Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Bükkszentkereszt és Hollóstető között

· 4 értékelés · Gyalogtúra · Bükk-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Bükkszentkereszten, a kilátónak is otthon adó háton
    / Bükkszentkereszten, a kilátónak is otthon adó háton
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkszentkereszt a hegyek között
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a falu határában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lófő-tisztás rétláncolatának egyik darabkája
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mészárszék-rét
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feltáróút Bükkszentkereszt közelében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi éledezés
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A „Gyógyító kövek" mészkőgumói
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A IV. Béla emlékmű
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hívogató aszfaltséta
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészégető boksa maradványa, a bükki gazdaságtörténet eltűnő tanúja
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkszentkereszt a kilátóból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkszentkereszti-kilátó
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 550 500 450 10 8 6 4 2 km
Bükkszentkereszt környékét sétáljuk be könnyű körtúránkkal, ami időt enged érdekes kitérőkre vagy akár a falu egyéb látnivalóinak, vendéglátóhelyeinek felkeresésére is.
nyitva
könnyű
11,2 km
2:55 óra
216 m
216 m

Kirándulásonkon kényelmes terepen és többnyire széles utakon a Délkeleti-Bükk szépséges helyszíneire látogatunk el. Az ország egyik legmagasabban fekvő települése, Bükkszentkereszt számos szolgáltatásával és látnivalójával önmagában is érdemes az időtöltésre, azonban mélyebben tárul fel a helyiek és a természet több évszázados kapcsolata, ha végigjárjuk ezt a kört a falu körül.

Utunk során megemlékezünk azokról a hegyekben űzött foglalkozásokról, amelyek termékei messzi vidékekre is eljutottak. A sűrű erdővel borított karszthegység kiváló alapot kínált egykor az üvegiparnak, a mész- és szénégetésnek, valamint a fakitermelésnek. Az egykor jelentős tájhasználat nyomaival szintén találkozunk: a legelőerdők és kaszálórétek kialakítása miatt bizonyos helyeken feltörték a pagonyt, komplex hegyi legelőrendszert létrehozva, ahová a hegylábi falvakból is felhajtották az állatokat. Ezek a vadvirágos, napsütötte mezők ma a túrázót csábítják megpihenésre.

Az emberi tevékenység nyomai mellett érdekes karsztformákat és jelenségeket is megtekintünk. Utunk fordulópontján, Hollóstetőn a turistaházban frissülhetünk fel.

A szerző tippje

  • Érdemes meglátogatni a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeumot, ahol a hegység üvegkészítő múltjáról szerezhetünk ismereteket.
  • Hollóstetőn megszakíthatjuk a túrát, és buszra szállva utazhatunk vissza Bükkszentkeresztre vagy Miskolcra. Ez a lehetőség a gyermekkel, családdal kirándulók számára jöhet különösen jól.
  • Bükkszentkereszti vagy hollóstetői szállással többnapossá bővíthetjük itt-tartózkodásunkat, ezáltal plusz kirándulásokat is tehetünk.
  • Hollóstető előtt rövid kitérővel megszemlélhetjük a Hollós-tetői-víznyelőt.
  • A Lófő-tisztás után a Dorongos teknőszerű rétjére tehetünk kitérőt.
  • Bükkszentkereszt déli szélén találjuk az ún. gyógyító kövek (vagy Boldogasszony-kövek) erdei ligetét, ahová 200 méteres plusz sétával juthatunk el.
  • Túránk után felmehetünk a Bükkszentkereszt fölé magasodó Kis-dél-hegy kilátótornyába, ahonnan megszemlélhetjük a falu katlanát és a tágabb környéket.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2021-02-23
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
628 m
Legalacsonyabb pont
495 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Javaslatok és linkek

Kezdés

Bükkszentkereszt, Kis-hollós buszmegálló (613 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.064951, 20.624751
DMS
48°03'53.8"N 20°37'29.1"E
UTM
34U 472043 5323587
w3w (what3words) 
///feszül.fagyizás.bölcsőde

Végpont

Bükkszentkereszt, Kis-hollós buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból nyugati irányba indulunk a S jelzésen.
  • A kereszteződésben a K jelzésen balra fordulunk a Dorongósi utcába.
  • Bükkszentkereszt szélén jobbra, a Törökök nyomában tematikus túraútvonal 'kék bástya felett kék félhold' jelzésein a Lófő-tisztásra sétálunk, érintve a IV. Béla emlékművet.
  • A Lófő-tisztásnál a piros kerékpáros jelzésre térve a Hór-völgy felső szakaszáig túrázunk; kis kitérővel balra a Dorongosi-víznyelőbarlanghoz jutunk.
  • A P jelek mentén jobbra fordulva Hollóstetőre emelkedünk.
  • A S jelzésen visszatérünk Bükkszentkeresztre.

Túraleírás:

Újhuta és Bükkszentkereszt

A buszmegállóból a S jelzésen a Kossuth Lajos utcán a lakott terület széle felé, nyugati irányba indulunk, majd az első kereszteződésben a K jelzésen balra térünk a Dorongósi utca aszfaltján. A házak között jól belátjuk a hegyek által körbeölelt völgykatlant, amibe a falu települt. A Bükk keleti része évszázadokon keresztül a diósgyőri koronauradalom része volt, s 1940-ig Újhutának hívták a községet, ami az ősök foglalkozására utal.

A 18. század közepén szlovákokat telepítettek ide, akik üveghutát működtettek a hegyek között; e körül alakult ki fokozatosan a falu. Miután az üzemet a Bükk belsőbb térségébe költöztették, a fő foglalkozások a mész-, a szénégetés és a favágás lettek. A hegyi termékeket az alföldi vásárokba vitték, hazafelé pedig – otthoni művelhető földterület hiányában – különféle élelmiszereket, terményeket hoztak a síkvidékről. A garadna-völgyi vasgyártás, majd a diósgyőri nehézipar beindulása után ezek az üzemek lettek a fő felvásárlók. A ma itt élők között sokan szlovák felmenőkkel bírnak, és a közösségben nem ritka, akik még rakták a kemencéket és a miléket az erdőn. A nagy hagyományú mesterségek nyomait a falu tágabb környezetében számos helyen megtaláljuk.

Jótékony szubalpin klímájának köszönhetően a Bükk legmagasabban fekvő településére az 1930-as években indult meg a turizmus, s manapság is sokan választják pihenésük színhelyéül a szép fekvésű falut.

Elérve a község szélét 200 méteres kitérővel meglátogathatjuk az ún. gyógyító köveket vagy Boldogasszony-köveket, ami valójában egy karrosodó sziklakibukkanás-csoport. A legenda szerint Szűz Mária pihent itt meg annak idején, s ezáltal csodás energiával telítődött a hely, ami elősegíti a különféle betegségekből való gyógyulást. Az biztos, hogy a kis erdőliget nyugalma és az egészséges hegyi levegő jótékony hatással van az emberi szervezetre.

Jobbra tartva átváltunk a Törökök nyomában turistaút egyedi, kék bástya felett kék félhold jelzésére. Ez a tematikus túraútvonal amúgy 93 km hosszan kanyarog a Bükkben, és többnyire a középkori török hadi- és kereskedelmi utakat érinti, valamint számos olyan helyszint, ami szerepet játszott a hódoltság idején. Letérve az aszfaltról tágas rétre érkezünk, ahol kiépített pihenőhely és IV. Béla király domborműves emlékköve fogad. A történet szerint a vesztes muhi csatából a Bükkön át menekülő királyt és kíséretét itt érték utol az üldöző tatárok. Az összecsapásban a magyar vitézek megvédték uralkodójukat, aki így biztonságban elérte a bélapátfalvai kolostort.

Áthullámozunk a Mészárszék keskeny és hosszúkás rétjén, miközben szemközt a Kő-galya erdős oldalát bámuljuk. Kitárul a tér, mikor a Lófő-tisztás töbrökkel szaggatott füves területéhez érkezünk.

Hegyi legelőkőn át

Bükkszentkereszt környékére a mezőgazdasági ágazatok közül az állattartás jellemző, mivel a hegyi terep nem ad lehetőséget kiterjedt földművelésre. Az erdők védelme miatt a 19. század folyamán koncentrált legelőket hoztak létre a falu határában, s így alakult ki az a kaszáló- és legelőrendszer, aminek legnagyobb eleme a Lófő-tisztás volt. A nyílt gyepek mellett fáslegelők, legelőerdők is tarkították ezeket a réteket makkoltatás céljából (ősi hizlalási módszer). A háziállatok számára ízletes lágyszárúakkal való táplálás mellett ugyanis a bükk- és tölgymakkoltatás is elterjedt volt a 20. század közepéig. Ezért még a hegylábi falvakból is felhajtották ide a gulyákat és kondákat.

Bár jelenleg is kaszálással és legeltetéssel igyekeznek fenntartani a csaknem 200 éves állapotot, a jelentős és rendszeres állattartás megszűnése óta beerdősülés és cserjésedés figyelhető meg; nagy területeket hódít meg pl. a mogyoró, a bodza, a som. A fénykorában 87 hektáros Lófő mai kiterjedése ennek már felét sem éri el, azonban a mozaikszerűen nyújtózó rétek még most is jól tükrözik a régi tágas rendszer jellegét. Manapság a gyógynövénygyűjtők is előszeretettel járnak erre, s az országos hírű bükki füves ember, Gyuri bácsi által is népszerűsített herbáriákat keresik.

Átvágunk a Lófő egy részén, és a tisztást kettéválasztó keskeny aszfaltútra ereszkedünk, ahol a zöld kerékpáros jelzés is csatlakozik hozzánk. Kisebb-nagyobb facsoportok és nyílt gyepterületek között kanyargunk tovább. Ha balra letérünk, az útról kioldott töbröket és egy mélybe nyíló víznyelőt szemlélhetünk meg, valamint itatónak használt időszakos vízfakadást is láthatunk.

Rövidesen egy kiágazó murvaút kereszteződésénél állunk, ahol jobbra fordulva a piros kerékpáros jelzésen folytatjuk utunkat. Szép, vadvirágos tisztások mellett elsétálva helyenként óriási vén hagyásfákat látunk, amelyek még táplálták terméseikkel az ide hajtott jószágokat. Lassacskán elhagyjuk a Lófő egykori területét, és összefüggő erdőbe jutunk.

Meszes emlékek

A széles út mellett itt-ott fokozatosan betemetődő gödröket látunk: ezek az évszázadokon át igen fontos erdei foglalkozás, a mészégetés nyomai. A bükk legnagyobb hagyományú erdei iparának kezdetei a 13. századra nyúlnak vissza, ugyanis a bélapátfalvai apátságnál és a diósgyőri vár építésénél már felhasználták a bükki meszet. Bükkszentkereszt lakosságának jelentős része élt ebből és a hozzá kapcsolódó fuvarozásból a 19. században. Terméke, az égetett mész több vármegyényi távolságra is eljutott, keresettek voltak a bükki meszesek.

A mészégető kemence elkészítése, majd táplálása és felügyelete nagy szaktudást igényelt. Egy kör alakú gödröt ástak megfelelő helyen a földbe, amit végül kupola alakú boltozattal zártak le felülről. Mind a külső, mind a belső részt eltérő méretű mészkövekkel rakták ki, s ezeket precízen összetapasztották. Begyújtás után 3-4 napig folyamatosan kellett fűteni, amihez jelentős mennyiségű fát használtak el. Ezután egy teljes napig hűlni hagyták, majd a felépítmény elbontásával szedték ki az égetett meszet, s szállították el.

Jellemzően 1 mázsa kiégetett mészhez kb. 2 mázsa mészkő kellett, amihez nagyjából 1,5 m³ fát használtak fel, hogy fenntartsák a tűztérben a 900°C körüli hőmérsékletet. Amíg a folyamat tartott, az emberek napokig kint voltak az erdőn, kunyhót építettek maguknak, s vagy egyikük járt el élelemért, vagy az asszonyok hordták ki az eleséget. A ma élők közül, akik űzték egykor a tevékenységet, szívesen emlékeznek vissza ezekre az elvonulós napokra.

Dorongos mellett

Egy fenyvesfolt után a kereszteződésben álló őrházhoz érkezünk. Ha itt balra elkanyarodva kitérünk ötszáz métert, a Lófő-tisztáshoz hasonló Dorongos irtásrétjére tehetünk látogatást. Az erdős hegyekkel körülölelt egykori terebélyes legelő és kaszálórét azonban nemcsak antropogén múltja miatt érdemel említést. A gyönyörű fekvésű tisztás egy méretes karsztvápa, ami a Kis- és Nagy-Bodzás, valamint a Bükkös-Mátra csúcsai között nyújtózik. A karsztosodó kőzetbe kioldódott teknőszerű mélyedés egykori vízfolyása elnyelődött, aztán alja agyagos lejtőtörmelékkel töltődött. Az egymás után következő töbörsorok és a Dorongosi-víznyelőbarlang szája oldásos formák; utóbbi már csak időszakosan továbbítja odalentre a vizeket. A rét déli végén vadászházat találunk, s mellette a II. világháború bükki harcaira emlékeztető katonasírokat.

Az őrháztól aszfalton folytatjuk fenyőkkel elegyes erdőrészen át. Hamarosan újra kitárul a tér, mert a Bodzás-rét hosszúkás, keskeny, füves területén megyünk keresztül. Itt is látunk fenyőfákat, azonban számuk fogyatkozik, mivel a klímaváltozást egyre kevésbé toleráló tájidegen fajtát fokozatosan kiveszi az erdészet.

A Hór-völgy felső része

Kereszteződéshez érkezve a P jelzések iránymutatását követve jobbra fordulunk, majd a 20. század közepéig fontos közlekedési folyosón, a Hór-völgy felső szakaszán enyhe emelkedővel folytatjuk. A Bükk természetes déli kapuját jelenti a Cserépfalu és Hollóstető közötti, 17 km hosszú völgy, ami az Alföld peremével köti össze a hegység belső területeit. A régi időkben különösen jelentős útvonalat – több hasonló szerepű bükki átjáróval ellentétben – szerencsére nem aszfaltozták le, hanem megmaradt erdei kövesútként.

A kétoldali erdőrészletek összeboruló fáinak lombozata alatt menetelünk; itt-ott még felfedezhetjük az útszéli, régi mészégetők gödreit. Balról tarvágás nyit kilátást az égboltra, s ha a kanyarból jobbra kitérünk 130 métert, a Hollós-tetői-víznyelőbarlanghoz látogathatunk. A népies nevén visszafolyónak hívott bükki nyelők a réteg- és hasadékforrások vizeit vezetik a lenti járatrendszerbe. Sokuk csak időszakosan működik, de ez állandóan aktív. Érdekes látvány, ahogy a csordogáló patak eltűnik a meder hordalékában.

Tovább emelkedve a völgyben hamarosan kerítés és épületek mellé érünk, ami már Hollóstető határa. A Nagy-fennsík peremén, a Szinva- és a Hór-völgy közötti nyeregbe létesített hegyi telep fontos csomópontba épült. Itt találkozik ugyanis a Miskolcra, a Répáshután át Egerbe és Bükkszentkereszten át Diósgyőrbe vezető műút.

Hollóstetőről Bükkszentkeresztre

Az utak találkozása fölött találjuk a Hollóstetői Turistaházat, ahol megpihenhetünk. Az 1930-as években emelt menedék Lillafüred kiépítésével függ össze, amikor a Hollós-völgyben 2 km hosszan bobpálya is húzódott, itt fent a nyeregben pedig golfpályák várták az úri közönséget. A ház alatti kemping az 1960-as évek óta nyújt szállást a nomád kirándulónak. A nyereg birtoklása fontos volt 1944 végén is, erről egy katonasír tanúskodik az erdőaljon.

Bükkszentkereszt irányába folytatjuk túránkat az országút mellett vezetett S jelzések mentén, az utolsó szakaszába kezdünk. A házakat elhagyva, balra az erdőbe térve a Hollós-völgy főjében lévő nagy útkereszteződésig ereszkedünk. Egy lucos erdőfolt után emelkedőbe váltunk, s meseszép bükkös törzsei alatt érjük el a Száraz-Szinva völgy tetejét. A régi időkben itt vezetett fel a bükkszentkereszti kocsiút. Távvezeték nyiladékába fordulunk, és az oszlopok melletti erősebb emelkedőn érjük el a község szélét, majd érkezünk vissza túránk kiindulópontjára. Amennyiben időnk és kedvünk engedi, érdemes a község központjában lévő vendéglátóhelyek valamelyikében töltekezni és megpihenni.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Répáshuta és Miskolc között közlekedő busszal érhetjük el túránk kezdő- és végpontját. A buszról a Bükkszentkereszt, Kis-hollós megállóban szálljunk le.

Megközelítés

  • Túránk a buszmegállóból indul, és ide is ér vissza.

Parkolás

  • A Bükkszentkereszt, Kis-holló buszmegálló feletti játszótér mellett találunk kiépített parkolót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.064951, 20.624751
DMS
48°03'53.8"N 20°37'29.1"E
UTM
34U 472043 5323587
w3w (what3words) 
///feszül.fagyizás.bölcsőde
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk turistaatlasz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,5
(4)
Tar László
2021-03-21 · Közösség
Szerintem nagyon jó "kis" túra, csak ajánlani tudom!Csak annyi, hogy tavasszal és nyáron szerintem szebb.
Mutass többet!
2021. március 21., vasárnap 6:44:49 du.
Fénykép: Tar László, Közösség
2021. március 21., vasárnap 6:45:32 du.
Fénykép: Tar László, Közösség
Hegoczki Imre
2020-10-29 · Közösség
Egy könnyű séta kevés emelkedővel. A legszebb része a Lófő tisztás, az első negyede a teljes körnek, ahol érdemes a műútról letérve a mezőn barangolni. Hátránya, hogy viszonylag sok a műúton vezető szakasz, bár se emberrel, se autóval nemigen találkoztunk ezeken sem.
Mutass többet!
2020. október 29., csütörtök 14:05:45
Fénykép: Hegoczki Imre, Közösség
2020. október 29., csütörtök 14:06:07
Fénykép: Hegoczki Imre, Közösség
2020. október 29., csütörtök 14:07:08
Fénykép: Hegoczki Imre, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

2021. március 21., vasárnap 6:44:49 du.
2021. március 21., vasárnap 6:45:32 du.
2020. október 29., csütörtök 14:05:45
2020. október 29., csütörtök 14:06:07
+ 2

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
11,2 km
Időtartam
2:55 óra
Szintemelkedés
216 m
Szintcsökkenés
216 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Család- és gyerekbarát Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp