Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom (Keszthely)

A Keszthely főterén álló, akkor még Szűz Mária tiszteletére felszentelt gótikus templomot és az épület oldalához kapcsolódó négyzet alakú, zárt udvaros kolostort Laczkfy István nádor építtette 1386-ban. A templom diadalívén olvasható latin nyelvű felirat szerint a nádor fogadalomból építtette az épületegyüttest, amelyet aztán a kor legnépszerűbb szerzetesrendjének, a ferenceseknek adományozott. A középkori templomépítészet egyik érdekessége, hogy az alaprajznak megfelelően előkészített zsaluzatba beleszórták a tört köveket, amit aztán oltatlan mésszel töltöttek ki, és vízzel öntöttek le, így a kövek gyakorlatilag összeégtek. A boltíveket aláállványozva, a faragott köveket szorosan egymás mellé téve, majd az ék alakú zárókő behelyezve feszítették ki. 

Nagy Lajos király halála után Laczkfy többször Zsigmond király ellen fordult, amiért az uralkodó 1397-ben lefejeztette. Holttestét a ferences templomban helyezték örök nyugalomra. A törökök megjelenésének idején, 1550 körül a templomot és a kolostort Giulio Turco olasz mérnök tervei alapján erőddé alakították. A folyamatos harcok idején a szerzetesek otthagyták a templomot és a kolostort.

Habár az ellenség többször megpróbált betörni a várba, végül soha nem tudták elfoglalni azt. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy ebben az időben Keszthely egy félszigeten terült el, így a Balaton vizének és mocsarainak oltalmában az ellenség alig tudta megközelíteni. Miután 1690-ben a kanizsai vár újra magyar kézre került, a keszthelyi erőd elvesztette jelentőségét. A ferences szerzetesek csak 33 évvel később költöztek vissza az akkor már romos állapotban lévő épületegyüttesbe, amelynek felújításába egyből belekezdtek. A renoválási munkálatok 1730-ban fejeződtek be.

Festetics Pál 1772-ben alapította a keszthelyi gimnáziumot, amelynek első tanárai a ferences szerzetesek voltak. 1878-ban a templom homlokzata felett, a tetőn levő kis fatornyocskát Festetics Tasziló lebontatta, és helyette a templom homlokzata elé egy 60 méter magas tornyot építtetett, amelyet Geisl Mór nagykanizsai építész tervezett meg. Az addig a homlokzatot díszítő rózsaablakot kiemelték, és beleépítették a toronyba.

1896-ban ismét nagyobb átalakításokra került sor. A korábban befalazott gótikus ablakokat kibontották, és rózsaablakokat helyeztek el bennük, amelyeket Róth Miksa készített. Ugyanekkor a templomot építtető Laczkfy István koporsóját fedő sírkövet, amely eredetileg a padlózatba volt építve, hogy a további kopástól megóvják, a szentély déli falába helyezték, ahol ma is látható.

1945 tavaszán a visszavonuló német csapatok felgyújtották a templom neogótikus tornyát, amelynek helyreállítása 1948-ra készült el. Az 1970-es években villanyszerelési munkálatok során a vakolatrétegek alatt freskókra bukkantak, amelyeknek feltárása egészen 1985-ig tartott. Az egész szentélyt beborító hatalmas freskósorozat nem lehetett csupán egy mester műve, nyilván egy egész műhely dolgozott rajtuk. A szentély kifestése a felszentelés előtt, valamikor az 1380-as évek elején készülhetett el.

Nyitvatartás

Miserend 2025. október 27-től:

• kedd–péntek: 8:00
• szombat: 18:30 
• vasárnap: 8:30, 10:00

Árak:

Ingyenes