Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Marsbéli kráterek a sztyepprétek között: körtúra Gánt sokat látott dombjain

Gyalogtúra • Vértes-Velencei-hegyvidék
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bagoly-hegyi feltárás, ma a bányászatot bemutató földtani park
    / A Bagoly-hegyi feltárás, ma a bányászatot bemutató földtani park
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Előre a vörös úton, az egyesült jelzésen
    / Előre a vörös úton, az egyesült jelzésen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bár az ember ténykedett, azért a természet az úr
    / Bár az ember ténykedett, azért a természet az úr
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kontraszt, a vöröslő sebeket lassan begyógyítja a természet
    / Kontraszt, a vöröslő sebeket lassan begyógyítja a természet
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hullámzó sztyepprétek a kráterek között
    / Hullámzó sztyepprétek a kráterek között
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jellegzetes vértesi táj
    / Jellegzetes vértesi táj
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Gánti-medence az erdők ölelésében
    / A Gánti-medence az erdők ölelésében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A bauxitot fedő eocén mészkő egyik feltárása
    / A bauxitot fedő eocén mészkő egyik feltárása
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A világháború utáni német kitelepítés emlékkeresztje a falu feletti dombon
    / A világháború utáni német kitelepítés emlékkeresztje a falu feletti dombon
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Marsbéli kráterek a sztyepprétek között: körtúra Gánt sokat látott dombjain
0 150 300 450 m km 1 2 3 4 5 6 7 8

Látványos, rövid kirándulást tehetünk a Gánt feletti dombokon, ahol megismerhetjük a falu múltját, a Vértesre jellemző változatos élőhelyek növény és állatvilágát, valamint a különleges geológiai környezetet és a hozzá társuló bányászati múltat.

nyitva
könnyű
8,7 km
2:30 óra
231 m
231 m

A gánti-medence egy különös és egyedi látképet tár a szemünk elé. A trópusi környezetben elmálló agyag a földtörténeti múltban fémekben dúsulva átrendeződött, így őrződött meg számunkra. Az intenzív bányászattal a felszínre került környezet élénk lila, vörös, sárga színekben váltakozik a bennük lévő fémeknek és ásványoknak megfelelően, színpompássá téve a bányák falait, a bányagödrök aljzatát. A mindent visszafoglaló természet azonban a zöld összes létező árnyalatával ellensúlyozza ezt a harsányvörös dominanciát, páratlanul színes összhatást előidézve.

A bányászat által békén hagyott területeken, a falu feletti dombokon kacskaringó szakasz mentén pedig megismerhetjük az eredeti vértesi táj összetett, sztyepprétekkel, ligetekkel és tölgyesekkel mozaikos táját. A település történelme végigkisér minket a falu utcáin, a föléje magasodó dombtetőn, ahol ráeszmélhetünk, hogy a vidéket sújtó évszázadok után a történelem megbékélő távlatából van szerencsénk az egykor súlyos csapásokat szemlélni.

A szerző tippje

  • A körtúrát lerövidíthetjük egy átmenő túrára, mivel a falunak jó a tömegközlekedése, és a buszok megállnak a Gánt, bányatelep megállónál, a földtani parkhoz közeli településrészen, mindössze 300 méterre a Bauxitbányászati múzeumtól, melyet túránk a felénél érint.
  • Esős, nedves időben a vörös agyag kellemetlenül rátapadhat a cipőnkre, ezért érdemes a túrát inkább száraz időben bejárni.
outdooractive.com User
Szerző
Német-Bucsi Attila
Frissítés: 2019-03-08

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
263 m
177 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A réteken és felhagyott bányagödrökön átvezető túra során sokat vagyunk a napsugárzásnak kitéve. A tűző napon érdemes védekezni a káros sugarak és a szomjúság ellen. Vizet mindenképp vigyünk magunkkal az útra, mert a bauxit felszív minden nedvességet!

Felszerelés

Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Gánt, élelmiszer üzlet (215 m)
Koordináták:
Geographic
47.390230, 18.387965
UTM
34T 302874 5251838

Végpont

Gánt, élelmiszer üzlet

Útleírás

Itiner:

  • Gánt központjától, a római katolikus templom előtti bolttól indulunk a K▲ jelzésen a földtani parkig
  • A földtani parkon belül a tanösvény KT jelzését követjük
  • A földtani parkból a S+ jelzésen jutunk vissza Gántra

Leírás:

A történelem viharaitól megtépázott Gánton

Gántról, a Szent Vendel tiszteletére szentelt katolikus templom elől, a közért és a Vértes vendéglő közötti parkolóból indulunk a K▲ jelzésen. A templom elnevezése beszédes, Szent Vendel ugyanis német területeken köztiszteletnek örvendő szent, így jól mutatja a falu gyökereit. Gánt történelme a Vértes többi, eldugott falvához hasonlóan felvirágzások és tragédiák sorozatával terhes.

A hegyközi medencében fekvő Gánt a Csák nemzetség ősi területén az Árpád-kor óta lakott település. A környező falvak sorsával osztozva azonban a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A török elvonultával szlovák szénégetők népesítették újra a települést, majd dél-német telepesek érkeztek a területre, akik a 18. század végére már egyedüli nemzetiségként lakták a falut.  A felvirágzásában a falu déli határában felfedezett bauxitvagyon játszott jelentős szerepet, melynek köszönhetően a bányászat lett a fő foglalkozás. A világháború végével azonban a német ajku falut szinte teljes egészében kitelepítették, üresen maradt házaikba a bauxitbánya működtetéséhez szükséges munkaerő költözött be a környékről. Akkoriban a túránk kezdőpontjánál található Vértes vendéglő is a kitermelést vezénylő irodaként funkcionált.

A K▲ jelzés mentén, takaros parasztházak és a meredek hegyoldal fenyvese között haladunk délkeleti irányba a főút mellett. Egy cirill betűs emlékmű mellett haladunk el, melyet a hősi orosz halottak emlékére állítottak a világégés után. A II. világháború utolsó évében ugyanis három hónapig vesztegelt itt a front. A birodalmi erők a középdunántúli térségben komoly védvonalat állítottak  a lendületesen előretörő Vörös Hadsereg megállítására. 1944 karácsonyán jelentek meg az első orosz katonák a faluban, és az elhúzódó kegyetlen küzdelemben hol a német-magyar védők, hol az oroszok kerekedtek felül. Az itt is megroggyanó náci birodalom pár hónappal később kapitulált.

A faluból a néhány száz méterre lévő buszmegállónál kayarodik ki a K▲ jelzés a sziklás hegyoldalban. Egy rövid lefutású meredek völgyet követünk, melyről jobbra, a sziklákkal pettyezett hegytetőre kanyarodik utunk. A falu felett őrködő dombtetőn, a turistaút mellett állították fel a kitelepített németek emlékművét, melyet ma a magyar és az EU-s zászló fog közre. A nácik elvonultával az orosz megszállás évtizedei következtek, aminek nyitányaként a háború sérelmeit torolták meg a civil német lakosságon. 1945 év végén jelent meg a  magyarországi németeket kitelepítésre kényszerítő törvény: „áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az utolsó népszámlálás összeírása alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt.”

A német ajkú gánti lakosságnak esélye sem volt, 1946. május 18-án közel ezer fő kényszerült hátrahagyni addigi életét fejenként 20 kg poggyásszal. A középnémet, thüringiai erdőben fekvő Eschwege falujába érkeztek a kitelepítettek, nagy szerencséjükre a Németországot kettéosztó határvonal nyugati oldalára. A falu máig jelentős kapcsolatokat ápol Gánttal.

A sztyepprétekkel tarkított hegytetőtől a vöröslő agyaggödrökig

Az emlékmű kilátópontjától remekül áttekinthetjük a vértesi tájat. Lapos hegyek, inkább dombok övezik a falu körüli szántókat, melyeken Gánttól északra összefüggő tölgyesekkel, míg a település fölé magasodó sziklás oldalon facsoportokkal tarkított rétekkel nyújtózik a táj. A dolomit rosszul oldódó karbonátja ridegsége miatt inkább aprózódik, így a murvás hegytetők szegényes talaján, a napos tetőkön egyedi növénytársulás alakul ki. Jellegzetesek a tavasszal virító lila kökörcsinek, a sárgálló héricsek, de tavasz végétől láthatjuk fehér virágaival a fokozottan védett Szent István-szegfüvet is, mely a terület kuriózuma.

Utunk innentől hangulatos hullámzásba kezd a lekerekedett murvás hegytetőket kerülgető, apró erdőket, facsoportokat keresztezvő ösvényen. Továbbra is a K▲ jelzés mentén haladunk, ám a réteken gyéren növő fákra festett jelzést nehezebb megtalálni, mint egyszerűen a füves oldalba vágott csapás kacskaringós szalagját követni. A kalandos túra egy hegyi hullámvasút hangulatával vezet végig minket a megkapó tájon.

A falutól bő kilométerre érünk útvonalunk legmagasabb pontjára, az alig 260 métert magas Meleges tetejére. Bár magasságunk csekély, a domboldal alattunk meredeken szakad a Gánti-patak völgyébe. A kilátást sem takarja sok fa, így a szemközt hullámzó összefüggő erdők felett kóborló tekintetünkkel határozott csúcsélményünk lehet. Érdemes megállni egy fa tövében vagy a legjobb kilátást nyújtó letörés szélén, és kicsit szemlélődni, megpihenni, felfrissülni.

A következő szakaszon a táj ugyanis drasztikusan megváltozik, és az eddigi hangulatos rétek, ligetek kísérte útvonal beereszkedik a domb déli oldalában kimélyített külszíni fejtésbe. Rövid ereszkedés után előtűnik a háttérben vöröslő hatalmas gödör, melyet útvonalunk is keresztez. Az egykori bauxitbánya évtizedek óta hátrahagyott tájsebében a vörös nemesagyag a meghatározó, melyet csak csoportokban tudtak benépesíteni a csenevész fák, bokrok. Kisebb csoda így is, hogy az esőzésekkel gyakran lemosódó, talaj nélküli oldalban egyáltalán bármi gyökeret vert. Az Európa-szerte egyedi túraútvonal kopársága olyan érzetet kelt, mintha egy sikeres Mars-expedición járnánk, és a kietlen tájon sikerült volna megtelepíteni az életet. Drámai a kontraszt a sötétvörös bauxit és a fák zöld lombja között.

A bányagödörben különösen figyeljünk a nyomvonalra, mert nehéz követni a bokrosodó fatörzsekre festett jelzést! Az útvonal a teraszok között kanyarog az egykori külfejtés szintjei között, míg végül kioldalazunk a rekultivált bányából. Egyesül velünk a S+ jelzés is, mely majd a Gántra visszavezető útvonalat navigálja, de érdemes egy rövid kitérőt tennünk a földtani feltáráshoz, a Balás Jenő bauxitbányászati múzeumhoz. Megtehetjük viszont azt is, hogy ezt a szakaszt kihagyjuk, aztán majd később,kocsival visszatérünk a feltáráshoz és a kiállításhoz, ugyanis az közvetlenül a Gántra vezető országút mellett található.

A gánti földtani feltárás 

Az egyesült  K▲és S+ jelzés a nyárfás ligetben lekanyarog a Gánt és Zámoly közötti országútra, ahol az út túloldalán található a Bagoly-hegyi földtani feltárás és a Balás Jenő bányamúzeum. A múzeumot egy nagyon látványos, félköríves táróban, a hegy belsejében kapott helyet, ahol a bauxitbányászatról, magáról az nyersanyagról láthatunk egy tartalmas és érdekes összefoglalót, Megtekinthetünk egy kiállítást az itt használt bányászati eszközökből, járművekből is. Közvetlenül a táró előtt állnak a bányában használt vasúti szerelvények és mozdonyok, illetve a múzeumtól függetlenül, de ahhoz kapcsolódva végigjárhatjuk az egykori külszíni fejtésben kanyargó tanösvényt. Ha valóban kíváncsak vagyunk az érdekes földtani és bányászati összefoglalóra, nyugodtan szánjunk rá egy-két órát, és ismerkedjünk meg behatóbban az Európa-hírű bányával.

Itt, a Bagoly-hegy déli oldalában fedezték fel ugyanis azt a bauxitvagyont az 1920-as évek közepén, melyből Közép-Európa legnagyobb bauxitbányája kinőtt. Ennek az a magyarázata, hogy a trianoni békeszerződés után a bányáinak jelentős részét elvesztő Magyarországon fokozott kutatást végeztek az akkori szakemberek az új országhatár területén belül lévő ásványivagyon feltárására. Gánttól délre meg is találták a 3,5 millió tonnára becsült bauxittelepet, melyet azonban vastag meddő fedett. A két világháború között beinduló termeléshez jelentős munkaerőt mozgósítottak, közel ezer ember dolgozott a meddő letakarításában, és a bauxit csillékbe pakolásában. Külön a fejtéshez vasutat fektettek a bodajki fővonal felől, melyen keresztül a feldolgozóüzemek felé tovább tudták szállítani az aluminium-gyártás nyersanyagát.

A gánti bányát a II. világháború alatt hadüzemmé nyilvánították, és a bauxitot a német hadiipar használta, főként repülőgépgyártás céljából. A háború utáni újjáépítésben üzemelt csúcson a bányászat, ekkor már fokozott gépesítéssel. Ennek ellenére az 1960-as évek elején felfüggesztették a termelést, és a gazdaságtalanná váló bánya 1988-ban végleg bezárt.

Szerencsére azonban a gépek egy részét megőrizték a kiállítás részére, és látványos, érdekes bemutatót alakítottak ki a gánti bauxitbányászat bölcsőjében. A feltáráson átvezető tanösvényen, a különösen szinpompás díszletek közt magunk is végigkövethetjük a nyersanyag kialakulásának földtani hátterét és a bányászat menetét.

Vissza Gántra 

Ismeretterjesztő körutunk után a  K▲és S+ jelzés már megtett szakaszán visszasétálunk egy pár száz métert, és ezúttal a S+ jelzés felé lekanyarodva visszaérünk a bányagödröt övező erdőbe. A külszíni fejtés után megmaradt felszínen, hangulatos napfényes tölgyesben haladunk, és meglepően nagy, öreg tölgyekkel is találkozunk közben. A vörös agyagos felszínen nővő csenevész fácskák után valóságos felüdülés a tölgyesben vezető ösvényen kirándulni.

Pár száz méter után azonban egyre gyérebb lesz az erdő, és az egyre tágasabb tisztások között kiérünk a dolomitfelszínre jellemző ligetes rétekre, ahol egy dózerutat követve haladunk vissza, a Gánt felé. Utunk a faluhoz legközelebb eső két bányagödör között megmaradt erdőben vezet, majd rövid ereszkedést követően a dolomitsziklás hegyoldalak között érünk a település szélére, a szovjet hősi emlékműhöz. Innen visszasétálhatunk kiindulópontukhoz, betérhetünk egy frissítőre vagy étkezni a Vértes vendéglőbe, de akár meg is szállhatunk a Gánt központjában lévő turistaházban, vagy a falusi szálláshelyek egyikében.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Gánt, Községházamegállóhelynél kell leszállnunk, és kb. 300 métert visszagyalogolnunk a boltig Székesfehérvár irányába.
  • Ha a faluban nem kívánunk szétnézni, a Gánt, Újsor 210. megállóhelynél is leszállhatunk, így a településen haladó első kilométert lecsíphetjük a túra elejéről. A turistajelzés pont a buszmegállónál kanyarodik fel a falu feletti dombokra.

Megközelítés

  • A Gánt, Községháza megállóhelytől kb. 300 métert kell visszagyalogolni a főutcán a templom irányába a boltig.

Autóval

  • Közvetlenül a gánti élelmiszerüzlet előtt tudunk parkolni, ahonnan túránk is indul.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Vértes (cartographia)

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
8,7 km
Időtartam
2:30 óra
Szint +
231 m
Szint -
231 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet Csúcstúra

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!