Hangulatos bakonyi menedék, ami elsősorban eldugott, panorámás helyszínével, csendes és otthonos bájával ragadja meg a természetjárókat.
A Bakonyban fekvő – hazai viszonylatban egyedülálló – szentgáli tiszafás Miklós Pál-hegyi részének nyugati oldalában lombok között megbújó kis védházat találunk, amit 2020-ban felújítottak, és Majer Antal erdészprofesszorra emlékezve Tóni bácsi kunyhójának kereszteltek. A tiszafás hegyoldalban kanyargó P jelű turistaútról rövid, kaptatós kitérővel érhetjük el a térképen is jelzett, ám mégis eldugott, idilli pihenőt.
A félig nyitott gerendaépület egyszerre nyújt menedéket eső idején, és biztosít elbűvölő környezetet elvonuláshoz, piknikezéshez. Bivakszállásként is tekinthetünk a kis fakuckóra, ugyanakkor a kaviccsal feltöltött talajon legfeljebb négy személy tud kényelmesen leheveredni megfelelő felszereléssel. Bútorzatot csupán az épület ablakos részében találunk, ahol pad és asztal mellől élvezhetjük az erdőtájra, illetve a Cinca-patak völgyére nyíló kilátást. Vécé, kuka nincs, a hely alapvetően nem hosszabb idejű tartózkodásra van kialakítva.
Az elemekkel szemben csupán részben védelmet nyújtó házikó elsősorban tavasztól őszig jelenthet nomád komfortot a vándoroknak. Két fontos szabályt azonban be kell tartani: tilos tüzet rakni és szemetelni! A tűzrakó és a forrás hiánya miatt talán nem ez a legjobb táborozóhely, de fekvése miatt nappal és éjjel egyaránt mesés hangulatú. Amennyiben mindenképpen tüzet szeretnénk rakni, a Tóni bácsi kunyhójától 1,5 km-re, a P jelzés mentén, szintén faházzal felszerelt táborhelyet ajánljuk.
A kunyhó névadója
Dr. Majer Antal egyetemi tanár és erdőmérnök volt, munkájának fókuszában az erdei ökoszisztéma, az erdők természetes felújítása állt. Úgy tartják, az erdőművelés tudományában szinte nincs olyan terület, ahol ne alkotott volna maradandót. Ő mérte fel részletesen a szentgáli tiszafás botanikai, állományszerkezeti és termőhelyi értékeit; a kutatás eredményeiről 1981-ben jelent meg A Bakony tiszafása című könyve. Nem csupán a kunyhót, a Miklós Pál-hegy tetején álló kilátót is róla nevezték el.
A kunyhó felújítását a Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület (HATESZ Egyesület) tagjai és az általuk megszólított környékbeli lakosok végezték a Bakonyerdő Zrt. és a VERGA Zrt. támogatásával.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A buszokról a Bánd, Petőfi Sánod utca, vagy a Bánd, kultúrház nevű megállóban érdemes leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Petőfi utcai buszmegállóból a P+ jelzésen indulunk délkeleti irányba, majd a Gyöngyök útjával fonódó PT (piros tanösvény) jelzésre váltunk. A szentgáli tiszafást bejárva, a Miklós Pál-hegy nyugati oldalában a tanösvényről leágazó P▲ jelzésen jutunk a kunyhóhoz (3 km, 100 m szintemelkedés).
- A kultúrháztól a (jelzetlen) főúton indulunk délnyugat felé, majd a balra kiágazó Kossuth utcára térve a P+ jelzést követjük. Az elágazásnál a Gyöngyök útjával fonódó PT (piros tanösvény) jelzésre váltunk. A szentgáli tiszafást bejárva, a Miklós Pál-hegy nyugati oldalában a tanösvényről leágazó P▲ jelzésen jutunk a kunyhóhoz (3 km, 100 m szintemelkedés).
Parkolás
- Bándon a kultúrház környékén vagy az Essegvár alatt található Bánd Turisztikai Központnál érdemes parkolni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon, Bánd körül, hazánk egyedülálló erdőjében, a legnagyobb őshonos ...
Hosszú, kalandos vándorlás a Bakony harmadik legmagasabb csúcsára és annak környékére, településektől távoli vidéken.
Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon, Bánd körül, hazánk egyedülálló erdőjében, a legnagyobb őshonos ...
Hosszú, kalandos vándorlás a Bakony harmadik legmagasabb csúcsára és annak környékére, településektől távoli vidéken.

Felhasználói kérdések