Szőnytől Süttőig a Neszmélyi szigetcsoport mentén

A vízretételi helyen kényelmesen széles, lapos, kavicsos partszakasz, rajta betonozott sólyázó és mellette úszóstég is található, használatuk ingyenes. Balra, fölfelé nézve a távolban látszik az új komáromi Monostori híd, szemben, a szlovák oldalon pedig az 1762 fkm tábla. Vízreszállás után csupán 250 méterre meg is érkezünk a MOL almásfüzitői finomítójának kikötőjéhez, ezt biztonságos távolságban kerüljük ki. Az első 4 km-en még többé-kevésbé látjuk az árvédelmi töltést, alatta a parton hol dúsabb, hol ritkásabb vegetációval. Almásfüzitőhöz közeledve ez megváltozik: innentől egybefüggő, sűrű növényzet mentén evezünk. Elhaladunk a hajdani timföldgyár ipari rakodókikötője mellett, majd a Prépost-sziget következik – bár ezt a vízen nem érzékeljük, ugyanis már csak a nevében sziget. Itt a fák sűrűje alatt számos hangulatos kikötési lehetőség adódik.

A Prépost-sziget után a sűrű zöldben kis befolyást találunk: ez a Szőny-Füzitői-csatorna torkolata, ahová érdemes pár percre beevezni: csupán nagyjából 50 m-t lehet megtenni, de jól tud esni akár az árnyék, akár pár perc hangulatos pihenő. Utána elhaladunk a kavicsbánya öblének bejárata mellett, megpillantjuk a 1753 fkm táblát, fölötte pedig a dunaalmási dombokat. Hamarosan szemügyre vehetjük a part fölött álló, szépen felújított, török kori Öregmalmot, mellette pedig az Által-ér torkolatát. Innen még 250 m, és megérkezünk a dunaalmási Kikötő Büféhez, amely mellett keskeny, de azért számos hajónak kényelmes, kavicsos kikötőhelyet találunk. A büfétől csupán egy perc séta a vasút alatti átjáró, amelynek tövében a kénes vízű Lilla-forrás fakad. A református templom környékén kisboltot, pékséget, éttermet is találunk. Aki hosszabb szárazföldi időzésre vágyik, az a 10-es főúton nyugati irányban 300 m-t visszasétálva fölmehet a katolikus templom fölötti temetőbe, ahol Csokonai Vitéz Mihály Lillájának, Vajda Juliannának a sírja található.

Továbbindulva hasonlóan dús és sűrű növényzettel szegélyezett part mellett evezünk 2 km-t, majd megérkezünk a neszmélyi Felső-szigethez, illetve a szigetet a parttal összekötő, és így a Szent Ilona-öblöt a Duna főágától elválasztó kőszóráshoz. Innen csupán 300 m-t kell továbbeveznünk, hogy jobbra egy újabb, rövidebb kőszórást pillantsunk meg. Ez azonban már át van vágva, a népszerű helyi neve Macskalyuk, és ezen keresztül átjuthatunk a Belső-Dunára, azaz a Neszmélyi-szigetek részben holt ágára. Az átjutás vizállástól függően különböző lehet: alacsony vízállásnál át kell emelnünk a hajókat, közepesnél erre már nincsen szükség, és többé-kevésbé erős sodrásban evezve is átjutunk, magas vízállásnál pedig szinte észre sem vesszük, hogy egy átvágáson haladunk át. 250 m megtétele után jobbra, nyugatnak fordulunk, és megpillantjuk a Szent Ilona-öbölbeli neszmélyi Hajóskanzent, ahol immár állóvízben körbeevezve megtekinthetjük a Zoltán és Neszmély névre keresztelt gőzösöket és különböző állapotban és felújítási fázisokban lévő társaikat. Ha van időnk, itt partra is szállhatunk.

A Hajóskanzentől kelet felé továbbindulva megérkezünk a Szent Ilona-öblöt a mellékágtól leválasztó keresztgáthoz, amelyen a rajta lévő átvágáson keresztül átkelünk, és immár a Belső-Dunán evezünk tovább az Alsó-sziget spiccéig. Maradunk egyenesen a főágban, ugyanis az Alsó-szigetet a parttól elválasztó, tőlünk jobbra nyíló mellékágat mindkét végén lezárták, így azon végigevezni nem lehet. Jobbra hamarosan feltűnik a Felső-szigetet a Radványi-szigettel összekötő hosszú kőszórás, amelynek közepén szintén találunk egy átvágást, ami a mellékág vízutánpótlását hivatott biztosítani. A hangulat és magasabb vízállás esetén a kalandosabb evezés kedvéért érdemes a kőszóráshoz közel haladnunk. A szlovák oldalon Dunaradványt látjuk.

A Radványi-sziget és a Mocsi-sziget mentén az Öreg-Dunát idézően kiszélesedő ágban, buja növényzetű partok mentén haladunk tovább. Jobbra, az Alsó-sziget keleti csúcsánál az Eden kemping mellett evezünk el, majd az 1744 fkm táblánál érkezünk ki a főágra. Innen már látjuk a Duna közepén távolabb zöldellő Süttői-szigetet, amely nevével ellentétben Szlovákiához tartozik (ahogy a szlovák oldali Dunaradvány és Dunamocs települések neveit viselő Radványi- és a Mocsi szigetek pedig Magyarországhoz). A kiszállóhelyhez elég a süttői Szent Lipót katolikus templom tornyát figyelni. Itt betonsólya és kényelmes, kavicsos partrész is található, a vasút alatti átjárónak köszönhetően pedig autóval egészen a part mellé lehet állni a kényelmes pakoláshoz.