Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Bükk három arca: átvágás a nyugati végeken

Gyalogtúra · Bükk-vidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Bükk-fennsík a faluszélről
    / A Bükk-fennsík a faluszélről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pihenő az Őr-kőn
    / Pihenő az Őr-kőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A kulcsosház fölött feltűnik a Pes-kő fala
    / A kulcsosház fölött feltűnik a Pes-kő fala
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pes-kő és a Déli-Bükk
    / A Pes-kő és a Déli-Bükk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pes-kő fala
    / A Pes-kő fala
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Úton a Varróház felé
    / Úton a Varróház felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pes-kő-völgy a lealacsonyodó gerinc alatt
    / A Pes-kő-völgy a lealacsonyodó gerinc alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őr-kői kilátás Eger felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő-ház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsík peremén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezik a kisvasút Stimeczház felől
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő sziklahomloka
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Katonasírok felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pes-kő-ház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fátyol-vízesés a Szalajka-völgyben
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bal szélen a Tar-kő, középen a Pes-kő
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pes-kő-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szikla-forrás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisvasúti megálló a téli Szalajka-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben Felsőtárkány és a Nagy-Eged
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
400 600 800 1000 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18

A kontrasztok túrája: végigjárjuk a Bükk egyik legérintetlenebb völgyét a turisták előtt is nyitottak közül, hogy aztán a menet második felében az általában emberektől nyüzsgő, méltán népszerű Szalajka-völgyet érintsük. A két hangulat közt falként von határt az Őr-kőben tetőző fennsík: a közel 900 méteres csúcsról tág panoráma tárja elénk a Déli-Bükköt. Hosszú, egy szakaszon kifejezetten meredek túra, amelyet kisvasutakkal lerövidíthetünk.

nyitva
közepes
18,3 km
6:00 óra
636 m
517 m

A főként mészkőből felépülő Bükk központi része a 700-900 méter magas fennsík. Ennek nyugati, keskeny elvégződésének környezetében, mindkét oldalon mély, nagyjából párhuzamos völgyek húzódnak hozzávetőlegesen észak-déli irányban. A karszt magasabb részén a kőzet repedéseiben elnyelődő csapadékvíz a fennsík lábánál húzódó forrássorban lép a felszínre, majd a vízzáró felszínen lefolyó patakok hosszú völgyeket mélyítenek. Túránk ezt a területet keresi fel.

A túra a Bükk három jellemző, de homlokegyenest eltérő arcát vonultatja fel. Elsőként végigmegyünk a hosszan kanyargó Pes-kő-völgyön, amely a fennsík délnyugati csücske alatt húzódó völgyek mintapéldája: alig látogatott, zárt erdőkön vágunk át. A völgy zárlatában a fák közt feltűnik a Pes-kő magasan fölénk tornyosuló homloka, a fennsík magasságát jelző sziklafal teteje. Szokatlanul éles, vadregényes emelkedőt gyűrünk le, hogy elérhessük az Őr-kő ördögszántotta kis platóját, ahonnan mesés panorámában gyönyörködhetünk: Egertől a Déli-bükkig szemlélhetjük a hegység magaslatait.

Mivel az ország legmagasabb kistájának, a Bükk-fennsíknak csupán a csücskét érintjük, hamar átszeljük azt, és pár méterrel odébb máris lejtőre térünk, hogy a hegyvidék egy teljesen eltérő hangulatát tapasztalhassuk meg. A Szalajka-völgy országszerte jól ismert, messziről jött tömegeket is megmozdító területére lépünk. Amilyen nyugalmas, elhagyatott terület volt a Pes-kő-völgy, olyan telített a Fátyol-vízesést rejtő társa.

A szerző tippje

  • A menetrendhez igazított időpont esetén a túra első 2 kilométerét megtehetjük kisvasúttal is, Felsőtárkánytól a Varróházig van erre lehetőségünk. Egyébként rokon vonás is a két érintett völgy közt a kisvasúti múlt és jelen: a Szalajka-völgyön végigzakatolnak a vonatok, a Pes-kő-völgyben viszont - szerencsére - rég felszedték a vágányokat.

 

outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-04-20

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Őr-kő, 880 m
Legalacsonyabb pont
Szilvásvárad, 230 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.

Javaslatok és linkek

  • Ha valaki több napot is szeretne eltölteni a Pes-kő alatti völgykatlanban és környékén, annak ott a Pes-kő-ház. A házikó a hazai kulcsosház-kínálat kiemelkedő képviselője: vadregényes, eldugott helyen található, és kívül belül igen hangulatos, jól felszerelt építmény.

Kezdőpont

Felsőtárkány, Fűtőház buszmegálló (229 m)
Koordináták:
Geographic
47.979725, 20.431703
UTM
34T 457591 5314203

Végpont

Szilvásvárad, Szalajka-völgy buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Felsőtárkányból a P jelzést követjük az Őr-kő-rétig.
  • Az Őr-kőre a K▲ jelzésen kapaszkodunk fel, majd ugyanazon az ösvényen térünk vissza.
  • A P jelzésen indulunk lefelé északra a fennsíkról.
  • A II. világháborús katonasíroknál jobbra váltunk a S jelzésre.
  • A Szalajka-völgyön a Z jelzés vezet keresztül, egészen Szilvásváradig.

A túráról részletesen

A Bükk-fennsík alatt

Felsőtárkány főutcája mellett található az időszakos vörös-kő-völgyi forrás közelébe, egészen pontosan a Stimeczházhoz közlekedő kisvasút fűtőháza. A sínekkel párhuzamosan tesszük meg első lépéseinket, majd amikor azok keresztezik az aszfaltot, mi is velük fordulunk. A sínpár az autóút mellett, a kertek és a beton közé szorítva kígyózik. Az utca jobbra, később balra ível - utóbbi helyen, a házsor végénél tegyünk pár lépést a baloldali rét vége felé, kerüljünk a bokrok túloldalára, mert a Bükk-fennsíkra nyíló legszebb, legszélesebb völgyi kilátásban gyönyörködhetünk. A hosszú legelő mögött falként, tekintélyes hegyvonulatként emelkedik a Bükk fő tömege, a fennsík és annak élesen leszakadó déli fala. A csúcsok hiányoznak ugyan - mintha lenyesték volna a tetőszintet -, helyettük azonban ott fehérlenek a bükki kövek. A belső erők hatására függőlegesközeli állapotba került mészkőrétegek palás kőzetekre támaszkodtak, ez utóbbi azonban gyorsabban pusztul üledékes társánál. Az „aládúcolását" elvesztő mészkő így leomlott, a hátramaradt peremi sziklabérc- és sziklafal-sor pedig a mai „kövek vonulatát” alkotja. Tetejükről parádés a kilátás, de innen, alulról szemlélve is varázslatos látványt nyújtanak. Balról (nyugatról) felsorakozik a kissé nehezen kiszúrható Őr-kő, mellette a leglátványosabb, a Pes-kő, könnyen felismerhető még a magasságával kitűnő Tar-kő, és keleten zárja a sort a gyepes tetejű Három-kő.

Az utat követve hamarosan megérkezünk a kisvasút első állomásához, a Varróházhoz. Jobb oldalon a kerítés mögött piciny vadaspark fogad - besétálhatunk a ketrec közepe felé a talaj fölött két méterrel kialakított pallón. A kerítés sarkánál a vasúti sínek növényalagútba fúrják magukat, és elindulnak a Bükk mélye felé. Mi is így teszünk, de másik irányt választunk: a P jelzésen a Hideg-kúti-völgy erdészeti útján maradunk. Lényegében belépünk a bükki vadon kapuján, innentől végig erdőben rójuk a kilométereket. Átvágunk néhány kisebb tisztáson, egy sötétlő fenyves határvonalán, gázlón keresztezzük a patakot, végül szép erdőbe érve megérkezünk a Napsugár pihenő (kulcsosház) kerítéséhez.

A Pes-kő-völgyben

A völgy itt kettéválik: a P jelzés jobbra, a Pes-kő-völgybe tér, mi pedig vele tartunk. Egy egészen ritkán járt, elejétől a végéig erdőborította, szűk völgybe indulunk. A járható völgyek közül talán ez a legzavartalanabb, legritkábban látogatott a Bükkben. Szépségét éppen háborítatlansága adja. Különösebb látnivalókra ne készüljünk, helyzete és hossza mellett ez az egyik legfőbb oka magányos jellegének. A patak el-eltünedezik, amikor a dél felé lefutó agyagpászták hátáról mészkőre ér - a víz „felfalja” a mészkövet és búvópatakként a mélybe szivárog. A tápláló Pes-kő-forrás egyébként a legnagyobb nyári szárazságok idején is működni szokott, csak nagyon ritkán fordul elő, hogy teljesen elapad.

Egy ponton a szomszédos Gyetra-völgy kanyarja annyira megközelíti völgyünket, hogy a kettőt elválasztó gerinc néhány méteresre alacsonyodik - a földtörténeti közeljövőben várható, hogy a két vízfolyás (amennyiben az emberi beavatkozás nem állja útját) átvágja a gerincet és közös mederben formálja tovább a környező tájat.

Néhány újabb patakkeresztezés után feltűnik az út mentén a romantikus Pes-kő-ház, a Kárpát Egyesület kulcsosháza. A mindentől távol, az erdő mélyén álló apró, kedves épület mellett csobog a Pes-kő-forrás - kulacsainkat itt mindenképp töltsük csurig, mert embert próbáló, igen nehéz szakasz vár a következő kilométereken. A ház előtt néhány méterrel érdemes a magasba emelni tekintetünket: különösen vadregényes látvány a fák koronája fölött feltűnő, közvetlenül előttünk magasodó Pes-kő sziklája. Hazai középhegységekben máshol nem találkozunk ilyen magasnak tetsző, vadregényes sziklafallal. Érdemes felmérnünk a magasságot abból a szemszögből is, hogy a látottnál is magasabb pontra készülünk. Az eddig szeliden emelkedő turistaút itt elérte a fennsík peremét, és egyre meredekebbé, helyenként kellemetlenül nagy lejtőszögűvé válik.

Fel a fennsíkra

A következő másfél kilométer tényleg meredek ugyan, de az alig háborgatott, vegyes korú bükkös és a kőtörmelékes lejtő szomszédságában, a fák közt felsejlő Pes-kő-fal annyira vadregényes hangulatot teremtenek, hogy az utat mindenképpen megéri bevállalni. A fennsíkot elérve kisebb-nagyobb töbrök, sziklafalak, és mészégető boksák maradványgödrei köszöntenek az ország legmagasabb kistáján. A Bükk egy eldugott, ritkán zavart szegletében járunk, a civilizáció hangjai, zajai nem érnek el idáig. Az Őr-kő-réten balra fordulva az Őr-kő-házhoz látogathatunk el - a természetvédelmi őrház nemrégiben szűnt meg kulcsosházként üzemelni. Ajtaján a WWF plakátja hívja fel a figyelmet, hogy ne zajongjunk, mert hiúzok és farkasok földjén, a velük foglalkozó kutatás területén járunk.

Az Őr-kő panorámája

Az Őr-kő-rét szembenső oldalán indul a sziklákra kapaszkodó ösvény, mely az ördögszántotta Őr-kő tetejére vezet. A 880 méteres, apró platóról fantasztikus a kilátás: a fennsík még egy keskeny szakaszon alattunk terül el, így bal felé a Pes-kő homlokát kissé hátulról, oldalról szemlélhetjük. Mögötte, és velünk szemben pedig ott hullámzik csaknem az egész Déli-Bükk: hatalmas erdővidék a peremén magasabb hegyekkel, központi részén a fennsíkhoz képest alacsonynak tetsző, szelid formájú hegyvilággal. Alattunk a hegyvidékbe mélyen benyúló Tárkányi-medence síkja látszik, könnyedén kiszúrhatjuk a túránk elején meglátogatott legelőt a falu szélén. Jobbra, néhány egymással párhuzamos gerinc mögött csillognak Eger ablakai, a háttérben pedig a Mátra hosszú gerince nyújtózik.

Az Őr-kő-rétre visszatérve ezúttal balra fordulunk, hogy a P jelzést kövessük tovább. Apró rétláncolaton vágunk át, és igen hamar elérjük a fennsík északi oldalán leereszkedő dózerutat. A turistaút egy vízmosást követ, majd egy meredek szakasz után balra fordul, és kisebb szerpentinnel megérkezik a II. világháborús (német) katonasírokhoz (pihenőhely). (Ha a P jelzésen maradunk, egy órán belül megérkezhetünk Bélapátfalva vasútállomására, vagy valamely buszmegállójába.)

A Szalajka-völgyben

Innen túránk új irányt vesz, és a végtelenül csendes, elhagyatott Pes-kő-völgyet váltó, vadregényes fennsík keresztezése után most a hegység harmadik arcát, a turistacsalogató, kiépített természeti környezetet keresi fel. A S jelzésű turistaút meredek hegyoldalba vágott erdészeti úton közelíti a Horotna-völgy alját. Csatlakozik a Z jelzés, majd elérjük a Szabadtéri Erdei Múzeumot, ahol az erdészeti munka eszközeivel köthetünk szorosabb ismeretséget. Pár lépés már csak a híres-neves, valóban meseszép, de alaposan kiépített, mindenféle turistainfrastruktúrával telezsúfolt Szalajka-völgy, és annak fő ékessége, a Fátyol-vízesés. A mésztufa-kiválásoktól szép vízesést kerítés mögül csodálhatjuk. Amikor a víz a mészkővel érintkezik, és annak belseje felé hatol, szénsavtartalmával a kőzet egy kis részét feloldja. Ahogy a patak kilép a barlangból, a szén-dioxid elillan, és a korábban a vízbe oldódott mésztartalom elkezd kiválni. A mésztufa belepi a patakmederbe került akadályokat (pl. a fatörzseket). Az így születő lépcsőkön átbukdácsoló víz zúgói alkotják a Fátyol-vízesést. Ha jókor érkezünk, kisvasúttal is befejezhetjük a túrát. A Gloriette-tisztásról jól látszik a fennsík északi fala, és annak legmagasabb pontjai, az Istállós-kő (959 m), és a Szilvási-kő (961 m).

A S jeleket követve elindulunk lefelé a völgyön, amely látványosságokban valóban páratlanul gazdag: először a sziklafal hasadékából kiömlő Szikla-forrás szúr szemet a jobb oldalon. A meseszép képződmény már csak környezete miatt is természetesebb hatást kelt, mint a körbekerített Fátyol-vízesés. Lejjebb elhaladunk a pisztrángtelepek, majd a mesterségesen felduzzasztott Nagy-tó mellett, végül annak gátjára is rálépünk. Érintjük az Erdészeti Múzeumot, egy egészen apró vadaskertet, aztán egyszercsak megérkezik jobb felől a sokkal érintetlenebb, keveseket vonzó Tótfalu-völgy. Innen már kevesebb, mint 30 perc az éttermek és büfék közt a völgy vége, Szilvásvárad főutcája. Pár méter még, és megérkezünk a buszmegállóhoz, de ha a vasutat keresnénk, a bal irányt kell választanunk.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Felsőtárkány, Fűtőház buszmegállóba Egerből érkeznek autóbuszok (hétvégén szórványosan Miskolcról is van közvetlen járat).
  • A túra végén a Szilvásvárad-Szalajkavölgy vasúti megállóhelyről Eger felé utazhatunk.
  • A Szilvásvárad, szalajkavölgyi elágazás buszmegállóból hagyhatjuk el a települést közúton.

Megközelítés

  • A túra kezdőpontja a buszmegálló Felsőtárkányban.
  • A menetelés végén sétáljunk egyenesen Szilvásvárad főutcáján, a közelben találjuk a buszmegállót.
  • A szilvásváradi vasúti megállóhelyet a szalajka-völgyi aszfaltút végén, a falu főutcáján (Egri út) balra fordulva találjuk.

Autóval

  • Felsőtárkányban a stadion mellett találunk méretes parkolót.
  • Egerben, a belvárosban elsősorban fizetős helyeket találunk, a vasútállomás mellett ingyen parkolhatunk. Innen tömegközlekedéssel a kezdő- és a végpontot is elérhetjük.
  • Eger, Felnémeten is hagyhatjuk az autót, innen busszal érjük el Felsőtárkányt, és ide a túra végén is visszatérhetünk.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Cartographia Bükk turistakalauza temérdek információval szolgál a hegységről.

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Bükk turistatérkép.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
18,3 km
Időtartam
6:00 óra
Szint +
636 m
Szint -
517 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!