Dunai csavargás Süttő és Esztergom között

Süttőn a Szent Lipót-templomhoz közeli beszállóhely kiválóan megközelíthető, hála a vasút alatti átjárónak, amelyen keresztül egészen a partig gurulhatunk autóval. Itt árnyékos, kavicsos lapospart és betonsólya is található, használatuk ingyenes. Velünk szemben, a Duna bal partján már Szlovákia, illetve a szintén szomszédainkoz tartozó Süttői-sziget látható. Indulás után a folyó jobb kanyarulatát követve elhagyjuk Süttőt, és mintegy 3 kilométer evezés után érkezünk Lábatlan, pontosabban a hozzá tartozó Piszke településhez, ahol szépen karbantartott, rendezett kiszállóhelyet találunk. Fűvel borított, fás, árnyékos park, szabadtéri színpad, mellékhelységek és büfé várják a túrázókat, szemben, a Duna szlovák oldalán Karva faluja látható. Néhány száz métert sétálva a Piszke vasútállomás mellett a Vasút utcán keresztül érjük el a Rákóczi utca (10 számú főút) sarkán található élelmiszerboltot.

Továbbindulva 300 méter evezés után Lábatlan hajóállomása mellett visz utunk. A hajóállomás vízen úszó, telepített kikötőépületét nagy ívben és kellő körültekintéssel kerüljük el. A továbbiakban az 1738 és 1736,5 fkm között a település ipari létesítményekkel gazdagon teletűzdelt partszakasza mellett evezünk el. A hajdani cement- és vasbetongyár és az eternit üzem kevésbé látványos objektumait szerencsére gyorsan magunk mögött hagyjuk. Egy teherhajókikötő az utolsó ipari létesítmény, amelyet szintén biztonságos távolságot tartva kerülünk ki.

A jobb parton hamarosan megpillantjuk a Nyergesújfalu határát őrző Sánc-hegyet. A Duna fölé magasodó füves dombtetőről szép kilátás nyílik a folyóra és a környező tájra. A település mentén 2 km-t evezve érjük el a szintén Szlovákiához tartozó Nyergesi-szigetet. A sziget és a szlovák part között a Duna bal ágában a hajók elől az utat sarkantyú zárja el. Mi sem ezt az ágat választjuk, hanem a jobb oldalon maradva az 1733 fkm-nél érjük el Nyergesújfalu hangulatos, kavicsos partszakaszát. Kényelmes, napfényes partvonal, adott esetben érdemes is itt kikötni és pihenőt tartani. Innen lépcsősor vezet fel a Frankel Leó utcára, amelyen jobbra indulva érjük el a vasúti sínek és az út találkozásánál található éttermet. Kb. 300 m a parttól, ha nem készültünk szendvicsekkel, itt ehetünk és ihatunk.

Továbbindulva, a Duna jobb partján haladva mintegy 5 km megtétele után érkezünk a Táti-szigetcsoporthoz. Mielőtt elérnénk a Kis-Duna gátat, kellő távolságtartással elkerüljüka a gát előtt 350 méterrel kikötött uszályokat. A jobb oldalon, a Duna öblében az 1728 fkm-nél található gát választja el a folyót a Táti-mellékágtól. Kis- és közepes vízállásnál kénytelenek leszünk a hajókat a gáton átemelni. A kiszálló a gát jobb oldalánál kényelmes, lapos, kavicsos, a beszálló a gát mellékág felőli oldalán azonban kicsit szűkösebb, meredekebb, köves partoldal. A vízreszállás így némi figyelmet és óvatosságot igényel. Magas vízállásnál a gáton átbukó vízzel együtt átevezhetünk a mellékágba.

A Táti-szigetcsoport – mint neve is mutatja – több szigetből áll: a Táti, a Körtvélyes és a Nyáros szigetek alkotják. A Táti Duna-szigetek Természetvédelmi Terület 2020 májusában létesült, ezzel hazánk legfiatalabb természetvédelmi területe. Az országos jelentőséggel bíró, juharfás ligeterdőket és mocsárréteket magába foglaló, mintegy 300 hektáros terület számos madárfajnak, szitakötőnek, emlősnek ad otthont. Nyugodt, szinte alig mozgó vizén mintegy 6,5 km hosszan evezünk, közben megfigyelhetjük a környező növény- és madárvilágot.

Ha egész napos túrát tartunk, és kedvünk tartja, a Körtvélyes-sziget alsó csúcsánál balra nyíló, keskeny és vadregényes Körtvélyesi-mellékágba is beevezhetünk egy-két kilométernyit. A Csitri-szigetet kerülve pedig még sűrűbb és csendesebb vadont fedezhetünk fel – e fakultatív kitérőket a nyomvonalban nem jelöltük. A Táti-mellékágba visszaevezve, egy magán kishajókikötőt elhagyva még mintegy 700 métert evezünk, és újra a Duna főágához érkezünk. Itt a Duna vizében ácsorogva, a régi idők bányászati emlékét őrizve strázsál az öreg szénrakodó. Hajdan a Dorog felől érkező csillesor itt, a szénrakodónál rakta le terhét a rakodó lábánál várakozó uszályokba. Ma már csak egy jobb sorsra érdemes, rozsdás ipari csontváz, ám kiváló fotótéma, és különleges élmény az árnyékában elevezni. A szénrakodó után a jobb oldalon kompkikötő-sólya van, ez a kompforgalom folyamatos figyelembevételével, nagy körültekintéssel, távolról kerülendő.

Innen már jól látható az Esztergomi Bazilika impozáns épülettömbje, ami egyben túránk utolsó, 3 km-es szakaszát is jelzi. A Prímás-sziget mellett elhaladva, a hajóállomást és az ott veszteglő hajókat biztonságosan elkerülve érjük el a Mária Valéria hidat. A híd alatt átevezve 60 méter után érkezünk meg túránk céljához, az esztergomi hídfőhöz. Kényelmes kikötési helyszín: lapos, kavicsos partszakasz a betonsólya mellett. Autóval a kiszálló könnyen megközelíthető.