Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Magas-Mátra érintése

Gyalogtúra · Mátravidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A téli Mátra-bérc a Galyatető közelében
    / A téli Mátra-bérc a Galyatető közelében
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Galya-kilátó télen
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Napfelkelte a Galya-kilátóból
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi iparvasút maradványai a Csukás-patak mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nyesettvár csúcsáról nincs kilátás
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hófödte fenyves a Mátra-bércen
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Hátizsákosok az állomáson
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csukás-patak a Szalajkaháznál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A József Attila-forrás a Szalajkaház fölött
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Üvöltő-bércen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Róka surran vissza az erdőbe a S jelzésen, a Nyesettvár és az Üvöltő-hegy között
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Már csak ennyi látszik a Nyesettvárból
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyírfák a Málnás-rétnél
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázló a Galya-csurgónál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A S és a K+ jelzésen, a Galyacsurgó közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galyatető Turistacentrum a levegőből
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Bodony felé a Galya-kilátóból
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátrabércen, Galyatetőtől nyugatra
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kéktúrás irányító tábla a Mátra-bércen
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Zúzmara lepte be a fenyőket a Mátra-bércen
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Mátraszentimre a környék közigazgatási központja
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös Mátraszentimrétől keletre
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bagi Jóska galyatetői erdész sírja a Mátrában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Blokkház a Csukás-patak völgyében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos vegyes erdőben kapaszkodik a Z◼ jelzés Mátraszentimre felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csukás-patak medre a Z◼ jelzés mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 14 12 10 8 6 4 2 km Mátravasút (Szalajkaház állomás) Galya-kilátó (Péter hegyese)
A mátrai iparvasutak emlékét felidézve bejárjuk a Galya-tető csoportjának kevésbé felkapott déli oldalát. Közben megcsodáljuk a fantasztikus kilátást a Péter-hegyeséről, ízelítőt kapunk a Mátra-bérc hangulatából, és érintjük Mátraszentimrét, az környék közigazgatási központját.
nyitva
közepes
Hossz 15,2 km
4:40 óra
647 m
647 m

A Mátra gerince, különösen a Kékes és a Galya-tető környéke, hazánk legnépszerűbb turistacélpontjai közé tartozik. Ezért, bár hazai viszonylatban egyedülálló környezettel és terepviszonyokkal kényezteti el a kirándulókat, gyakran válik zsúfolttá, ami megnehezíti a táj hangulatának befogadását. Ha meghittebb túrára vágyunk, de nem szeretnénk kihagyni a Mátra-bérc nyújtotta sajátos élményt és a Péter-hegyesén épült kilátó lélegzetelállító panorámáját sem, ez a 15 km-es kör jó választás.

A nyomvonal a Gyöngyösről induló Mátravasút szalajkaházi ágának felső végállomásánál kezdődik, és részint a 20. század elején épült iparvasutak nyomdokain vezet. Ha tényleg kisvasúttal érkezünk, ne felejtsünk el igazodni a menetrendjéhez: vegyük számításba, hogy az utolsó szerelvény indulásáig vissza kell térnünk a végállomásra. Mivel körtúráról van szó, természetesen megkezdhető máshol, praktikusan Galyatetőn vagy Mátraszentimrén is.

Míg a Mátra, illetve a Galya-tető csoportjának északi oldala kifejezetten meredek (helyenként eléri a 35 fokos lejtőszöget is), a hegység megbillent voltának köszönhetően a déli oldalon lankásabb gerincek szabdalják a Mátraalja felé nyújtózó völgyekre. Így aztán ezen a túrán, noha viszonylag tekintélyes, bő 600 méteres szintemelkedést kell leküzdenünk, kevés az igazán megerőltető kaptató, a Péter-hegyesére felérni mégis vérbeli csúcsélményt garantál.

A szerző tippje

  • A Mátravasút csak márciustól októberig közlekedik, ezért indulás előtt tanulmányozzuk a menetrendet! A többi időszakban, vagy ha nem szeretnénk kisvasutazni, kezdjük máshonnan, például Galyatetőről vagy Mátraszentimréről a túrát.
  • A Galya-kilátó beléptetőkapuján 200 Ft-os érme bedobásával juthatunk át, ezért apró legyen nálunk! Az ország egyik legszebb panorámáját kár lenne kihagyni.
  • Ennek a túrának van egy hosszabb változata is, amely a Hutahely és Mátraszentistván felé kerül.
Farkas Péter profilképe
Szerző
Farkas Péter 
frissítve: 2021-01-28
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
962 m
Legalacsonyabb pont
476 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Galyatető Turistacentrum

Biztonsági előírások

  • A túra több patakot is érint. az útvonal sok helyütt közvetlenül a meder mentén vezet. Különösen csapadékosabb időszakokban, magas vízállás mellett óvatosan keljünk át a gázlókon!

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Mátravasút, Szalajkaház állomás (475 m)
Koordináták:
DD
47.883192, 19.915239
DMS
47°52'59.5"N 19°54'54.9"E
UTM
34T 418899 5303887
w3w 
///működés.éljenez.kanalak

Végpont

Mátravasút, Szalajkaház állomás

Útleírás

Itiner

  • A Mátravasút Szalajkaház végállomásától a Z◼ jelzésen érjük el magát a Szalajkaházat.
  • Itt a jobbra térünk a S+ jelzésre, és ezt követjük az Üvöltő-bércig, ahol balra, a S jelzésre váltunk.
  • Kicsivel az után, hogy balra elhagytuk az erdészeti műutat, egy jelzetlen ösvényen mászhatunk fel a Nyesettvárhoz.
  • Ezután tovább követjük a S jelzést Galyatető széléig, ahonnan a K jelzés kísér minket a Péter-hegyesén át a Mátra-bércre.
  • A Piszkéstetői Obszervatóriumtól a P jelek mentén ereszkedünk Mátraszentimrére.
  • Mátraszentimrén, a II. Rákóczi Ferenc utcán balra térünk a Z◼ jelzésre, amit már a túra végéig követünk.

A túra részletes leírása

Hajdani iparvasutak nyomán

A gyaloglást a Mátravasút Szalajkaház végállomásánál kezdjük, de túránknak valójában már a kisvasutazás is élményteli része. Az a vonal, amelyen ma Gyöngyös felől ide, a Mátra mélyére döcögünk, kalandos történettel büszkélkedhet: az őse rendhagyó módon, a közeli völgyekben futó, keskeny nyomtávú iparvasúti pályák összekapcsolásával született a 20. század elején, vagyis „felülről lefelé” épült ki Gyöngyössolymosig. Akkoriban személyszállításra nem használták, hanem az erdőben kitermelt javakat – elsősorban fát és követ – indították útnak rajta a rendeltetési helyük felé.

A lóvontatást 1916-ban váltotta fel az első gőzmozdony, éspedig nem is akármilyen trükkel. Mivel a két település között még nem létezett keskeny nyomtávú vonal, a mozdony úgy jutott el Gyöngyösről Gyöngyössólymosra, hogy egy darabon lerakták előtte, majd, miután ezen a szakaszon áthaladt, felszedték mögötte a síneket, és így tovább. Bár az iparvasutak fénykorában a környékbeli vonalak összhossza csaknem 50 km volt, a közúti szállítás térhódításával és az erdőgazdasági utak kiépülésével veszítettek a jelentőségükből, és az 1980-as években ezt, azaz a szén-pataki ágat is elbontották. 2012-ben, immár kifejezetten turisztikai céllal született újjá; jelenleg a Szalajkaház végállomásig szállítja az utasokat tavasztól őszig.

Kapaszkodás a Galya-tetőre

Magát a Szalajkaházat innen a Z◼ jelzésen, rövid sétával érjük el. A ma (előre foglalható) turistaházként és erdei iskolaként üzemelő, szépen rendben tartott épület eredetileg erdei lak volt, ahol a 19. században hamuzsírt – az üveggyártás egyik alapanyagát, szalajkát (kálium-karbonátot) – főztek. A szó a latin „sal alcali”, azaz alkáli só kifejezésből származik, és ebben az alakjában valószínűleg szlovák közvetítéssel honosodott meg a környéken.

A háznál jobbra térünk a S+ jelzésre, és átkelünk a Szén-patakon, amit épp innen, a Csukás-patak és a Cseternás-patak összefolyásától neveznek így. Egykor mindkét patak völgyében vezetett iparvasút, a vonat a cseternási vonal legmeredekebb szakaszát csúcsfordítóval küzdötte le. A kövekkel teleszórt meder mentén, egy égerligetben hamarosan elérjük a kőfoglalású, padokkal szegélyezett József Attila-forrást, majd egy hajtűkanyart követően meredek kaptatón hagyjuk el a völgyet, hogy szuszogva felkapaszkodjunk az Üvöltő-bércre (a hagyomány szerint régen farkasok tanyáztak erre). Itt balra, a S jelzésen indulunk felfelé a Galya-tető csoportjának déli oldalára jellemzően viszonylag (legalábbis az északi oldalhoz képest) lankás gerincek egyikén, az Üvöltő-hegy északkeleti oldalában csatlakozva be a Mátraszentimre felől erre szerpentinező erdészeti műútra, amely a kerékpárosok kedvence.

Az aszfalton nagyjából szintben haladva kifújhatjuk magunkat, mielőtt a jelzés rövidesen letér róla, és Galyatetőt megcélozva újra a hegynek fordul. Erről pár száz méterrel feljebb egy balra nyíló, jelzetlen ösvényen mászhatunk fel a Nyesettvárhoz. A nevét a 812 m magas csúcs alakjáról kapó erődítményből ma már csak a kivételesen szépen megmaradt, kb. 70x35 m-es, észak-dél tengelyű mély sáncárok látszik, amelyből különféle korokból származó eszközök kerültek elő. A középkorban valószínűleg egy korábbi földvárra építkezhettek itt, de a történetéről alig tudunk valamit. A csúcsról, mivel körös-körül fák borítják, nem nyílik kilátás, a hangulata azonban – részint elszigeteltségének köszönhetően – így is magával ragadó.

A S jelzésre visszatérve, a meghitt Málnás-réten túl nemsokára keresztezzük a mátrai műutat, majd egy fenyvest elhagyva, egy gázlón átkelve megérkezünk az 1930-ban, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület I. világháborúban elhunyt tagjainak emlékére foglalt Galya-csurgóhoz. A nép a Mátra déli oldalán fakadó forrásokat nevezi csurgónak. Vulkáni múltjából, mindenekelőtt a tufarétegek jó vízzáró képességéből adódóan a hegységben meglehetősen sok forrást találunk, hiszen a csapadékvíznek távoznia kell valahogy a talajból, de a legmagasabban lévők értelemszerűen kevésbé bővizűek, mint amelyek lejjebb fakadnak. Ennek ellenére régebben a Galya-csurgót is felhasználták a közeli Galyatetői Nagyszálló vízellátásának biztosításához.

Páratlan kilátás

Galyatető tövében becsatlakozunk az Országos Kéktúra K jelzésébe, és ezen balra térve a modern Galyatető Turistacentrumnál találjuk magunkat (itt ehetünk-ihatunk, sőt akár meg is szállhatunk). Vele szemben az egykori Galyatetői Nagyszálló – ma Hunguest Grandhotel Galya – andezitből épült tömbje emelkedik, amely a Horthy-korszakban, az 1930-as évek végén létesült állami pénzből, de a szocializmus idején élmunkás üdülőként működött. A vendégei között (mindkét rezsim alatt) megfordult Kodály Zoltán is, aki 1941-42 telén itt komponálta a békéért könyörgő, az 1945-ös budapesti ostrom alatt befejezett Csendes mise orgonaszóló-változatát.

A turistacentrumtól egy lépcsősoron felkapaszkodunk a Péter-hegyesén álló Galya-kilátóhoz, amelynek tetejéről az egész ország egyik legkáprázatosabb panorámája nyílik. Nemcsak a Mátrát pásztázhatjuk végig róla Siroktól a Muzsláig, hanem a Karancs-Medvest, a Bükk-fennsíkot, a Zempléni-hegységet is, sőt tiszta időben elláthatunk a Magas-Tátráig. A kilátó különlegessége, hogy nomád körülmények között ugyan, saját derékaljunkon és hálózsákunkban, de meg is szállhatunk benne, mivel a látszóbeton falak között három puritán szobát alakítottak ki. Fűtés nincs, tisztálkodni a Galyatető Turistacentrumban lehet (ott is foglalhatjuk le a szállást), viszont cserébe panoráma, áram, wifi és kaland van.

A Mátra-bérc érintése

A kilátótól a Mátra-bérc mentén, öles bükkök között hagyjuk magunk mögött Galyatetőt, és sétálunk lefelé. Az 1960-ban létesített, Konkoly-Thege Miklósról elnevezett Piszkéstetői Obszervatóriumnál, Magyarország legnagyobb csillagvizsgálójánál áttérünk a már egy ideje mellénk szegődött P jelzésre. Ezen a főút mátraszentistváni leágazásánál útba ejtjük a hangulatos, koraősszel a gímszarvasok nászénekétől zengő Bőgős-rétet, ahol kiépített pihenőhelyet találunk, majd megérkezünk Mátraszentimre keleti csücskébe.

Most épp csak érintjük az ország legmagasabban fekvő települését, az egykori Ötházhutát, a környék közigazgatási központját. Ha úgy tartja kedvünk, a II. Rákóczi Ferenc utcán besétálhatunk a központba, és megnézhetjük például a Szent Imre-templomot, illetve több helyen fogyaszthatunk meleg ételt is.

A községet kelet felé, a Z◼ jelzésen hagyjuk el. Az út mellett rövidesen megpillanthatjuk Bagi József, az 1964-ben elhunyt galyatetői erdész kopjafás síremlékét. Először a Bőgős-réti folyás, majd a gerendákból ácsolt Blokkháztól a vele egyesülő Csukás-patak csobog mellettünk. Hajdan egészen idáig vezetett az iparvasút egyik ága – a vonal maradványait, így a korhadt talpfákat és a patakon átvezető hidak pilléreit, ma is megfigyelhetjük.

Ahogy lankásan lefelé tartunk, a kövekkel teleszórt, kacskaringós medret helyenként fahídon keresztezve kígyózó ösvény egyre hangulatosabb, itt-ott sűrű, de rossz állapotú fenyvesek foltjain át vezet a Szalajkaház felé. A kört bezárva kényelmes terepen érkezünk meg a már ismert turistaházhoz, ahonnan visszasétálunk kezdőpontunkig, a Mátravasút végállomásáig.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A túra közvetlenül a Mátravasút szalajkaházi ágának felső végállomásától indul.
  • A kisvasút azonban csak tavasztól őszig közlekedik, és akkor is naponta pár alkalommal. Ha nem akarunk ehhez igazodni, indítsuk a túrát a Bőgős-rétnél található Mátraszentimre, Mátraszentistváni elágazás, vagy a Mátraszentimre, Vadvirág turistaház buszmegállótól. Mindkettő a túra nyomvonalán van.

Megközelítés

  • A túra nyomvonala a kisvasút végállomásánál kezdődik.

Parkolás

  • A Szalajkaház megközelíthető ugyan autóval, de csak egy nem aszfaltozott, köves erdészeti úton. Ha autóval érkeznénk, inkább Galyatetőn, a turistacentrum parkolójában kezdjük a túrát, vagy Mátraszentistvánon, a II. Rákóczi Ferenc utcában, amit szintén érint a nyomvonal.

Koordináták

DD
47.883192, 19.915239
DMS
47°52'59.5"N 19°54'54.9"E
UTM
34T 418899 5303887
w3w 
///működés.éljenez.kanalak
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
15,2 km
Időtartam
4:40 óra
Szintemelkedés
647 m
Szintcsökkenés
647 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp