Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Horhosok útja - Zöld túra (rövid)

Gyalogtúra · Zalai-dombság · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Vari-kútnál
    A Vari-kútnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km

Kalandra hív egy látnivalókban gazdag tematikus útvonal a zalai dombvidék gerincein és völgyeiben. Vadban gazdag erdők, változatos panorámák, források, kápolnák között, horhosok mélyén kanyargunk. A 8 km-es, zöld jelzésű rövid túra kompakt útvonala a táj esszenciáját sűríti össze kápolnákkal, templomokkal, egy forrással és az állatsimogatóval.

nyitva
könnyű
Hossz 8,3 km
2:30 óra
190 m
190 m
275 m
144 m

A tematikus út nevét adó „horhos” vízmosta, meredek oldalakkal szegélyezett árkot takar; helyenként aszónak, löszmélyútnak vagy szurdiknak is hívják. A szó a régi horhol (=váj, koptat) szóból származik. A túra egy útvonalra fűzi fel Zalaegerszeg környékének ezeket az árokszerű mélyedéseit, amelyeknek sokféle fajtájával találkozhatunk. Helyenként teljesen szárazak, de olyan is akad, amelynek az alja még aszályos időszakokban is nedves, kiadósabb esőzések után pedig szinte járhatatlan dagonyává duzzad – ennek áthidalására padlójárdát alakítottak ki az útvonal egyik szakaszán, a Vari-kút közelében, hogy ott is tiszta bakanccsal kelhessünk át. Láthatunk egészen szűk, csak gyalogosan leküzdhető, illetve gépjárművel járható, szélesebb horhosokat is. Helyenként az ember alakította tovább a természetes eredetű árkok oldalait, hogy autóval is járhatóvá tegye az amúgy keskeny mélyedést. A horhosok magassága sem kevésbé változatos: némelyek egészen barátságos méretűek, mások viszont tekintélyt parancsolóan hórihorgas falakkal tornyosulnak fölénk.

Az árnyékot adó, szűk horhosoknak különleges hangulatot adnak a peremükön kapaszkodó, félig-meddig alátámasztásukat vesztett, gyökérfonataikat a levegőbe lógató fák. Érdemes megfigyelni alattuk, a meredek lejtőkön a puha kőzettakaró rétegeit. A homokos, agyagos löszön kezünkkel óvatosan végigsimítva megtapasztalhatjuk, hogy szinte akadálytalanul peregnek le az apró kőzetszemcsék. A könnyen faragható felületet az erdő állatai is kihasználják, hogy kisebb-nagyobb lyukakat, járatokat kialakítva benne otthonukká tegyék a meredek partfalat. A laza szövetű kőzetnek köszönhetően a csapadékvíz könnyen erodálja a felszínt, az apróbb szemcséket lemosva egyre mélyebbre vési a bemélyedést. Így születik a dimbes-dombos, szelíden hullámzó táj, amelyben mi is gyönyörködhetünk az útvonal számtalan kilátópontjáról.

Zala az ország legnagyobb erdőborítottságú vármegyéje. 117 ezer hektárnyi területen nőnek fák, a védelmükben gazdag vadállomány él – nem csoda, hogy a világbajnok gímszarvastrófeák többnyire ezekből az erdőkből kerülnek ki. A megye másik jellegzetessége, hogy az ország legsűrűbb településrendszerével rendelkezik. Viszonylag sűrűn lakják, a falvak mérete azonban kisebb az átlagosnál. A tagolt felszín apró településein és a Zala völgyén is sok helyről végigpásztázhatunk tekintetünkkel. Érdemes megfigyelni a göcseji tájra jellemző szegeket: az elnevezés egymástól elhatárolódó – de közigazgatásilag összetartozó – házcsoportokat jelent (az Őrségben az ugyanilyeneket szereknek hívják), amelyek kialakulása a domborzati viszonyoknak köszönhető; az elszórtan álló házakat pedig a hozzájuk tartozó szántóföldek veszik körül. (A szegek világát Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeumban ismerhetjük meg.) A másik jellegzetesség a középkorból ránk maradt egyutcás településforma. Néhány ezek közül mára többutcássá nőtte ki magát, pl. Pajzsszeg, Milejszeg, Söjtör.

Geológiai értelemben a Zalai-dombság hazánk egyik igen fiatal, erősen tagolt vidéke. 5 millió éve még síkság terült el itt, ahol a szél és a folyók feltöltő munkája halmozta fel a kavicsot, agyagot, löszt, változatossá téve a domborzatot. A Horhosok útja által behálózott területre jellemzőek a hosszan elnyúló, észak-déli irányú gerincek és a közéjük horpadó völgyek – ezek között tekergőzik mindhárom nyomvonal.

Bármelyik tematikus utat is választjuk a három közül, érdemes az útvonalat az ajánlott irányban, a nyilakat követve bejárni. Általában a fő csapáson kell maradnunk, a letéréseknél a táblák útbaigazítanak bennünket.

A szerző tippje

  • Gyerekekkel érdemes betérni az állatsimogatóba.
  • Az útvonalon csak egyetlen biztos vízvételi lehetőséget (Csurgó-kút) találunk, ezért vigyünk elegendő innivalót!
Szabó Eszter profilképe
Szerző
Szabó Eszter
frissítve: 2022-09-26
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
275 m
Legalacsonyabb pont
144 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 27,51%Murvás út 2,35%Földút 56,87%Ösvény 13,24%
Aszfalt
2,3 km
Murvás út
0,2 km
Földút
4,7 km
Ösvény
1,1 km
Szintprofil megjelenítése

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Zalaegerszeg (Csácsbozsok), Szivárvány tér (167 m)
Koordináták:
DD
46.845632, 16.881162
DMS
46°50'44.3"N 16°52'52.2"E
UTM
33T 643426 5189728
w3w 
///ivókút.válaszol.névkártya

Végpont

Zalaegerszeg (Csácsbozsok), Szivárvány tér

Útleírás

Itiner

A túrán végig a Horhosok útja piros tábláit követjük. 

A túra részletes leírása

A város pereméről a Csácsi-hegyi kápolnáig

Túránk kiindulópontja Zalaegerszeg Csácsbozsok nevű városrészében, a Szivárvány téren található. A parkoló sarkában, a tér csücskénél álló táblát, amely térképpel, látnivalókkal és a nyomvonalakkal nyújt útbaigazítást, érdemes tanulmányozni, mielőtt nekivágunk a távnak.

A parkoló mögött álló épületet a helyi születésű matematikusról, fizikusról és csillagászról, Izsák Imréről nevezték el. A tudós meglepő áttöréseket ért el a differenciálgeometriában, az égi mechanikában és a Föld alakjának pontos meghatározásában – ez utóbbival világhírnévre tett szert. A róla elnevezett intézményben általános iskola, művelődési ház és közösségi tér működik.

A városi környezetet, a tömött házsorokat hamar a hátunk mögött hagyjuk, és belépünk a rétek és erdők, gyümölcsösök és pincék dimbes-dombos, tarka, változatos világába. Egy rétet átszelve hangulatos facsoporthoz érünk. A szekérút egyik oldalán gyantaillatú, borostyánszőnyeggel fedett talajú fenyves magasodik fölénk a karámszerű kerítés mögött, a másikon hagyásfák laza csoportja áll – mintha „fenyő-bárányokat” őrző juhászok gyűltek volna össze beszélgetni itt.

Az útvonal által bejárt területen többféle fenyvessel is találkozhatunk. Az erdeifenyő kedveli a meszes, száraz talajt, így a Zalai-dombság meszes-homokköves, mészcsillámpalás talaján otthon érzi magát. A reliktumfaj kisebb állományai üde, illatos, mélyzöld színfoltjai a zalai tájnak. Az 1960-as évektől betelepített lucfenyő viszont nehezen viseli a felmelegedéssel járó aszályt. Gyantatermő képességének csökkenésével az immunrendszere is gyengül, így könnyen megtámadják a szúbogarak. Először gyantafolyások jelennek meg a törzsén, majd a beteg fa lehullajtja kérgét és tűleveleit – erre is látunk példát utunk során. A párás, hűvös klímát kedvelő faj a kontinens északi részén, valamint térségünkben 1000 méternél magasabban érzi otthon magát, így fokozatosan kiszorul erről a területről. Rajtuk kívül, főleg a zártkertekben, számtalan „karácsonyfa-ültetvénnyel” is találkozhatunk, ahol a klasszikusnak számító lucok mellett ezüstfenyők és nordmannfenyők sorakoznak.

Miután elhagyunk néhány házikót (jobbra), utunk vékony csapássá keskenyedik, és a fák közé fúródik, az ösvény mellett mindkét oldal lépésről lépésre magasodik egyre jobban fölénk. Megérkezünk utunk első horhosához, amelynek V alakú falait méregzöld borostyánszőnyeg varázsolja egyedivé. A rövid emelkedőt leküzdve a Petelihegyi út aszfaltcsíkjára érünk, ahol a házak között kikandikálva szemügyre vehetjük a dimbes-dombos zalai tájat.

A Csácsihegyi út kereszteződésében a tanösvény táblája hívja fel a figyelmet a rövid kitérővel elérhető, közösségi összefogással felújított barokk kápolnára. Érdemes megnézni a 19. századból származó épület oldalában a Szűz Mária-szobrot, a telek sarkán álló kőfeszületet, az udvaron pedig Szent Orbán fából faragott szobrát. A szőlősgazdák védőszentjének jelenléte arról árulkodik, hogy ezen a területen évszázadok óta termesztenek szőlőt. Ha lehetőségünk van bemenni, a kápolna belsejében pillantsunk rá az 1800-as évek közepéről származó oltárképre, amely Urunk színeváltozását ábrázolja.

A kápolna melletti tágas, nyitott épület számtalan közösségi rendezvénynek ad otthont a falunaptól a szüreti rendezvényen át az alkotótáborig. A helyszínen időnként szentmisét is tartanak.

Érdemes körbesétálni az amúgy bekerített területet, és megcsodálni az út túloldalán álló terebélyes, mára védetté nyilvánított fát. A táblával jelzett kislevelű hárs törzsátmérője 108 cm, korát nagyjából 180 évre becsülik.

Bortól és dámszarvasoktól két kápolnáig

Aszfaltcsíkon folytatjuk utunkat a Csácsi-hegy kertjei és házikói között. Érdemes belesni a szépen rendezett udvarokra, ahol tavasszal virágpompába öltözött fákat, ősszel gyümölcstől roskadozó ágakat találunk; az almán, körtén, barackon át a naspolyáig és a fügéig igen változatos a felhozatal. 

Ösvényünk a házakat elhagyva földútra vált. A lehető legjobb helyen találjuk a helyi vadállatokat és lábnyomukat bemutató táblát. Érdemes lefotózni, melyik lenyomatforma melyik állathoz tartozik – utunk homokos, löszös szakaszainak puha talaja ugyanis számtalan esetben árulkodik arról, milyen vad járt nemrég a területen. Néhol meglepően nagy nyomsűrűséggel is találkozhatunk.

Zalaegerszeg Cserlap nevű részébe érve ismét aszfaltra váltunk. Itt nem lesz szükség nyomolvasó képességünkre: utunk bal oldalán egy több hektáros, bekerített területen dámszarvasok nagy csoportjával találkozhatunk. A dámszarvaskert a kicsit feljebb található László pince modern épületéhez tartozik, ahol előzetes egyeztetés után borkóstolással, pincelátogatással, házi, kemencében sült falatokkal tarthatunk pihenőt. A hobbiként induló, egyre bővülő vállalkozás kézműves borháza jelenleg négyezer tőkéről szüreteli a valentin, kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc fajtákat.

Ismét a fák közé ér a borostyánnal szegélyezett, szintező szekérút. A lombhullatók között több foltban újra megjelenik a fenyő. Itt intünk ideiglenesen búcsút előbb a piros, majd a kék jelzésű nyomvonalnak –előbbibe hamarosan visszacsatlakozó ösvényünk oldalazva, nagy kanyart leírva fordul a völgy irányába. A különösen meredek hegyoldalt szőlőültetvények és gyümölcsfák tarkítják; megművelésük kihívás a gazdáknak a combos terepen.

A tematikus út következő táblája a Henye-hegy kápolnájára hívja fel a figyelmünket. A rövid, de igen intenzív emelkedésű kitérő a Kápolna-hegy 288 méteres csúcsára invitál, ahonnan pazar panorámában lehet részünk, főleg vegetációs időszakon kívül. A domboldalt szőlőtőkék sorai csíkozzák, közöttük présházak pettyezik a képet. Nyugati irányban a megyeszékhely, Zalaegerszeg színezi a tájat, észak felé a Zala völgye, messzebb a Kőszegi-hegység, illetve a Ság és a Somló tanúhegye látszik. A Keszthelyi-fennsík felé észrevehetjük a zalaszántói buddhista sztúpa fehér, csúcsos alakját, és ha szerencsénk van, és elég tiszta az idő, a Bécsi-Alpok csúcsai, köztük a Rax és a Schneeberg is kirajzolódnak a horizonton. A panoráma elemeinek beazonosításában nagy segítséget nyújtanak a faoszlopra erősített, nyíl formájú táblák – a teljes élményhez nem árt, ha elővesszük a hátizsákból a távcsövet.

A Szent Istvánról elnevezett, 2019-ben felújított kápolnánál minden év augusztus 20-án búcsúi szentmisét tartanak. A monda szerint ezen a helyen pihent meg a király az országjárás közben, a tiszteletére emeltek a mai épület elődjét. A jelenlegi helyén álló eredeti fakápolna építésének pontos idejét nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy a terület a törökdúlás idején elnéptelenedett, és csak az 1700-as évek elejétől népesült be újra. Feltehetőleg ekkor állították a mai épület elődjét, szintén Szent István tiszteletére, fából építkezve. Ennek emlékére az új kőkápolna egyik képe a koronát Szűz Máriának nyújtó királyt ábrázolja, aki az egész ország sorsát az emiatt így nevezett Magyarok Nagyasszonyának kezébe adta.

A fakápolnát 1886-ban kőből építették újjá. Ebben az időszakban évente négy alkalommal zarándokoltak fel a környékbeliek misére: Sarlósboldogasszony, Szent Anna, Havasboldogasszony és Szent István ünnepén. A II. világháború után viszont már csak évente egyszer, Szent István ünnepén jöttek fel a hegyre; ezt a hagyományt a mai napig őrzik. A hely rövid történetét és mondáit, valamint a panorámaelemeket a helyi szőlősgazdák által állított tábla ismerteti. A kápolna mellett egy rövid pihenőre kiválóan alkalmas asztalt és padokat találunk.

Elsüllyedt vár, padlójárda és oroszlánbőgés

A hármas elágazásban kényelmes ereszkedésbe kezdünk. Hamarosan a Vari-kúthoz érünk, amelynek foglalását 1935-ben betonépülettel egészítették ki; mellette fedett pihenő vár asztalokkal és padokkal, valamint a 10. századból származó földvárról is olvashatunk, hozzá különös legenda kapcsolódik. A történet szerint egyszer egy szegény öregember érkezett a várkapu elé éhesen és fáradtan, bebocsátásért könyörögve. A fösvény várúr elutasította a kérését, így az öreg odébbállt. Egy idő után ismét megjelent, hogy engedjék be, de a várúr újfent megtagadta a segítséget. Amikor harmadszor is visszatért az öreg, és hiába várta, hogy kinyissák a kaput, komor jóslatot mondott: másnap reggelre, mire a kakas megszólal, a vár el fog süllyedni urával együtt. Így is történt, az erődítményt elnyelte a föld színe, azóta sem került elő, hiába keresték. Az átkot csak az oldhatja fel, aki rálel arra a kígyóra, amelyik az elsüllyedt vár felett vert tanyát, és elveszi tőle a hátán hordozott, apró kulcsot. Jutalma nem marad el: a vár felemelkedik a mélyből, és az új gazdájának szolgálatába áll.

A felfelé kapaszkodó ösvény újabb horhosba invitál, amelynek különlegessége, hogy még a legszárazabb időszakban is csordogál az alján némi víz, csapadékos időben pedig valósággal hömpölyög. A terep bejárhatósága érdekében padlójárdát helyeztek el ezen a szakaszon, hogy a dagonyázás és csúszkálás helyett száraz lábbal gyönyörködhessünk a különleges horhosban. A sűrű lombsátorban emelkedő egynyomos ösvény fokozódó meredekségét falépcsők enyhítik a nyereghez közeledve.

Hamarosan műútra lépünk, amely a helyi állatsimogatóhoz és állatotthonhoz vezet, az egyik kennelben pedig tényleg „az állatok királya” él.

Gyerkőcökkel mindenképpen érdemes betérni az állatkertként, állatsimogatóként és állatotthonként 2012 óta működő családi vállalkozáshoz. A befogadott példányok egyébként elpusztulnának – sokukat a cirkusz világából mentik ki. Jelenleg nagyjából 140-en élnek az otthonban. A legnagyobb szenzáció két bengáli tigriskölyök (ők 2022. július 16-án születtek), de van strucc, kenguru, emu, oroszlán, alpaka, szarvasbika, láma, majom, ló, kenguru, örvös medve, farkas, páva és számtalan egyéb faj is. A látogatókat játszótér, trambulin, körhinta és bográcsozási lehetőség is várja. 

A kék és zöld táblák egy éles balkanyarral ismét az erdőbe invitálnak. Néhány méteren pincék és hétvégi házikók kerítése szegődik mellénk, ezeken átpillantva a zalai táj dimbes-dombos mozaikjának részletei tárulnak fel. A talpunk alatt, a bal oldalunkon a mélybe szakadó horhos peremén borostyánszövevénnyel borított egynyomos ösvény egyensúlyoz. Elhaladunk egy kőkereszt mellett, majd az egyre intenzívebben lejtő úton a horhos mélyére ereszkedünk. A homokos árok oldalában megfigyelhetjük a kőzetrétegeket. Az egyik mélyebb lyuk arról árulkodik, hogy a környék lakói előszeretettel hordták haza építőanyagnak az itteni homokot.

Ahogy kiérünk a lombalagútból, megváltozik a táj karaktere: az erdőt vizenyős környezet váltja fel. Füzes-nádas foltok, nedvességet kedvelő égerfák uralják a láthatárt. Ha kicsit feljebbről pillanthatnánk rá a vidékre, láthatnánk, hogy a közelben kanyarog a Zala, a mellettünk fekvő terület pedig a folyó ártere. Egy éles fordulónál a Horhosok útjának táblája az itteni élővilágot, a Zala árterének értékeit mutatja be.

A kék és zöld nyomvonal innen együtt indul tovább a legelők között. A szomszédos domboldalban megkapó látvány a Szent Sebestyén római katolikus templom fenyőkkel körülvett épülete, amelynek eredetijét az 1330-as években emelték, de az 1532-es tűzvész és a török pusztítás nem kímélte. Mai, barokk formáját az 1700-as évek derekán kapta. Ha napnyugta körül érkezünk, mesés színekben pompázó égbolt teheti még szebbé a látványt.

Nemsokára Csácsbozsok lakott területére érünk, és a házak közötti kényelmes ereszkedéssel visszasétálunk a kiindulópontra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A 2, 2A, 2Y és C2 helyi járatról a Zalaegerszeg (Csácsbozsok), Nyerges utca 17. buszmegállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

  •  A buszmegállóból déli irányban teszünk pár lépést a Nyerges utcán, majd balra kanyarodunk a Domb utcára, aminek a következő kereszteződésében találjuk a túra kiindulópontjaként szolgáló Szivárvány teret (összesen 120 méter szintemelkedés nélkül).

Parkolás

  • A túra kiindulópontján, a Szivárvány téren tágas, ingyenes parkolóban tudjuk letenni az autót.

Koordináták

DD
46.845632, 16.881162
DMS
46°50'44.3"N 16°52'52.2"E
UTM
33T 643426 5189728
w3w 
///ivókút.válaszol.névkártya
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A Zalai-dombság turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. A kilátópontok panorámaélményét fokozhatjuk egy távcsővel.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
8,3 km
Időtartam
2:30 óra
Szintemelkedés
190 m
Szintcsökkenés
190 m
Legmagasabb pont
275 m
Legalacsonyabb pont
144 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp