MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Rom
· Baranyai-dombság
· 131 m
-
Ennyi áll ma a szentélyből - cikói romtemplomFénykép: Vörös Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A Vörösmarty által „széplaki bús romként" említett templom szentélye ma is látogatható Tolna vármegyében.
A II. Géza korában épült, román stílusú templomromnak ma már csak a szentélye áll, benne egy halványan kivehető freskóval, előtte bádogkereszt függ. A szentély mellett piknikasztalok várják a kirándulókat, rossz idő esetén a vele szemben található, fedett házikó padjain is megpihenhetünk.
Az eredetileg nem Cikóhoz, hanem a krónikákban Máriaszéplak, illetve egyszerűen Széplak néven említett faluhoz tartozó, román stílusú templom sok pusztítást látott az elmúlt évszázadok során. A művészettörténészek először a ciszterciekhez kapcsolták a romot, ám valószínűbb, hogy a II. Géza által betelepített johanniták birtoka volt. Annyi bizonyos, hogy 1280-ban már említik a krónikák: az udvar akkori kincstárnoka végrendeletében a Nyulak szigetén (a mai Margit-szigeten) álló kolostorra hagyta birtokait, köztük Széplakot és Cikót – a kutatások szerint a templom akkor nagyjából százéves lehetett.
A Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal mentén már messziről szembetűnő templomot és a valamikori Széplakot a törökök teljesen szétdúlták, később az elnéptelenedett völgybe német telepesek érkeztek, akik keserves munkával igyekeztek újra termővé varázsolni a tájat. Mivel saját templomuk sokáig nem volt, az Ótemplomhoz jártak imádkozni. 1721-es források szerint a 4,5 m x 5 m nagyságú szentély akkoriban még kiváló állapotban volt, és egészen 1946-ig, a svábok kitelepítéséig közismert búcsújáró helyként működött. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én), Kisboldogasszony napján (szeptember 8-án) és több Mária-ünnepen, pl. virágáldáskor körmenetben érkeztek a hívek, hogy a szépen feldíszített szabadtéri oltárnál hallgassák a szentmisét.
Az Ótemplom romjai között a jáki temploméhoz hasonló, faragott, vésett köveket is találtak. A szentély falán halványan kivehetők egy régi freskó maradványai, előtte bádogkereszt függ. Napjainkban évente egyszer, szeptemberben tartanak itt szabadtéri misét.
A templomromról említést tesz Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében is.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- Cikó vasútállomásáról érhetjük el leggyorsabban a romot.
- A Cikó vasútállomás bejárati út buszmegállóból is indulhatunk.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Akár Bonyhád, akár Cikó irányából érkezünk, a S ◼ jelzésen az aszfaltút és a sorompó találkozásánál letérünk az idecsatlakozó jelzetlen földútra. Ezt követjük egészen a romtemplomig (350 m, szintemelkedés nélkül).
Parkolás
- A romtemplomnál a földút végén, az út mentén ingyenesen parkolhatunk, de az aszfaltút és a földút találkozásánál is hagyhatjuk a gépkocsit.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Baranyai-dombság részét képező Geresdi-dombság völgyeiben megbújó, apró, sváb zsáktelepüléseket fűzzük fel túránk során. A Keleti-Mecsektől ...
Rövid séta a Mecsek és a Völgység dimbes-dombos peremén, ahol az élénken hullámzó halmok hátáról szélesvásznú panorámák nyílnak a Mecsek hegyei felé.
Ahogy a hegyek egyre nőnek, úgy fogy a táv a Keleti-Mecseket átkaroló, azt északról délre keresztülszelő túrán. Hosszú, sportos vándorlásunk a ...
E körtúra fókuszában Szálka és kiváló fekvésű víztározója, Grábócon a szerb ortodox templom és kolostor, visszafelé szép dombsági táj áll.
A Kelet-Mecsek talán legszebb, festővászonra kívánkozó vidéke a vadregényes Réka-völgy. A meredek hegyoldalak közé szorult meanderező patak ...
A cím lehetne akár Tolnából Baranyába is, hiszen a K+ jelzése jelképesen a két megyét „köti össze”. A túra egyik színfoltja a forrásokban bővelkedő ...
Bár eltávolodtunk a Mecsektől, helyenként mégis mintha annak lankái között maradtunk volna, amikor a Szekszárdi-dombságot szeljük keresztül.
A Baranyai-dombság részét képező Geresdi-dombság völgyeiben megbújó, apró, sváb zsáktelepüléseket fűzzük fel túránk során. A Keleti-Mecsektől ...
Rövid séta a Mecsek és a Völgység dimbes-dombos peremén, ahol az élénken hullámzó halmok hátáról szélesvásznú panorámák nyílnak a Mecsek hegyei felé.
Ahogy a hegyek egyre nőnek, úgy fogy a táv a Keleti-Mecseket átkaroló, azt északról délre keresztülszelő túrán. Hosszú, sportos vándorlásunk a ...
E körtúra fókuszában Szálka és kiváló fekvésű víztározója, Grábócon a szerb ortodox templom és kolostor, visszafelé szép dombsági táj áll.
A Kelet-Mecsek talán legszebb, festővászonra kívánkozó vidéke a vadregényes Réka-völgy. A meredek hegyoldalak közé szorult meanderező patak ...
A cím lehetne akár Tolnából Baranyába is, hiszen a K+ jelzése jelképesen a két megyét „köti össze”. A túra egyik színfoltja a forrásokban bővelkedő ...
Bár eltávolodtunk a Mecsektől, helyenként mégis mintha annak lankái között maradtunk volna, amikor a Szekszárdi-dombságot szeljük keresztül.
Felhasználói kérdések