Tatai vár

1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. A tárlat Európa-szerte egyedülálló különlegessége a „Római szoba”: a színpompás, vörös-zöld-kék-sárga helyiségben az ókori Brigetio (ma Szőny területe) II. században épült villájának egyik termét rekonstruálták az eredeti falfestménytöredékek felhasználásával, mintegy puzzle-ként felépítve a falakat és a mennyezetet.

Ha itt járunk, megéri beülni egy kávéra a mediterrán hangulatú teraszon, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra. Érdemes meglátogatni a várban műlödő Kuny Domokos Múzeumot is, amely ideális választás a történelem iránt érdeklődőknek. Kissé trükkös megtalálni a bejáratot: az udvarba lépve jobbra érdemes menni, avagy balról kerülni. Bent a középkori kőtárban „leskelődő" szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között sétálunk, megtudhatjuk, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben pedig megcsodálhatjuk a reneszánsz bútorokat.

Történelem

A vár királyok és előkelőségek kedvelt üdülőhelye volt. Luxemburgi Zsigmond, Mátyás király, II. Ulászló, majd a gazdag Esterházy család birtokolta és szépítette falait. Az erődítmény „elődjét” valószínűleg a Lackfi család emeltette a XIV. században. Mindenkinek ismerős Arany János halhatatlan művének első énekében az a jelenet, amikor a hadsereg élén lovagló vitéz így szólítja meg Toldit: „Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?” Ő az a Lackfi nádor, aki a valóságban Tata birtokosa volt a XVI. században. Nevéhez nemcsak a tatai vár elődjének megépítése fűződik, hanem egy történelmi legenda is, amely szerint a nádor összeesküvést szervezett Zsigmond király ellen, de szerencsétlenségére az árulásra még idejében fény derült, a pártütőket pedig – így őt magát is – rövid úton lekaszabolták az uralkodó hűséges emberei. 

Zsigmond annyira beleszeretett Tatába, hogy szembemenve a kor szokásával nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már teljes pompájában állt az előző alapjaira épített mai vár az Öreg-tó partján itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben, mint a mostani. A város ebben az időben élte a fénykorát. 

A Mátyás király által hozzáépített teraszok, kerengők és kaputorony az épületet igazi reneszánsz várkastéllyá alakították. 

A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, függetlenül attól, hogy hogy a XVI. században - a dunántúli végvári rendszer tagjaként - erődítést kapott.  1597-es nevezetes visszafoglalását a magyar furfangnak köszönhettük. Két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Amikor leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, amivel berobbantották a várkaput. Az óriási riadalmat és kavarodást kihasználva Pálffy Miklós főkapitány emberei diadalt arattak a törökök felett. 

A XVI. század folyamán az épületen erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amit az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek a beavatkozásoknak köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. A tulajdonosait sűrűn cserélő, egy tűzvésznek is áldozatul eső, igencsak romos erődítmény a XVIII. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől - így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny. 

Bár több Esterházy is nyugati épületcsodákat álmodott a vár helyére, nagy volumenű változásokat nem sikerült véghezvinniük, inkább csak az építmény külsején végeztek simításokat; így kapott például gótikus stílusú ablakokat. A romantikus külső az ablakkeretekkel, kapubejáróval, híddal, a kápolnafalra felhúzott törönnyal nagyrészt nekik köszönhető. Kevesen tudják, de a Budavári Palota Hunyadi-udvarában található Mátyás kútja eredetileg Tatára készült: Stróbl Alajos Esterházy Miklós József gróf kérésére készítette, ám a megrendelő meghalt, mielőtt ki tudta volna fizetni a szoborkölteményt.

1964 és 1973 között zajlott az épület régészeti feltárása és műemléki helyreállítása; a következő nagyobb felújítás pedig 2017-ben vette kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül.

Nyitvatartás

• kedd - vasárnap: 09:00-17:00
• hétfő: szünnap

Árak:

• teljes árú: 3000 Ft
• csoportos (10 főtől): 1500 Ft/fő
• kedvezményes:  1500 Ft
• családi (2 felnőtt + 2 vagy több 18 év alatti gyermek): 4500 Ft

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!