Odvaskői-barlang

A triász kori dolomitban keveredési korrózióval kialakult barlangban nem kell kúszni, mászni, ugyanis a 8-10 méter széles, 2-3 méter magas, háromszög alakú bejáratán kényelmesen besétálhatunk. A mintegy 20 méter hosszú belső ürege is 10 méter széles és 3-4 méter magas. Barlangász felszerelésre ugyan nincs szükségünk, de érdemes egy fej- vagy zseblámpával készülni, mert ezek segítségével sokkal több részletet figyelhetünk meg a járat sötétebb részein is.

Régóta ismert és látogatott helyről van szó, nem véletlen, hogy több neve is van a barlangnak (Betyárbarlang, Gerence-barlang, Bakonybél-zsiványbarlang) de napjainkban a fölötte magasodó szikla után leginkább Odvaskői-barlangnak nevezik.

Érdekesség, hogy hazánk írásos emlékei között ez büszkélkedhet az első barlangra utaló földrajzi névvel, ugyanis az Odvaskő (Oduaskw) elnevezés első említése a Szent István király által a bakonybéli apátság részére 1037-ben kiadott adománylevélben is szerepel.

Természetesen a régészek is kíváncsiak voltak a barlangra, ezért már az 1910-es évektől zajlottak itt kutatások, ezeknek köszönhetően meglehetősen gazdag későjégkori gerincesfauna nyomai kerültek felszínre, sok barlangi medvecsonttal. A hosszú idő során lerakódott rétegekből cseréptöredékek, csontszilánkok és tüzelésnyomok is előkerültek, ami az ember egykori jelenlétére utal.

Az Odvas-kő sziklája még utolsó áldozati helyül szolgált a kereszténység elől menekülő, a Bakony erdeiben megbúvó pogányoknak is. A barlang legutolsó lakói bakonyi betyárok voltak, akik ide bújtak el a törvény elől. Állítólag a híres bakonyi haramia, Savanyó Jóska is gyakran itt rejtőzött a bandájával.

Figyeljünk a barlang élővilágára! 

Az 1982 óta fokozottan védett barlangot bárki szabadon látogathatja, viszont tüzet rakni, egyéb káros tevékenységet végezni még a bejárata előtt is tilos. Ennek fő oka az itt telelő és nászukat töltő védett denevérfajok (pl: törpe és barna hosszúfülű denevér) védelme.

A barlang menedéket nyújt továbbá pókoknak és lepkéknek, illetve egyéb rovaroknak, melyek közül mi is megfigyelhetünk néhány példányt, de kisebb emlősök is behúzódnak ide, mint például a mogyorós pele.

A szerző tippje :

• Ha kibámészkodtuk magunkat a barlangban, érdemes felkapaszkodhatunk a fölötte magasodó sziklabércre, innen ugyanis szép kilátás tárul elénk a környező erdőségre és magaslatokra. 
• A barlang felfedezését összeköthetjük egy kisebb vagy nagyobb körsétával a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató Boroszlán tanösvényen. Mindkét távja érinti a barlangot. A tanösvény onnan indul, ahonnan a barlanghoz is indulunk (lásd a Megközelítés fülön).

Nyitvatartás

Árak: