Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Nagy-Fátra esszenciája

Gyalogtúra · Nagy-Fátra
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Ostrá sziklapiramisa
    Az Ostrá sziklapiramisa
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1400 1200 1000 800 600 400 200 12 10 8 6 4 2 km

A Nagy-Fátra két nyugati sziklabércét, az Ostrát és a Tlstát felfűző útvonal a hegység legjobb túrája. Az egyébként is élénk domborzatból kimagasodó, vad mészkőszirtek, a monumentális őserdő és a lehengerlő kilátások egész Szlovákia egyik legizgalmasabb vándorlását színesítik.

nehéz
Hossz 13,4 km
7:00 óra
1 115 m
1 115 m
1 410 m
505 m

A Nagy-Fátra (Veľká Fatra) Szlovákia egyik legizgalmasabb hegysége: végeláthatatlan hegyeit összefüggő erdőség fedi, amelynek leplét csak a táj fölött méltóságteljesen terpeszkedő gyephavasi főgerinc és a foltokban kibukkanó mészkőtakarók vad szirtjei vetik le magukról. A fátlan „Kopasz-Fátra" a tájat tarkító, távoli látvány marad csupán, hiszen ezen a túrán a mészkő- és dolomitbércekben dúskáló „Sziklás-Fátra" vidékét fedezzük fel. Hatalmas erdőrezervátumban kapaszkodunk fel az Ostrá és a Tlstá csúcsaira, medveország sziklaváraira, és bár a hegység peremén maradunk, mégis kevés útvonal hozza ilyen közel a vadont: a régóta háborítatlan, lakatlan rengeteg alul- és felülnézetből is megigéző élmény, a Kárpátok erdős vonulataiban megőrződött természet legjava.

Az Ostrá és Tlstá csúcsokkal fémjelzett, terjedelmes mészkő- (és kisebb részben dolomit-) takaró ágas-bogas völgyrendszerét meredek lejtők és élesre faragott hegytömbök kísérik. A bőséges csapadéknak köszönhetően jól fejlett karsztvidék bővelkedik a mészkő felszíni formakincsének dekoratív elemeiben: ívesre gyűrt sziklapászták, fenyőkkel ékesített párkányok, tornyok, szirtek és kőfalak tarkítják a terepet minden méretben és mennyiségben, az erdő leple alatt pedig komor sziklák és roppant barlangüregek rejtőznek.

Ezt a kivételes tájat tárja fel útvonalunk, miközben végigkalauzol a két, kiemelkedését tekintve jelentéktelen, megjelenésében és panorámáiban mégis figyelemre méltó bércen. Az útvonal paraméterei megtévesztőek: a rövidséghez kellemetlen meredekségű kaptatók és lejtők társulnak, de komolyabb technikai kihívást csak az Ostrá láncos sziklafala hordoz. Két láncot a Tlstá oldala is tartogat, ezek azonban könnyen járható, tagolt tereplépcsőkön segítenek át.

Ajánlott időszak a túrához: a nyári félévben, nyugodt időjárásban bármikor teljesíthető a túra. Vihar közeledtével a két csúcs környékén mozogni életveszélyes, nagyobb esőben az ösvények csúszóssá, nehezen járhatóvá válnak. Hóban a kapaszkodások nehezek, a láncos szakaszok hordoznak veszélyeket, de tapasztalt magashegyi túrázóknak nem okozhat gondot az útvonal végigjárása.

A szerző tippje

  • A sok látnivaló és kilátás miatt a túra jóval hosszabb annál, amit az adatok sugallnak. Érdemes rászánni egy teljes napot, így mindenre jut elég idő, és sietni sem kell.
  • Blatnicán számos szálláshelyet találni, és a Gáder-völgyben is működik egy panzió, ennek az éttermére is számíthatunk.
  • Ajánlott meglátogatni a várat is (hrad Blatnica), ezt a Gáder-völgyből kereshetjük fel.
  • Szép környezetben tehetünk könnyű sétákat a Gáder- és a Blatnicai-völgyben (Gáderská dolina, Blatnická dolina), ám itt jó időben sokan is lehetnek (a csúcsok kevésbé felkapottak).
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.
  • A medvés területeken történő túrázásról hasznos információkat tematikus oldalunkon találsz, sok másik szlovákiai túra mellett.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-12-24
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
A Lubená csúcsának oldala, 1 410 m
Legalacsonyabb pont
Blatnica, parkoló, 505 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 11,97%Földút 13,51%Ösvény 74,51%
Aszfalt
1,6 km
Földút
1,8 km
Ösvény
10 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Az Ostrá csúcsa alatt egy sziklás falon, részben lépcsőkön, részben láncba kapaszkodva kell feljutni, majd lemászni. A szakasz nem nehéz, és rövid is, de a tériszonyosokon és gyerekeken kifoghat (a kilátás azonban így sem marad el).
  • A Tlstáról lefele jövet is találkozunk két láncos szakasszal, ezek azonban könnyen járhatók.
  • Az Ostrá tetején jó mozgáskoordinációra lesz szükség, helyenként semmi sem választ el a mélységtől.
  • A Tlstán figyeljük a jelzéseket, és ne távolodjunk el a turistaúttól, mert a sok jelzetlen ösvény némelyike veszélyes, kitett helyekre, átjárhatatlan párkányokra és zugokba vezethet.
  • Vihar közeledtével a túrát halasszuk el, a két csúcs ugyanis villámlás idején fokozottan veszélyes. Ha túra közben kapna el egy vihar, a jelzéseket követve gyorsan leereszkedhetünk az erdő fedezékébe.

Hasznos linkek és ötletek

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Blatnica, parkoló (Blatnica, konečná buszmegálló) (501 m)
Koordináták:
DD
48.932070, 18.931022
DMS
48°55'55.5"N 18°55'51.7"E
UTM
34U 348468 5421967
w3w 
///kalandok.megkérdez.ebédek

Végpont

Blatnica, parkoló (Blatnica, konečná buszmegálló)

Útleírás

Itiner

  • Blatnicáról a S jelzést követjük a Gáder-völgyben (Gáderská dolina) az első elágazásig (híd jobbra a panzió után).
  • Jobbra fordulunk a K jelzésre, amit a Konský dol völgy végén található, Muráň nevű elágazásig követünk.
  • A Muráň elágazásánál jobbra térünk a S jelzésre, amin felkapaszkodunk az Ostrá alá.
  • Az Ostrá csúcsára jobbra, a S jelzésen, az utolsó szakaszon a S▲ jelzésen teszünk kitérőt, majd visszaereszkedünk.
  • A S jelzést követjük a Zadná Ostrá elágazásáig.
  • A Zadná Ostrától balra tartunk a Z jelzéssel, ami elvezet a Tlstá csúcsára.
  • A Tlstáról a K jelzésen (irányt tartva) ereszkedünk le a Gáder-völgybe (Gáderská dolina).
  • A Gáder-völgyben (Gáderská dolina) balra fordulva, a S jelzésen sétálunk vissza Blatnicára.

A túra részletes leírása

Olejkárosok a gödör torkában

Blatnica a Nagy-Fátra és a Turóci-medence határán, a Gáder-völgy (Gaderská dolina) végén fekszik, hátterében hirtelen emelkedik magasra a hegység erdős oldala. A faluképnek jót tesz a középen rohanó, már-már folyóméretű vízfolyás, amelynek partjain feltűnően ápolt házak sorakoznak. Mivel a völgy felkapott kirándulóhely, sok a szálláshely, van étterem és kocsma, de az újépítésű üdülők mellett, a főutca mentén sok hagyományos megjelenésű házat is látni, köztük felfigyelhetünk jellegzetes, nagykapus épületekre is. Ezeken egykor a helyi „olejkárosok” szekerei jártak ki-be a teljes Európát, és főleg a cári Oroszországot célzó portékáikkal megrakodva. A dualizmus gazdasági fellendülése a felvidéki szlovákokat nem érte el, ők zömmel famegmunkálásból, drótozásból, üvegezésből éltek. A Turóci-medencében a znióváraljai (Kláštor pod Znievom) jezsuita szerzetesektől tanultak meg gyógynövényekkel dolgozni és gyógyszereket készíteni. Így aztán a népiesen „olejkárnak” vagy „olejkáros tótoknak” nevezett helyiek gyógyszerekkel, illóolajokkal, kenőcsökkel, fűszerekkel kereskedtek - a 18. században háromezer (ahogy magukat nevezték) „vengerszki doktor” rótta Európát.

A falu jelentős turistaforgalomra méretezett parkolóját a S jelzésen hagyjuk el, és a II. világháborús nagy-fátrai partizánharcokra emlékező mementók mellett, egy faragott kapun át lépünk be a Gáder-völgybe (Gaderská dolina). Neve egyébként a mélységére, illetve meredek falaira utal, ugyanis a gáder szó a magyar gödörből került át a szlovák nyelvbe (geder formában). (A régebbi irodalomban Gáderi- és Gagyeri-völgy néven is megtalálható, utóbbi a Bakonyból ismerős „gugyor” szóra is hasonlít, ami sziklaszűkületet jelent – ezekben szintén gazdag a helyszín.)

Vegyes, zárt erdőben, sebes patak mellett lépdelünk, egyelőre aszfalton, néhány üdülőt elhagyva. Egy panzió is áll a túlparton, nem sokkal utána kanyarodunk el jobbra, hogy a K jelzésen nekivágjunk a hegymenetnek. A Konský dol völgy a nagy-fátrai vadon mélyére vezet: körös-körül a hatalmas kiterjedésű Tlstá erdőrezervátum terül el, amelyben semmilyen erdőkezelés nem folyik, és valóban teljesen érintetlen őserdőfoltokat is rejt. A száraz aljú völgy oldalát kisebb-nagyobb sziklabordák tarkítják, az enyhe emelkedés végét is egy marcona mészkőtorony adja tudtunkra. Immár „szigorúbb" lejtőn, továbbra is a K jelzésen kaptatunk - az ösvény kiépítője egyébként Ján Bojmír, környékbeli tanár, fotós és turistaszerző volt, aki az 1920-as évektől kezdve túraútvonalakat alakított ki a hegységben, és cikkekben, könyvekben népszerűsítette a Nagy-Fátrát. A völgy a Muráň elágazásánál összeolvad a lejtővel, és a csapás kettéágazik: ezúttal jobbra, a S jelekkel tartunk. Egyre sziklásabb terepen, sűrű és sötét erdőben fordulunk vissza a harántoló ösvénnyel, a fák között pedig néhol rálátunk a Tlstá oldalának vaskos szirtjeire. Monumentális sziklafal tövében, szűk párkányon kanyarodunk el, később a tekergő csapás alatt szelídül a domborzat, végül fenyők dominálta erdőből lépünk ki az Ostrá sziklavárának tövébe.

Az „Éles"...

Itt végre kitárul a panoráma, és egy lejtős gyepszőnyeg tetejéről, elkeskenyedő gerincről tekinthetünk le a Blatnická dolina (Blatnicai-völgy) hosszú folyosójára, valamint az azt övező hegyekre (háttérben a Körmöci-hegység lapos hátával). Jobbra, a sziklák felé indulva mászhatunk fel (szó szerint) a csúcsra. Elmállott lépcsőkön, láncos segédlettel tör utat az ösvény a mészkőtornyok szorításában, majd egy letörés tövébe ér. A 4-5 méteres falon lánchágcsó segít felkapaszkodni, hogy aztán egy lyukon átbújva következzen a folytatás. Balra végre teljesen feltárul a panoráma: a Zadná Ostrá („Hátsó-Ostrá") fenyőfákkal pettyezett, festői sziklataréja füves palástból tör elő, körülötte óriási erdőség borítja az élénken hullámzó terepet. A csúcsot egy újabb (ezúttal kisebb) láncos sziklalépcsőt leküzdve, jobbra fölkanyarodva érhetjük el.

A fárasztó kapaszkodás végén az Ostrá 1247 m magas csúcsa Szlovákia egyik legszebb, legtartalmasabb kilátásával jutalmaz meg. Egyfelől a Turóci-medence síkja terül el a szomszédos sziklapúp alatt, túloldalának a Kis-Fátra déli része rajzol keretet. Már ebbe a látványba is bele lehet feledkezni, de a többi irány panorámája szimplán felülmúlhatatlan. A Nagy-Fátra döbbenetes méretű, háborítatlan erdősége, tarvágásoktól mentes vadonja kitölti a látóteret, az élesre faragott hegytömeg hátterében pedig a „Kopasz-Fátra”, a hegység főgerince hullámzik gyephavasi hátával. A végigjárt völgy túlfelén a Tlstá festői masszívuma vonja magára a tekintetet, és mintha tényleg egy hatalmas, hanyagul vezetett ecset húzta volna meg a kontúrjait, olyan lendületes ívekkel kanyarodnak a szemközti magaslat egymás alatt sorakozó sziklapásztái, az ormok tövében néhol eltörpülnek a fenyőfák. A Tlstá jelentése „vaskos”, ami innen nézve nem szorul magyarázatra, valóban zömök és „masszív” formavilág jellemzi a hegyet.

A túra legnagyobb kihívása volna hátat fordítani a kilátásnak, de szerencsére az ösvény még jó darabig panorámás marad. Először visszaereszkedünk az Ostrá tövébe, és a S jelekkel tartva, kalandosan kanyargó turistaúton vágunk át a gerinc szikladzsungelén. Eleinte az erdős oldalon, később a fátlan, túlsó lejtőn, majd a hegy hátán vezet az út, és hátra fordulva domináns látvány az Ostrá sziklapiramisa lejtőjén a kőbe vésett lépcsővel. (Ebből az irányból szemlélve szinte kiábrándítóan magától értetődő a ráaggatott név: magyarul azt jelenti, „éles" vagy „hegyes”.) Gyorsan elérjük a Zadná Ostrá („Hátsó-Ostrá") púpját, ahonnan ismét megcsodálhatjuk a Nagy-Fátrát – ezúttal a korábbiaknál is jobb szögből. Innen már könnyedén elkülöníthetők a hegység meghatározó, gyephavasi csúcsai, (balról jobbra) az elkülönülten magasodó Borišov és a terjedelmes Ploská, az egységes főgerincből kiemelkedő főcsúcs, az Ostredok (1596 m), valamint az adótornyáról felismerhető Krížna – mind a hajdani fairtással és pásztorkodással leszorított erdőhatár fölött.

Jobbra fordulva a Drieňok piramisa uralja a csúcsok sokaságát, pozíciónk és a főgerinc között pedig tagolt, zegzugos völgyrendszerben virágzik a kárpáti vadon. A sziklákkal is tűzdelt, elegyes erdőség a Tlstá és néhány kisebb rezervátum területe, és Szlovákia legnagyobb nagyragadozó-populációinak otthona. Utunk következő szakasza ennek az anyatermészetnek a mélyére vezet, igaz, nem ereszkedik le, hanem a gerincen marad. A sárga jelzés a Blatnická dolina (Blatnicai-völgy) aljára tart, helyette azonban célba vesszük a Tlstá platóját a Z jeleket követve.

Régi lakók és új jövevények - lakógyűlés a vadonban

A túra viszonylag pihentető szakaszán eleinte főleg lombhullatók, később inkább fenyves alatt, de végig vegyes erdőben bandukolunk a két szomszédos csúcsot összekötő, enyhén hullámzó gerincen. Keleti irányban a lombok közül ki-kibukkan a sűrű hegyvidék, ebben az irányban kilométerekre, egészen pontosan 3 völgynyire található a legközelebbi jelzett turistaút is. Igazi medveország ez, hiszen Szlovákia legnagyobb medvepopulációja lakja a Nagy-Fátra rengetegét. A fajt a 20. század elejére csaknem kiirtották az Északnyugati-Kárpátokból, az 1930-as években mindössze kb. két tucat mackó élt Szlovákia területén. Mára egyedszámukat (a védelemnek köszönhetően) 1000-1500 példányra becsülik, és bár számottervő részük él itt, az összefüggő „sziklás-fátrai” őserdőben, extrém ritka a medvés találkozás, hiszen az állatok hatalmas, csaknem háborítatlan rengetegben kóborolhatnak, ösztöneiknek engedelmeskedve tisztes távolságot tartva az embertől. Szintúgy jelentős méretű a rezervátumban (és a hegységben) élő hiúzpopuláció - a csöndes léptű, 20 kg körüli súlyú macskaféle szinte szellemként közlekedik, kiváló érzékszerveinek hála szinte sosem kerül szem elé. Előszeretettel fogyaszt kisebb rágcsálókat, madarakat, de olykor nagyobb állatok, muflonok, zergék vagy őzek is a terítékére kerülnek. Remek mászó, ezért kedveli a sziklás erdei terepet.

Az ösvény átszeli a Bágl'ov kopec kiemelkedését, majd meredek kaptatóra fordul. Erdei sziklavilágban, ezúttal a zergék otthonában járunk – a meghökkentő manőverekre képes, szinte függőleges falakon is ügyesen mozgó patások növényi táplálékukat főként sziklás hasadékokból, más fajok számára nehezen hozzáférhető zugokból szerzik. A hegységbe az 1950-as években érkeztek, amikor vadászati célból betelepítették őket egy gáder-völgyi vadaskertbe. A kerítés megrongálódása után azonban elterjedtek, és ma (a 2020-as évek elején) 60-70 példányra becsülik egyedszámukat a Nagy-Fátrában. A hasonlóságok ellenére nem ugyanazt az alfajt képviselik, mint népszerű magas-tátrai társaik: ezek alpesi zergék, és mivel nem őshonosak, vadászhatók is. Jelentős sokasodásuk nem kívánt hatásokkal járna, bár a szakemberek valószínűsítik, hogy már tovább is vándoroltak a szomszédos Alacsony-Tátrába, ami azért probléma, mert a magas-tátrai zergeállomány tartalék „génbankjaként” védett tátrai zergékkel keverednek, alkalmatlanná téve őket eredeti (természetvédelmi) rendeltetésükre.

... és a „Vaskos"

Fölérve kikémlelhetünk délies irányba, és végigtekinthetünk az imént bejárt hegygerincen, amelyet a végeláthatatlan fátrai rengeteg ölel. Lassacskán fel-felnyílik a fenyves, jelezve a csúcs közelségét, és egy-egy tisztásról immár északkelet felé is szétnézhetünk – a fák között a közeli Lysec gyepes letörése, a távolban pedig a Kócs-havas orma emelkedik a hegytenger fölé. Átbukunk egy sziklaélen, és percek múlva kiérkezünk a Tlstá nyílt platójára. Néhány méternyire egy horpadásban forrásvíz csillan, alighanem jó szolgálatot tehetett az erdő térhódítását megakadályozó, egykor itt legeltető pásztoroknak. A havasi hangulatú tisztást balra meredek, sziklákkal tagolt letörés, jobbra sűrű erdő keretezi, az 1373 m-es csúcspontot tábla jelöli. A panoráma lehengerlő, ismét látszik a távoli főgerinc, a túra elején bejárt völgy és eddig rejtőző, marcona sziklái, fölöttük az Ostrá taréjos, de innen nézve erdős orma szinte jelentéktelen magaslatként emelkedik. A terepet pásztázva nem könnyű megsaccolni, merre futhat a korábban taposott ösvény. Fényes Elek országleírásában azt állítja, hogy „a Tiszta hegyről tiszta időben a pozsonyi várat is beláthatni" - ha azt valójában nem is, a Kárpátok szelídebb vidékeit képviselő vulkáni hegységeket valóban fürkészhetjük: a Körmöci-hegység lapos hátától jobbra a Madaras emelkedik, köztük a messzeségben a Selmeci-hegység dereng.

A legizgalmasabb ezúttal nem a hegyvidéki, hanem az ellenoldali kilátás: mintha lebegnénk a Turóci-medence fölött, olyan közelségből, mégis annyira magasról látjuk a Kis-Fátra határolta síkot. A Tlstá tönkjének leszakadása valószínűtlenül meredek, így elrejti a sziklás ormok korábban látott kulisszáit. A K jelzést, ismét Ján Bojmír „kalandösvényét” követjük tovább, lefelé a Gáder-völgybe (Gáderská dolina). (Mindenképpen keressük a jelzéseket, hiszen a nyílt terep temérdek csapása és zergeösvénye rossz irányba, akár veszélyes, kitett pontokra is vezethet.) A kis-fátrai Vág-áttörés látványával búcsúzik a panoráma, és hűvös fenyvesben veszi kezdetét a véget nem érő lejtő. Sok-sok szerpentinkanyar, csúszós-sáros ereszkedés következik, mielőtt megmutatja utolsó „nagy dobását” a hegy.

A magába harapó hegy

Először sziklaterasz szegélyére fordul az ösvény, kilátást engedve a szemközti Kis-Fátrára, valamint a Gáder-völgy alant ívelő vágatára. Ahelyett, hogy kikerülnénk a jókora falat, egyik hajlatában, lánccal biztosított, de könnyen járható tereplépcsőn ereszkedünk a tövébe. Itt már látszik, hogy ismét „mészkőlabirintusban” járunk, és megint lánchágcsó segít le a következő párkányra. Meghökkentő látvány bontakozik ki a lombárnyékból: az íves, 130 méteres sziklafalban hosszanti hasadék tátong, mintha éppen készülne beleharapni a hegyoldalba. A Mažarná-barlangot (Jaskyňa Mažarná) a víz oldó hatása, a sziklasáv dőlésszöge, valamint a hajlat alatti hidegben intenzívebb fagyaprózódás összjátéka formálta ilyenre, és Szlovákia egyik legmagasabban fekvő barlangja, amelyben laktak is: a mélyéről bronzkori leletek kerültek elő a barlangi medve csontjai mellett. A partizánmozgalom sem kerülte el, két (elzárt) járatának egyikében ugyanis világháborús gránátokat találtak (innen a neve: „Gránátfolyosó”). A téli időszakban a roppant mészkőtömb repedéseiből csepegő-szivárgó vizek álló és függő jégcseppköveket formálnak.

Az ösvény nem veszít kalandos vonalvezetéséből, hiszen az árok talpát követve újabb sziklafalak között, az előzőre megszólalásig hasonlító, ám kisebb méretű barlangkaréjt érintve ereszkedik tovább. Aztán ellaposodik a lejtő, és a fenyőfák alól kiérkezünk végre a Gáder-völgy (Gáderská dolina) egyik rétjére. A fölötte őrködő ezernyi sziklasüveg egyike mutatkozik, ami viszont rejtve marad, az Turóc vármegye hajdanán legnagyobb várának romja, éppen a szemközti háton. Érdemes felkapaszkodni a kiágazó jelzésen (valamivel lejjebb, a beton mellől indul), hiszen az erdőben emelkedő falak romantikus látványához a mészkőpászták közé vágódott völgy látképe is társul. A túra pedig a végéhez közeledik: az aszfalton balra indulva, a S jelzésen sétálunk vissza a faluba. Útközben ismét érintjük a panziót, amely étteremmel is várja a fátrai vadonból visszatérő túrázókat.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A Blatnica, konečná buszmegálló a falu szélén, a parkoló mellett, a túraútvonal kezdő- és végpontján található. A buszok elsősorban Martin (Túrocszentmárton) és Košťany nad Turcom (Kostyán) felé járnak Blatnicáról.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja a parkoló és a buszmegálló.

Parkolás

  • Parkolni Blatnica végén, a Gáder-völgy (Gáderská dolina) bejáratánál lehet (szezonban pénzt kérhetnek a parkolásért).

Koordináták

DD
48.932070, 18.931022
DMS
48°55'55.5"N 18°55'51.7"E
UTM
34U 348468 5421967
w3w 
///kalandok.megkérdez.ebédek
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 121. számú térképe (Vel’ká Fatra) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
nehéz
Hossz
13,4 km
Időtartam
7:00 óra
Szintemelkedés
1 115 m
Szintcsökkenés
1 115 m
Legmagasabb pont
1 410 m
Legalacsonyabb pont
505 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp