Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Páfrányok útja - Piros túra (hosszú)

Gyalogtúra · Zalai-dombság
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Bozsoki utcakép (Csácsbozsok)
    Bozsoki utcakép (Csácsbozsok)
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 150 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km

Zalaegerszeg keleti, erdős peremét felfedező túrára invitál a Páfrányok útjának leghosszabb változata. A könnyű terepen, változatos környezetben vezető séta során a szőlőhegyek és gyümölcsösök uralta dombvidéket ismerhetjük meg. 

könnyű
Hossz 16,4 km
4:40 óra
440 m
440 m
305 m
147 m

A Zalai-dombság peremén, a Göcsej kapujában fekvő Zalaegerszeg erdős határát fedezzük fel ezen a túrán. A település folyók és patakok összefolyásánál épült ki, szelíden hullámzó dombok és szűk patakvölgyek között. Bár az egykori ’szeg’-ből mára kiterjedt nagyváros lett, keletről még mindig szinte egybefüggő erdőség szegélyezi, amelynek Csácsbozsok, Nemeshetés és Botfa által határolt tömbjét barangoljuk be a Páfrányok útján. 

Noha az érintett települések, városrészek hivatalosan már nem tartoznak a Göcsejhez, mégsem lehet vonalzóval meghúzni a földrajzi, és főleg a néprajzi terület szélét. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezen az útvonalon is képet kapunk a Göcsejre jellemző, évszázados tájhasználatról: arról, ahogy a szőlőültetvények, gyümölcsösök és kaszálók saját kis mikrovilága harmonikusan kapcsolódik az erdők és mezők természetes környezetéhez. Az errefelé megtisztelően hegyekként emlegetett szőlődombok között többnyire agyagos talajon gyalogolunk, ami az ország egyik legcsapadékosabb területén olykor igazi kihívás; ugyanakkor éppen ennek a nedves környezetnek köszönhető a páfrányok jelenléte is. Útvonalunk névadóját sokan leginkább dísznövényként ismerik, de ezekben az árnyas, nyirkos erdőkben szerencsére természetes élőhelyükön is megfigyelhetjük őket. Elsősorban erdei pajzsikát és hölgypáfrányt fogunk látni, az erdei ösvényeken figyeljük az út szélét!

A Páfrányok útja három, különböző hosszúságú útvonala közül a piros a leghosszabb, bár a táj jellegzetessége miatt itt sem kell jelentős szintkülönbségre számítani. Igaz, a szelíd dombhátak puha, üledékes felszínébe sokszor meglepően meredek patakvölgyeket vájtak a térség vízfolyásai. A körtúrát Csácsbozsok vagy Botfa településrészről is elkezdhetjük, mi leírásunkat az előbbiből indítjuk. Útközben érintjük Zalaegerszeg legmagasabb pontját, a Karácsony-hegyet, és megismerjük a szomszédos település, Nemeshetés modern templomát is. A szőlőhegyi hangulatról az Öreg-hegy gondoskodik, erdei utunkat pedig bükkös, erdeifenyő, évszázados tölgyfa és szelídgesztenye-liget színesíti. A színes útjelzőknek köszönhetően a nyomvonal végig jól követhető, az érdekességekre pedig külön táblák hívják fel a figyelmünket.

A szerző tippje

  • Ha valaki könnyebb vagy rövidebb túrát tervezne, érdemes megnézni a Páfrányok útja kék (közepes) és zöld (könnyű) útvonalát is.
  • A közelben található a Csácsbozsoki arborétum, ahol mocsárciprusok és bükkösök egyaránt megtalálhatóak, emellett két hangulatos tó és egy forrás mellett pihenhetünk le.
Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2022-09-22
Nehézség
könnyű
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Karácsony-hegy, 305 m
Legalacsonyabb pont
147 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 3,70%Földút 91,52%Utca 4,77%
Aszfalt
0,6 km
Földút
15 km
Utca
0,8 km
Szintprofil megjelenítése

Hasznos linkek és ötletek

Zalaegerszeg turisztikai honlapja

Kezdés

Zalaegerszeg, Csácsbozsok (Bozsok) Szabadság u.-Bozsoki u. találkozása (160 m)
Koordináták:
DD
46.835029, 16.879669
DMS
46°50'06.1"N 16°52'46.8"E
UTM
33T 643340 5188547
w3w 
///kedvelt.kastélyok.mondat
Mutasd a térképen

Végpont

Zalaegerszeg, Csácsbozsok (Bozsok) Szabadság u.-Bozsoki u. találkozása

Útleírás

Itiner :

Az útvonalon végig a piros Páfrányok útja táblát kövessük.

  • Csácsbozsok Bozsok részéről indulunk, majd a Bozsoki utcán indulunk el a település széle felé.
  • A sorompó után a bal oldali földúton megyünk tovább.
  • Egy erdei útkereszteződésben jobbra tartunk a Karácsony-hegyre.
  • A hegy tetején rögtön balra térünk az erdőbe.
  • A S+ jelzést követjük a Keserves tölgyig.
  • A bal oldali ösvényen tartunk tovább Nemeshetés felé.
  • Nemeshetés főútján jobbra tartunk, ez kivezet a faluból.
  • A Mária úttal együtt egyenesen Botfára érünk.
  • Botfán az Erdődy-Hüvös-kastélynál észak felé fordulunk.
  • Az úttal párhuzamosan, egy hosszú egyenes szakasz végén jobbra fordulva érkezünk vissza Bozsokra.

A túra részletes leírása :

Csács és Bozsok falvak egyesülésével jött létre a ma már Zalaegerszeghez tartozó Csácsbozsok településrész. Bozsok már a középkorban is erdőiről volt híres, és szerencsére ma sincs ez másképp. A környék erdőit turistautak szelik át, és a városhatár mentén alakították ki a megye változatos faállományát bemutató Csácsbozsoki Arborétumot. A két, egykor önálló falu között manapság egy kevésbé természetes „akadály”, a 76-os főút húzódik. A Páfrányok útjának mindhárom változata az úttól délre található Bozsokról indul, és végig azon az oldalán is marad, behálózva a csács-botfai erdőtömböt.

Kertvárosból a szőlőhegyre

Kellemes, kertvárosi zöldövezetből indulunk a tábla jelölte irányban, egyelőre a Bozsoki-hegy oldalában, alig észrevehetően emelkedve. A Bozsoki utca aszfaltja a sorompó után földútra vált, így rögtön meg is tapasztalhatjuk az agyagos talaj előnyeit és hátrányait: nyáron nem porzik az út, viszont csapadékos időben (ami errefelé nem ritka) igencsak vendégmarasztaló lehet. A környék óriási előnye, hogy még csupán néhány lépésnyire távolodtunk el a „civilizációtól”, de máris sűrű erdőben találjuk magunkat. Az országos átlagnál csapadékosabb időjárás miatt a dombok között, a völgyekben nedvesebb a levegő is, érezhetően magasabb a páratartalom.

Hamarosan egy korábbi tarvágás helyén cseperedő növényzet által visszafoglalt rét mellé érkezünk. Gyorsan növő égerfákat, alig néhány tíz centiméteres tölgyfa csemetéket és elvétve éppen csak kihajtó páfrányokat is felfedezhetünk itt. Eredetileg az erdőnek épp ezen, a mára letermelt részén fordultak elő a legsűrűbben a túraút névadó páfrányai, ezért a róluk szóló tájékoztató táblát is itt találjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az útvonal mentén ne pillanthatnák meg kisebb-nagyobb páfrányokat, úgyhogy érdemes nyitott szemmel járnunk. A két leggyakoribb páfrányfaj az erdei pajzsika és a hölgypáfrány; ezek a virágtalan, zöld színüket egészen decemberig megőrző növények ugyanis szeretik a dús aljnövényzetű, nyirkos környezetet, a tápanyagokban gazdag lomb- és tűlevelű erdőket. A tölgyes, bükkös és fenyves élőhelyeken ritkábban ugyan, de láthatunk szálkás pajzsikát és vesepáfrányt is. A páfrányok különleges növényeknek számítanak az évelők között, hiszen nincs virágjuk és termésük, valamint spórákkal szaporodnak. Ez utóbbiakat magunk is szemügyre vehetjük július és szeptember között, a spóraérés időszakában: a levelek fonákján jól láthatóan sorakoznak a spóratartók.

A Zala folyó egykori árterében sétálunk, ahol a mélyebben fekvő területek néhol még megőrizték lápos, mocsaras jellegüket. Ebben a környezetben érzi jól magát az égerfa, amelyről a város, Zalaegerszeg is a nevét kapta. Mézgás égeressel többször is találkozunk a túraútvonal mentén, ahogy égerfák kísérnek az első erdei útelágazáshoz is. Itt jobbra fordulunk, és megkezdjük a kapaszkodást a Zalaegerszeg környéki szőlődombok legmagasabbikára, a Karácsony-hegyre. A megtisztelő ’hegy’ elnevezés hagyományosan kijár a zalai szőlődomboknak, igaz, még a legmagasabb is alig több mint 300 m magas. 

Erre is fel kell azonban kapaszkodni, amit egy vízmosta horhosban kezdünk meg. A szinte függőleges falú, jellegzetes mélyutakat a meredeken lezúduló víz alakította ki a puha, agyagos talajban, majd többségüket a mindennapi használat mélyítette, szélesítette közlekedésre is alkalmas úttá. Ezek aszfalttal bélelt változataival később, főleg a települések közelében fogunk találkozni, a Karácsony-hegyre vezető utat azonban még teljes természetességében, viszonylag szűk árokként járhatjuk be.

Dús növényzet kíséri utunkat, amely hamarosan ellaposodik, ahogy a ritkuló növényzet is teret enged az erdőtömb környező dombjaira nyíló kilátásnak. Néhány száz méter múlva kiérünk a Karácsonyhegyi útra, de éppen csak annyi időre, hogy a szomszédos ösvényen visszatérjünk az erdőbe. Az eddig együtt futó három útvonal itt szétválik, és míg a zöld és a kék továbbvezet a hegy gerincén, a piros jelzésű Páfrány-útvonal a S+ jelzéssel együtt Nemeshetés felé veszi az irányt.

Nemeshetés felé 

Enyhén lejtő erdei úton sétálunk tovább, kellemesen szellős, vegyes erdővel kísért szakasz vár ránk. Kisebb bükkös mellett haladunk el; a tölgyfákat és az errefelé őshonosnak tekinthető erdeifenyőket gyertyánok kísérik. Nagyjából 1 km után, egy elágazásban hatalmas, ágas-bogas tölgyfán akad meg a szemünk. A ’Keserves tölgynek’ nevezett, kétszáz évesre becsült kocsánytalan tölgy a ma már egyre ritkábban látható, különösen idős példányok egyike. A hosszú évtizedek alatt egy-egy ilyen faóriás köré saját, önálló ökoszisztéma épül ki: ágai között, kérgében, levelein, gyökerében, de még az árnyékában is több ezer élőlény él, nevelkedik vagy táplálkozik. Európa legnagyobb bogara, a nagy szarvasbogár pedig kimondottan csak idős tölgyekhez kötődik. A népnyelv szerint a keserves jelzőt a II. világháborúban a közelben meghalt kiskatona emlékére kapta a matuzsálemi fa.

Továbbhaladva lassan elérünk Nemeshetés határába, az Öreg-hegy szőlői jelzik a település közelségét. Zala megye már a középkorban is híres bortermelő vidék volt, ez az egyik legfőbb megélhetési forrást jelentette itt egészen az 1800-as évek végéig. Akkor azonban a peronoszpóra, a filoxéravész, majd az I. világháború után az osztrák határ menti felvevőpiac elcsatolása komoly csapást mért a hagyományos szőlőkultúrára. A nemeshetési családok döntő többségének ennek ellenére egészen a II. világháborúig volt saját szőlője a környező dombok valamelyikén. Minden hegyközségeknek megvoltak a maga szabályai, szokásai, ünnepei, a nagyobb hegyeken hegymesterek ügyeltek a rendre. A szőlőhegyek egyedi elnevezése is arra utal, hogy az itteni munka a mindennapok része volt. A különlegesen csengő Gondóta, Kucogi, Atyahegy, Látomhegy, Prücsökhegy mellett azért a szokványosabb Kopasz-, Öröm- vagy Öreg-hegy név is előfordul.

Az Öreg-hegyen, ahol útvonalunk vezet, hagyományos boronafalú pincék is állnak még, ráadásul több helyről fantasztikus panorámát kapunk. Nyugat felé, a Szévíz völgye fölött feltűnik a Keszthelyi-hegység, délre pedig megpillanthatjuk a távolban a Tukora-tető kecses adótornyát. Nemeshetés házai közé érkezve a szőlőfeldolgozás hagyományos eszközeit – prést, fahordót, dézsát, kádat – láthatjuk kiállítva egy szabadtéri tárlaton.

Egy apró kitérővel érdemes megnézni a község egyedülálló, vasbetonból épült templomát. A Szentlélekről elnevezett római katolikus templom első látásra megütközést kelthet, annyira eltér a megszokott látványtól. A településen a török korban elpusztult istenháza helyett nem épült új, a szocializmus évtizedeiben ráadásul az elnéptelenedéstől is tartani kellett. Ezért a közösség elhatározta egy új templom építését, amit a helyiek összefogásával, kalákában valósítottak meg 1974 és 1976 között, a szomszédos Búcsúszentlászló plébánosának irányítása mellett, Török Ferenc építész tervei alapján. A tervek szerint a betonfalakat kívülről roncsolásos technikával kellett volna rusztikussá tenniük a mestereknek, akik ezt megtagadták, mondván, nem akarják elrontani művüket. Végül a tervező engedett nekik, így maradt a ma is látható, bordázott felület. 2019-ben a tetőt és a belső tereket szintén a közösség összefogásával újították fel.

Zalai dombok között 

A Petőfi Sándor utcán, dél felé hagyjuk el a települést, és rácsatlakozunk a Búcsúszentlászló felől ide vezető Mária útra. Kisebb emelkedő tetején kőkereszt jelzi a szilárd burkolat végét, ahol tágas, nyitott tér fogad minket: szántóföldek és füves domboldalak töltik ki a látómezőnket, erdő csupán a dombok tetejét borítja. Jó darabig ez a tájkép kíséri utunkat, a híres zalai dombvidék tökéletes lenyomatát mutatva. Lábunk alatt ismét érezzük a Pannon-tengerben egykor lerakódott, és a Zalai-dombságban sok helyen felszínre került agyagos, néhol homokos tengeri üledék puhaságát és „vendégszeretetét”, mivel pedig nyugat felé haladunk, Botfa irányába, ismét feltűnik megbízható iránytűnk, a bazitai tévétorony. Erdős és ligetes útszakaszok váltják egymást, majd egy horhoson keresztül érkezünk meg Zalaegerszeg kertvárosi jellegű településrészére, Botfára. Főútján végigsétálunk a rendezett házak mellett, mígnem az út túlsó végén lévő buszmegállóval (Botfa, Botfa utca) szemben, egy rövid utcácska végén kibukkan a fák közül a katolikus templom hagymakupolás tornya. A késő barokk épület mellett az Erdődy-Hüvös-kastély áll.

Az eredetileg földszintes kúriát 1750-ben építtette a környék akkori birtokosa, a gróf Erdődy család. 1880-ban a gazdasággal együtt Hirschel Áron tulajdonába került, aki a barokk stílusú épületet felújította, kibővítette, és két végéhez romantikus, bástyaszerű erkélyeket toldatott. Az ujjászervezett uradalmat fia, Salamon örökölte tőle, aki Hüvösre magyarította a vezetéknevét. A II. világháború után többnyire oktatási és kulturális célokra használták az épületet, amely jelenleg a Mindszenty Ifjúsági Házként működik, szállással és közösségi térrel segítve a túrázókat, zarándokokat. A kastély körül kialakított angolparkot a népnyelv ma is Ánglisnak nevezi. Mivel a Páfrányok útja úgyis ennek a szegélye mentén vezet, megcsodálhatjuk a több mint 120 éves hársfákat és a szintén évszázados vadgesztenyefa ligetet.

Város és erdő határán 

Botfáról a Felső-Válicka völgyében szinte egyenes útvonalon gyalogolunk mintegy 4 km hosszan, egészen Bozsokig. A víz és az egykori ártér közelségét az itt újra megjelenő mézgás-égeres mutatja, de ha lejjebb tekintünk, utunk névadó növényeit, páfrányokat is találunk szép számmal. Ösvényünktől néhány száz méterre, azzal párhuzamosan húzódik a 74-es út, amit ugyan nem látunk, de forgalmának zaja idáig hallatszik. Ez persze mit sem von le a táj szépségéből: eleinte erdeifenyőkkel vegyes kultúrerdőben vezet az út, a már Nemeshetéstől velünk tartó Mária úttal együtt. Az útszakasz felénél egyszer csak kinyílik az erdő, és vadvirágokkal színesített rétek vesznek körbe. Puha, fűvel borított szekérút váltja az eddigi erdei földutat, miközben egyre szélesebb rálátást kapunk a tőlünk balra elterülő Zalaegerszegre. Azt, hogy a természet és a civilizáció határán sétálunk, az olajfinomító fák fölött kibukkanó, messziről is jól felismerhető kerek tartályai jelzik. Ligetes, erdőszéli ösvényen érkezünk vissza Bozsokra, ahol a Szabadság utcán érjük el tartalmas túránk indulópontját.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

A túraleírás indulópontja Csácsbozsok városrész Bozsok oldalán található.

  • Tömegközlekedéssel Zalaegerszeg autóbusz állomástól a 2, 2Y és C2 jelzésű helyi buszokkal juthatunk el a túra indulópontjára. A Zalaegerszeg (Csácsbozsok), bozsoki autóbusz-forduló megállóig utazzunk.
  • Ha vonattal érkezünk Zalaegerszegre, a C2-es busszal juthatunk el Bozsok településrészre. A bozsoki autóbusz-fordulóig utazzunk.

A túrát Zalaegerszeg Botfa településrészén is kezdhetjük.

  • Ha Botfáról indítjuk a körtúrát, a 4, 4U, 4Y, 41 és C4 jelzésű helyi autóbuszokkal utazzunk a Zalaegerszeg (Botfa), Béke utca megállóig. A vasútállomástól és az autóbusz állomástól is találunk járatokat. 

Megközelítés

Csácsbozsok

  • A bozsoki autóbuszállomástól néhány tíz méterre találjuk a túra indítótábláját.

Botfa

  • A buszmegállótól Páfrányok útja-tábla mutatja az irányt túránk indulópontjához: egy kis utcaközben kell 100 métert sétálni az Erdődy-Hüvös-kastélyhoz.

Parkolás

Csácsbozsok

  • Autónkat a túra indulópontjának környékén, a Bozsoki úton szabályosan parkolva hagyhatjuk.

Botfa

  • Parkolni az Erdődy-Hüvös-kastélynál lehet.

Koordináták

DD
46.835029, 16.879669
DMS
46°50'06.1"N 16°52'46.8"E
UTM
33T 643340 5188547
w3w 
///kedvelt.kastélyok.mondat
Navigáció Google Térképpel

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
16,4 km
Időtartam
4:40 óra
Szintemelkedés
440 m
Szintcsökkenés
440 m
Legmagasabb pont
305 m
Legalacsonyabb pont
147 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szép kilátás Egészséges környezet Körtúra Növénytani érdekességek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp