Határmenti evezés az Ipolyon

A túra kezdőpontján, a vízretételnél kellően óvatosnak kell lennünk, mert a partoldal meredek, és vizesen csúszóssá válhat. A közelben lehetnek horgászok, ezért csendesen, kevés lármával illendő vízre menni. Mielőtt azonban ezt megtennénk, érdemes gyalogosan felfedezni a néhány méterrel feljebb található gátat és a megkerülő hallépcsőnek szánt patakot. Vízreszállás után a folyó kellemes, váltakozó tempójú futószalagja azonnal a hátára veszi a túrázót. Néhány száz méter után Ipolytölgyes falu kikötőhelye mellett haladunk el. Az Ipoly kanyarogva szeli a tájat, ezért szélessége is változó. Átlagosan 8-10 méter, de a szigetek mellett lehet csupán néhány méteres is, viszont ahol sekély és elterül a folyó, ott akár 20 méter szélessé is terebélyesedhet. Az Ipoly jobb partján Szalka faluja előtt egy balos kanyarban váratlanul magas löszfal tornyosul fölénk. A lösz puha anyagát parti fecskék és gyurgyalagok lyuggatták szitává. Kis szerencsével a félénk jégmadarat is megpillanthatjuk.

Vízállástól függően a folyó által felhalmozott, nehezen észrevehető kavicszátonyok és szigetek teszik változatossá, izgalmassá utunkat. Ezért a túra elsősorban gyakorlott, evezős tapasztalatokkal rendelkező vízi túrázóknak ajánlott. Körültekintve balra a Börzsöny bérceit láthatjuk, az Ipoly jobb partján túl pedig a szlovák oldal gondosan művelt táblái kísérnek utunkon. Kicsivel több, mint a túra egyharmadánál érjük el a letkési közúti hidat, amely a szlovák oldali Ipolyszalkát köti össze a magyar Letkéssel. A híd után néhány méterre a bal parton találjuk a telepített úszó kikötőhelyet. Itt kikötünk, és partra lépve a Diófa utcán 800 méteres sétával érjük el Letkés központjában a Diófa és a Dózsa György u. sarkán található élelmiszer boltot. Itt enni- és innivalóhoz juthatunk, de balra, Szob irányába sétálva 300 méterre presszót és az út jobb oldalán éttermet is találunk.

Folytatva túránkat a folyó egyre közelebb kanyarog a Börzsöny tömbjéhez. Rövidesen a jobb parton, a szlovák oldalon is megjelennek a Helembai-hegység szelíd lankái, így egyszeriben két hegyvidék között találjuk magunkat. A folyón ezen a szakaszon helyenként mesterséges kőből rakott padkák teszik izgalmassá az evezést. Lépten-nyomon hódok rágta fatörzseket láthatunk, mert e termetes vízi rágcsálók kiválóan érzik magukat az Ipoly mentén. Utunkat helyenként őrködő szürke gémek vigyázzák. Vegetációval gazdagon benőtt szigeteket kerülgetve közeledünk túránk második pihenőhelyéhez: Ipolydamásdhoz. A falu mellett elhaladva egy kőpadka kis zúgóján át érkezünk a település alsó végénél, a bal parton található telepített úszó kikötőhelyhez. Amennyiben nem sikerül itt partot érni, netán „telt ház” van rajta, úgy 100 méterrel lejjebb, szintén a bal parton, a fák árnyékában találunk alkalmas kikötőhelyet - apadó víz esetén kissé saras, de a célnak megfelel. Szemben, a jobb oldali magasparton a szlovákiai Helemba szélső házai látszanak. Innen kb. 500 méteres sétával jutunk be a faluba, a Fő utcán található presszóba.

Pihenőnk után túránk utolsó szakaszát kezdjük. Mintegy másfél kilométer evezés után egy jobbkanyarból kiérve pillantjuk meg a Sávoly vasúti hidat, amely a magyar és szlovák oldalt köti össze. Innen mindössze 500 métert haladunk a már szinte állóvízzé szelídült Ipolyon. A torkolathoz érkezve elbúcsúzunk a csendes, vadregényes Ipolytól, és balra fordulva kikanyarodunk a tágas, szellős és forgalmas Dunára. Itt, a bal parton, közvetlenül a torkolatnál, a kellemesen széles kavicsos partszakaszon tarthatunk egy rövid pihenőt, majd a Duna bal partjához közel maradva az utolsó egy kilométeren levitetjük magunkat Szob révkikötőjéhez. A kompkikötő sólyáját és az ott veszteglő kompot biztonságos távolságban elkerülve, a kompkikötő után 50 méterrel a kavicsos fövenyen érünk partot.