Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Török úton a Bükk déli kapujához

Gyalogtúra · Bükk-hegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Hór-völgyre az Ódorvártól
    / Kilátás a Hór-völgyre az Ódorvártól
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Esőbeálló az Ódorvárnál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Barát-völgy tágas kaszálórétjein érkezünk vissza kiindulópontunkra
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lakóbarlang az Ódorvárnál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A gerinc irtásáról belátjuk a fennsík déli peremét, a déli látókövek szalagját
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Makkos-orom alatt kapaszkodunk ki az Oldal-völgyből
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Török útról több helyen remek kilátást nyílik a Bükk-fennsík szélére
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az oldal-völgyi halastó erősen eliszaposodott békatanyává vált
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A megbízható Szent Erzsébet-forrás a Bükkzsércre vezető út kanyarjában
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tábor-hegy irtásáról belátunk a Hór-völgy mélyre vágódó szalagjába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló az Ódorvárnál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Ódorvár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Lakóbarlang az Ódorvárnál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Ódorvár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Oszlai tájház az Ódorvárról
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Ódorvárról nyíló panoráma a Bükk-fennsík felé
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kilátás a Tábor-hegyről
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szent Erzsébet-forrás
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Völgyfőház
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Panorámakép: esőben a Bükk-fennsík
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Török úton
    Fénykép: Farkas Péter
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km
Tekervényes túránkkal a Déli-Bükk mélyére kalandozunk, ahol a Hór-völgy felé magasodó sziklaormon felkeressük a már csak nyomaiban felsejlő Ódorvárat. A hely hangulata és pozíciója is impozáns. A sziklaszirtről feltáruló panoráma egyedi a Déli-Bükkben: szinte az egész fennsíkperemet belátjuk, míg a Hór-völgy mély bevágása a lábunk alatt kanyarodik ki a hegyek szorításából, hogy a lankás dél-bükki dombvidék erdői között az Alföld síkjába simuljon. A kirándulás végén még egy hasonlóan látványos hegyoldalt érintünk, ahol a teljes Bükk-fennsík, azaz annak déli pereme, sziklás csúcsai felsorakoznak, hogy a látvánnyal betelve visszatérjünk a Barát-völgy idilli hegyközi kaszálórétjeihez.
könnyű
12,8 km
4:00 óra
559 m
559 m

Túránkkal a felsőtárkányi Kő-köz sziklás szurdoka által elzárt területet látogatjuk meg. Az elzárt, vizenyős völgy feletti gerincen a Török út összeköttetést teremtett a belső Bükk-vidékkel és a fennsíkon túl a Sajó völgyével. A középkori forgalom erre vezetett Egerből. Ennek megfelelően várakat is találunk: egyet a Felsőtárkánytól délre eső Vár-hegyen, illetve a Hór-völgy feletti Ódorvárat és a Füzér-kő várát. Sőt a 2010-es évek elején még a Kő-köz déli oldalán is sáncokat fedeztek fel, így a környéket számos erődítés védhette az Árpád-korban.

Napjainkra már csak sejteni lehet az egykori erősségeket, így az Ódorvár is csak stratégiai pozíciójával, a Hór-völgy fölé emelkedő sziklás magaslattal enged következtetni eredeti funkciójára, alig maradt meg néhol a falak alapja - pedig a 14. században még jegyzett várőrség állomásozott a félreeső várban. Erzsébet királyné rendeletben tiltotta a várkapitánynak Cserépfalu és Bogács népének zaklatását. A husziták is ide vették be magukat, innen portyáztak a dél-bükki falvakba, amíg Mátyás király fekete serege elűzte a cseh rablólovagokat, és lakhatatlanná tette a várat.

Az elzárt Barát-völgyben ennek fonákjaként évszázadokon át éltek szerzetesek a Lök- és az Oldal-völgy találkozásánál. Csak az 1930-as években fedezték fel a régen elfeledett romokat az Eger és Miskolc közötti országút építésekor. Először 1332-ben az egri püspök telepített ide karthauzi szerzeteseket az akkor Segedelem-völgynek nevezett, félreeső vidékre. A „néma barátokként” ismert szerzetesek a világ nyüzsgésétől távol, szigorúan elzárkózva, némasági fogadalomban szentelték életüket az egyházi szövegek másolásának. Bő két évszázadon keresztül folytatták ebbéli tevékenységüket, amíg a török seregek sikertelen egri ostroma után 1552-ben a pogányok feldúlták és elpusztították a püspöki uradalmat, így a kolostor is elnéptelenedett.

A hódoltságban lakatlanná vált vidéket Barkóczy Ferenc püspök élesztette újjá a 18. század közepén, kolostort építtetett a nazarénusok számára. Ám ez rövid éltű vállalkozásnak bizonyult, mivel a pápa nem ismerte el a rendet, így a szerzetesek elhagyták a később lepusztuló épületet. Mára már csak egy kereszt és csekély falmaradványok utalnak a szent helyre.

Ami viszont számunkra megmaradt ebből az időből, az az évszázadokon át használt út, mely Budát és Egert kötötte össze a Felvidékkel. A gerinc vonalának lankásan emelkedő szintjén haladt keresztül, s a fennsíkot is átszelte a ma Török útként ismert középkori szekérút, melyet napjainkban az erdészet és a turisták használnak. A patak- és folyóvölgyek ugyanis vizes, mocsaras területeikkel nehezen járhatóak voltak a vizek folyásának szabályozása előtt, így a tárkányi lakosság és a szerzetesek által használt utat a Kő-közben és a Barát-völgyben a 20. századi ipar tette járhatóvá a forgalom számára. A sziklák között először a világháború utáni faéhség ütött rést a vasút számára, az 1920-as években: a Dél-Bükk faanyagát szállították itt a felnémeti MÁV állomásra. Keskenynyomtávú vasutak hálózták be a völgyeket, és egy fővonal kapaszkodott fel az Oldal-völgyön is, hogy a Hór-völgyig terjessze ki érdekeltségét. Ezen a nyomvonalon tesszük meg túránk első és utolsó kilométereit, párhuzamosan a Török utat követő szakasszal, melyen összekötjük a szerzetesek és rablólovagok emlékét a Barát-erdő békés tölgyesein keresztül.

A szerző tippje

  • Tömegközlekedéssel (vasárnap kivételével) egyébként is módosítani kell a túra kezdőpontját, de akkor már visszafele érdemes a P jelzésen továbbmenni a Török úton a Várkúti turistaház és Eger felé. Várkúton meg is szállhatunk, míg a P jelzésről rövidke letérővel a P▲ jelzésen elérhetjük az Eged-hegyet is. Ezzel a módosítással három látványos, eltérő hangulatú kilátópontot is érintünk: az Ódor-vár központi Bükkre tekintő sziklataréját, a Kövesdi-kilátó tölgyerdőben guggoló köveiről a Dél-Bükköt látjuk be. Az Eged-hegy füves, sziklás letöréséről az Eger-patak völgye, a Mátra vidéke és Palócföld jelentős része belátható.
  • A Völgyfő-ház alatt, az erdőgazdasági út kanyarjában találjuk az Erzsébet-forrást, amihez a P● jelzés vezet le. A mindig bő vizű vízfakadásnál felfrissülhetünk, lemosakodhatunk; érdemes vizet is venni foglalásból. A továbbvezető út a forrás feletti kanyarból ágazik le egy kis ösvényen, ami meredeken kaptat keresztül a Tábor-hegyen, azonban ha a murvás dózerúton indulunk el a kanyar leágazásából, akkor egyenletes emelkedéssel, megspórolva a Tábor-hegyi kaptatót, bár nagyobb távolság megtételével érkezünk az Ódorvárhoz.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-24
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Tábor-hegy, 602 m
Legalacsonyabb pont
265 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az Ódor-vár sziklakiszögellésénél óvatosan közlekedjünk, különsen csúszós, esős, havas időben. A sziklaperem alatti bokrok között komoly leszakadás tátong, ahol lecsúszva komoly sérüléseket szerezhetünk.
  • Az Ódor-vár alatti barlangszájat csak a korlátig közelítsük meg! A barlang kürtőjébe bemászni egyébként is tilos, de rendkívül veszélyes is a közel függőleges hasadék miatt.

Kezdés

Felsőtárkány, Barátvölgyi rom buszmegálló (oldalvölgyi elágazás) (277 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.992205, 20.459517
DMS
47°59'31.9"N 20°27'34.3"E
UTM
34T 459676 5315575
w3w (what3words) 
///régről.átfogó.közlés

Végpont

Felsőtárkány, Barátvölgyi rom buszmegálló (oldalvölgyi elágazás)

Útleírás

Itiner:

  • A P+ jelzésen indulunk az Oldal-völgyben és a Káposztás-lápán keresztül a Völgyfő-házig.
  • A Völgyfő-háztól pár kilométeres kitérőt teszünk az Ódorvárra a PL jelzésen.
  • Visszafelé a Völgyfő-háztól a P jelzést követjük a gerincen a Ménes-oldalig.
  • A Ménes-oldaltól északra leágazunk a S+ jelzésen, ami levezet a Barát-völgybe.
  • A Barát-völgyben a S jelzésen északkeletnek fordulva visszaérkezünk kiindulópontunkhoz, az Oldal-völgyi elágazáshoz.

Útleírás:

Kapaszkodás az Oldal-völgy és a Káposztás-lápa bevágásában

Az Oldal-völgy torkolatától indulunk a P+ jelzésen a rétekkel szegélyezett Tárkányi-patak mélyre vágódott völgyéből. A hegyek közé vezető utat elhagyjuk keleti irányba egy murvás leágazáson, ami az Oldalvölgyi-halastó mögött, a régi haltenyésztő medencék mellett érkezik a völgyben felvezető aszfaltúthoz. Ezen a közforgalom elől lezárt úton tesszük meg az Oldal-völgyön felvezető első bő kilométeres szakaszt. Az utat komoly földmunkával vágták bele a hegyoldalba, ami köves, sziklás letöréssel harap a meredek tölgyesbe. A 20. század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése miatt alakították ki ezt az útbevágást a keskenynyomtávú erdészeti vasút számára. A völgyfőből siklópálya kötötte össze a Hór-völggyel, így egészen a Déli-Bükk belsejéből, a Répáshuta körüli erdőkből szállították ki erre a faanyagot. A vasutat kevés kivétellel az egész hegységben elsöpörte a modernizáció szele, mely faszállító teherautók képében robog végig ma is a völgyekben.

Az északi bükkös és a déli fekvésű tölgyes oldal közé szorult aszfaltsávot egy enyhe ívű balkanyarban hagyjuk el a patakhoz leereszkedve egy gázlón át. Az egykori vasút széles nyiladéka után a völgytalpon vezető ösvény öreg erdő lombkoronájával zárt, árnyas vidéken vezet. A patakok és a hozzájuk tartozó völgyek a sűrű erdőbe vágódva egyesülnek a Káposztás-lápán. A Bükkben a lápák vizenyős területet jelentenek, bár itt az út a száraz hegyoldalban vezet egyre növekvő meredekséggel, amíg a Makkos-orom nyergébe nem érkezik. Innen már kényelmesen oldalazunk a világosabbá váló tölgyesben a Völgyfő-házhoz, ahol a lent követett út folytatásaként a Bükkzsércre átvezető hágóba érkezünk.

Kitérő az Ódorvárhoz

A völgyfő-ház régi erdészháza már a vadászok kedvtelésére fenntartott menedék, de a csűr, a fáskamra és a tisztást övező gyümölcsfák a falutól messze élő erdész történetét regélik. Itt egy rövid szakaszon követjük a Bükkzsércre vezető aszfaltos utat a PL jelzéssel, amit az első meredek jobbkanyarnál el is hagyunk balkézre a Tábor-nyereghez felvezető ösvényen. A kanyar íve által közrefogva fakad a Szent-Erzsébet forrás, mely jelentős hozamával biztos frissítőpontként használható a legnagyobb melegben is mosakodni, inni a tiszta karsztvízből. A kanyarban egy másik elágazás is található. Ha kényelmes emelkedéssel, bár dupla távon, de mindenképp kilátásokkal gazdagabb úton kívánjuk megtenni az Ódorvárhoz felvezető utat, akkor itt a Z kerékpáros jelzésen, a széles dózerúton érdemes folytatni a kapaszkodást.

Az eredeti útvonal a Tábor-hegy nyugati letörésén vezet az erdészet és az időjárás által megtépázott vörösfenyvesben a nyeregbe, ahonnan egy évszaktól függően erősen benőtt ösvény vág át a fiatalos bokorerdőn a hegy keleti oldalában. Szerencsére hamar szélesebb erdészeti úthoz csatlakozunk, amin leereszkedünk az Ódor-nyereghez, a Z kerékpáros jelzés által követett dózerút kanyarulatához. Itt kényelmes táborhely fogadja a vándorokat tűzrakó hellyel, padokkal és asztalokkal, valamint éjszakázásra is alkalmas fedett padlástér növeli a puritán nomád kényelmet a pihenőhelyen. A táborhely túloldalán meredeken kapaszkodik fel a kőgörgeteges erdőben az ösvény a sziklás mellékcsúcsra, ahol egykor a rablóvár állott.

Ma már csak a vidéket ellenőrzés alatt tartó sziklakiszögellés sejteti a régmúlt időket. A kilátás remek a Hór-völgyre, a dél-bükki hegyekre és a fennsík déli peremére. Akár bástyák a várfal szélén, úgy meredeznek felettünk a fennsík peremi látókövek, a Három-kő, a Tar-kő és a Pes-kő, sejtetve egy elzárt világot, ami a legnagyobb átlagmagasságú magyarországi vidékkel trónol a hegyekkel övezett táj felett. Alattunk a Hór-völgy még egy utolsó kanyonszerű bevágással töri át magát a hegyek között, hogy jóval enyhébb, lankás erdőkkel körülvéve vesszen el az Alföld végtelenjében.

A sziklaszirt alatt, a PL jelzés mellett találunk egy sötét mélységbe nyúló barlangot is, ahonnan a vár a nevét kapta, az ódor ugyanis odvat, üreget jelent. A hegytömböt tekintélyes barlangok lyuggatják át; a déli oldalban nyílik a cseppkövekben gazdag Hajnóczy-barlang, ami tekintélyes négy kilométert meghaladó járataival és barlangi képződményekkel teli termeivel a hegység egyik ékessége. A várból nyíló kürtőt egy fémkorlát védi a behatolástól, azaz a kirándulókat a mélybe zuhanástól, ugyanis a kürtő közel függőleges hasadékkal szakad le a sötét mélységbe.

Vissza a Török úton, a Tárkányi-patak völgyében

Az idefelé vezető utat a völgyfő-házig vissza ugyanott, a PL jelzésen követjük, aminek végeztével a gerincen folytatjuk nyugati irányban a P jelzéssel kísért Török út mentén. A történelmi útvonal a hegység északi területeit kötötte össze a hódoltság alatt az egri központtal, ami az Oszmán birodalom északi határvidékét jelentette. Ezen a történelmi folyosóként szolgáló gerincen, széles erdőgazdasági úton haladunk 3,5 kilométeren keresztül. Az út végig hangulatos tölgyeseket keresztez; csekély kilátással kecsegtet néhány ritkásabb, fiatalos erdőrészlet. A monotonon hullámzó gerinc és a sűrű erdő már meditatív vándorlásba ringat a dél-bükki lankák hátán, azonban legyünk figyelmesek, mert az egyik irtás szélén egy dózerút vezet le a Tárkányi-patak völgyébe, kiindulópontunkhoz.

Mielőtt lekanyarodunk a mellékgerincre, érdemes még bő száz métert megtenni a Török úton a főgerincen, mivel a leágazás utáni hegytetőről az útvonal egyik legszebb panorámája nyílik. A dózerút alatt ugyanis fiatalos erdőrészlet, felette pedig ritkás öreg tölgyes erdő enged kilátást észak felé. Érdemes kicsit fel is kapaszkodni az öreg tölgyerdőbe, hogy nagyobb szeletét lássuk a Bükk-vidéknek. A fennsík peremének nagy része látható innen, ahogy a Répáshuta feletti hegyektől kapaszkodik a ferde plató egészen a Bél-kő csonka csúcsáig, ahol az emberi mohóság áldozataként fehér kőhalmokkal megtörve végül ereszkedésbe kezd nyugati irányba. Alattunk a Lök-völgy és számos testvére sűrű erdőkkel borítva ereszkedik alá a Felsőtárkányi-medencébe.

Az elágazáshoz visszatérünk, ahol a S+ jelzést követve két kilométert ereszkedünk a Tárkányi-patakhoz, szerencsére kényelmesen lejtő, kanyargó dózerúton. A gerinc alatt érintjük a Sáfár-kutat, ami egy szerény paddal és foglalással ellátott csekély vízfakadás az árnyas erdőszélen. Az ereszkedésre legalkalmasabb oldalak között kacskaringózva érkezünk a mellékgerincen a Barát-völgybe, melynek lapos alján legelők sorakoznak végig Felsőtárkány és az Oldal-völgy között. Ezeknek a legelőknek a szélén haladt egykor a vasúti pálya, ahol mi is a legkényelmesebb vonalvezetést követve oldalazunk a rétek szélén, betérve alkalomadtán az erdőszél fái közé. Még egy közel egy kilométeres szakasz vezet vissza kiindulópontunkhoz a S jelzésen a Barát-rét végében álló Oldalvölgyi-halastóhoz, ahol bezárul körtúránk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Busszal csak vasárnap tudunk közvetlenül a kiindulóponthoz, a Barát-völgyi elágazáshoz eljutni az Egerből Felsőtárkányon át Miskolcra közlekedő busszal, amiről a Felsőtárkány, barátvölgyi rom megállóhelynél kell leszállnunk. Ahova rendszeresen jár busz Egerből legközelebb a kiindulóponthoz, az Felsőtárkány keleti vége, a Felsőtárkányi-tó melletti Felsőtárkány, Csárda megállóhely, ahonnan még bő két kilométert kell gyalogolni a Tárkányi-patak mellett keleti irányba a K tanösvény jelzésen, a Kő-köz sziklaszorosán és gyönyörű völgytalpi kaszálókon keresztül.

Megközelítés

  • A Felsőtárkány, barátvölgyi rom megállóhelytől indul a túra, a megállótól 50 méterrel dél felé, az Oldal-völgybe induló dózerút elágazásától.
  • Amennyiben a Felsőtárkány, Csárda megállóhelyre érkezünk (az egyedüli vasárnapi Bükköt átszelő busz kivételével mindig), akkor a K tanösvény jelzés mentén a Tárkányi-patak mentén jutunk a kiindulópontra egy 2,5 kilométeres kiegészítő túrával a Kő-közön és a patak menti réteken keresztül.

Parkolás

  • Parkolni a túra kiindulópontja előtt, az Oldal-völgybe leágazó aszfaltos út szélén tudunk, amit érint is a túra nyomvonala.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.992205, 20.459517
DMS
47°59'31.9"N 20°27'34.3"E
UTM
34T 459676 5315575
w3w (what3words) 
///régről.átfogó.közlés
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
12,8 km
Időtartam
4:00 óra
Szintemelkedés
559 m
Szintcsökkenés
559 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp