Marsbéli kráterek a sztyepprétek között: körtúra Gánt sokat látott dombjain
A Gánti-medence egy különös és egyedi látképet tár a szemünk elé. A trópusi környezetben elmálló agyag a földtörténeti múltban fémekben dúsulva átrendeződött, így őrződött meg számunkra. Az intenzív bányászattal a felszínre került környezet élénk lila, vörös, sárga színekben váltakozik a bennük lévő fémeknek és ásványoknak megfelelően, színpompássá téve a bányák falait, a bányagödrök aljzatát. A mindent visszafoglaló természet azonban a zöld összes létező árnyalatával ellensúlyozza ezt a harsányvörös dominanciát, páratlanul színes összhatást előidézve.
A bányászat által békén hagyott területeken, a falu feletti dombokon kacskaringó szakasz mentén pedig megismerhetjük az eredeti vértesi táj összetett, sztyepprétekkel, ligetekkel és tölgyesekkel mozaikos táját. A település történelme végigkisér minket a falu utcáin, a föléje magasodó dombtetőn, ahol ráeszmélhetünk, hogy a vidéket sújtó évszázadok után a történelem megbékélő távlatából van szerencsénk az egykor súlyos csapásokat szemlélni.
A szerző tippje
- A körtúrát lerövidíthetjük egy átmenő túrára, mivel a falunak jó a tömegközlekedése, és a buszok megállnak a Gánt, bányatelep megállónál, a földtani parkhoz közeli településrészen, mindössze 300 méterre a Bauxitbányászati múzeumtól, melyet túránk a felénél érint.
- Esős, nedves időben a vörös agyag kellemetlenül rátapadhat a cipőnkre, ezért érdemes a túrát inkább száraz időben bejárni.
- Érdemes készpénzzel is készülni, mert a földtani parkba és bányászati múzeumba belépőt kell váltanunk.
Úttípusok
Szintprofil megjelenítéseBiztonsági előírások
- A réteken és felhagyott bányagödrökön átvezető túra során sokat vagyunk a napsugárzásnak kitéve. A tűző napon érdemes védekezni a káros sugarak és a szomjúság ellen. Vizet mindenképp vigyünk magunkkal az útra, mert a bauxit felszív minden nedvességet!
Kezdés
Végpont
Útleírás
Itiner:
- Gánt központjától, a római katolikus templom előtti bolttól indulunk a K▲ jelzésen a földtani parkig
- A földtani parkon belül a tanösvény KT jelzését követjük
- A földtani parkból a S+ jelzésen jutunk vissza Gántra
Leírás:
A történelem viharaitól megtépázott Gánton
Gántról, a Szent Vendel tiszteletére szentelt római katolikus templom elől, a közért és a Vértes vendéglő közötti parkolóból indulunk a K▲ jelzésen. A templom elnevezése beszédes, Szent Vendel ugyanis német területeken köztiszteletnek örvendő szent, így jól mutatja a falu gyökereit. Gánt történelme a Vértes többi, eldugott falvához hasonlóan felvirágzások és tragédiák sorozatával terhes.
A hegyközi medencében fekvő Gánt a Csák nemzetség ősi területén az Árpád-kor óta lakott település. A környező falvak sorsában osztozva azonban a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A török elvonultával szlovák szénégetők népesítették újra a települést, majd dél-német telepesek érkeztek a területre, akik a 18. század végére már egyedüli nemzetiségként lakták a falut. A felvirágzásában a falu déli határában felfedezett bauxitvagyon játszott jelentős szerepet, melynek köszönhetően a bányászat lett a fő foglalkozás. A világháború végével azonban a német ajku falut szinte teljes egészében kitelepítették, üresen maradt házaikba a bauxitbánya működtetéséhez szükséges munkaerő költözött be a környékről. Akkoriban a túránk kezdőpontjánál található Vértes vendéglő is a kitermelést vezénylő irodaként funkcionált.
A K▲ jelzés mentén, takaros parasztházak és a meredek hegyoldal fenyvese között haladunk délkeleti irányba a főút mellett. Egy cirill betűs emlékmű mellett haladunk el, melyet a hősi orosz halottak emlékére állítottak a világégés után. A II. világháború utolsó évében ugyanis három hónapig vesztegelt itt a front. A birodalmi erők a középdunántúli térségben komoly védvonalat állítottak a lendületesen előretörő Vörös Hadsereg megállítására. 1944 karácsonyán jelentek meg az első orosz katonák a faluban, és az elhúzódó kegyetlen küzdelemben hol a német-magyar védők, hol az oroszok kerekedtek felül. Az itt is megroggyanó náci birodalom pár hónappal később kapitulált.
A faluból a néhány száz méterre lévő buszmegállónál kayarodik ki a K▲ jelzés a sziklás hegyoldalban. Egy rövid lefutású meredek völgyet követünk, melyről jobbra, a sziklákkal pettyezett hegytetőre kanyarodik utunk. A falu felett őrködő dombtetőn, a turistaút mellett állították fel a kitelepített németek emlékművét, melyet ma a magyar és az EU-s zászló fog közre. A nácik elvonultával a szovjet megszállás évtizedei következtek, aminek nyitányaként a háború sérelmeit torolták meg a civil német lakosságon. 1945 év végén jelent meg a magyarországi németeket kitelepítésre kényszerítő törvény: „áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az utolsó népszámlálás összeírása alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagja volt.”
A német ajkú gánti lakosságnak esélye sem volt, 1946. május 18-án közel ezer fő kényszerült hátrahagyni addigi életét fejenként 20 kg poggyásszal. A középnémet, thüringiai erdőben fekvő Eschwege faluba érkeztek a kitelepítettek, nagy szerencséjükre a Németországot kettéosztó határvonal nyugati oldalára. A falu máig jelentős kapcsolatokat ápol Gánttal.
A sztyepprétekkel tarkított hegytetőtől a vöröslő agyaggödrökig
Az emlékmű kilátópontjától remekül áttekinthetjük a vértesi tájat. Lapos hegyek, inkább dombok övezik a falu körüli szántókat, melyeken Gánttól északra összefüggő tölgyesekkel, míg a település fölé magasodó sziklás oldalon facsoportokkal tarkított rétekkel nyújtózik a táj. A dolomit rosszul oldódó karbonátja ridegsége miatt inkább aprózódik, így a murvás hegytetők szegényes talaján, a napos tetőkön egyedi növénytársulás alakul ki. Jellegzetesek a tavasszal kékeslilán virító kökörcsinek, a sárgálló héricsek, de tavasz végétől láthatjuk fehér virágaival a fokozottan védett Szent István-szegfüvet is, mely a terület kuriózuma.
Utunk innentől hangulatos hullámzásba kezd a lekerekedett murvás hegytetőket kerülgető, apró erdőket, facsoportokat keresztezvő ösvényen. Továbbra is a K▲ jelzés mentén haladunk, ám a réteken gyéren növő fákra festett jelzést nehezebb megtalálni, mint egyszerűen a füves oldalba vágott csapás kacskaringós szalagját követni. A kalandos túra egy hegyi hullámvasút hangulatával vezet végig minket a megkapó tájon.
A falutól bő 1 km-re érünk útvonalunk legmagasabb pontjára, az alig 260 métert magas Meleges tetejére. Bár magasságunk csekély, a domboldal alattunk meredeken szakad a Gánti-patak völgyébe. A kilátást sem takarja sok fa, így a szemközt hullámzó összefüggő erdők felett kóborló tekintetünkkel határozott csúcsélményünk lehet. Érdemes megállni egy fa tövében vagy a legjobb kilátást nyújtó letörés szélén, és kicsit szemlélődni, megpihenni, felfrissülni.
A következő szakaszon a táj ugyanis drasztikusan megváltozik, és az eddigi hangulatos rétek, ligetek kísérte útvonal beereszkedik a domb déli oldalában kimélyített külszíni fejtésbe. Rövid ereszkedés után előtűnik a háttérben vöröslő hatalmas gödör, melyet útvonalunk is keresztez. Az egykori bauxitbánya évtizedek óta hátrahagyott tájsebében a vörös nemesagyag a meghatározó, melyet csak csoportokban tudtak benépesíteni a csenevész fák, bokrok. Kisebb csoda így is, hogy az esőzésekkel gyakran lemosódó, talaj nélküli oldalban egyáltalán bármi gyökeret vert. Az Európa-szerte egyedi túraútvonal kopársága olyan érzetet kelt, mintha egy sikeres Mars-expedición járnánk, és a kietlen tájon sikerült volna megtelepíteni az életet. Drámai a kontraszt a sötétvörös bauxit és a fák zöld lombja között.
A bányagödörben különösen figyeljünk a nyomvonalra, mert nehéz követni a bokrosodó fatörzsekre festett jelzést! Az útvonal a teraszok között kanyarog az egykori külfejtés szintjei között, míg végül kioldalazunk a rekultivált bányából. Egyesül velünk a S+ jelzés is, mely majd a Gántra visszavezető útvonalat navigálja, de érdemes egy rövid kitérőt tennünk a földtani feltáráshoz, a Balás Jenő bauxitbányászati múzeumhoz. Megtehetjük viszont azt is, hogy ezt a szakaszt kihagyjuk, aztán majd később,kocsival visszatérünk a feltáráshoz és a kiállításhoz, ugyanis az közvetlenül a Gántra vezető országút mellett található.
A gánti földtani feltárás
Az egyesült K▲és S+ jelzés a nyárfás ligetben lekanyarog a Gánt és Zámoly közötti országútra, ahol az út túloldalán található a Bagoly-hegy földtani feltárása és a Balás Jenő bányamúzeum. A múzeumot egy nagyon látványos, félköríves táróban, a hegy belsejében kapott helyet, ahol a bauxitbányászatról, magáról az nyersanyagról láthatunk egy tartalmas és érdekes összefoglalót, Megtekinthetünk egy kiállítást az itt használt bányászati eszközökből, járművekből is. Közvetlenül a táró előtt állnak a bányában használt vasúti szerelvények és mozdonyok, illetve a múzeumtól függetlenül, de ahhoz kapcsolódva végigjárhatjuk az egykori külszíni fejtésben kanyargó tanösvényt. Ha valóban kíváncsak vagyunk az érdekes földtani és bányászati összefoglalóra, nyugodtan szánjunk rá egy-két órát, és ismerkedjünk meg behatóbban az Európa-hírű bányával.
Itt, a Bagoly-hegy déli oldalában fedezték fel ugyanis azt a bauxitvagyont az 1920-as évek közepén, melyből Közép-Európa legnagyobb bauxitbányája kinőtt. Ennek az a magyarázata, hogy a trianoni békeszerződés után a bányáinak jelentős részét elvesztő Magyarországon fokozott kutatást végeztek az akkori szakemberek az új országhatár területén belül lévő ásványivagyon feltárására. Gánttól délre meg is találták a 3,5 millió tonnára becsült bauxittelepet, melyet azonban vastag meddő fedett. A két világháború között beinduló termeléshez jelentős munkaerőt mozgósítottak, közel ezer ember dolgozott a meddő letakarításában, és a bauxit csillékbe pakolásában. Külön a fejtéshez vasutat fektettek a bodajki fővonal felől, melyen keresztül a feldolgozóüzemek felé tovább tudták szállítani az aluminium-gyártás nyersanyagát.
A gánti bányát a II. világháború alatt hadiüzemmé nyilvánították, és a bauxitot a német hadiipar használta, főként repülőgépgyártás céljából. A háború utáni újjáépítésben üzemelt csúcson a bányászat, ekkor már fokozott gépesítéssel. Ennek ellenére az 1960-as évek elején felfüggesztették a termelést, és a gazdaságtalanná váló bánya 1988-ban végleg bezárt.
Szerencsére azonban a gépek egy részét megőrizték a kiállítás részére, és látványos, érdekes bemutatót alakítottak ki a gánti bauxitbányászat bölcsőjében. A feltáráson átvezető tanösvényen, a különösen szinpompás díszletek közt magunk is végigkövethetjük a nyersanyag kialakulásának földtani hátterét és a bányászat menetét.
Vissza Gántra
Ismeretterjesztő körutunk után a K▲és a S+ jelzés már megtett szakaszán visszasétálunk egy pár száz métert, és ezúttal a S+ jelzés felé lekanyarodva visszaérünk a bányagödröt övező erdőbe. A külszíni fejtés után megmaradt felszínen, hangulatos napfényes tölgyesben haladunk, és meglepően nagy, öreg tölgyekkel is találkozunk közben. A vörös agyagos felszínen nővő csenevész fácskák után valóságos felüdülés a tölgyesben vezető ösvényen kirándulni.
Pár száz méter után azonban gyérebb lesz az erdő, és az egyre tágasabb tisztások között kiérünk a dolomitfelszínre jellemző ligetes rétekre, ahol egy dózerutat követve haladunk vissza, a Gánt felé. Utunk a faluhoz legközelebb eső két bányagödör között megmaradt erdőben vezet, majd rövid ereszkedés után a dolomitsziklás hegyoldalak között érünk a település szélére, a szovjet hősi emlékműhöz. Innen visszasétálhatunk kiindulópontukhoz, betérhetünk egy frissítőre vagy étkezni a Vértes vendéglőbe, de akár meg is szállhatunk a Gánt központjában lévő turistaházban, vagy a falusi szálláshelyek egyikében.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- Gánt, Községházamegállóhelynél kell leszállnunk, és kb. 300 métert visszagyalogolnunk a boltig Székesfehérvár irányába.
- Ha a faluban nem kívánunk szétnézni, a Gánt, Újsor 210. megállóhelynél is leszállhatunk, így a településen haladó első kilométert lecsíphetjük a túra elejéről. A turistajelzés pont a buszmegállónál kanyarodik fel a falu feletti dombokra.
Megközelítés
- A Gánt, Községháza megállóhelytől kb. 300 métert kell visszagyalogolni a főutcán a templom irányába a boltig.
Parkolás
- Közvetlenül a gánti élelmiszerüzlet előtt tudunk parkolni, ahonnan túránk is indul.
Koordináták
A szerző által javasolt térképek:
A régióról szóló kiadványok:
Felszerelés
Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, navigáláshoz Természetjáró app.
Statisztika
- 1 Útpontok
- 1 Útpontok
Kérdések és válaszok
Értékelések
A közösség fényképei