Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Múzeum

Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum (Gánt)

· 1 értékelés · Múzeum · Vértes
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A bauxit „marsi" felszíne
    / A bauxit „marsi" felszíne
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiállított bányavonat Gánton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legkésőbb nyitott bányagödör udvarában járunk Gánton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bányászati múzeum bejárata (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőzettömbök elmozdulását jelző vetőkarcok a sziklafelszínen (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bauxitföldtani Park tanösvényének részlete
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Korabeli gőzös Gánton a múzeum bejáratánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tó a bányagödör alján (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy szomszédos bányaudvar részlete (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
A gánti bauxitbánya a kinyert mennyiséget tekintve egykor Európa legnagyobb bauxitkitermelése volt. Ma pedig egy páratlan bemutatót végigjárva sétálgathatunk a marsbéli, vörös hepehupákon.

1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Ha ma körbesétáljuk Gántot, déli és keleti oldalában meghökkentő látványra lelhetünk: óriási, hullámos felszínű területeket fed egy vörös, apró szemcséjű kőzet.

Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, így aztán nem is meglepő, hogy a II. világháború idején Németország is szemet vetett rá. A világégés során teljes kapacitását a német hadiipar szolgálatába állították. A csúcsteljesítmény éve 1953 volt: ekkor 600.000 tonna ércet nyertek ki a bányarendszerből, ami ahhoz képest is tekintélyes mennyiség, hogy működésének évei alatt összesen 10.000.000 tonna bauxitot adott a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott. Előnyére vált, hogy a kevés kovasav mellett nagy arányban volt benne titán, cirkónium, króm, gallium és berillium.

Egymás után nyíltak a különböző külszíni fejtések, az utolsóban az 1980-as évek elején indult a munka (ebben található a ma látogatható tanösvény). Ez már nem volt hosszú életű, ugyanis 1987-re eljött az a pont, amelytől fogva a működés már nem lett volna gazdaságos, így a bányák bezártak. Azóta sok tájsebet helyreállítottak (rekultiváltak) és beerdősítettek.

De vajon miért volt szüksége a fémre éhes német hadiiparnak a gánti bauxitra? Ez a kőzet a timföldgyártás alapanyaga, melyre az alumínium előállításához van szükség. A bauxit csapadékos éghajlaton, tartósan magas hőmérséklet hatására keletkezik több féle kőzet málladékaként. A forróság és a nedvesség hatására ugyanis a kőzetben lévő kémiai anyagok jelentős része kioldódik - kivéve az alumínium, a titán és a vas, melyek oxidként halmozódnak fel. A bauxit éghajlatjelző kőzet: a keletkezéséhez szükséges klimatikus körülmények trópusi éghajlaton fordulnak elő. Ez azt is jelenti egyben, hogy a ma a Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék egykor trópusi területen helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott mai helyére. A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvízi szállítás útján kerültek. Később betemetődtek, hogy aztán a bányászkodás során lássanak újra napvilágot.

A Bauxitföldtani parkon egy tanösvény vezet körbe, melynek 13 állomásán információs táblákat olvasva tájékozódhatunk a helyszín geológiai jellegzetességeiről és bányászati múltjáról. A gödör falain helyenként a kőzettestek elmozdulásáról tanúskodó vetőkarcokat is láthatunk. A vöröslő, földöntúli tájban kanyargó tanösvény végigjárásához 1-2 óra szükséges. 

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtt korabeli gőzmozdonyt, bányában használt villanymozdonyt és csilléket szemlélhetünk meg közelről. A múzeum belsejében fényképek és ábrák segítenek elképzelni az egykori bányászéletet, miközben a táró alagútjában sétálunk. Megtekinthetünk kézi és gépesített bányaeszközöket - köztük benzines teherautót is. A szénbányákkal szemben ugyanis itt ilyen üzemű járművek használata is lehetséges volt. A 100 méter hosszú alagút végén egy utolsó teremből juttat ki a parkolóhoz egy légajtó. 

Az időjárás viszontagságai miatt a tanösvény útvonala és táblái is rossz állapotban vannak jelenleg, de sikeres pályázatoknak köszönhetően 2019-ben kezdetét veszi a felújítás.

Nyitvatartás

  • április 1. - október 31.: 10:00 - 17:00
  • Téli időszakban csak szombat-vasárnap: 10:00 - 16:00

Egyéb időpontokban előzetes bejelentkezés alapján látogatható legalább 20 főtől.

Árak:

Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park belépő:

  • felnőtt: 900 Ft
  • diák/nyugdíjas: 500 Ft

Figyelem! Fizetés csak készpénzzel lehetséges!

Egyéb szolgáltatások díja:

  • fotózás a helyszínen munkaidőben: 5000 Ft/óra
  • fotózás a helyszínen munkaidőn kívül: 10000 Ft/óra

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2021 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a megadott telefonszámon, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-03-16

Tömegközlekedéssel

  • A Gánt, bányatelep buszmegálló esik a legközelebb a helyszínhez.

Megközelítés

  • A Gánt, bányatelep buszmegállóból Gánt felé haladva a főúton 400 méter sétával érjük el a bemutatóhelyet.
  • Gántról a kilátásokban bővelkedő K▲ jelzésen érjük el a múzeumot (2,7 km, 53 m szintemelkedés), vagy a forgalmas főúton lépdelve (2,1 km).

Parkolás

  • Parkolót a szabadtéri múzeum bejáratánál találunk.

Koordináták

DD
47.367940, 18.387708
DMS
47°22'04.6"N 18°23'15.7"E
UTM
34T 302771 5249362
w3w 
///kedvesen.különbség.kisautó
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 8,7 km
Időtartam 2:30 óra
Szintemelkedés 231 m
Szintcsökkenés 231 m

Látványos, rövid kirándulást tehetünk a Gánt feletti dombokon, ahol megismerhetjük a falu történetét, a Vértes változatos élőhelyeit, növény- és ...

41
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 3,6 km
Időtartam 4:00 óra
Szintemelkedés 128 m
Szintcsökkenés 127 m

Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt élvezetes és nagyon látványos körtúra (3,5 km) egy igazi meseerdőben, amely a dolomit kőzet sajátosságából adódó ...

18
Szerző: _ MTSZ,   Együttműködő szervezetek
Gyalogtúra · Vértes és vidéke
A Vértes sztyepprétjeinek ölelésében
ajánlott túra Nehézség könnyű zárva
Hossz 13,3 km
Időtartam 3:50 óra
Szintemelkedés 342 m
Szintcsökkenés 342 m

Szurdok, fennsík, hegygerinc: a Vértesre jellemző összes hegyi tájat végigjárjuk ezen a látványos körtúrán, a hegység legjellegzetesebb vidékén.

19
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 8,3 km
Időtartam 2:30 óra
Szintemelkedés 264 m
Szintcsökkenés 264 m

Kellemes félnapos kirándulás a Vértes platójának egyedi hangulatot rejtő nyugati sziklabércein, melyekről a Móri-árkot és a túloldalon hullámzó ...

52
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Vértesi Tájvédelmi Körzet
A Vértes esszenciája: a Vértesi panoráma-tanösvény
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 4,8 km
Időtartam 3:00 óra
Szintemelkedés 159 m
Szintcsökkenés 160 m

A 2014-ben átadott, rövid, családoknak is jó szívvel ajánlott tanösvény a Vértes esszenciáját adja a maga 4,6 km hosszúságával, hiszen bepillantást ...

30
Szerző: _ MTSZ,   Együttműködő szervezetek
Gyalogtúra · Vértes és vidéke
Csókakő várától az Aranyhegyi-szőlőkig
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 6,3 km
Időtartam 2:00 óra
Szintemelkedés 253 m
Szintcsökkenés 253 m

A Vértes vidéke és Fejér megye nem bővelkedik várakban, a környéken egyedinek számító, a Móri-árok felett őrködő Csókakő mégis pont olyan, mint ...

17
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes zárva
Hossz 18,9 km
Időtartam 5:25 óra
Szintemelkedés 458 m
Szintcsökkenés 554 m

A Vértes jellegzetes peremi panorámáinak és kultúrtörténeti múltjának fontos emlékei az erdőrengeteg szélén, Várgesztes, Vértessomló és Oroszlány ...

Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Vértes és vidéke
Német múltú falvak közt a Vértesben
ajánlott túra Nehézség könnyű zárva
Hossz 17,8 km
Időtartam 5:15 óra
Szintemelkedés 480 m
Szintcsökkenés 480 m

A Vértes középső részének völgyeiben barangolva viharos multú, az eltűnés szele által jelentősen átformált falvakat találunk. Túránk során erdei ...

5
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mindet mutassa

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
László Tímea 
2021-01-02 · Közösség
Az ajánlott körtúra során látogattuk meg, érdemes.
Mutass többet!

A közösség fényképei


Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum (Gánt)

 Gánt
Telefon +36 22 354 485; +36 20 989 3673

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp