Newton és a Mátra szentjei: Galyatető-Ágasvár nagy kör

Itiner

• A Galyatető Turistacentrumból északnyugati irányba indulunk a K jelzésen. A Galya-kilátó 250 m-re van.
• Az elágazásnál jobbra, a S jelzésen folytatjuk az utat.
• 3,8 km után jobbra térünk a K▲ és a Mátrabérc-túra ʍ jelzésére, érintve a Vöröskő-kilátót.
• 6,2 km után a ʍ és K jelzéseken haladunk, majd a Newton-sziklánál jobbra térünk a ʍ és K▲ jelzésre az Ágasvár kettős csúcsához.
• Az Ágasvári Turistaháznál átváltunk a P jelzésre.
• (150 méternyi kitérővel a jobbra kiágazó PΩ jelzésű ösvényen a Csörgőlyuk-barlang bejáratához jutunk. Innen végig balra tartva visszacsatlakozunk az eredeti útvonalba.)
• Az elágazásnál balra térünk a Z◼ jelzésen, amely Mátraszentimre központjáig mutatja az utat
• Balra térünk a Mária-út ᵯ jelzésére (egy ideig a K+, utána a P+, végül a P jelzés kísér).
• Becsatlakozik a K, majd végül a S jelzés is.
• A K és S jelzés elágazásában a S jelzés visz a kiindulópontig.

A túráról részletesen

Egy kilátó, ami szállásként is funkcionál

A Galyatető Turistacentrumtól felfelé kapaszkodó, lépcsőkkel tarkított ösvényen indítjuk a kört az Országos Kéktúra útvonalán. Ahogy felkapaszkodunk a Péter hegyesének 960 méter magas csúcsára, megpillantjuk a fémhálóval bevont, több építészeti díjat is elnyerő Galya-kilátó épületét. A helyszín különlegességéhez az is hozzájárul, hogy a megemelt magasságú torony tetején színes körablakokkal díszített bivakszállások működnek. A kilátószintre egy 200 Ft-os érmével juthatunk - érdemes napnyugta után is visszatérni, hogy a mátrai települések éjszakai fényében gyönyörködjünk. A körpanoráma része a körülöttünk hullámzó Mátra, nyugat felé a Cserhát lankái, déli irányba az Alföld végtelenbe nyúló síkja, kelet felé a Bükk-fennsík, északra pedig a Heves-Borsodi-dombság és a Karancs-Medves vidék - sőt igazán tiszta időben az Alacsony- és a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők a távolban. 

Szelíden hullámzó, erdőben kanyargó ösvényen haladunk a K, majd az abból kiágazó S jelzésen. A Piszkés-tető kellemesen emelkedő lankáján kapaszkodva érdemes néha-néha hátrapillantani, hiszen több pontról szép panorámát kapunk a fák közül kibukkanó tájra. 

Csúcsok csúcsok hátán

Miután jobbra térünk a K▲ jelzésre, már sejthetjük, hogy innentől egy csúcsról csúcsra hágó gerincút veszi kezdetét: a Mátra nyugati főgerincén járunk. A szelíd emelkedők és lejtők néha rövid, de meredek szakaszokká változnak, ami helyenként kihívásokat csempész az útvonalba. 

Az első megpróbáltatást a 781 méter magas Vörös-kő adja. Tetején 2005 óta egy új, csigalépcsős torony várja azokat, akik a fák koronaszintje fölé emelkedve szeretnének gyönyörködni az északi irányban kinyíló tájban. Beazonosíthatjuk túránk kiindulópontját, Galyatető házait, a Nyikom csúcsán trónoló Gortva-Jójárt-kilátót, a Karancs és a Medves platóját, a Bükk-fennsík jellegzetes vonalát, sőt tiszta időben az Alacsony- és Magas-Tátra vonulatait is. Az andezitből felépülő csúcs tetején találkozunk a névadó vörös kővel és néhány emléktáblával, kopjafával is. 

Északi irányból kikerüljük Mátraszentistván és Mátraszentlászló házait, majd ismét az Országos Kéktúra útvonalába csatlakozva felfelé kaptatunk a gerincen. A hirtelen jobbra térő, combos kapaszkodással indító K▲ jelzés először a Newton-szikla andezitszikláihoz kalauzol bennünket. Érdemes néhány lépésnyi kitérőt tenni a köveken az ösvénnyel ellentétes irányban - egyrészt az északkeleti irányba nyíló panorámáért, másrészt a névadó idézetért, ami megkereshetünk a sziklába vésve. 

A hullámzó vonalban emelkedő ösvény átkígyózik egy bronzkori földvár sáncán (innen ered a hely elnevezése), majd felkapaszkodik az Ágasvár kettős csúcsára - amelynek az alacsonyabbik kiemelkedéséről kapunk északi irányba nyíló panorámát. Innen egy combizmokat formáló, intenzív ereszkedés vár ránk az Ágasvár Turistaházig, ahol nyolc jelzés találkozik. A harapnivalót és szállást is kínáló épületek mögött nyújtózó Foton-rét híresen alacsony fényszennyezettségű, így felhőmentes időszakban gyakran találkozhatunk itt éjszakánként amatőr csillagászokkal. 

Szuperkocka és Vidróczki a barlang mélyén

A P jelzésen déli irányba folytatjuk az utat. Érdemes bevállalni párszáz méternyi kitérőért cserébe a meredek rézsűn vezető ösvényt a PΩ jelzésen, ami a legendákkal gazdagon átszőtt történetű Csörgő-barlanghoz vezet. Habár a Mátra egyetlen fokozottan védett üregét rács védi az illetéktelen látogatóktól, a bejárat mellett állva megtapasztalhatjuk, hogy a nyári hőségben szinte ledermeszt a mélyről áradó, hűs levegő, télen pedig fordítva: meleget lehel átfagyott kezeinkre a különleges, állandóan 4 fokos üreg. A 428 méter hosszú, vulkáni eredetű hasadékban az egyik legenda szerint a híres mátrai betyár, Vidróczki vert tanyát; egy másik történet szerint kincsvadászok érkeztek ide a világ minden tájáról, hogy az üregek zegzugai között rejtsék el a zsákmányt. A legelvetemültebb mítosz szerint a barlangban egy "szuperkocka" található, amivel a tér és az idő is elhajítható.

Malom és hutahely a csilingelő kövek között

A felfelé kapaszkodó P jelzés a Z◼ jelzésbe torkollik, ami a Csörgő-patak völgyébe ereszkedve egészen Mátraszentistvánig kalauzol minket. A mederben sorakozó apró köveken alábukó víz valóban kedves csörgedező-csilingelő hangot hallat. A vízfolyás menti hangulatos, árnyas völgyében sétálva hamarosan egy emléktáblához érünk, amin fotón mutatja be a valaha itt állt csörgőmalom épületét - ennek már csak romjait fedezhetjük fel a vízparton. 

A Csörgő- és Narád-patak összefolyásánál egy hutahelyet találunk. A tiszta vizet és sok faanyagot igénylő üveggyártás ideális helyszíne volt ez, ahol az akkor áthatolhatatlan, kefesűrűségű rengeteget használták fel hamuzsírfőzéshez és a hutakemencék izzításához. Az üveg nyersanyaga narancsos-sárgásan izzó, puha anyaggá olvadt, ami aztán formába fújtak vagy vízszintes felületre öntöttek a felhasználás céljától függően. Idővel elterjedt az anyag színezése és díszítése is. Az üvegkészítés múltját idéző építmény működéséről, az itt dolgozó emberek munkájáról tábla mesél a helyszínen. 

Ösvényünk innen felfelé kapaszkodva érkezik Mátraszentimrére, érintve egy önkormányzat által fenntartott aprócska állatparkot. A hazai háziállatokat bemutató terület aljában egy kilátóba is felkapaszkodhatunk - nagyszerű panorámára ne számítsunk, de az állatpark területe jól belátható. 

Tanösvény és csillagvizsgáló

A faluközpontban a Mária-út ᵯ jelzésére térve előbb a piknikezésre kiválóan alkalmas Bőgős-rétet szeljük át. Itt érdemes némi kitérővel végigsétálni a 600 méternyi, szintemelkedést nem tartogató Szénégetők útja elnevezésű tanösvényen, ami 13 állomáson mutatja be a Mátra élővilágát, az erdőgazdálkodást, a környék látnivalóit - sőt egy miniatűr szénégetőt is alaposan szemügyre vehetünk. 

Utunk a Piszkés-tető csúcsát megkerülve visz tovább, ahol a kerítés és a lobok között a csillagvizsgáló épülete bújik meg. A Konkoly Thege Miklós obszervatórium tudományos kutatásokban jeleskedik, de előzetes csoportos bejelentkezés alapján bárki betekintést nyerhet az óriási távcsövek világába. 

Ahogy közeledünk Galyatetőhöz, egyre több jelzés csatlakozik a Mária-út vonalába. A K és S elágazásában a S jelzés a településen belül, minimális szintemelkedéssel navigál vissza a kiindulópontra. Ha még maradt bennünk energia, a K jelzésen még egyszer felkapaszkodhatunk a Galya-kilátóba, hogy végigpásztázhassuk a szemünkkel a bejárt túra útvonalát. 

 ***

ba csatlakozunk, mely egészen a Piszkés-tetőn álló csillagvizsgálóig kísér bennünket. Az úttestet keresztezve száz méter után az OKT egyenesen továbbmegy a Mátra-bércre, mi viszont balra térünk, és 600 méternyi intenzív ereszkedéssel a hegytetőről leérünk a Bőgős-rétre. Innen további 1 km-t sétálunk a lejtőn egészen Mátraszentimréig, ahol a Zrínyi, majd a Darázshegyi utcán át elérjük a T elágazást, ahol felfedezzük a zöld négyzet jelzéseket. A pirosat elhagyva ezeket fogjuk követni szinte a Csörgő-lyuk-barlangig.

Nyugati irányba indulunk a II. Rákóczi Ferenc úton, mely bevezet Mátraszentimre centrumába. Itt balra kanyarodunk a Deák Ferenc utcára, majd az első lehetőségnél rögtön jobbra térünk az Eötvös József utcára. A falu utolsó házait elhagyva mindössze 300 métert kell megtenni a vadaspark kerítéséig és a kilátóig.

Eddigi kényelmes ösvényünk kövesre, meredekre váltva ereszkedik velünk egyre lejjebb, megkerülve a Teréz-hegy púpját, majd a fura nevű Rothadt-bércen át a Nárád-patak völgyébe lejt. A vizet megpillantva a durva lejtő megenyhül, majd a partja mellett kanyarogva kereszteződéshez ér. (A zöld kereszt jelzés átkel a patakon, és az útra dőlt fák között meredeken emelkedve Mátraszentistvánig visz - ez esetleg egy rövidítési lehetőség a nagy körön.) A zöld négyzeten tovább viszont néhány lépéssel a hutahelybe botlunk. Innen pár méternyi meredek, csúszós partoldalon araszolunk, ügyelve arra, hogy ne pottyanjunk a vízbe, majd a patakon kétszer is átkelve érkezünk meg a volt Csörgő-malomhoz.

Az út lassacskán eltávolodik a pataktól, majd egy irtásfolt szélén emelkedni kezd. Ösvényünknk a piros és zöld jelzésekbe, valamint a Mária-út hármasába torkollik, melyek egyszerűen elnyelik eddigi kísérőnket, a zöld négyzetet. Pár lépést megtéve elágazáshoz érkezünk, ahol a három jelzésünk balra fordul és meredeken a völgybe tart (ha egyenesen, szintben haladunk tovább, ki tudjuk kerülni a barlanghoz vezető szakaszt). Meredek ösvényen ereszkedünk lefelé 100 méter hosszan, amikor igencsak résen kell lenni: a piros barlang jelzést követve meredek kapaszkodással indul az út a hegyoldalnak, s visz a barlang bejáratához. (Ha nem szúrjuk ki a fára festett első  barlang jelzést, és továbbmegyünk lefelé, a piros jelzésen egy sziklamászóhely érintésével Mátraalmáson lyukadunk ki, a zöld és a Mária-út pedig Fallóskútra visz bennünket).  A barlangtól hasonlóan nehéz, csúszós terepen jutunk fel az ösvényen továbbhaladva az elágazáshoz, ahol újból összetalálkozunk a piros, zöld és Mária-út jelzésekkel, amin délnyugati irányban indulunk tovább. Pár perces sétával egy csomópontba érkezünk, ahol rengeteg turistajelzés fut össze. Tájékoztató táblák teszik könnyűvé a kiigazodást. Keressük meg a sárga táblán a "Mátra bércein tematikus útvonal" világoskék, nagy M betűt, avagy két hegycsúcsot formáló szimbólumát, és induljunk felfelé az erdészeti úton. 200 méter után az elágazásban jobbra térve érünk az ágasvári turistaház területének széléhez, majd hamarosan megpillantjuk az épületeket is. (Ha a terület zárva van, kövessük az elkerülő út jelzéseit!) A turistaház túlsó kapuja után ismét jelzések garmadája segíti az eligazodást.

A kék háromszög jelzésen haladunk tovább balra, meredeken nekivágva a hegynek, majd 300 méternyit kaptatva egy kilátópontra érkezünk, majd egy púppal odébb elérjük Ágasvár csúcsát. Innen a gerincen ereszkedünk le 800 méter hosszan a Newton-szikláig, ahol utunk az Országos Kéktúrához csatlakozva a sziklás hegymenetből kényelmesre vált, mintha a világvégi falu gidres-gödrös útja után felhajtanánk az autópályára. A kellemesen kanyargó ösvényen keresztezünk egy erdészeti utat, majd alig észrevehető lejtéssel leereszkedünk Mátraszentistvánba. A kék jelzéseket követve átszeljük a falut; elhaladunk a híres Vidróczki-csárda előtt is, majd egy kis kaptatóval átsétálunk a közeli Mátraszentlászlóra. A Piszkés-legelő lankáin át a Piszkés-tetői csillagvizsgálóhoz érkezünk, ahol ismét csatlakozik mellénk a piros, és a kékkel karöltve visszakísér Galyatetőre. 

A túra megkoronázásaként másszuk meg a Galya-kilátót, ahonnan madártávlatból is megcsodálhatjuk a végigjárt útvonalat.