Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kirándulás a szomolyai kősárkányok közé

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Bükkalja · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Pihenőhely a szomolyai kaptárkövek között
    / Pihenőhely a szomolyai kaptárkövek között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Noszvaj, háttérben a Tar-kő sziklái (Nagy-völgy-tető)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bejárat a szomolyai kaptárkövek közé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Királyszéke és a rejtélyes fülkék (szomolyai kaptárkövek)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Nagy-völgy-tetőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szomolyai kaptárkövek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Mátra felé (Nagy-völgy-tető)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szomolyai kaptárkövek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Szomolya fölött a kaptárkövekhez
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fémrámpák vezetnek körbe a szomolyai kaptárkövek között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Terasz a szomolyai kaptárkövek közt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szomolyai kaptárkövek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szomolya mögött a Bükk tömege emelkedik (Nagy-völgy-tető)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pincelakások a tufában Szomolya szélén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Kaptárkő tanösvényen (Szomolya)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Királyszéke, a legnagyobb kaptárkő (Szomolya)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy-völgy-tető, háttérben a Mátra
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy „bújó", azaz lakóüreg belülről (Szomolya)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az első kaptárkő, amivel találkozunk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlősorok és az Alföld (Nagy-völgy-tető)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fedett pihenő és tájékoztató táblák (szomolyai kaptárkövek)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 km Nagyvölgy-tetői-kilátó (Szomolya) Szomolyai kaptárkövek
Rövid, faluszéli kirándulással keressük fel Szomolya természeti látnivalóit, a kaptárköveket, de vetünk egy pillantást a Bükkre is a közeli kilátóból.
nyitva
könnyű
Hossz 4,1 km
1:10 óra
144 m
144 m

Az elsősorban mészkőfennsíkjáról és karsztos formakincséről ismert Bükk déli lábánál vulkáni kőzetekben találjuk a legizgalmasabb természeti látványosságokat. A szelíden hullámzó dombok közt kemény anyagú, meredek oldalú sziklakúpok csúcsosodnak, falaikba apró fülkék mélyülnek. De nem csak e kaptárkövek, hanem borospincék, barlanglakások és számos egyéb faragott üreg is a helyi emberek és a jól alakítható tufás kőzetek közös történelméről mesél. A bükkaljai kőkultúra természet és civilizáció látványos találkozása, egyben izgalmas kultúrtörténeti feladvány, hiszen a kaptárkövek eredeti rendeltetése máig tisztázatlan.

A szomolyai kaptárkövek megismerésére egy jól kiépített bemutatóterületen nyílik lehetőség, ahol információs táblák segítenek eligazodni a térség mozgalmas földtörténetében. De felkeressük a falu határában emelt kilátót is, ahonnan a Bükk tömege és az Alföld lapálya hegyvidék és síkság találkozását szemlélteti.

A kirándulást bátran ajánljuk családosoknak is, hiszen mindössze egy rövid séta a falu melletti dombokon.

A szerző tippje

  • A szomolyai Tájház meglátogatása nagyszerű kiegészítése a programnak, hiszen így belülről is megismerkedhetünk egy valódi barlanglakással, emellett mindent megtudhatunk a környéki kőkultúráról.
  • A túra kettébontható: ha csak a tanösvényt járjuk végig, kb. félórás, hosszan időzve a kaptárkövek közt inkább fél napos kirándulásra számítsunk.
  • A kilátó dombjának tövéig eljuthatunk autóval, így a torony felkeresése mindössze néhány percet vesz igénybe.
  • A közelben több érdekes sziklaforma is található: kőhodály, panorámás bérc, sziklalak. Ezeket a P, P+ és a S jelzések mentén kereshetnénk fel, de sajnos jelenleg (2019) lezárt magánterület állja utunkat Szomolya irányából. Aki mégis kíváncsi, Noszvaj és Eger felől közelítheti meg őket.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-02-08
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
255 m
Legalacsonyabb pont
182 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Szomolya, községháza buszmegálló (182 m)
Koordináták:
DD
47.891118, 20.493106
DMS
47°53'28.0"N 20°29'35.2"E
UTM
34T 462108 5304322
w3w 
///hínáros.kezdetek.források

Végpont

Szomolya, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Szomolyáról a Közösségi ház mellett induló P▲ jelzés vezet föl a domboldalra.
  • A dombon T-elágazásba futva forduljunk balra a dűlőútra a Nagy-völgy-tetői kilátó eléréséhez.
  • A kilátótól ugyanazon a dűlőúton térünk vissza az elágazáshoz.
  • A P▲ jelzés elvezet a Kaptárkövek tanösvényhez.
  • A tanösvényt végigjárva a megtett úton, a P▲ jelzésen sétálhatunk vissza a faluba.

A túráról részletesen

Élet a föld alatt

Szomolya főutcáján dél felé (az elágazás irányába) indulunk, ahol rögtön jobbra, előre le is térünk a P▲ jelzéssel. Az utca enyhén emelkedik a domboldalban; kisvártatva jobbra feltűnik a település, sőt, az egész környék történelmét meghatározó vulkáni tufa, melybe jól láthatóan lakásokat véstek.

A mára az Alföld alá temetkezett kárpáti tűzhányók kitörései során több száz méter vastag hamu és törmelékanyag borította be a felszínt. A hő hatására összesült anyag, a tufa ellenálló, ám jól faragható, könnyen fejthető kőzet, megmunkálásának ezért a Bükkalján sok évszázados hagyománya van. A szomolyaiak elsősorban kőkorlátot, tornácoszlopokat, sírkövet, kézi malmot, ablakkeretet, itatót és vallási kultusztárgyakat alkottak belőle. Mivel a tufákon nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdag talaj képződik, valamint a terep délies fekvése és kiemelkedése miatt bőséges napfényt kap, a szőlőtermesztés széles körben terjedt el a térségben. A borkészítéshez is kapóra jött e réteg, hiszen állékonysága ellenére könnyű bele pincéket faragni, lyukacsos szerkezete miatt pedig az üreg párás levegője viszonylag jól lélegzik.

A helyiek a legkülönfélébb pincéket építették: nemcsak szőlőt, hanem egyes vermekben gabonaféléket tároltak, de akadt olyan is, amiben a város vagy a földesúr dézsmaborát raktározták. A mai napig láthatunk kőhodályt, azaz a kőzetbe vésett, széles, alacsony istállót például a Csobánka-domb és a Mész-hegy közti nyeregben, a P+ és a S jelzés találkozásánál - igaz, sajnos magánterületen. A Nyerges-hegyen pedig felkereshető egy bújó, azaz kis lakólyuk.

A Szomolya szélén, utunk mentén beépített pincék a legegyszerűbb típust képviselik - ezeket bor tárolására használják, de régebben napszámosok, vagy akár tehetősebb földbirtokosok is laktak bennük. A 20. század végére a lakók kiköltöztek a leromlott állapotú, rossz levegőjű üregekből. E sajátos lakóhelytípust legszebb formájában a szomolyai Tájházban ismerhetjük meg.

Vámhatár az Alföld peremén

Továbblendülve az emelkedőn perceken belül elágazáshoz érünk, ahol balra fordulva már láthatjuk első célpontunkat, a nagy-völgy-tetői kilátót. A kaptárkövek jobbra lesznek, de előbb tegyünk kitérőt a toronyhoz! Jelzés nincs, de a dűlőúton az építményt lehetetlen eltéveszteni. Fölérve kellemetlenül meredek lépcsőn kapaszkodhatunk a legfelső teraszra; közben vigyázzunk a fejünkre a szűk átjárókban!

A kilátás kettős. Északon a Bükk erdős hegytömege emelkedik, magassága nem igazán mellbevágó, hiszen eleve kiemelt pontról, dombhátról szemléljük. Szomolya a völgyben ül, de feltűnik Noszvaj is az erdők ölelésében. Figyelmesebbeknek szemet szúrhat a Tar-kő és a Három-kő sziklahomloka, azaz a Bükk-fennsík pereme. Nyugat felé fordulva még a Mátra gerince is kibukkan a távolban, elébb a Kékes tömbje, odébb a Galya-tető kéklik.

Ami a közelebbi, visszafogottabb domborzatot illeti: a lapályba belesimuló dombsor hegyláb felőli részét kb. délnyugat-északkeleti irányban, széles sávban fedi a vulkáni eredetű tufa, ettől délre már hordalékkúp emeli meg a terepet. Úgy is mondhatnánk, hogy az Alföld határa megvámolja a hegyi jövevényeket: a bércek közül kilépő, a karszt vizét szállító patakok az ellaposodó térszínre érnek, lelassulva erejüket vesztik, és jelentős részben az Alföld szélének adományozzák azt a hordalékanyagot, amit a Bükk magaslataitól koboztak el. A terebélyes hátság fokozatos átmenetet képez a sík terep felé.

A kilátóból visszaindulva gyorsan elérjük a kereszteződést, amit ezúttal egyenesen átszelünk. Perceken belül a dűlőúton sétálva érkezünk az elágazáshoz, ahol balra fordít a P▲ jelzés. Átkelünk a Natura 2000-es védettségű Kaptár-réten, ami a folyamatos legeltetés miatt egy taposástűrő gyep, ennélfogva temérdek védett növény- és állatfaj élőhelye. Rövidesen kiszúrhatjuk a fák között a bizonyosan a Jurassic Park kapujáról mintázott bejáratot, mely a Kaptárkő tanösvényre hív. A domborzati viszonyok miatt, illetve a sziklatömbök védelme érdekében korlátok közé zárt fémjárda, számos lépcső és terasz kalauzol végig a területen, az ismeretszerzés lehetőségét táblák szavatolják.

Kősárkányok között

Amint a lépcsőket taposva érezzük és látjuk is, meredek lejtőn járunk - ezt részben az 1958-ban kezdődött kőbányászat alakította ilyenné (főként a bemutatóhely keleti felén). Szerencsére a kaptárkövek fennmaradását biztosítandó két évvel később védetté nyilvánították a területet. Rögtön az első jobbkanyar után szembetaláljuk magunkat egy méretes kaptárkővel. Hiába hívták e csúcsos kősüvegeket ördögtoronynak, kecskekőnek vagy ablakoskőnek, esetleg kősárkányoknak is, időtállónak végül a méhészetből származó név bizonyult.

Hogy a sziklakúpok üregei mi célt szolgáltak, arra biztos magyarázat nincs, be kell érnünk a feltételezésekkel, melyek egyikét sem sikerült teljes mértékben igazolni. Az első kőtorony oldalában máris megfigyelhetjük azokat a kis vésett fülkéket, amik bizonyosan emberi beavatkozásra utalnak, de rendeltetésük kérdéses (a Bükkalján összesen 82 kaptárkő található, rajtuk 479 fülke mélyül). Utóbbiak peremén keret fut körbe, melybe fedelet helyezhettek, amit lyukakba vert ékekkel rögzítettek.

Sok helyen egy olyan járat nyoma is megfigyelhető, amit a méhészkedéssel hoznak összefüggésbe: állítólag ezen keresztül közlekedtek a rovarok. Ám a Kárpát-medencében sziklaméhészetről nem ismeretesek feljegyzések, Eger környékén is csak a szájhagyomány említette, hogy a törökök erre használták volna ezeket a sziklákat. A kutatók ennek nem lelték bizonyítékát, és azt is furcsállják, hogy a török hazatérése után hirtelen megszűnt ez a tevékenység. Az első kanyarban látható kaptárkő egyik fülkéjének hossztengelye pedig oly ferde, hogy az állítólag megkérdőjelezi a méhészet lehetőségét.

A természet folyamatairól szerencsére biztosabbat tudunk: a kaptárköveket a vízerózió bontotta ki puhább fedőrétegeik alól. Némi lépcsőzéssel lefelé tartunk, és már a következő sziklahalmot bámulhatjuk. Ez egy törésekkel, szűk hasadékokkal szabdalt kőcsoport, rajta jól tanulmányozhatók a fülkék oldalába vájt furatok, amiket egyesek a méhek röpnyílásainak tartanak. Ha továbbindulunk a rámpán, hamarosan a bemutatóterület aljára vezető lépcsőkhöz érkezünk. Lent egy réten szerény pihenőhelyet alakítottak ki.

Az elágazásnál magasodik a következő kaptárkő, melynek tövében ásatások során 14-15. századi kerámiatöredékeket találtak. Némely elméletek szerint már jóval régebben, a vaskorban használták a fülkéket, méghozzá szakrális célokra. Vélték már kelta törzsek urnatemetkezési helyeinek is őket (Eger környékén sokáig élt a szájhagyomány, miszerint egy pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték itt el), ahogy áldozóhelyeknek és bálványtartóknak is.

Némi lépcsőzés következik, és a legnagyobb kaptárkővel nézhetünk szembe: a Királyszékeként emlegetett példány a legek sziklakúpja. Rajta található a legmagasabb (112 cm magas) és a legtöbb (48) fülke, de talán ez a legékesebb is. Hasadéka is saját nevet kapott, ez a Kutyaszorító. A terasz zsákutca, ezért vissza kell fordulnunk, hogy előbb kiléphessünk egy kis kilátóteraszra (amiről a táj lapos, erdős mivolta és a völgyi pozíció okán nincs különösebb panoráma), majd elérjük a bemutatóterület riolittufába faragott pihenőhelyét is, aminek középpontjában egy rakétaorra emlékeztető esőbeálló kapott helyet. A vésett sziklafalért egyébként a kőbányászat felelős, ami az eredetileg legmagasabb kaptárkövet is lenyeste (ez éppen a bemutatóterületen kívül található). A kihelyezett információs táblákról megismerkedhetünk a terület földtani múltjával, és belemerülhetünk a vulkáni működés rejtelmeibe is.

A fémrámpa rövidesen kivezet a tanösvényről. Balra fordulva végül visszatérünk a korábban taposott útra, ami a faluba irányít.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Mezőkövesd és Szomolya között közlekedő járatról a Szomolya, községháza buszmegállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A turistaút a buszmegállóból indul, és oda is tér vissza.

Parkolás

  • A faluban a templomnál vagy a Közösségi ház mögött parkolhatunk.
  • Autóval egészen a kaptárkövek bemutatóterületéig mehetünk. Ehhez a Rákóczi úton kell végighajtani, majd a jobbra induló földútra kanyarodni (ki van táblázva). Ha a kilátót is megnéznénk, ahhoz is egészen közel hajthatunk autóval.

Koordináták

DD
47.891118, 20.493106
DMS
47°53'28.0"N 20°29'35.2"E
UTM
34T 462108 5304322
w3w 
///hínáros.kezdetek.források
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,7
(3)
László Tímea 
2021-01-02 · Közösség
Könnyű túra, kezdőknek is, bármilyen korosztálynak ajánlom.
Mutass többet!
Szabó Viktória
2020-06-06 · Közösség
Nyugis,könnyű séta! Családosoknak kutyussal kitűnő!
Mutass többet!
2020. június 6., szombat 16:50:18
Fénykép: Szabó Viktória, Közösség
2020. június 6., szombat 16:50:26
Fénykép: Szabó Viktória, Közösség
2020. június 6., szombat 16:50:33
Fénykép: Szabó Viktória, Közösség
2020. június 6., szombat 16:50:50
Fénykép: Szabó Viktória, Közösség

A közösség fényképei

2020. június 6., szombat 16:50:18
2020. június 6., szombat 16:50:26
2020. június 6., szombat 16:50:33
2020. június 6., szombat 16:50:50

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
4,1 km
Időtartam
1:10 óra
Szintemelkedés
144 m
Szintcsökkenés
144 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp