Élménytúra a Nagy-Fátra déli bástyájára

Itiner

• Staré Horyból (Óhegy) a K jelzésen kapaszkodunk fel a Krížna alatti elágazásig (Rázcestie pod Križnou).
• A Rázc. pod Križnou táblától a P jelzés vezet át a Krížna csúcsán a Kráľova studňa forrás melletti elágazásig.
• A Kráľova studňától a S és végül a S▲ jelzéssel ellátott ösvényen teszünk kitérőt a szomszédos sziklához (Kráľova skala).
• A Kráľova studňától az érkezési irányunkba visszaforduló Z jelzéssel harántolunk a déli gerincre, az Úplaz elágazásáig.
• Az Úplaztól a S jelzés vezet a Japeň csúcsára.
• A Japeň csúcsáról a Z jelzés bal ága vezet vissza Staré Hory központjába.

A túra részletes leírása

Kapaszkodás a főgerincre

A Starohorský potok völgyéből, Staré Hory (Óhegy) település központjából indulunk északnak a K jelzésen. A patakkeresztezés után hamar elhagyjuk a falut, és széles dózerúton kezdjük hosszú kapaszkodásunkat a Nagy-Fátra csúcsai felé. A sűrű, fenyővel kevert bükkösből csak pár irtásfolton látunk rá a Starohorský potok mélyen bevágódó völgyére és a környező, erdős hegyekre.

A Kárpátok fontos vízválasztóinak egyike húzódik előttünk, hiszen a Garam és a Vág vizeit osztja el a szemben húzódó gerinc, aminek fő átjárója éppen errefelé, Donovalynál (Dóval) nyílik. Két hegység találkozási zónájára, magasra emelt, erősen felszabdalt terepre látunk rá. A kristályos alappal rendelkező Alacsony-Tátra és a szomszédos, meszes kőzetekből felépülő Nagy-Fátra szinte összeolvad. A Kárpátok felgyűrődése közben kiemelkedő gránitvonulat a magasba tolta a rajta fekvő, üledékes kőzeteket. A nyugati oldalon elkülönült, mészköves, márgás egység maga a Nagy-Fátra, míg a kristályos alap legmagasabbra emelkedő vonulata az Alacsony-Tátra – az észak-déli irányból hozzákapcsolódó mészkőcsúcsokkal.

Az út az öreg bükkök és fenyők törzsei között lekövetve a hegyoldal formáját kitartóan emelkedik, bő 500 métert kapaszkodunk az erdőben fölfelé, mire elérjük a gerincet. Az öreg bükköst itt már tisztások, fadőlések nyitják fel, így helyenként kilátunk a körülöttünk emelkedő hegyvidékre. A hegyorron kanyarodunk a felettünk tornyosuló sziklatömb hátoldalára, majd a déli letöréshez vezet az ösvény.

A Majerova skala (Majer-szikla) füves háta mélyen szakad le lábunknál, teret engedve a félkörben kinyíló panorámának. Az alattunk fekvő Staré Horyra, az eddigi utunkat körítő hegyvidékre, a Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra délre nyújtózó gerinceire látunk rá. A szemközti, részben füves, részben erdős gerincen ereszkedik le utunk túránk végén. Messze a hegység lábánál a Garam széles völgye ékelődik a hegyvidékbe, teret engedve Besztercebánya városának, a túloldalon a Polyána vulkáni tömbje emelkedik bőven 1000 méter fölé. A Nagy-Fátra dél felé összeolvad a szintén vulkáni eredetű Körmöci-hegységgel, lapos hátban domborodó tetejéről hatalmas átjátszótorony nyújtózik a magasba. Innen már jól látszik további utunk célpontja, a Nagy-Fátra havasi legelőkkel nyitott, széles háta, de a főcsúcsok, mint a Krížna és az Ostredok, még takarásban vannak. 

Havasi legelőkön a Nagy-Fátra csúcsrégiójában

Az előttünk álló szakasz kitartóan emelkedő, 300 méteres szintkülönbségével már a csúcsra vezet, ráadásul végig nyitott, füves gerincen, ahonnan bármikor jól esik pihenés közben szemünket legeltetni a tágas hegyvidéken. Lassan egyre több részlet bontakozik ki az északkeleti panorámából, a Nagy-Fátra főgerincének folytatásában távoli csúcsok tűnnek fel. Egy régi sípálya düledező felvonórendszerét is érintjük, a pászta tetején az 1445 méteres előcsúcs, a Líška már az utolsó állomást jelenti kapaszkodásunkban. A gerinc itt északra fordul, ahogy kikerüljük az 500 méteres leszakadást, amelyben az északi-déli futású főgerincnek egy csapásra vége szakad.

Közvetlenül a Krížna tömbje alatt csatlakozik keletről a szlovák nemzeti felkelés (SNP) útvonala, ami közel 800 kilométeres távján gyakorlatilag átszeli Szlovákiát a Duklai-hágótól Dévényig, összekötve az ország két „sarokpontja” között a II. világháborús szlovák ellenállás fontos állomásait. Kapaszkodásunk utolsó pár száz métere így már a P jelzésen halad. A csúcson egyébként az az érdekes helyzet áll elő, hogy a délkeletről érkező, és nyugatra tovavezető SNP piros jelzése az észak felől csatlakozó főgerinc turistaútjának szintén piros jelzésével találkozik, így a Krížnából kiágazó mindhárom gerincen azonos színű jelzés navigál.

A Krížna csúcsán útjelző oszlop áll a turistautak fontos csomópontjában, További utunk egyértelműen balra követi a csúcs legmagasabb pontját éppen elkerülő dózerutat. A hegy csúcsát ugyanis körbekerített katonai radarállomás foglalja el, így épp lemaradunk a teljes csúcsélményről, cserébe a gerinc nagy részén szabadon pásztázhatjuk a panorámát. Innen ugyanis belátunk a hegység zugaiba, az északra húzódó főgerincen pedig feltűnik az Ostredok, a Nagy-Fátra legmagasabb pontja, mely a hegységre jellemző, lapos, füves hát. Az északon előttünk domborodó két hegytető egyébként a két legmagasabb, így a Krížna épp csak a dobogó harmadik fokán áll, 12 és 22 méterrel lecsúszva az ezüst- és aranyéremről.

A nyugat felé lomhán ereszkedő gerincszakasz egyre teljesebb betekintést nyújt a nyugatra húzódó, völgyekkel szabdalt tájra, a hegység leginkább vadregényes, fokozottan védett, sziklás gerinceire. A nemzeti park nagyragadozó-állományának nagy része ezen a meredek formavilágával jól elszigetelt, közel háborítatlan terepen tanyázik, túránk fordulópontja éppen ennek peremén helyezkedik el.

A P jelzés ugyanis keresztezi a Kráľova studňa (Király-kút) forrásmezőjét, ahonnan a S jelzéssel tartva rövid kitérőt teszünk a gerinc füves végpontjából sziklás oromként kiemelkedő Kráľova skala (Király-szikla) kilátópontjára. A Nagy-Fátrában jellemző sziklabércek a hegység fő tömegénél öregebb és ellenállóbb mészkőből állnak, aminek szilánkjait a tektonikai mozgások tolták a fiatalabb kőzetek hátára. A hajdani mészkőtakaró már csak részleteiben maradt meg, különálló, fehér tornyokkal körbebástyázott, sziklás csúcsokat alkotva. Ilyen volt első kilátópontunk, a Majerova skala is, de a hegységben található nagyobb csúcsok közül a Čierny kameň és a Suchý vrch is triász mészkőből álló ormok, amelyek mindegyike fokozott védelemben részesül. A S jelzés a sziklatorony lábához vezet, de a S▲ jelzéssel ellátott ösvény a lankásabb déli oldalon felkapaszkodik a kilátópontra. Inkább az élmény új, mint a kilátás, ugyanis az eddig csodált, lapos, füves hátak után ezúttal vadabb, sziklás környezetből tekinthetünk alá a sűrű fenyvesekkel bélelt, meredek oldalúvölgyrendszerre a nyílt csúcsrégió határáról. Az alattunk tátongó katlan túloldalán hasonló, tornyokra szakadozott sziklafalak magasodnak, a mészkőtakaró megmaradt foszlányaiként fedve a szemközti hegytetőt. 

Ereszkedés a déli gerincen, rétek és őserdők között

A S▲ és S jelzésen térünk vissza a Kráľova studňa forráscsoportjához, majd lefordulunk a gerincről a hegyoldalban harántoló Z jelzésre. Amennyiben meg szeretnénk szállni a hegyen, úgy alig kilométeres kitérővel megtehetjük, ha tovább ereszkedünk a P jelzéssel a Horský hotel Kráľova studňa  szállóhoz, mely pont a rétek és erdők határán, közel 100 méterrel alattunk áll. A hegyi hotel egyébként menedékül is szolgál rossz idő esetén, illetve enni és inni is tudunk éttermében. Egy másik lehetőség az éjszakázásra a Z jelzés mentén, nyugatra található Salaš Smrekovica, egy jól felszerelt, de teljesen önellátásra berendezett bivakkunyhó, ahol hálózsákkal felszerelkezve szabadon megszállhatunk a fenyőligetes katlan szélén. De csak a nyári szezonon kívül mehetünk biztosra, mert a házat sokszor ma is pásztorok használják. Ők korábban is hasonló hegyi szállásokon éltek nyaranta, végig a széles legelőket hordozó főgerinc mentén – sok házikót átalakítva ma is megtalálhatunk a hátizsákos turizmus szolgálatába állítva. (Például van egy másik, jóval puritánabb belterű kunyhó is a közelben, ez mára folyamatosan a túrázóké.)

Ahogy a Z jelzéssel a Krížna nyugati letörése mentén haladunk előre, az árkokban felnyíló erdőből rálátunk a pont szemközt álló hegyi hotelre. Ez az ösvény csak nyári idényben járható, télen, hóborítás idején ugyanis ezek a lavinának legkitettebb lejtők, amit jól mutat a mélyedésekben felszabdalt erdő, kirajzolva a lezúduló hótömeg útját. A csekély, kb. kétkilométeres oldalazó szakasz után ismét visszakerülünk a füves gerincre, ahol a Z jelzés „lecsap” a túloldali völgybe, a legrövidebb úton elérve Tureckát (Staré Hory előtt). Ha kifutottunk az időből, vagy az időjárás rosszra fordul, ez egy gyorsabb alternatíva a települések felé, de egyébként érdemes a gerincen maradni, és a S jelzésen tovább gyalogolni a Japeň csúcsára.

A S jelzés ugyanis a délkeleti irányban futó gerincen ereszkedve eléri az erdőhatárt, és egy utolsó emelkedővel felkapaszkodik a Japeň sziklás kiszögellésére. Ez 150 méternyi kaptatást jelent, azonban a drasztikusan megváltozó környezet meghálálja fáradozásunkat. A Japeň gerince mentén, a nemzeti park déli határán ugyanis egy öreg bükkös szinte érintetlenül maradt fenn, évszázados, göcsörtös törzsekkel őrködve a sarjadó csemeték felett. Az egészséges erdők körforgását láthatjuk itt, amint a famatuzsálemek oltalmában növekvő csemeték nagy lendülettel próbálják betölteni a „szülők” erdőborításában nyíló réseket, miután egy öreg fa kidől a sorból. Az idős példányok faanyaga a helyszínen marad, ezernyi apró rovar lakhelyéül és táplálékaként szolgálva, a lábon álló, öreg fákban pedig nagy üregeket vájnak a harkályok, számos ritka madár, denevér, kisemlős lakhelyét megteremtve a törzsek oltalmában.

A Japeň csúcsán élesen elválik a természetes kifejlődésű, védett rengeteg az erdőgazdálkodás által létrehozott, azonos fajú, egykorú egyedekből álló erdőtől. A Z jelzésre (balra) váltva röviden a keleti oldal bozótjába gázolunk, majd a gerinc mentén, fiatal, ültetett és öreg, meghagyott erdők találkozásánál, a nemzeti park határán ereszkedünk lendületesen. A sziklás hegyhát egyre meredekebb leszakadással ereszkedik a völgybe, míg végül pár erdőgazdasági utat keresztezve kiérkezünk a falu feletti legelőkre, bő 500 méterrel a csúcs alatt. Megenyhül a meredekség, és a falura, az utunk kezdetén érintett hegyoldalra, illetve a Majerova skala szikláira rálátva érünk vissza a házak közé, majd a központban található elágazáshoz. A parkoló mellett étterem kínál pihenési és feltöltődési lehetőséget a kimerítő körtúra végén.