A Vértes szélén, közel 500 méteres magasságban fekszenek Csókakő várának romjai. Az eleven kis falu fölé magasodó, impozáns erődítmény a Vértes egyetlen olyan vára, mely a peremre épült, és tágas panorámát nyújt a Móri-árok völgyteknőjére és a Keleti-Bakonyra.
A 2014-re felújított erődítmény fehér tornyai már messziről látszanak, de a renoválás kiterjedt a kapuszárnyakra, a felvonóhídra, a délnyugati várfalszakaszra és a fa gyilokjáróra is. Megnézhetjük a teljesen romos állapotból újjávarázsolt kápolnát, illetve az étkezőt és a dísztermet a torony felső szintjén.
Vártörténet
Az erősséget a tatárjárás után egy stratégiailag kulcsfontosságú út szemmel tartására emelték. A „Feheruuaru rea meneh hodu utu” szövegtöredékből ismert „Fehérvárra menő hadi út” az első eredeti formában ránk maradt magyar oklevélben, a tihanyi apátság alapítólevelében szerepel.
Érdekesség, hogy a vár neve nem a madárhoz köthető: Nácz József, aki a Vértes vidékét kutatta, úgy véli, a Csóka név az István egyik korabeli becéző formája, és feltételezi, hogy ő lehetett a 13. században a vár építtetője, egyben valószínűleg a Csák nemzetség tagja. Később többek között a Rozgonyi család, Corvin János és Bakócz Tamás birtokolta a csókakői várat.
Az épület legrégebbi része a felsővár, e köré épült a 15. században az alsóvár a ma is látható kaputoronnyal. Bár a feltárások során nem találták a nyomait, Evlija Cselebi török világutazó útleírásában egy itt álló mecsetet említ, amely egy 16. századi vázlatrajzon is szerepel.
A gótikus vár megfordult a törökök kezén, majd 1691-től elhagyták, így az évszázadok során meglehetősen lepusztult. Az életveszélyes épületet az 1995-ben alapított Csókakői Várbarátok Társasága mentette meg, majd a 2000-es években fogtak nagyobb felújításba. 2014-re elkészültek a kapuszárnyak, a felvonóhíd, a torony, a délnyugati várfalszakasz és a fa gyilokjáró. Érdekesség, hogy jelenleg is zajlanak régészeti feltárások a vár területén, ezek eredményeként főleg a török időkből kerülnek elő leletek, de Árpád-kori emlékeket is felszínre hoztak már a régészek. Az épülethez a Keleti-Bakonyra és a Móri-árokra nyíló kilátás miatt is megéri felmenni. Lehet túravezetést is kérni (lásd az elérhetőségeket).
Közeli látnivalók
Nyitvatartás
- November 1. - március 31.: 9:00 - 17:00
- Április 1. - október 31.: 9:00 - 20:00
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Csókakő, községháza megállóban kell leszállni a buszról.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállótól a K és KL jelzésen nagyjából 15-20 perc sétával érjük el a várat (1,3 km, 120 m szintemelkedés).
- A K és PL jelzésen is megközelíthetjük a várat, ez esetben az északi irányból, egy meredek, részben lépcsős kaptatón érkezünk meg (1,3 km, 120 m szintemelkedés).
Parkolás
- A falu főutcájának végén, a vár alatt lehet parkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Egy zarándokút, amelyet Magyaroszág első királyi családjával járhatsz végig. Egy nem mindennapi családapa, egy rendkívüli anya és egy kivételes ...
A Vértes vidéke és Fejér megye nem bővelkedik várakban, a Móri-árok felett őrködő Csókakő mégis pont olyan, mint amilyennek a középkori ...
Kellemes félnapos kirándulás a Vértes platójának egyedi hangulatot rejtő nyugati sziklabércein, melyekről a Móri-árkot és a túloldalon hullámzó ...
Meglepő változatosság jellemzi a Vértes zegzugos vidékét: a hegység az összes hazai tájegység megjelenésének elemeit magán hordozza.
A Vértest némi kanyargással szeli át az Országos Kéktúra – és ez előnyére válik. Így ugyanis az erdészeti utak és a kitermelt erdőfoltok monoton ...
Bodajkról indulva előbb átkelünk a Móri-árok lapályán, majd Csókakő vára mellett vetjük bele magunkat a Dunántúli-középhegység soron következő ...
Egy zarándokút, amelyet Magyaroszág első királyi családjával járhatsz végig. Egy nem mindennapi családapa, egy rendkívüli anya és egy kivételes ...
A Vértes vidéke és Fejér megye nem bővelkedik várakban, a Móri-árok felett őrködő Csókakő mégis pont olyan, mint amilyennek a középkori ...
Kellemes félnapos kirándulás a Vértes platójának egyedi hangulatot rejtő nyugati sziklabércein, melyekről a Móri-árkot és a túloldalon hullámzó ...
Meglepő változatosság jellemzi a Vértes zegzugos vidékét: a hegység az összes hazai tájegység megjelenésének elemeit magán hordozza.
A Vértest némi kanyargással szeli át az Országos Kéktúra – és ez előnyére válik. Így ugyanis az erdészeti utak és a kitermelt erdőfoltok monoton ...
Bodajkról indulva előbb átkelünk a Móri-árok lapályán, majd Csókakő vára mellett vetjük bele magunkat a Dunántúli-középhegység soron következő ...

Felhasználói kérdések