Kápolnapuszta a Rockenbauer Pál és csapata által forgatott Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatban is szerepelt. Az 1979-ben forgatott film még épp megörökítette a falu utolsó épületeit és egyetlen lakosát, Farkas Lászlót, aki egy évvel később meghalt. Halálával Kápolnapuszta is megszűnt létezni – megmaradt épületeit eldózerolták, csupán egy ház és a temető emlékeztet a hajdani településre.
Napjainkra ez a ház – amit 1958-tól az 1990-es évekig a Fejér Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala turistaházként használt – is csupán rom. Az évről évre pusztuló épület napjai is meg vannak számlálva, és jelenlegi állapotában mintha csak a saját mútjának emléket állító szobor lenne. Rockenbauer Pál filmjében Kápolnapusztával kapcsolatban több mindenről is szó esik, de a település életét megpecsételő véres eseményről semmi – az aktuális politikai rendszerben erről nem lehetett beszélni.
Véres múlt
Az egykor Boldogasszony-kápolnának is hívott települést először 1440-ben említik okiratok, a török időkben többször elnéptelenedett. A 18. században újranépesített Kápolnapuszta végső pusztulását a 20. század hozta el. Az egykori település ma is gondozott temetőjében a sírok többségén egy időpontot látunk: 1945. március 16.
A 16 házat és az 1930-as években is 62 főt számláló sváb település a II. világháború végén véres esemény helyszínévé vált. Ekkor jelent meg a faluban a 2. Ukrán Front egyik zászlóalja, és minden 15 évnél idősebb férfit agyonlőttek, csupán egy ember élte túl a vérengzést csodával határos módon – ő az éjszaka leple alatt el tudott menekülni.
A háborút túlélő kápolnapusztai lakosok elköltöztek. Az 1950-es években már csupán négy család lakta a falut, az 1960-as évek végére pedig már csak egy lakója volt a szebb napokat megélt sváb településnek. Egykori lakóinak életét, hétköznapjait a temető melletti táblán képek mutatják be.
Forrás és pihenő
A mai Kápolnapuszta nem csupán egy temetőt és egy ház omladozó maradványait foglalja magában. A völgyszoros csendes környezetében találjuk a már-már elapadt Vörösmarty-forrást és a hozzá tartozó erdei pihenőhelyet, amire már ráférne a felújítás. A forrás kifolyócsöve hiányzik; vizének fogyasztása nem ajánlott.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- A busszal érkezőknek Gánt, községháza megállónál kell leszállniuk.
- Csókakőn a Csókakő, községháza buszmegállóban kell leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Gántról indulva az Országos Kéktúra K jelzésein, majd a K● jelzéseket követve jutunk Kápolnapusztára (3,3 km, 53 m szintemelkedés).
- Csókakőről indulva az Országos Kéktúra K jelzésein, majd a K● jelzéseket követve érjük el a helyszínt (11,4 km, 207 m szintemelkedés).
Parkolás
- Ingyenes parkolási lehetőséget Gánton a József Attila utca végén találunk.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Vértes 60 teljesítménytúra nyomvonalát követő történelmi barangolásunk szinte az egész hegységet keresztülszeli. Az 1-es főút mellett álló, rég ...
Egyénileg és teljesítménytúraként is teljesíthető éremszerző körtúra, ami 77 km-es úttal járja be a Vértes kevésbé ismert és látványos részeit.
Bodajkról indulva előbb átkelünk a Móri-árok lapályán, majd Csókakő vára mellett vetjük bele magunkat a Dunántúli-középhegység soron következő ...
A Vértest némi kanyargással szeli át az Országos Kéktúra – és ez előnyére válik. Így ugyanis az erdészeti utak és a kitermelt erdőfoltok monoton ...
Az Országos Kéktúra középső, Gántról Várgesztesre vezető vértesi szakaszát elsősorban a völgyek sűrű, sötét bükkösei határozzák meg. A hegység ...
Látványos, rövid kirándulást tehetünk a Gánt feletti dombokon, ahol megismerhetjük a falu történetét, a Vértes változatos élőhelyeit, növény- és ...
A Vértes 60 teljesítménytúra nyomvonalát követő történelmi barangolásunk szinte az egész hegységet keresztülszeli. Az 1-es főút mellett álló, rég ...
Egyénileg és teljesítménytúraként is teljesíthető éremszerző körtúra, ami 77 km-es úttal járja be a Vértes kevésbé ismert és látványos részeit.
Bodajkról indulva előbb átkelünk a Móri-árok lapályán, majd Csókakő vára mellett vetjük bele magunkat a Dunántúli-középhegység soron következő ...
A Vértest némi kanyargással szeli át az Országos Kéktúra – és ez előnyére válik. Így ugyanis az erdészeti utak és a kitermelt erdőfoltok monoton ...
Az Országos Kéktúra középső, Gántról Várgesztesre vezető vértesi szakaszát elsősorban a völgyek sűrű, sötét bükkösei határozzák meg. A hegység ...
Látványos, rövid kirándulást tehetünk a Gánt feletti dombokon, ahol megismerhetjük a falu történetét, a Vértes változatos élőhelyeit, növény- és ...

Felhasználói kérdések