterem, melynek teraszáról a Hámori-tóra és a megtett túra útvonalára láthatunk rá; az étlapon ételkülönlegességeket is találunk. Reálisabb árszínvonalon ehetünk az alpesinek becézett étteremben a vasúti és buszmegálló között, aminek már puritánabb, de szintén hangulatos kiülős részén élvezhetjük a parkká alakított szurdok kellemes klímáját. A legmesszebbi, de leginkább megfizethető az egymással konkuráló büfékbe betérni a lillafüredi parkoló mellett, az István-barlang bejáratához közel.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-22
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
474 m
Legalacsonyabb pont
260 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra Felsőhámor felett keresztezi a lillafüredi országutat. A forgalmas út mentén óvatosan haladjunk a bal oldalon, és körültekintéssel keljünk át a túloldalra.

Kezdés

Lillafüred, kisvasút állomás (312 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.103589, 20.622665
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°06'12.9"N 20°37'21.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 471908 5327882
w3w (what3words) 
///hajózó.képmás.átfog

Végpont

Lillafüred, kisvasút állomás

Útleírás

Itiner:

  • Z jelzésen indulunk északnyugat felé a Palotaszálló, majd a Hámori-tó mellett, a Lencsés-forrást érintve a Lencsés-nyeregig.
  • A P jelzésen jobbra kanyarodunk.
  • A Dolka-hegyről jelzetlen ösvényen ereszkedünk le a Zsófia-kilátóhoz.
  • A KΩ jelzésen jobbra térve Felsőhámorba jutunk, érintve a Kohászati Múzeumot.
  • A K+ jelzésen jobbra térve a vízesés és a Palotaszálló érintésével jutunk vissza a Hámori-tó partjára.
  • A kisvasút állomásához a már ismert Z jelzésen sétálunk vissza.

A túráról részletesen:

Séta a Hámori-tó partján, a Garadna völgyében

A garadnai kisvasút patinás épületétől, a lillafüredi állomásról indulunk. A faszerkezetes, fedett peronról a sínek alatt átvezető alagútban jutunk le a Palotaszálló szintjére. A 20. század elején épült romantikus épület festői környezetben, a Szinva- és a Garadna-patak találkozásánál őrködik a völgyek felett, mint egy valódi várkastély. Eredeti környezetét jelentősen átalakították: a szurdokerdő vadonja helyett parkosított, beépített területen járunk. A két völgy találkozásánál a szintkülönbség és a magas oldott kalcium tartalmú patakok vize miatt kialakult mésztufagátat függőkerttel építették be. Az eredetileg a mésztufán lebukdácsoló, számos vízesést alkotó patakot a völgy szélére terelték, a mesterségesen kialakított zuhatag pedig Magyarország legnagyobb vízesése lett.

A Palotaszálló kertjét balról kerüljük a Z jelzésen. A parkoló bejáratánál, a felsőtárkányi út kanyarjánál átvágunk a túloldalra a kerektetős szuvenírárus bódéhoz, melyet a helyiek csak „zsibbadt egérnek” neveznek. A túloldalán támfalak között kanyarog a sétány a Hámori-tó partjáig. Azt gondolnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották fel a vizet, de valójában a Szinva-völgy vashámorai miatt épült a tó gátja. Bár természetesen is kialakult itt egy tó a mésztufagátak miatt, melyet a diósgyőri pálos szerzetesek halastóként használtak, de a 19. század elején a vashámorok vízenergiával működő kalapácsainak egyenletes vízellátására épült meg a mai duzzasztás. Mindemellett valóban használták a tavat a környék turistái, ahogy ma is csónakáznak rajta, de a 20. század elején még fürdő is volt a túlparton, ahol hűsölni lehetett a tó friss vizében.

A Hámori-tó smaragdzöld víztükre mentén, az árnyékos oldalban haladunk a hangulatos parti sétányon. Egy csónakházat kerülünk meg, ami után szépen rálátunk a víztükörben tündöklő Palotaszállóra, a bő kilométeren elnyújtózó vízfelületre. A sétány sziklák között kanyarog a tó közepénél, majd egy pihenőnél csermelyt keresztezünk. A kis patak a fennsíkról táplálkozó Eszperantó-forrásból ered; a garadnai kisvasúton átvezető ösvényen közelíthető meg rövid sétával a hangulatos forrásterasz. A tópartba kapaszkodó és pár vízbe zuhant hatalmas bükk mellett érkezünk a Garadna-patak torkolatához, ahol gazdag vízi élővilág burjánzik. Tavasszal gólyahírek, acsalapuk virágzanak, de egész évben buja vízi világ tenyészik itt a tó és az égermocsár találkozásánál.

A Lencsés oldalban Lillafüred és a Hámori-tó felett

Itt a tó végén, a Garadna-patak torkolata felett átvezető hídon kanyarodunk át a túlpartra a sűrű mocsárerdő és a tóvégi nádasok találkozásánál vezető Z jelzésen. A túloldalon az ómassai úthoz vezető lépcsőn felkapaszkodunk, hogy aztán bevessük magunkat a Lencsés-oldal sűrű erdejébe. Egy ferdén oldalazva kapaszkodó, felhagyott erdőgazdasági úton tesszük meg az első szintlépcsőt. Felettünk a Dolka-tetőre, az egykori katonai radarállomás fogadó épületéhez vezető dózerút kanyarog, ami sokkal lankásabban, de hosszabb, kacskaringós vonalvezetéssel visz fel túránk tetőpontjára. Egy helyen érintjük is majd a dózerút kanyarulatát, de mi a sekély völgyben maradva követjük a patak folyását felfelé a Z jelzéssel.

A köves, meredek bevezető után lankás erdei tisztásra érkezünk, a Lencsés-forrás alatti rétre, amit egyre inkább visszafoglal az erdő. Tűzrakó, padok és asztalok mutatják a miskolciak kedvelt piknikező helyét. Alig száz méterre fakad ugyanis a bő vizű Lencsés-forrás, aminek kis patakja buja növényzettel takarva vág keresztül a réten. A patakot követve érjük el a forrást, ahol tiszta, friss karsztvizet vehetünk palackunkba a szintemelkedés és a táv felénél. Az árnyas erdő mélyén ormótlan betonobeliszk alól tör elő a víz. A 20. század első felében előszeretettel zabolázták meg a vizenyős területről előtörő bükki forrásokat, hogy tiszta kivezetés mellett könnyen hozzáférhető ivóvizet adjanak a kirándulóknak. A forrás tájképét, élőközösségét ezzel jelentősen befolyásolták, bár tény, hogy a dagonyázó, fürdőző vadak így nem rontják le az ivóvíz minőségét.

A forrás felett, immár a száraz völgybevágást követő ösvényen kapaszkodunk tovább a közeli Lencsés-nyeregig. A gerincet elérve jobbra fordulunk az irtások után maradt fiatalos erdőben vezető P jelzésen. Sajnos az itteni hangulatos tölgyeseknek már csak hírmondóit hagyták meg a gerincen, a végvágást követő tisztások kilátása sincs meg, így közel egy kilométeren a Dolka-gerinc alatt vezető dózerúton viszonylag egyhangú oldalazásba kezdünk.

A gerinc végén a dózerút felkanyarodik a hegytetőre, ahol egykor a katonai bázis épülete állt. Itt fogadták a Bükk-fennsíki radarállomás jelzéseit, hogy aztán a Hámori-tó partján álló betonerődbe, a vezetékes hálózaton keresztül a központba juttassák a Kelet-Magyarország légterét pásztázó lokátor észleléseit. Mára már nyoma is alig látszik, a rendszerváltás után szorgos kezek elbontották a téglaépületeket.

Történelmi kirándulóhely Lillafüred egykori túraösvényén

Elhagyjuk a P jelzést, ami Miskolcra, a Majális-parkba vezet a Hámor feletti gerincen, és helyette a délkeletre, Lillafüred felé kiékelődő jelzetlen gerincszakaszt választjuk. A bükkösök és tölgyesek között hullámzó ösvényen érkezünk túránk legmagasabb pontjára, ahol az erdő sajnos takarja a kilátást. A kilátót ugyanis nem a hegy tetejére építették, hanem egy alsóbb sziklakiszögelésre, ahol szinte már a lábunk alatt tükröződik a Hámori-tó. Meredek lejtőn ereszkedünk bő ötven métert, majd egy tisztás túloldalán megérkezünk a sziklára ültetett Zsófia-kilátóhoz.

A helyszínt még a két világháború között, a Palotaszálló építésekor jelölték ki, aminek egyik látványossága volt a Hámori-tóra és a kastélyszállóra tekintő faemelvény. Bár a kilátást erősen korlátozzák a körülöttünk magasra nyújtózó hegyek, a Palotaszálló környékére valóban impozáns látvány tárul. Szépen rálátunk a kastélyparkra, a függőkert sétányára, a Hámori-tó elejére. Jól kivehető, milyen stratégiai helyen épült fel a Palotaszálló, mintha valóban a Bükkön átvezető utak csomópontját ellenőrizné karcsú, süveges tornyából.

A kilátótól egy még meredekebb oldalban ereszkedünk le a Lillafüredi útra. Szerencsére elődeink gondosan szerpentint vágtak a legmeredekebb részen, így viszonylag könnyen visszaérünk a sűrű, öreg erdőben kacskaringó ösvényen a KΩ jelzésig. A Szeleta-barlanghoz vezető ösvényt elérve már sokkal jobban kijárt, lankásabb úton tesszük meg az utolsó pár száz métert Felsőhámorig.

Vissza a vasverő hámorok völgyébe

Az erdei ösvény végénél egy kiszélesedő völgyecske torkolatánál, öreg fák árnyékában érkezünk ki a falu feletti aszfaltútra. Kellő elővigyázatossággal keljünk át a forgalmas aszfaltsávon, amit egy pár tíz méteren keresztül követünk is lefelé. A rendszeres autóforgalom mellett itt előszeretettel cirkulálnak fülszaggató gyorsasági és terepmotorokkal a hegyi szerpentinek felé, ami az országút kanyarjában kellemetlen meglepetést tud okozni.

A Szent Anna-kápolna tornyát elérve átlépjük a szalagkorlátot, és a meredek oldalban szerpentinező ösvényen leérkezünk Felsőhámor házai közé a Palota utcára. Itt található a Kohászati Múzeum, amit érdemes felkeresni a helyszín történelmének megismerése végett, de a túra végén felüdülést jelenthet a kápolna hűvös csarnoka vagy az árnyas patakparti sétány is. Maga a turistaút egy rövid, de látványos szakasszal visszavezet a K+ jelzésen a hámori függőkerteken keresztül a tó partjára, de ha maradt még lelkesedésünk, jobban szét is nézhetünk a faluban. A Szent Anna-kápolnával szemben egy kis közön lejuthatunk a Szinva-patak partjára, ahol egy nagyon hangulatos sétány vezet keresztül a házak között. Ezen párszáz métert lefelé megtéve, a falu végénél láthatjuk a mészkőszirtekkel bezáruló katlant, a Puskaporosi-szurdok 30-40 méter magas falakkal a sziklába bevágódott szűkületét. Itt a mészkőfalakon jó időben sziklamászókat láthatunk gyakorolni az örvénylő formák, áthajlások között egyensúlyozva, míg maga a szurdok érdekes, védett sziklaüregeket, barlangokat rejt. A túra legvégéhez ez esetben érdemes a patakparti sétányon visszatérni.

Mielőtt visszaérünk Lillafüredre, a Garadna és Szinva-patak összefolyásánál keresztezzük a zabolátlan, fodrosan rohanó vízfolyásokat, míg a függőkertek várkapura emlékeztető bejáratánál megtekinthetjük a Lillafüredi-vízesést, mely hazánk legmagasabb zuhataga. Sajnos az eredeti vízesésrendszert, mely a két völgy találkozásánál kialakult, és felépítette a mésztufa dómot, már nem láthatjuk. A mostani vízesés egy mesterséges mederben elterelt és a mésztufa dóm szélére kivezetett turistalátványossággá vált. A függőkerttel sajnos pont ezt a természetes nyomvonalat fedték el, amit azonban egy másik mesterséges járattal, mélyen a hegy belsejében felfedezhetünk. Közvetlenül a Palotaszálló alatt egy keskeny sávban még látszanak az eredeti, üregekkel és fodrokkal teli kulisszaként kővé vált zuhatagok. Itt már feltűnő mélyedéseket alkotnak a mésztufalefolyások, melyek az évezredek alatt felépülő formák belsejébe vezetnek. Egy ilyen barlangi üregsort kereszteztek a vízellátásért lefúrt táróval még a 19. század elején, amit aztán a lillafüredi üdülőtelep és a Palotaszálló kiépítésével bővítettek ki a ma is látható méretben. Ezt az Anna-barlangnak elkeresztelt, mesterségesen nyitott, de természetes üregeket összenyitó látványosságot mindenképp érdemes megnéznünk a túra végén, ahogy azt egykoron Petőfi Sándor is tette.

A függőkertek szélén, a Garadna-patak sziklás szurdoka felett érkezünk vissza a Hámori-tó gátjára, ahol a tó partján a „zsibbadt egérnél” bezárul a körtúra. A kastélypark mellett a már ismert Z jelzésen visszaérkezünk kiindulópontunkhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Lillafüred, Palotaszálló megállóig busszal, vagy Lillafüred állomásig erdei vasúttal utazhatunk.

Megközelítés

  • A buszmegállótól 20 méterre északkeleti irányban, az épület túloldalán található a lillafüredi kisvasút állomása, túránk kiindulópontja.

Parkolás

  • Pár száz méterrel feljebb a vasútállomástól, Bükkszentkereszt irányába található fizetős parkoló, illetve kicsit feljebb, a turista parknál ingyenes. Mindkettő közelében elhalad a túra nyomvonala, így könnyedén be tudunk kapcsolódni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.103589, 20.622665
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°06'12.9"N 20°37'21.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 471908 5327882
w3w (what3words) 
///hajózó.képmás.átfog
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, innivaló, élelem. A tájékozódáshoz Természetjáró App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,0
(1)
Domján Tamás
2021-04-10 · Közösség
A Zsófia-kilátótól vezető út, Felsőhámorig, szinte járhatatlan út a sok bedőlt, öreg fák miatt. Kerülni érdemes a piros jelzésen.
Mutass többet!

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
5,7 km
Időtartam
2:00 óra
Szintemelkedés
326 m
Szintcsökkenés
326 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp