Eszterházy Károly Egyetem Botanikus Kertje
Az Eszterházy Károly Egyetem egri botanikus kertje a város lakóterületének peremén, az Almagyar dombon helyezkedik el, közel ezer négyzetméteren. A több mint 600 növényfajnak otthont adó gyűjtemény fontos zöld felülete a városnak, és egyben kiemelkedő gyakorlati terepe az egyetemi hallgatóknak.
Az Eszterházy Károly Főiskola botanikus kertjét az akkori Növénytani tanszék vezetője, Dr. Suba János és munkatársai alapították 1967-ben. Kezdetben a botanikus kert főleg a hazai középhegységek növényvilágának bemutatását célozta. Az első telepítések egy része a Vácrátóti Botanikus kertből érkezett, más növényeket a Kámoni Arborétum adományozott, számos ritka növényt pedig az eredeti élőhelyekről (Magyarországról és a Felvidékről) a '70-es évek során gyűjtötték be a Tanszék munkatársai.
Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok
A Kert nagyrészt a hazai flóra, illetve a Kárpát-medence növényfajait mutatja be. Felosztása telepítés szempontjából hazánk flóravidékei alapján történt.
A középhegységeket a hegyvidéki hűvösebb erdős vegetáció jellemzi. A fás karakterfajok alatt több ritka vagy endemikus növény él, mint például a havasi ikravirág, az ikrás fogasír vagy a vrabélyi estike.
A Dél-Dunántúlt idéző vegetációfoltban a növényzet szubmediterrán jellegű, néhány nyugat-balkáni elemmel, mint pl. az ezüsthárs, a kisvirágú hunyor, a sárga sásliliom; és atlanti flóraelemekkel, mint a nemes májvirág, valamint két tipikus dél-dunántúli cserje, a szúrós csodabogyó és a bokros koronafürt.
Az erdőssztyepp meglehetősen mozaikos és sokoldalú, fajokban gazdag átmeneti növénytársulásokból áll. A cserjefajok közül említésre méltó a törpe mandula, a jajrózsa és a pukkanó dudafürt. A gyep alapfajai a csomós növésű füvek, mint a pusztai csenkesz vagy az árvalányhajak. A virágos növények közül mutatós a tavaszi hérics, a csillagőszirózsa és a magyar szegfű.
A kert egyik leghűvösebb és legnedvesebb részén él néhány faj a Nyugat-Dunántúl jellegzetes növényeiből: kétlevelű árnyékvirág, erdei tündérfürt és erdei ciklámen.
A nedves élőhelynek köszönhetően mocsári és lápi növényzet bemutatására is lehetőség nyílik: pl. mocsári gólyahír, vörös acsalapu és szibériai nőszirom, de kevésbé ismert, ritka fajok is előfordulnak szép számmal: hüvelyes és keskenylevelű gyapjúsás, tőzegeper vagy a vidrafű.
A mészkő sziklakert fajkészlete változatos, számos értékes fajjal: tollas szegfű, északi sárkányfű, tátrai hölgymál, magyarföldi husáng, magyar nyúlfarkfű.
Az andezit sziklakertben a kövirózsákat, zöld fodorkát és a mutatós hegyi imolát ismerhetjük meg.
A növényház előtt Geofiton kert került kialakításra, ahol a kikeleti hóvirág, sáfrányfélék, a pirosló hunyor, téltemető és a tavaszi csillagvirág is helyet kapott.
A Páfránykert lakói többek között a gímpáfrány és a karéjos vesepáfrány.
A gyűjtemények palettája kibővül a számos szubtrópusi és trópusi növénynek otthont adó Növényházzal és Tetőkerttel is. A Fűszer- és gyógynövénykert általában jól ismert gyógynövények mutat be, de ma már kevésbé ismert fajokkal és fajtákkal is találkozhatunk, mint például az izsóp vagy a kerti ruta.
Természetvédelem
2010-ben a botanikus kert megkapta a helyi védelmet.
A kert, ahogy a fentiekből is kitűnik, számos ritka, védett és veszélyeztetett faj törzsállományát gondozza és szaporítja. Néhány példa az említetteken kívül: kisvirágú hunyor, fehér madársisak, tarka nőszirom.
Oktatás és kutatás
Az intézmény feladata a Biológia BsC szakon a növényrendszertani gyakorlatok lebonyolítása, az ökológia gyakorlatok helyszínének biztosítása, valamint a gyógynövénytermesztő felsőfokú szakképzéshez kötődő gyakorlatok szervezése.
A tudományos tevékenység része a ritka növényfajok terjedési, szaporodási sajátosságainak, ökológiai tűrőképességének kutatása; taxonómia kutatások, alfaj-faj határok kutatása; magok, szaporító képletek, növényi részek biztosítása külső kutatók számára.
Nyitvatartás
A botanikus kert nyitvatartási ideje:- április 1. – szeptember 30.: munkanapokon: 9:00-15:00 - a kertész, Mihalik István jelenlétében (Telefon: +36 30 346 5429)
Az üvegház nyitvatartási ideje:
- egész évben, munkanapokon: 9:00-15:00 - a kertész, Komárominé Lengyel Ágnes jelenlétében (Telefon: +36 30 749 4748)
Más időpontban és csoportok esetén csak előzetes bejelentkezést követően, vagy a meghirdetett programok keretében látogatható.
Árak:
Ingyenes.Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Tömegközlekedéssel
- Vasúttal közlekedve az Egervár állomásnál szálljunk le.
- Helyközi buszokkal érkezve az Eger, Gárdonyi ház megálló esik a legközelebb.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A vasútállomástól a szemközti Gárdonyi utcán induljunk el. Arról kanyarodjunk be az Egri csullagok utcába, majd rögtön jobbra a Zölfa utcába. A talizmán utcán forduljunk balra. Ez kivezet a Joó János utcára, aminek a végén találjuk a Kertet (800 m).
- A buszmegállóból induljunk el fölfelé a Gárdonyi utcán, majd tovább balra a Cecey utcán. A kereszteződésben forduljunk jobbra a Zöldfa utcán, majd balra a Talizmán utcán. Ez kivezet a Joó János utcára, aminek a végén találjuk a Kertet (700 m).
Parkolás
- Parkolni a Joó János utcán lehet.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Szabó Krisztián 8 nap alatt a Tátra körül című útifilmje alapján ihletett többnapos kerékpártúra.
Lankás terepen, a várost övező szőlőkben és a Bükk legmesszebb nyújtózó tölgyesében jutunk fel a Nagy-Egedre, az egriek szimbolikus látóhegyére, ...
Kihívást és vadont kereső vándortúrázóknak való jelvényszerző túra a Bükki Kéktúra. A 72 km hosszú, helyenként kifejezetten nehéz útvonal a ...
Az Egerből induló kerékpártúrán mindenki megtalálja számítását: a kultúrának éppúgy lehet hódolni, mint a borok élvezetének, erdőben éppúgy vezet ...
A mesterségesen létrehozott tavat elsősorban horgászok keresik fel, de száraz időben kerekesszékkel is körbe tudjuk kirándulni ezt a csodálatos ...
A Déli-Bükk kellemes tölgyeseiben kalandozó körtúrán felkapaszkodunk a környék legmagasabb csúcsára, a Várhegyre, ahol kilátó helyett ősi ...
Rövid, faluszéli kirándulással keressük fel Szomolya természeti látnivalóit, a kaptárköveket, de vetünk egy pillantást a Bükkre is a közeli kilátóból.
A Vörös-kő-forrás nem igazi gejzír, hanem amolyan időszakos karsztvízi szökőkút. Gyere, nézd meg Magyarország egyik nem igazán ismert csodáját!
Eszterházy Károly Egyetem Botanikus Kertje
3300 Eger
+36 36 520 400 /4145-es mellék https://uni-eszterhazy.hu/biologia/udvozoljuk-az-eszterhazy-karoly... E-mail: biologia@uni-eszterhazy.hu
Szabó Krisztián 8 nap alatt a Tátra körül című útifilmje alapján ihletett többnapos kerékpártúra.
Lankás terepen, a várost övező szőlőkben és a Bükk legmesszebb nyújtózó tölgyesében jutunk fel a Nagy-Egedre, az egriek szimbolikus látóhegyére, ...
Kihívást és vadont kereső vándortúrázóknak való jelvényszerző túra a Bükki Kéktúra. A 72 km hosszú, helyenként kifejezetten nehéz útvonal a ...
Az Egerből induló kerékpártúrán mindenki megtalálja számítását: a kultúrának éppúgy lehet hódolni, mint a borok élvezetének, erdőben éppúgy vezet ...
A mesterségesen létrehozott tavat elsősorban horgászok keresik fel, de száraz időben kerekesszékkel is körbe tudjuk kirándulni ezt a csodálatos ...
A Déli-Bükk kellemes tölgyeseiben kalandozó körtúrán felkapaszkodunk a környék legmagasabb csúcsára, a Várhegyre, ahol kilátó helyett ősi ...
Rövid, faluszéli kirándulással keressük fel Szomolya természeti látnivalóit, a kaptárköveket, de vetünk egy pillantást a Bükkre is a közeli kilátóból.
A Vörös-kő-forrás nem igazi gejzír, hanem amolyan időszakos karsztvízi szökőkút. Gyere, nézd meg Magyarország egyik nem igazán ismert csodáját!

Felhasználói kérdések