Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Hajagok vidéke Hárskút környékén

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Északi-Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Felfelé a Kis-bükk tetejére
    / Felfelé a Kis-bükk tetejére
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útbaigazító
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete István-kilátó fatornya
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Déli-Bakonyra
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a képre a teljesméretű panorámáért! (Fekete István-kilátó)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kora ősszel a György-forrás mellett
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben Hárskút felé
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Prédikálószék sziklája az Aranyos-patak völgyében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei iskola a Hajagon
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Augusztintanya
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pilóta emlékmű
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A egykori katonai bázis antennatornyai (2019-ben elbontották)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakony Rádió Klub a Középső-Hajagon
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Ráktanya kulcsosház, … iskola Hajag turistaház Fekete István-kilátó (Márkó)
Hosszú, kalandos vándorlás a Bakony harmadik legmagasabb csúcsára és annak környékére, településektől távoli vidéken.
nyitva
közepes
Hossz 22 km
5:45 óra
581 m
520 m
Hosszú és különleges hangulatú túrára indulunk, ami kevésbé frekventált helyeken vezet. Az Öreg-Bakony déli peremterületére tartunk a Veszprém-Devecseri árok feletti hegyvonulatok behatóbb megismerésére. Sokféle látnivalót érintünk, miközben felkeressük a környék magaslatait, kilátópontjait. A csúcsok és a közéjük vágódott patakvölgyek világában átszelünk öreg erdőket, felmászunk a Fekete István-kilátóba, és a 20. század második felére jellemző katonai múlt emlékeit is meglátogatjuk. Frissítő karsztvízzel oltjuk szomjunkat, az egykori tanyarendszer tanúiként fennmaradt farmházak mellett pihenünk meg, s végül kaszálók és legelők mentén battyogunk be Hárskútra.

A szerző tippje

  • A túrát lerövidíthetjük kb. 4 km-rel, és megúszhatjuk az aszfaltot az elején, ha a buszmegállótól a S+ jelzést követjük egészen addig, amíg bele nem torkollik a P+ jelzésbe. Innen jobbra térve az eredeti nyomvonalon megyünk a végéig. Ezzel azonban kihagyjuk a Fekete István-kilátót is.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2021-04-14
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Középső-Hajag, 646 m
Legalacsonyabb pont
362 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Hárskút, Rózsafa u. buszmegálló (477 m)
Koordináták:
DD
47.180511, 17.807231
DMS
47°10'49.8"N 17°48'26.0"E
UTM
33T 712695 5229047
w3w 
///süllyedés.tervezni.bohócok

Végpont

Hárskút, Rózsafa u. buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól a S+ jelzésen indulunk délnyugati irányba, de a falut elhagyva maradunk a műúton, és összesen kb. 3 km-t gyalogolunk addig, amíg a P▲ jelzés jobbra ki nem ágazik a parkolónál.
  • A P▲ jelzésen a Kis-Bükk tetején magasodó Fekete István-kilátóig kapaszkodunk, majd visszaereszkedünk a hegyoldal turistaút elágázásáig.
  • A P+ jelek iránymutatásával jobbra fordulunk, és a Hajag turistaház érintésével a Herendre vezető aszfaltútig vándorlunk.
  • jelzetlen aszfaltúton balra kanyarodva a S jelzésű út elágazásáig menetelünk.
  • A S jelzés ösvényén jobbra térve felkaptatunk a Középső-Hajagra, aztán egészen az Augusztintanya Kulcsosházig ezt követjük.
  • Az Augusztintanyától a P jelek szíves navigálásával Hárskútig túrázunk.

A túráról részletesen

Panoráma a Kis-Bükkről

A buszmegállótól először egy 3 km hosszú, aszfaltos szakaszon kell túlesnünk a Márkó–Hárskút országúton a P▲ jelzés kiágazásáig, ahol jobbra térünk. Sorompót kerülünk, s nyílegyenes nyiladék murvával felszórt kocsiútján emelkedőbe kezdünk. Rövidesen jobb fordulóval egy másik pásztába térünk, és a jeleket követve néhány perc múlva a 486 méteres Kis-Bükk tetőszintjén állunk. Természetes állapotában innen nem kapnánk panorámát, azonban a 20 méter magas Fekete István-kilátó felső szintjéről első osztályú körpanorámában gyönyörködhetünk. A Bakony szép szelete látható innen, többek között a lokátorgömbbel megjelölt Kőris-, és az antennatornyos Kab-hegy, valamint későbbi célunk, a Hajagok csoportja, amely mögött az innen 33 km-re lévő Somló vulkáni tanúhegye mutatja meg magát. Tanulmányozhatjuk további útvonalunkat is a Hajagokig, ami a kiemelkedő szelíd mészkőrögök és a bevágódott patakvölgyek világában, sűrű erdőben vezet. Jól kirajzolódik innen a Déli-, és az Északi-Bakony választóvonala: a Veszprém-Devecseri árok széles sávja. Túloldalán a Miklós Pál-hegy kilátótornyos kiemelkedését azonosíthatjuk be könnyen.

Úton az Aranyos-patakhoz

A kiváló vadász-, és természetíróról elnevezett kilátótól visszaereszkedünk az elágazásba, és jobbra fordulva a P+ jelzésen folytatjuk. A következő kilométereken útvonalunk egybeesik az erdőismereti tanösvénnyel, amelynek állomásain információkat olvashatunk az itteni pagonyok használatáról, kezeléséről, élővilágáról és a terület földtanáról is. Az állomások egyben pihenőhelyek; paddal és asztallal tették komfortossá.

Erdőtagokat elválasztó nyiladék egyenes pásztájában, lejtmenetben trappolunk a Kis-Bükk oldalában a fiatal csertölgyesen át. Az újulatban több helyütt is magaslesek mellett sétálunk el, amelyek az intenzív vadgazdálkodásra utalnak. A Som-hegy előtti nyeregbe érve fapallón kelünk át a közelben fakadó vízfolyás fölött, majd egy felnyíló vadföld mellett 90°-os kanyarral jobbra térünk. Széles kocsiúton kanyargunk tovább immár enyhe emelkedőn. E szakaszon már idősebb erdőben bandukolunk; helyenként vén hagyásfákat is látunk, megjelenik a bükk, sőt egy lucoson is átvágunk. A Borostyán-hegy szoknyáját érintve lejtmenetbe váltunk, és az Aranyos-patak szűkös völgyébe ereszkedünk. Balunkon kipreparálódott sziklasor kísér, s miután átkeltünk a gázlón, egy hatalmas kőmonstrum tövébe kerülünk. A Prédikálószéknek nevezett alakzat a földtörténeti középidő üledékeiből áll össze, amelyek tulajdonképpen a Bakony fő tömegét is adják. Az itt látható többféle mészkő és márga alapanyagai a jura és kréta időszakokban hullámzott ősi tengerekben rakódtak le. Ma is fellelhetjük az ammoniteszek és belemniteszek megkövesedett ősmaradványait.

Forrás és turistaház 

Egy darabig a meder mentén, az árnyas patakparton caplatunk, aztán egy jobbkanyarral elkezdünk kiemelkedni a völgyből. Szép szálbükkös gerincútján kapaszkodunk, majd egy tarvágás kinyitja az erdőt, így rálátunk a szomszédos vonulatra. Két éles balforduló után a nagy bükkök tövében fakadó György-forrás kőfallal foglalt csorgójához érkezünk. Asztalt és padokat is találunk; kiváló hely frissítő pihenőt tartani, miközben üdítő karsztvízzel tölthetjük meg kulacsainkat.

A forrástól néhány perc alatt a sudár fenyők tövében álló Hajag turistaház rétjére jutunk. A csaknem 100 éves patinás épület korábban tanyaházként és erdészházként működött, 2015-ös felújítása óta pedig mint kulcsosház fogadja a pihenni vágyókat. Nevét a közeli hegycsoportról kapta, ami következő túraállomásunk.

Kocsiúton, bükkösben ballagunk tovább helyenként vén, sokat látott hagyásfák mellett a Kis-Fekete-erdő emelkedőjén. Egy fenyves mellett apró tisztásra érünk ki, túlsó végén pedig a Herendre vezető erdészeti aszfaltútra lépünk. Itt elhagyjuk az eddig hűen követett jelzést, és balra elindulva egy darabig jelzetlen szakaszon sétálunk a szilárd burkolaton. Az épphogy lejtő útról 650 méter gyaloglás után jobbra a S jelzésű ösvényére fordulunk.

Bevezetés Hajagokba

Ez már a Hajag oldala. Az előttünk álló etapon mintegy 170 méter emelkedőt küzdünk le a legmagasabb pontig. A hegy három osztatú (Alsó-, Középső-, Felső-Hajag), nagy mészkőrög, ami markánsan emelkedik ki környezetéből, és meredeken szakad le a szélein. Tetőszintje fennsík jellegű, víznyelőkkel tarkított.

A hegycsoport a régi térképeken Fekete-hegy néven szerepel; mostani elnevezése valószínűleg a meszes talajokat kedvelő hólyagfára utal. A Dunántúl hegységeiben gyakori cserje vagy kisebb fa legfőbb jellemzője a kétrekeszű, felfújt toktermés, amiben – a mogyoróhoz hasonló - fényes, világosbarna, borsó nagyságú magvak bújnak meg. Magjának – a halyagmogyorónak – szerencsehozó képességet tulajdonított a nép, ezért a háznál is tartották. Bizonyos vidékéken a tehén szarvába fúrt lyukba tették, hogy az állat tejét a boszorkányok ne vegyék el, az első tavaszi kihajtás alkalmával pedig fehér kendőben a jószág homlokára kötötték, megvédendő a rontástól. Több helyen az asszonyok maguknál hordták, hogy férjük hűségét biztosítsák. A Bakonyban a magokat birkanyíráskor rovásnak használták: a nyíró minden birka után egy hólyagmogyorót tett a gazda asztalára, s így számolták meg a megnyírt állatokat. Ezeken túl a magokból nyakláncokat és karkötőket is készítettek.

Elsőként az Alsó-Hajag oldalában lépdelünk, miközben gyertyán, bükk és kőrisfák tövében kanyarog emelkedő utunk. Az itteni S jelzés nevezetes útvonal a Bakonyban: a Porva-Csesznek vasútállomástól Herendig tartó 51 km-es túrát Dornyay Béla emlékútnak hívják. Elnevezése a híres tanárhoz, kutatóhoz kapcsolódik, aki – egyéb munkái mellett – több túra- és útikalauzt is írt, köztük a Bakonyról és a Balaton-felvidékről. Ezek a két világháború közötti munkái máig népszerűek.

A legmagasabb pont rejtélyei

A Középső-Hajag előtti nyeregben egy bal kanyarral fordulunk a hegy oldalába, ahol helyenként vendégmarasztaló bozótoson vágjuk magukat keresztül a pagony lékjein. Hamarosan épületcsoportot veszünk észre: a Hajagi Véderdő Erdőbirtokossági Társulat erdei iskolájának házait. Ez a közösség kezeli a hegy meredeken leszakadó nyugati oldalát. Mint a neve is mutatja, az itteni erdőrészletek fő szerepe a talajvédelemben van, hogy a hegyomlásoknak, csuszamlásoknak, kőfolyásoknak gátat szabjanak. A táborba nyaranta diákcsoportok érkeznek, akik foglalkozások és kirándulások által ismerik meg az erdő életét, működését.

Innen már csak egy végső nekirugaszkodás a hegytető. Ahogy fölfelé menetelünk, roppant feltűnő módon a lábunk alatt az út egy ponton betonozottá válik. Az erdő közepén lerakott szilárd burkolat létezésének magyarázata, hogy a Középső-Hajag tetején 1985 és 1991 között elzárt és szigorúan védett katonai objektum működött, ennek a kerítésénél vezet a turistaút. A létesítmény már régóta kifosztva és romokban hever, a terület pedig magánkézben van. A szovjet hadsereg üzemeltette itt a Varsói Szerződés kommunikációs hálózatának egyik egységét. A több országban összesen 26 elemből álló híradórendszer képes volt ezen a láncolaton át a katonai szövetség teljes területére információt továbbítani, amivel az akkori csúcstechnikát képviselte. Az építkezés kezdetén jelentős földmunkák zajlottak a hegytetőn, és rengeteg betont beépítve a bázis javát a földfelszín alá telepítették, hogy nukleáris-, biológiai- és vegyi csapás kivédésére is alkalmas legyen. Magyarország különböző pontjaira négy ehhez hasonló állomást építettek és működtettek a katonai szövetség megszűntéig. Ezután a helyszínt kiürítették, s azóta állapota fokozatosan romlik. 2019-ig még álltak a nagy antenna- és adótoronyok, amelyeket a turistaútról is lehetet látni, de mostanra már mindegyiket elbontották.

A volt bázis után hatalmas, vénségesen vén bükk- és hársfák alatt érünk a beton csonkagúla mellé, ami a Hajagok 646 méteres főcsúcsát jelöli. A Bakony harmadik legmagasabb pontjaként számontartott Középső-Hajag abszolút a környék uralkodó pontja - nem véletlen, hogy ide telepítették a katonai kommunikációs állomást, amint az sem – látjuk ezt 100 méterrel odébb –, hogy ma a rádióamatőrök használják ki az itteni kiváló forgalmazási viszonyokat. Közvetlenül a csúcs alatt egy kis ligetben a Bakony Rádió Klub épülete és a csatlakozó antennatornyok látványa késztet megállásra.

Repülők emlékei az erdőben

A klubépület szomszédságában elkerített vízmű telephelyet és média távközlési tornyot találunk. Egyenes tűzvédelmi nyiladék léniájában hagyjuk el a tetőt, és enyhe lejtőn a Rend-kő, a Felső-Hajag és a Középső-Hajag közötti nyereg felé ereszkedünk. Kezdetben kőrisesben, aztán szépséges bükkök oszlopcsarnokában ámuldozva sétálunk. S jelzésünk jobbra térít a nyiladékból, azonban ha kicsit tovább megyünk, a fák alatt egy beton emlékművet nézhetünk meg, amit az 1973-ban történt tragikus repülőbaleset mementójára állítottak. 3 szovjet repülőtiszt vesztette életét, amikor egy hadgyakorlaton a 3 MiG-21-es harci gép a Hajagnak ütközött.

A Rend-kő széles platóján erősen ritkított bükkösben gyalogolunk, váltakozva fiatalosban és a korábbi öreg erdőt idéző nagy fák alatt, helyenként napsütötte irtásréteken. A vágás miatt északi irányba kitárul a táj, és a Kőris-hegy tömbjére kapunk kilátást. Egy elkerített újulat kerítésénél széles kövesutat keresztezünk, amin ha jobbra 300 métert kitérünk, egy másik pilótaemlékművet nézhetünk meg, valamint tágabb perspektívából szemlélhetjük a Bakony főcsúcsának környékét, s még Bakonybél házait is megpillantjuk. Az itteni emlékkövet egy magyar repülőtisztnek állították, aki 1968-ban zuhant le vadászgépével gyakorlatozás közben.

A régi bakonyi tanyarendszer hírmondói

Hagyásfákkal tarkított bozótos fiatalosban ereszkedünk az Augusztintanya melletti, szépen gondozott gyümölcsösig. Az egykori hegyi tanyaépület ma egyesületi kulcsosházként működik, udvarán a túramozgalmi pecsételőt és az elhunyt természetjárók kopjafáját találjuk.

A ház sarkától átváltunk a P jelzés útjára, s innentől túránk végig ez lesz az irányadó. Pár perc gyaloglással éles balkanyart veszünk, és újabb nyiladékban folytatva  Ráktanya épületcsoportja mellett baktatunk el, amelyek jelenleg erdei szállásként, táborozóhelyként funkcionálnak. A korábban látott Augusztintanya és a Ráktanya is az egykor igen kiterjedt bakonyi tanyarendszer részei voltak. A Veszprém–Devecseri-árok mindkét oldalán a 20. század közepéig százával terültek el a hegyi gazdaságok, amelyekből ma már csak kis töredék maradt fenn. Az annak idején virágzó külterületeken elsősorban állattartással, legeltetéssel foglalkoztak, emellett takarmányokat és zöldségeket ültettek, gyümölcsfákat neveltek, de volt, ahol például méhészkedéssel is kiegészítették a gazdaságot. A hegy belsőbb részein pedig a szén- és mészégetők boksái parázslottak. A II. világháború utáni államosítások, aztán a termelőszövetkezeti rendszer kiépítésével néptelenedett és pusztult el a tanyaházak túlnyomó része. Igen kevés menekült meg, jellemzően ma más funkciót betöltve, de előfordul, hogy ismét gazdálkodók veszik birtokba, újraélesztve az évszázados hagyományokat. A Ráktanyáról egyedülálló módon kisbolygót is elneveztek - a Mars és a Jupiter pályái között keringő égitestet ugyanis a farm kertjéből fedezték fel az egyik csillagásztábor alkalmával.

Ereszkedőben Hárskútra

Vámostanya és Némettanya épületeinél kaszálórétek széléről tárul fel a környező táj látványa, visszatekintve a Nagy-Som-hegy erdős kiemelkedését, útirányunkban pedig a Papod ormát látjuk. Beereszkedünk az Öreg-séd árkába, és átvágunk egy utolsó erdőfolton. Innen Hárskút széléig már végig nyílt terepen, legelők, rétek és szántók mellett süllyedünk a Hárskúti-medencébe. Balról az Égett-hegy kísér, a falu felett az itteni Kőris-hegy magasodik, jobbra a művelt területen pedig két facsoport víznyelőbarlangokat rejt. Távvezeték alatt megyünk át, aztán az egykori Gyenespuszta és Kleintanya ma is álló épületei után a Réhpusztáról érkező aszfaltúton gyalogolunk.

A hosszú és nyílegyenes Rózsafa utcán érkezünk a Bakony legmagasabban fekvő településére. Hárskút csupán 1956 óta létezik, amikor az addig különálló Gyertyánkútpusztát és Hárságypusztát az új név alatt közigazgatásilag egybekapcsolták. A két külterületre a 18. század végén települtek svábok, akik eredetileg hamuzsír-, mész- és szénégetéssel, illetve fával foglalkoztak. Legtöbbjüket a II. világháború után kitelepítették, de község lakói közül még ma is több mint 10% németnek vallja magát. Elérve a Márkóra vezető országutat, ami egyben Hárskút főutcája is, azonnal megtaláljuk a buszmegállót.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdő- és végpontja a Hárskút, Rózsafa utca, ahova Veszprémből, Herendről és Márkóról érkeznek járatok.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállótól indul.

Parkolás

  • Hárskúton a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.

Koordináták

DD
47.180511, 17.807231
DMS
47°10'49.8"N 17°48'26.0"E
UTM
33T 712695 5229047
w3w 
///süllyedés.tervezni.bohócok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bakony túrakalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(2)
Rácz Emese
2021-04-19 · Közösség
Hosszú, kalandos vándorlás volt a Bakony harmadik legmagasabb csúcsára és annak környékére. 22km fele tél, fele tavasz, hó, sár, napsütés, medvehagyma. Kis szakasz aszfaltos út melletti gyaloglással.
Mutass többet!
2021. április 19., hétfő 6:49:57
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:50:35
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:50:55
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:51:29
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:51:45
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:52:01
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:52:08
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:52:16
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:52:37
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:52:48
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:52:55
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
2021. április 19., hétfő 6:53:17
Fénykép: Rácz Emese, Közösség
Mátyás Klausz
2021-04-18 · Közösség
Kiváló, rendezett túraútvonal, sok szép látnivalóval, egy kis aszfalttal és egy nagyon különleges erdei pihenő házakkal. Ráfutottunk eléggé mert a tetőn 20 centi hó volt abban baktattunk vagy tíz kilométert. Mindenképpen ajánlom meg vizslatársra az orosz telekommunikációs telepet! Szedtünk egy kis medvehagymát is.
Mutass többet!
2021. április 18., vasárnap 7:32:36
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség
2021. április 18., vasárnap 7:32:46
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség
2021. április 18., vasárnap 7:32:56
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség
2021. április 18., vasárnap 7:33:15
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség
2021. április 18., vasárnap 7:33:25
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség
2021. április 18., vasárnap 7:33:37
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség
2021. április 18., vasárnap 7:33:50
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség
2021. április 18., vasárnap 7:35:17
Fénykép: Mátyás Klausz, Közösség

A közösség fényképei

2021. április 19., hétfő 6:49:57
2021. április 19., hétfő 6:50:35
2021. április 19., hétfő 6:50:55
2021. április 19., hétfő 6:51:29
+ 16

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
22 km
Időtartam
5:45 óra
Szintemelkedés
581 m
Szintcsökkenés
520 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp