Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Árva és Liptó határának őrbástyája, a Šíp

Gyalogtúra · Fátravidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Šíp csúcsa, 1170 m
    A Šíp csúcsa, 1170 m
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 10 8 6 4 2 km

Egykor a térség őreként is emlegették a Fátrák peremén magasodó, mészkőkoronájától jellegzetes megjelenésű Šíp hegyet. Ahogy a Vág völgye fölé tornyosuló óriás kiemelkedik a sűrűn sorakozó bércek tengeréből, úgy „lebeg" az elmúlt 100 év felett a hegy oldalsó teraszán megbújó, festményre kívánkozó pásztortelep, aminek védett, hagyományos stílusú faházait is felkeressük ezen a túrán.

nehéz
Hossz 10,4 km
4:30 óra
755 m
755 m
1 170 m
432 m

Annak ellenére, hogy Árva és Liptó határvidéke sosem volt a hegyi turizmus jegyzett célpontja, a Vág és Árva folyók szorításában emelkedő hegycsoport a szlovákiai Kárpátok erdős vonulatainak egyik legszebb kilátását tartogatja. A két említett folyó ugyanis mély völgyeket karistolt a kemény mészkőtömbök közé, a hatalmas Nagy-Fátrából érkező patakokkal karöltve pedig rendkívül meredek, csúcsos formájú, sziklabércekkel ékesített hegycsoportot alakított ki. Ezt a nehezen elkülöníthető vonulatot a szlovák tájlehatárolásokban ma Šípska Fatra, azaz „Šípi-Fátra" néven jegyzik, és a Nagy-Fátrához sorolják, nevét pedig nem a legmagasabb, hanem a legkarakteresebb hegytömbjéről kapta. Túránk célpontja is a Šíp (Síp hegy) mészkőorma és vadregényes gerince, amelynek szédítő panorámáit a Podšíp bukolikus idillt árasztó telepének felkeresésével egészítjük ki. Mindezt a csúcsot körbeölelő, őserdei hangulatú rezervátum foglalja keretbe.

A Nagy-Fátra (Veľká Fatra) északi és a Kis-Fátra (Malá Fatra) keleti peremén fekvő, a Vág és Árva által mindkét hegység fő tömegéről lenyesett hegycsoportnak már a lehatárolása sem egyszerű feladat. A 19. század végi felfedezőútjáról beszámoló Thirring Gusztáv földrajztudós az Árva-Liptói-mészhegység névvel illette a vonulatot, ám ő a Šíptól a Kócs-hegységen át a Liptói-havasokig húzódó mészkőpászta részeként tekintett rá. A turisztikai érdeklődést elhódító szomszédos havasok (Kis-Fátra, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra) árnyékában rejtőző mészkőszeglet ráadásul Árva és Liptó vármegyék határán feküdt. Árva az ország egyik legmostohább sorsú vármegyéje volt, a korabeli viszonyokról így ír Thirring: „Messze éjszakán, Galiczia határán, hazánk legzordabb vidékén, hatalmas hegységektől körülvéve, melyek a közlekedéstől csaknem teljesen elzárják, fekszik hazánknak egyik legkevésbbé ismert megyéje: Árva. Távol a politikai élet, a szellemi műveltség és a kereskedelem góczpontjától, elvágva a szomszédos megyékkel való érintkezéstől, úgyszólván egészen magára van a megye utalva. [...] Sok tekintetben csakugyan árva a megye.” 

A félreeső helyzet és a csekély érdeklődés a Šíp esetében nem sokat változott, bár a megközelíthetőség sokat javult. Annak ellenére, hogy néhány nagyobb város (Ružomberok/Rózsahegy, Žilina/Zsolna, vagy Vrútky/Ruttka) felől autóval és vonattal is gyorsan elérhető a hegy, Szlovákiában szokatlan módon előfordulhat, hogy egész nap nem találkozunk más túrázókkal. A vadregényes gerincösvényre felkapaszkodni kifejezetten kimerítő erőpróba, cserébe a három irányba nyíló panorámák a Kárpátok besűrűsödő, hegyekben dúskáló szegletét tárják fel. A félnapos, kimondottan nehéz kirándulás bárkinek ajánlható, aki le tudja küzdeni az extrém meredekségű kaptatót.

Ajánlott időszak a túrához: viharos időben ne menjünk fel a gerincre, hiszen az kitett a villámcsapásoknak. A téli időszakban a rendkívül meredek ösvény jeges lehet, ilyenkor hómacskára van szükség.

A szerző tippje

  • Vizet csak Podšíp forrásából tudunk vételezni, étkezési lehetőség pedig nincs a túrán, sem annak kezdő- és végpontján, Stankovanyban.
  • Indulás előtt csekkoljuk az időjárási előrejelzést, és közelgő vihar esetén halasszuk el a túrát, mert a gerincen villámlás idején életveszélyes mozogni.
  • A túra télen is teljesíthető, ám ekkor hómacskára is szükség van, illetve magabiztos mozgásra a havas, kitett terepen. A gerincen nagyon magas havat halmozhat össze a szél.
  • A túra vége felé, a Žaškovské sedlo rétjén az esőbeálló padlásán aludni is lehet, így a bevállalósabbak itt eltölthetik az éjszakát.
  • A hegytömb erdőségében nem gyakori a medve, de előfordul. A medvés területeken történő túrázásról hasznos információkat tematikus oldalunkon találsz, sok másik szlovákiai túra mellett.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-08-25
Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Šíp, 1 170 m
Legalacsonyabb pont
Stankovany (Sztankován), 432 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 7,01%Murvás út 2,80%Földút 27,48%Ösvény 46%Utca 2,24%Nyom, csapás 14,45%
Aszfalt
0,7 km
Murvás út
0,3 km
Földút
2,9 km
Ösvény
4,8 km
Utca
0,2 km
Nyom, csapás
1,5 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A hegygerinc sziklái, kilátópontjai rendkívül kitettek, itt a körültekintő mozgás elengedhetetlen, a tériszony pedig hátrány.
  • A gerincösvényen sok kis sziklakilátó csábít felfedezésre, ám ezek kitettek és balesetveszélyesek, ne hagyjuk el az ösvényt! A turistaútról is ugyanazokat a panorámákat csodálhatjuk meg.
  • Viharos időben ne induljunk neki a túrának, hiszen hosszan kell követni a gerincet, ami kitett a villámlásnak és a viharos szélnek.
  • Jeges, havas időben szintén érdemes megfontolni az elindulást; a rendkívül meredek, sziklás kaptatók csúszósak és balesetveszélyesek lehetnek.

Hasznos linkek és ötletek

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Stankovany (Sztankován), vasúti megállóhely (441 m)
Koordináták:
DD
49.144639, 19.172988
DMS
49°08'40.7"N 19°10'22.8"E
UTM
34U 366758 5445141
w3w 
///vadóc.alapít.nemzedék
Mutasd a térképen

Végpont

Stankovany (Sztankován), vasúti megállóhely

Útleírás

Itiner

  • Stankovany vasútállomásáról kezdetben a folyópartra tartva követjük a Z jelzést a Podšíp rétjéig.
  • A Podšíp rétjén a pásztorszállások mögött a S jelzésre váltunk, ami a Šíp csúcsán át, majd a Žaškovské sedlo nyergén jobbra kanyarodva vezet vissza a kiindulópontra.

A túra részletes leírása

Vágon innen, időn túl

A Vág (Váh) folyó völgye, Stankovany (Sztankován) falu vasúti megállója remek startpont, hiszen a település beleolvad a szaggatott mészkőpúpok alkotta tájba. A csúcsos meredélyek paravánként követik a Vágot, amit a Z jelzésen, a kocsma melletti utcán elindulva pillanthatunk meg. A Nagy-Fátra északi peremét átfűrészelő folyó mellett csupán a kanyarulatok menti kiöblösödésekben és a völgytorkolatokban tudtak kialakulni kisebb falvak, ma viszont a vasúti fővonal és a kellemetlenül forgalmas autóút (pontosabban az egyelőre hiányzó autópálya-alagút) miatt a környék szinte városi zajterheléstől szenved.

A Vág mentén sétálva néhány tipikus liptói portát is megcsodálhatunk, a hosszúkás, keskeny faházak szorosan egymás mellett sorakoznak. Mint a kihelyezett információs tábla írja (szlovákul), a fenyőből épített házakat mohával szigetelték, padlójuk sokáig döngölt agyagból készült, a belső falakat szintén agyaggal kenték be, és mésszel festették. A tetőt egészen az 1970-es évekig hasított fazsindellyel fedték - ez egyébként fontos gazdasági terméke is volt Liptónak, a zsindelyeket sokáig tutajokon juttatták ki a hegyek közül. Kémény nem volt a házakon, a kandalló füstje felszállt a padlásra, majd kis lyukakon keresztül, lassan távozott. És bár Mária Terézia tűzvédelmi okból kötelezővé tette a kéményt a 18. században, megépítésük rendre elmaradt. Nem sok van már meg a régi házakból, de amelyik igen, az rögtön kitűnik környezetéből.

Az utcát követve szemközt a Kis-Fátra fenséges, havasi gerince dereng hatalmas erdőből előbújva, jobbra pedig a háztetők hátterében célpontunk, a Zadný Šíp mészkőtaréja csalogat. Az út kivezet a faluból, és a turistaút a hegy felé fordul – először aluljárón kel át a vasútvonal alatt, majd balra röviden követi a síneket. Végül a jelzés az erdőbe hív, és sűrű, bükkök dominálta vegyeserdő ösvényén kezd emelkedni. Egy forrás után kellemetlenül meredek csapáson, tarvágás foltján sarjadó fiatalost is érintve keresztezünk szállítóutat. A lombok között kilátni a Vág hegyek alatt kanyargó völgyére.

Valamelyest szelídül a lejtőszög, amikor megjelennek a fenyők, előrébb pedig egy irtott terület pereméről kiélvezhetjük a Kis-Fátra tömegének igéző látványát. De túránk egyik legszebb pontja sincs már messze: az ösvény hamarosan kivezet Podšíp (szó szerinti fordításban kb. „Šíp hegy alja”) telepének tisztására. A feltáruló panoráma festői, igazi liptói tájkép: szemközt a rengetegből gyephavassá emelkedő kis-fátrai hegyvidék szélén a Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec) tör az ég felé, a környező hegytömbök mintha meghajolva húzódnának szét a tekintélyes sziklamonstrum előtt. A Šíp mészkőormainak tövében pedig kis faházikók sorakoznak az erdőaljon bukolikus idillben. Podšíp korábban kicsiny pásztorfalu volt, bár mérete és félreeső mivolta okán a 19. századi állami térképek némelyikéről nemes egyszerűséggel lemaradt. Mindössze kb. 10 család élhetett a telepen; zord hétköznapjait az 1950-es években hagyta hátra utolsó állandó lakója, azóta gyakorlatilag skanzen, amit egyre több túrázó keres fel. A liptói népi stílusú, védett házak között, egy vén fa árnyékában tűzrakó hely és néhány pad jelenti a turisztikai infrastruktúrát, a réten nyári időszakban találkozhatunk még legelésző birkanyájjal és pásztorokkal is. Az épületeket egyébként a korabeli szokásoknak megfelelően egy kút köré építették, de a forrást ma az erdőben, a turistaúttól pár méternyire kell keresnünk.

Árva déli bástyájának ostroma

A házikók magántulajdonban és szerencsére remek állapotban vannak. Podšíp leginkább egy túlzó, parasztromantikus festmény hangulatát árasztja, különösen ősszel, amikor az elegyes erdőség fafajai más-más színekben pompáznak. Innen már a S jelzést követjük, amely a faházak mögött vág neki a kaptatónak. A sziklákkal tűzdelt lejtőt a keskeny ösvény harántolva, enyhén emelkedve szeli át. A csapás kiépítőjét, Podšíp hajdani lakosát egy kis emlékmű idézi fel. Utunk végül jobbra fordul, és szűk árokban, kíméletlen meredekséggel veszi célba a hegytetőt. Végül őserdei hangulatú bükkösből kanyarodunk ki a mészkősziklás gerinc élére: a csapás innentől a leszakadás peremére szegődik. Lentről a forgalmas folyóvölgy zaja szűrődik föl, a lombok között pedig olykor-olykor ablakok nyílnak a környező, erdős hegytengerre.

A megszelídülő kaptató a Zadný Šíp („Nyugati-Šíp hegy”) csúcsán végződik, ahonnan szó szerint szédítő panoráma nyílik a Fátrák vidékére. A Vág is megcsillan, de a hegyek közé préselődött folyót útját inkább csak a mély kanyarulatok rajzolják ki. Nyugaton a Kis-Fátra hosszan nyújtózó, lapos déli részének háta emelkedik a Turóci-medence túlfelén, de az annak északi határán tornyosuló „Kriváni-Fátra” elsimuló lejtői is látszanak a gyephavasi gerinc alatt. Szemben a Nagy-Fátra völgyek százaival szabdalt, végtelen hegytömege hullámzik, bal felé mindehhez az Alacsony-Tátra erdővidéke kapcsolódik. A mészkőtornyokról nyíló, fejedelmi kilátás kizárólag tömeges megjelenésű hegyvidéket tartalmaz.

A csúcstól egy rövid, ám annál izgalmasabb gerincvándorlás veszi kezdetét az alig magasabb főcsúcsra. Szél által tépázott, sovány talajon vagy sziklarepedésekbe kapaszkodó, hajlott fák a jobb, őserdei ziláltságú, sűrű rengeteg a bal oldalon. Közben újra és újra kilátunk az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra hatalmas erdőségére, a csúcspont is feldereng néha, de a séta legérdekesebb része egyértelműen az a szakasz, ahol egy tornyokra szakadozott mészkőfal a déli, sziklás lejtőre szorítja az ösvényt, ami átbújik két sziklabástya között. A rövid sikátor olyan szűk, hogy valósággal át kell préselődni rajta, s ez hátizsákkal nem is olyan egyszerű. A drámai formakincsért és a környező hegyek csúcsos alakjáért a sasbérces szerkezet mellett végső soron a Vág és az Árva folyók és a beléjük torkolló patakok felelősek: a körbefűrészelt hegyek meredekké vált lejtőin a leszakadó, alátámasztásukat vesztett mészkőtömbök robusztus ormokat hagytak hátra. Útközben több pontról kilátunk, és észak felé is kileshetünk egy sziklatetőről: a fák fölött kikandikál a Nagy-Rozsutec tömbje, azonkívül a Beszkidek erdővidéke hullámzik a távolban.

A hullámvasutazás az 1170 m-es Šíp meghódításával, egy utolsó, kurta kaptatóval végződik, a csúcsot jelző tábla körül kis tisztás terül el. Immár nyugat felé is kinyílik a látvány, így a Fátrák és az Alacsony-Tátra havasai mellett a Kócs-havas (Veľký Choč) közeli, kupolaszerű tömbjét, hátterében pedig a Liptói-havasok szabdalt tömegét is megcsodálhatjuk. Az erdők lombozatát számos mészkőszirt töri át, bármerre nézünk. A csúcs neve egyébként (a környék lakosságából kiindulva) vélhetően szlovák eredetű lehet, és szó szerinti fordításban nyilat jelent, de a trianon előtti magyar irodalomban Síp hegyként is emlegetik - ezt pedig kaphatta a csúcsot övező, szabdalt mészkőpalástról is, ami lentről nézve, kis fantáziával pánsípra emlékeztet.

Zöld folyosó az autóúton át

Lefelé viszonylag kényelmes, csak néhol kövessé váló ösvény vezet pazar szépségű, vad rengetegben – ami egyébként a Szlovákiában legmagasabbnak számító, rezervátumi védettséget élvezi, így a sokszínű élővilág érdekében az ösvényt tilos elhagyni (hiába csábít néhány nagyobb szikla). Az elnyúló hegyorrt követjük lefelé, a legszebb ponton egy sziklatömb állja utunkat. A meredek lejtmenet alján rétek szabdalta fenyvesből lépünk ki a Žaškovské sedlo nevű nyeregbe, ami túránk utolsó igazán szemet gyönyörködtető megállója. A hatalmas tisztást sötét fenyőerdő keretezi, végében a Vág túloldalán strázsáló Kopa sziluettje emelkedik. A legszélső fák árnyékában fedett pihenőhely található, kialakításának köszönhetően a padlásán aludni is lehet.

Ökológiailag rendkívül fontos e térség: a Tátravidék felé zöld folyosóként ívelő Kócs-hegység erdősége a Šípi-Fátra tömbjében találkozik a két Fátrával, így a nyílt térszíneket kerülő nagyragadozók jellemző vándorútvonala húzódik itt. A Vág vagy az Árva sekély folyama nem jelent számukra komolyabb akadályt, a zsúfolt autóút annál inkább. (Ezt a problémát valamelyest orvosolja majd, ha elkészül az autópálya alagúti szakasza Ružomberok és Turany között.) Mindenesetre ne lepődjünk meg, ha medvenyomra lelünk a sárban, vagy egy nagy, sötét alakot látunk cammogni a tisztás (remélhetőleg) túlsó szélén. Igaz, ez extrém ritka esetnek számít, hiszen e félénk állatok leginkább csak átszelik, nem pedig tartósan lakják ezt a kis kiterjedésű erdőtömböt, ráadásul jellemzően akkor aktívak, amikor a túrázók már levonultak a hegyről.

A S jelzés jobbra tart, és fenyvesben, erdészeti szállítóúton vezet le a faluba. Csak a Vág völgyébe érve nyílik szét az erdő, és a rövid utcasétát követően a meghódított csúcs is feltűnik, amikor elérjük a vasútállomást (mellette kocsma segít elütni az időt a vonat érkezéséig).

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • Stankovany vasúti megállóhelyre személyvonatokkal utazhatunk a közeli Ružomberok vagy Vrútky felől a Pozsony-Kassa fővonalon.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja a vasúti megállóhely.

Parkolás

  • Parkolni a folyóparton lehet, a vasútállomás (és a kocsma) mellett lefordulva, az utca végén.

Koordináták

DD
49.144639, 19.172988
DMS
49°08'40.7"N 19°10'22.8"E
UTM
34U 366758 5445141
w3w 
///vadóc.alapít.nemzedék
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 121. számú térképe (Veľká Fatra) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.
  • A téli túrához hómacska is szükséges.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
nehéz
Hossz
10,4 km
Időtartam
4:30 óra
Szintemelkedés
755 m
Szintcsökkenés
755 m
Legmagasabb pont
1 170 m
Legalacsonyabb pont
432 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp