Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Természetvédelmi terület

Szentgáli-tiszafás

Természetvédelmi terület · Bakony-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A szentgáli tiszafás egyik öreg tiszafája
    / A szentgáli tiszafás egyik öreg tiszafája
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafás ösvényének falépcsőin
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A szentgáli tiszafás
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A szentgáli tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Tiszafák kérge a szentgáli tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kerítés védi a vadkártól a Szentgáli-tiszafást
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Szentgáli-tiszafás egyik kapuja
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A szentgáli tiszafás
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Séd-völgyébe leszakadó meredek dolomittömbök adnak otthont a tiszafákat rejtő bükkösnek
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Szentgáli tiszafásban
    Fénykép: Joó Annamária, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentgáli tiszafás tanösvényén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentgáli tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Holtfa a szentgáli tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentgáli tiszafás tanösvényén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Babérboroszlán a Szentgáli-tiszafásban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Fiatal hajtás a szentgáli tiszafás egyik tiszafáján
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Bánd és az Essegvár a szentgáli tiszafásból
    Fénykép: Farkas Péter
A Bakony lejtőin bújik meg hazánk egyik különleges erdeje, az Európában is egyedülálló, őshonos tiszafás. A Bánd melletti Miklós Pál-hegy oldalában található ez a különös hangulatú erdő, ahol az öreg, göcsörtös, néhol kiszáradt famatuzsálemek egy elvarázsolt rengeteg hangulatát idézik.

Veszprémtől nem messze, a Bánd határában folyó Séd-patak fölé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala országunk legnagyobb őshonos tiszafa állományát rejti. A rendkívül szívós, de hűvös, párás klímát igénylő tiszafa jégkorszaki maradványnövénye hazánknak. Mára kizárólag a nedves, hűvös klímával rendelkező, sziklás, északi oldalakban maradt fenn, így a Bükk hegység északi völgyeiben és a Séd-patak völgye felett ismerjük őshonos előfordulását. Érdekesség, hogy Szentgálon jóval a neki megfelelő klímájú magasság alatt él, de a jó vízellátottság, a vékony sziklás talaj és a párás mikroklíma kedvező feltételeket teremt a túléléshez.

A tiszafenyőnek is nevezett tűlevelű fa rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megélhet. A több száz éves példányok nem ritkaságok, de ismerünk több ezer éves (!) tiszafát is Skóciában. Ezzel a tulajdonságával a tiszafa a leghosszabb életű európai növény. A Szentgáli erdőben száz-kétszáz éves fajok a jellemzőek.

A tiszafa ideális esetben méteres törzsátmérővel is rendelkezhet, de magassága ritkán éri el a fő erdőalkotó fafajok magasságát. Ennek következtében általában a cserjeszintet uralja, ahogy itt, Szentgál és Bánd határában is az öreg bükkök alatti második lombkoronaszintet, cserjeszintet képviseli 10-12 méteres átlagmagasságával. Ennek a másodlagos szerepnek tudható be lassú növekedése is, mellyel rendkívül szívós, tömött rostszerkezetű faanyagot növeszt. Megbecsült alapanyaga volt a bútorgyártásnak, sőt a legjobb íjakat is tiszafából készítették, ma már inkább csak dísztárgyakat faragnak belőle. A fa különlegessége, hogy extrém módon bírja a megpróbáltatásokat, erős fizikai hatásokat is elbír, nem törik, hanem hajlik, akár a földig. A tiszafásban is láthatunk ilyen egyedeket, különleges hangulatot varázsolva az erdőnek.

Fontos tudni a tiszafáról, hogy az emberre (és a lovakra) rendkívül mérgező hatású, akár halálos is lehet, ugyanakkor az erdei vadállományra, szarvasra, őzre, muflonra egyáltalán nem hat a mérge. A nyár végén, szeptemberben megjelenő piros, bogyós termés maghúsa kivételével a fa összes többi része mérgező, állítólag még a fűrészpora is. Mérge télen fejti ki hatását leginkább, ekkor négyszer több a taxin koncentrációja, mint nyáron. Egy régi hiedelem szerint mérgező volta megnövelte a fájából készült íjak erejét. A tiszafa szimbolikája kettős, nem csak a halálra emlékeztet, mivel örökzöld és kivételesen hosszú élete által az "örök életet" is jelképezi. (Nem véletlen, hogy a világ legismertebb varázslótörténetében tiszafából készült a pálcája az egyik legnagyobb hatalmú varázslónak, Voldemortnak, élet-halál urává válva a segítségével.)

Szentgál címerében mind a tiszafa, mind a szerszámíj szerepel, hiszen az íjászat és íjkészítés meghatározó mestersége volt a falunak - talán ezért is maradt fenn a védett tiszafás a falu határában.

A 20. század első felében még tiszafaőr vigyázta az ősi fafaj békéjét a zöldgally szedők és a vadkárosítás ellen. 1951-ben alapították a Szentgáli Tiszafás Természetvédelmi Területet, ekkortól kerítés védi a területet, melynek Bánd és Szentgál felőli oldalán kis kapukat találunk. A kerítés a vadaktól védi meg a faállományt, hogy ne tehessenek kárt a fiatalabb vagy akár az idősebb egyedekben sem.

A tiszafásban végzett kutatások sajnos lehangoló képet festenek az állomány jövőjéről. Amíg a 20. század derekán még százezres példányszám fölött becsülték a területen élő tiszafákat, addig a 21. századra alig pár tízezer példányra esett vissza az elöregedő állomány. Feltehetően az éghajlat változása, a szélsőségesen száraz és meleg periódusok kitolódása okozza a fiatal egyedek kipusztulását. Az élőhely zsugorodása is közrejátszik ennek az értékes fafajtának a visszaszorulásában: még a mai napig történik erdőgazdálkodási tevékenység a védett területen belül is, ahol a mikroklímát fenntartó bükkök oltalmában próbálják az örökzöld bokrok túlélni a változó időket.

A terület a tiszafán kívül számos védett növénynek nyújt élőhelyet. Ilyen a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor, a széleslevelű nőszőfű, a kardos madársisak, a farkasboroszlán és a babérboroszlán. Számos madár is kedveli az erdőt, találkozhatunk itt a fekete harkállyal, zöld küllőval és erdei pinttyel is.

A védett területet egy 9 állomásos tanösvényen fedezhetjük fel, célszerű Bándról indulni. A kapun belépve választhatjuk a meredekebb, lépcsőkkel tagolt, szerpentinező utat vagy a kicsit hosszabb, de kellemesebb útvonalat - ez utóbbi a Cinca-patak völgyében halad először. Akármerre is induljunk, érdemes felmenni a Miklós Pál-hegy tetején álló Majer Antal-kilátóig, ahonnan bájos bakonyi panoráma fogad minket.  

Nyitvatartás

Nyitva
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
vasárnap00:00–24:00

Árak:

Ingyenes.

Tömegközlekedéssel

  • A helyközi buszokról a Bánd, kultúrház megállónál szálljunk le.
  • Ha Szentgálról szeretnénk indulni, a Szentgál, autóbusz-váróterem megállóban szálljunk le.

Megközelítés

  • A buszmegállóból nyugat felé (Herend) induljunk. A kanyar után forduljunk be balra a Kossuth Lajos utcára. Átkelünk a Bándi-patak felett, majd a Rákóczi utcán továbbmenve követjük a P+ jelzést a tiszafás bejáratáig (1,5 km).
  • Szentgálon a megállóból a P jelzésen induljunk a Kőlik-barlang felé, majd tovább a Cinca-patak mellett. Kicsit több mint 4 km-es sétával érjük el a tanösvényt.

 

 

Parkolás

  • Parkolni Bándon, a Vár-hegy alatti parkolóban lehet.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.109202, 17.781672
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°06'33.1"N 17°46'54.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 711041 5221054
w3w (what3words) 
///megóvás.tortadísz.liftezik
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
7,4 km
2:20 óra
315 m
315 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Szentgáli-tiszafás

Miklós Pál-hegy
8444 Szentgál

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 1 Közeli túrák
Gyalogtúra · Veszprém-Devecseri-árok
Szentgál tiszafásában
könnyű nyitva
7,4 km
2:20 óra
315 m
315 m

Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon Bánd körül hazánk egyedülálló erdejében, a legnagyobb őshonos tiszafásban, ...

7
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp