Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

Szentgál tiszafásában

· 11 értékelés · Gyalogtúra · Veszprém-Devecseri-árok · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Szentgáli-tiszafásban
    / A Szentgáli-tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Miklós Pál-hegy Bándról nézve
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Aranyló búzamező Bánd mellett
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafás egyik öreg tiszafája
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Majer Antal-kilátó
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafás ösvényének falépcsőin
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Essegvár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / "Fejhető kádtehén" Bánd határában
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Aranyló búzamező Bánd mellett
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Kerítés védi a vadkártól a Szentgáli-tiszafást
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A szentgáli tiszafásba tartva
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A szentgáli tiszafás szélén
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafás tanösvényének egyik táblája
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Babérboroszlán a Szentgáli-tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafás egyik kapuja
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Öreg bükkös a Séd völgye felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fiatal hajtás a Szentgáli-tiszafás egyik tiszafáján
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A jeles bükkfán a Miklós Pál-hegyről közösen ereszkedik le a Séd-völgyébe a két piros jelzés
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lehullott tűlevelek a Szentgáli-tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafás öreg tiszafájának törzse
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Pihenőhely a Miklós Pál-hegy oldalában, a Majer Antal-kilátó alatt
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Mayer Antal-kilátó a Miklós Pál-hegy tetején
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentgál a Majer Antal-kilátóból
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Majer Antal-kilátó teraszán
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Déli-Bakony tölgyesein túl a Magas-Bakony
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Séd völgyébe leszakadó meredek dolomittömbök adnak otthont a tiszafákat rejtő bükkösnek
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Essegvár megmaradt romjai
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentgáli-tiszafásnak otthont adó Miklós Pál-hegy az Essegvárból nézve
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Ásatás az Essegvárban
    Fénykép: Farkas Péter
m 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Majer Antal-kilátó (Szentgál)
Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon Bánd körül hazánk egyedülálló erdejében, a legnagyobb őshonos tiszafásban, melyet több mint fél évszázada védetté nyilvánítottak. Elvarázsolt meseerdő, dél-bakonyi panoráma, a Séd patak legelőkkel övezett bájos völgye kísér minket utunkon. Bakonyi hangulat, karnyújtásnyira a megyeszékhelytől.
nyitva
könnyű
7,4 km
2:20 óra
315 m
315 m

Célunk a Bánd határában folyó Séd patak és a felé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala, ami hazánk legnagyobb őshonos tiszafaállományát rejti. E rendkívül szívós, de hűvös, párás klímát igénylő növény Magyarország egyik jégkorszaki maradványfaja. Mára kizárólag a nedves, hűvös klímával rendelkező, sziklás, északi oldalakban maradt fenn: a Bükk hegység északi völgyeiben és a Séd patak völgye felett ismertek őshonos hazai előfordulásai.

A közönséges tiszafa rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megérhet. Több száz éves példányait ismerjük a tiszafának, ami ideális esetben méteres törzsátmérővel is rendelkezhet, de magassága ritkán éri el a fő erdőalkotó fafajok magasságát. Ennek következtében általában a cserjeszintet uralja, ahogy itt, Szentgál és Bánd határában is az öreg bükkök alatti második (alsó) lombkoronaszintet, illetve részben a cserjeszintet képviseli. Ennek a "másodlagos szerepnek" tudható be lassú növekedése is, mellyel rendkívül szívós, tömött rostszerkezetű faanyagot fejlesztenek. Megbecsült alapanyaga volt a bútorgyártásnak, sőt a legjobb íjakat is tiszafából készítették.

Királyi vadászterület volt a középkorban a Déli-Bakony lankás tölgyesekkel fedett tömbje. Szentgál címerében mind a tiszafa, mind a szerszámíj szerepel, hiszen az íjászat és íjkészítés meghatározó mestersége volt a falunak. Talán ezért is maradt fenn a védett tiszafás a falu határában, amire a 20. század elején még tiszafaőr vigyázott; később kerítéssel körbevett természetvédelmi terület lett, az elsők között hazánkban.

A tiszafásban végzett kutatások sajnos lehangoló képet festenek az állomány jövőjéről. Amíg a 20. század derekán még százezres példányszám fölött becsülték a területen élő tiszafákat, addig a 21. századra alig pár tízezer példányra esett vissza az elöregedő állomány. Feltehetően az éghajlat változása, a szélsőségesen száraz és meleg periódusok kitolódása okozza a fiatal egyedek kipusztulását. Az élőhely zsugorodása is közrejátszik ennek az értékes fafajtának a visszaszorulásában: még a mai napig történik erdőgazdálkodási tevékenység a védett területen belül is, ahol a mikroklímát fenntartó bükkök oltalmában próbálják az örökzöld bokrok túlélni a változó időket.

A szerző tippje

  • Ha kevésbé meredek úton akarunk feljutni a Miklós Pál-hegy tetejére, és jobban fel akarjuk fedezni a tiszafást, akkor a hegy lábánál a tanösvény jobbra térő szárán induljunk a Cinca-patak-völgyében, ami megkerüli a hegyet Szentgál irányába. A Szentgáli Kőlik felé komótosan kapaszkodik fel a P jelzés a hegyre, és csatlakozik a túra eredeti nyomvonalához.
  • Ha van rá egy teljes napunk, érdemes az egész tiszafást felfedezni. Szentgálról indulva a P jelzés végigvezet a területen, és utána a Séd völgyében a veszprémi várhoz érkezik. Ez egy közel 20 kilométeres gyaloglás, ahol a teljes tiszafáson, két kilátón és a Séd hangulatos partján haladunk végig.
  • A szomszédos település Herend, ahol a világhírű porcelángyár kiállítását tudjuk megnézni, amennyiben a vidék kulturális értékeire is kíváncsiak vagyunk.
  • A kiindulópont mellett pár tíz méterre található egy hangulatos étterem, ahol az autót is hagyhatjuk, de mindenképp érdemes a túra végeztével beülni egy frissítőre, esetleg enni is valamit.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-05-03
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Miklós Pál-hegy, 489 m
Legalacsonyabb pont
277 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A tiszafa mérgező növény. Bár ez ritkán jut bárkinek eszébe, ne együk meg a gyümölcsét, mert komoly mérgezési tüneteket produkálhat.

Kezdés

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka (285 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.121630, 17.779327
DMS
47°07'17.9"N 17°46'45.6"E
UTM
33T 710814 5222428
w3w (what3words) 

Végpont

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka

Útleírás

Itiner:

  • A P+ jelzésen megyünk ki a faluból a Séd-patak völgyén át a Miklós Pál-hegy lábáig.
  • A tanösvény PT jelzésén kapaszkodunk fel a hegyoldalban a Szentgál felől érkező P jelzéséig, amin továbbsétálunk a pihenőig.
  • A pihenőtől a P▲ jelzésen teszünk egy kitérőt a hegy tetejére a kilátóhoz.
  • A pihenőtől a P és a P▲ jelzés közösen ereszkedik le a Séd völgyébe az egykori malom romjához.
  • A Séd völgyében megyünk vissza Bándra a P+ jelzésen.
  • Mielőtt visszaérnénk a faluközpontba, teszünk egy rövid kitérőt az Esseg-várhozPL jelzésen.

Leírás:

Bándról a Séd völgyében

Bánd széléről, a Várhegy alól indulunk a Kossuth utcán a P+ jelzésen. A község őse az Árpád-kori vár alatt, annak kiszolgálására települt. A legtöbb bakonyi falu sorsával osztozva a török hódoltság alatt elnéptelenedett a település, és csak a 18. század derekán népesült újra a környező falvak német telepeseivel. A fő bakonyi átjáróban elhelyezkedő települést a II. világháború is megtizedelte, bár a falun civil áldozat nélkül átvonult a front, mivel a lakosság a Miklós Pál-hegy sűrű erdeiben bujdosott. A megtorlás éveiben a jelentős német lakosság nagy részét azonban kitelepítették, helyükre felvidéki magyarokat költöztettek. A falu szülötte a demokratikus Magyarország második köztársasági elnöke, Mádl Ferenc.

A Kossuth utcán jutunk ki a házak közül a Várhegy lábát kerülve. A falutól különálló tanyákhoz vezető hídon keresztezzük a Séd patakot, és a patakparti füzes mentén megérkezünk a Miklós Pál-hegy tömbjéhez.

A szentgáli-tiszafásban

A hegy erdeit védőkerítés veszi körbe, melyen belül hazánk egyik legrégebbi természetvédelmi területe, az 1951-ben alapított Szentgáli-tiszafás Természetvédelmi Terület fekszik. A védettség már régóta fennállt, hiszen a 20. század elején tiszafaőr óvta ezt az erdőrészt - a Miklós Pál-hegyen és a környező dombokon található ugyanis Magyarország legnagyobb őshonos tiszafása. Bár a legszembetűnőbb az évszázados hamuszürke bükkök csarnoka, a cserjeszintet a nedves és hűvös klímát kedvelő, rendkívül szívós és hosszú életű közönséges tiszafa állományai alkotják.

A kerítésen átjutva kezdjük meg a kapaszkodást a meredek hegyoldalban a PT jelzésen. Rövid szakaszon, alig két kilométeren 200 méter szintemelkedést küzdünk le. Szerencsére a meredekséget enyhíti, hogy szerpentinezve halad a tanösvény, illetve a magyarázó tábláknál is megállhatunk informálódni és egyben pihenni. A hegy északi oldalának fényszegénységét a terebélyes bükkfák és a felfelé egyre sűrűbben megjelenő örökzöld tiszafák is fokozzák. Különös hangulatú ez az erdő, ahol az öreg, göcsörtös, néhol kiszáradt famatuzsálemek az elvarázsolt rengeteg hangulatát idézik.

Nagyjából a hegyoldal kétharmadánál, pont, ahol szelídülni kezd a meredekség, Szentgál felől megérkezik a hegyen oldalazó P jelzés, ami innentől minket is vezet. Egyértelműen megenyhül az emelkedő innen; a sűrű erdőt elhagyva érkezünk meg a kerítésen túli pihenőhöz. A területet kezelő erdészet hangulatos, árnyas réten padokat, asztalokat és esőbeálló faházikót emelt, ahol mi is tarthatunk egy rövid szünetet a kimerítő kapaszkodás után.

A Miklós Pál-hegy tetején

A pihenőtől egy rövid kitérőt teszünk a csúcsra, ugyanis a P▲jelzésen alig negyedóra alatt megjárható az út. Az enyhe emelkedést a ritkás bükkösben hamar letudjuk, és a hegytető tisztásán felállított, Dr. Majer Antalról elnevezett kilátóhoz érünk. A kilátóból remekül panorámát kapunk a Déli-Bakony környező tölgyeseire, a Szentgáli- és a Veszprémi-medencére, valamint északi irányban a Magas-Bakony erdős hátaira.

A pihenőhöz visszaérve folytatjuk utunkat kelet felé az együtt haladó P és P▲jelzésen, ami egyre meredekebben vezet le a hegyről. Egy irtás szélén újabb pihenőt érintünk, majd a tisztulat túloldalán beérünk a Tüses-völgy meredek bevágásába. Öreg, összefüggő tölgyesben ereszkedünk le a meredek oldalon. A környező erdőket Mátyás-király vadászterületének nevezik a régi térképek. A Séd-patak felé észak felé meredeken letörő dolomithátak hullámoznak enyhe lejtéssel, ideális területet teremtve az összefüggő tölgyesek kialakulásának. Ezekben az erdőkben nagy a vadgazdagság, amit a vadlesek is mutatnak.

A Séd-patak völgye

A meredek oldalban ismét az idős bükkök képe a meghatározó. A bevágás végén kiérünk a Miklós Pál-hegy és a Várhegy közötti tisztásra a Séd-patak kanyarjához. A jelzés itt visszafordul Bánd irányába. Felfelé követjük a patakvölgyet a meredek hegyoldal bükkösének árnyékában. Egy régi malomépület alig látható romjánál, a Séd felett átvezető hídnál csatlakozunk a P+ jelzéshez, amely visszavezet Bándra a vízfolyás mentén a patakvölgy legelői és a Miklós-Pál-hegy bükkösei között.

Pár száz méter után visszaérünk ahhoz a ponthoz, ahol kiérkeztünk a faluból a hegy lábához; most ugyanazon a szakaszon térünk vissza a faluba. Ám mielőtt a központot céloznánk meg, az Aranyos-patak hídja előtt jobb kézre felkanyarodik egy ösvény a felettünk lévő domb tetejére a PL jelzés kíséretében. Ezt a rövid kitérőt érdemes megtenni, mivel a remek kilátást adó hegy tetején találjuk a helyi erődítés romjait és a kálváriát.

Az Essegvár

A várat a tatárjárás után építették; az Atyus, majd az Igmánd család székelt benne. A királytól vámszedési jogot is szerzett, az itteni potyák kiindulópontja volt. Bár a vár két ostromáról is tudunk a 14. és 15. századból, ezek a környéket uraló családok viszálykodásaihoz kötődnek. Pusztulását a török időkre datálják. Bár ostromáról nem tudunk, feltehetően Veszprém 1552-es elestével semmisítették meg védői. Később az újratelepült falu használta fel a rom köveit a házak építőanyagaként. A hegytetőn kialakított kálvária napjainkban is látható a Várhegy falu felőli oldalán.

A csúcsról a PL jelzés vezet le a sánc keleti bevágásánál, és a romot megkerülve, délről ereszkedik le a kiemelkedésről, és érkezik vissza a Kossuth utcába, ahol a már bejárt szakasz végén megérkezünk a túra kiindulópontjához a P+ jeleken.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Távolsági busszal a Bánd, kultúrház nevű megállóig érdemes utazni.
  • Herend vasútállomásáról hosszabb sétával érhető el a túra kiindulópontja.

Megközelítés

  • A buszmegállóból nyugati irányba induljunk a Petőfi utcán a kiindulópontig (200 m).
  • Herend vasútállomásáról a P+ jeleket kell követnünk a túra kezdőpontjáig (2,5 km).
  • Bándon a parkolóból 1,2 km-es sétával érjük el a várat, ahol a túrát kezdhetjük. A parkolótól táblák segítik a tájékozódást.

Parkolás

  • Bándon a temetőnél kifejezetten a kirándulók számára alakítottak ki parkolót, célszerű itt letenni az autót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.121630, 17.779327
DMS
47°07'17.9"N 17°46'45.6"E
UTM
33T 710814 5222428
w3w (what3words) 
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,8
(11)
Répási Marianna
2021-02-20 · Közösség
Meseszép volt 😊
Mutass többet!
2021. február 20., szombat 17:16:05
Fénykép: Répási Marianna, Közösség
Malina Alexandra
2021-02-14 · Közösség
Már hónapokkal ezelőtt kinéztem ezt a túrát a természetjáró appon, de csak most jutottunk el ide. Szentgál tiszafásában néven fut, de amúgy Bándon voltunk, szóval nem is értem 😁 A túra nagyja a tanösvényen megy felfelé, jó sok lépcső van az elején, majd utána a piroson tovább, ahol akár Veszprémig is át lehetne sétálni, de mi a kilátóig mentünk és úgy vissza. Vagy nagyon kevesen járnak erre vagy nagyon rendben tartják az erdészek, de sehol sem láttunk szemetet, szép tiszta volt az erdő, amilyennek lennie kell. A tiszafák nagyon szépek, de csak a túra elején vannak, utána már ritkán látni sajnos, a kilátóból ellátni jó messzire, nagyon szép időnk is volt szerencsére. A lefelé utat kicsit elcsaltuk és egy erdészeti bazi meredek úton jöttünk le a kerítésbe kapaszkodva 😂😂 (nem az én ötletem volt)
Mutass többet!
kis csapat
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
tanösvény kezdete
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
anya és a tiszafák
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
pihenő a tiszafák között
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
kilátó messziről
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
kilátó alulról
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
ha nincs selfie ott se voltál
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
ereszkedés
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
befagyott patak
Fénykép: Malina Alexandra, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

2021. február 20., szombat 17:16:05
2021. február 20., szombat 17:13:44
kis csapat
tanösvény kezdete
+ 22

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
7,4 km
Időtartam
2:20 óra
Szintemelkedés
315 m
Szintcsökkenés
315 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Növénytani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp