Esterházy-kastély (Tata)

Az 1765 és 1769 között, Fellner Jakab tervei alapján épült barokk kastély gróf Esterházy (IV.) Ferenc rezidenciájaként épült. A saroktornyos főépület mellett egy kiskastély és számos melléképület is tartozik hozzá. A 2021-ben kívül-belül megújult épület kiállítása a főnemesi rezidencia egykori lakóinak életét mutatja be, többek közt a berendezett grófi és a grófnői lakosztályon (amiket titkos lépcső kötött össze) keresztül. A Zöld szalonban a családi portrék segítenek feleleveníteni a híres ősöket, a Béke szobában pedig mindent úgy találunk, ahogy 1809-ben, a schönbrunni békeszerződés idején kinézhetett.

A kastélyban a II. világháborút követő államosítás után idegszanatórium működött, ám furcsa módon ennek köszönhető, hogy jobb állapotban maradt fenn, mint a többi hasonló, funkcióját vesztett kastélyunk. Az 1990-es években azonban a kórház kiköltözött az épületből, amelynek rohamos állagromlás lett a következménye. A 2018-ben kezdődött felújítás során igyekeztek minél több eredeti részletet - stukkókat, parkettát, csempét - megőrizni, illetve, ahol csak lehetett, az eredetihez hasonló enteriőröket alakítottak ki a korabeli fényképek segítségével.

A belső terekben számos helyen a barokk falfestéseket, a tapétákat és a barokk parkettát is sikerült eredeti pompájában helyreállítani, de csodával határos módon, 700 négyzetméteren épségben maradt az eredeti, rombusz alakú táblás parketta. Ezen kívül is több korabeli részletet sikerült megőrizni, ilyen például a két, eredeti állapotában látható grófi fürdőszoba gyönyörű márványborítással és kézi festésű holland csempés burkolatokkal.

A kastélyt a háborúban és utána kifosztották, a benne lévő műkincseket elhordták vagy tönkretették, de a felújítás alatt számos értékes műtárgyat sikerült felkutatni, restaurálni és eredeti helyén kiállítani. Ehhez nagyban hozzájárult az Esterházy család egyenes ági leszármazottja, Francesca Esterházy Blackwell is, akinek jóvoltából több mint 60 műtárgy került vissza a tatai kastélyba. Közülük is az egyik legértékesebb a 18. századi rózsafa doboz. A szomszédos, tatai Kuny Domokos Múzeumtól is kerültek vissza a kastélyba berendezési tárgyak, így közelről láthatjuk a 19. századi bölcsőt, amelyben a legutolsó, itt született kis Esterházy grófot is ringatták.

A kastély külső felújítása utáni egyik legszembetűnőbb változása, hogy a sok évtizeden át megszokott sárga színű falak visszakapták az eredetihez közelebb álló, fehér színt. Magyarországon ugyanis a háború utáni rekonstrukciók során a barokk épületek homlokzatfestésénél gyakorta használták a „Habsburg-sárgát” annak ellenére, hogy az csak a 19. század végén terjedt el.

Egykor az Esterházyak uradalmi birtoka akkora volt, hogy nemcsak a kastély és annak számos melléképülete, de az (Cseke-tó partján álló) Angolpark nyári kastélya, sőt, a vár is a része volt. Az Öreg-tó partján 1913-ig állt a neobarokk Várszínház, amely a híres színházépítő páros, Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer tervei szerint épült. Belsejét még a híres osztrák festő, Gustav Klimt is megfestette 1893-ban, ám sajnos a festmény az idők során elveszett. Szerencsére fennmaradt egy róla egy fekete-fehér fénykép, ami alapján digitális technikával ki lehetett következtetni a kép eredeti színeit, és hiteles reprodukciót készíteni – ezt ma a kiállításon láthatjuk is. A színházban bemutatták Madách Az Ember tragédiájának egy olyan előadását, amelyben a díszletek Zichy Mihály illusztrációi alapján készültek.

Az évszázadok során a kastély több fontos történelmi esemény színhelye is volt. 1809-ben itt írta alá I. Ferenc osztrák császár és magyar király a Napóleon által diktált schönbrunni békét. Majd' egy évszázadra rá, 1897-ben egy hadgyakorlat során a kastélyban szállt meg Ferenc József és II. Vilmos német császár. 1921 októberében, második visszatérési kísérletekor az Esterházy-kastélyban tartóztatták le IV. Károly királyt, Zita királynét és a kíséretükben lévő Andrássy Gyula grófot.

Nyitvatartás

• keddtől vasárnapig 10-18 óráig

június 1. és augusztus 20.:

• minden szombaton meghosszabbított nyitvatartás 20 óráig.

Nemzeti ünnepeken is nyitva.

Árak:

• Felnőtt jegy: 3000 Ft
• Kedvezményes jegy: 1500 Ft
  • 6-26 év közötti fiatal
  • 62. életévét betöltött látogató
  • minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő     
• Családi jegy: 6000 Ft
  • 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig     
• Csoportos jegy: 2400 Ft/fő
  • minimum 15 fő látogatása esetén
• Helyi lakos Tata kártyával: 1000 Ft/fő
• Múzeumpedagógiai foglalkozás: 1100 Ft/fő
• Visual Guide eszköz bérlése: 1000 Ft/db  

A Szalon kávézó belépőjegy megváltása nélkül is látogatható.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!