Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Tűzhányók bendőjében a Sátoros-hegyek között

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A magas-hegyi kilátó
    / A magas-hegyi kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aszfaltút a Sátoros-hegyek alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Libegős utazás a Magas-hegy csúcsára
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-hegy a Smaragdvölgy Pihenőpark felől
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadregényes ösvény a Magas-hegy csúcsa körül
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár a gerincek fölött (Magas-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vendégház a rudabányácskai út mentén
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyvesek fölötti suhanás a Magas-hegyről a Szár-hegyre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zemplén tömege a Magas-hegyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kecske-hát oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalánci-hegység, a Zemplén szlovákiai folytatása (Magas-hegy)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fejedelem-forrás egyik foglalata
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alpesies hangulat a magas-hegyi libegő középső állomásán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rudabányácska a Fekete-hegy alatt, hátul a füzéri vár és a Milic-csoport
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rudabányácska a Sátoros-hegyek legmagasabbika alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-nyereg, avagy a Bandalak
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zipline állomás, a Szár-hegy és Sátoraljaújhely
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei útszakasz a Magas-hegy oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sípálya tetején a Magas-hegyen (balra a Nagy-Milic)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ritkított erdő a Vörös-nyereg felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Zemplén Kalandpark (Sátoraljaújhely)
A Tokaji-hegység szervezett természetjárásának szülőhelyén most az ország egyik legjobban kiépített hegyét találjuk, ezért libegővel és kilátólátogatással is fűszerezhetjük a túrát. Közben megismerkedünk a hegység turisztikai feltárásának hajnalával, és felfedezzük ezt a jellegzetes, élénk domborzatú hegycsoportot az állam peremén.
nyitva
közepes
Hossz 8,3 km
2:45 óra
427 m
427 m

A Sátoros-hegyek történetét és képét két dolog határozza meg igazán: alakjuk és a szomszédban húzódó országhatár. A jellegzetes formájú kis csoport meredeken felszökő, a Bodrog síkjából hirtelen magasra emelkedő hegyekből áll, melyek egymáshoz és a Zemplén tömegéhez képest is szigetszerűen helyezkednek el. Innen ered nevük és a lankáikhoz tapadt város elnevezése is. Alakviláguk már Cholnoky Jenőt, neves földrajztudósunkat is gondolkodásra késztette, aki azt gyanította, hogy egy Vezúvhoz hasonló tűzhányó robbanhatott itt fel, melynek kalderaroncsát láthatjuk. A modern kutatások nem támasztották alá az elméletet: valójában kb. 11 millió éve a magma a felszínen lévő (szintén vulkanikus eredetű) tufás kőzetek alá nyomult be, felboltozta azokat, majd az erózió lehámozta a fedőrétegeket a dácittestekről, amik ma a felszínen vannak. A patakok tovább farigcsálták a magaslatokat, ennek következménye az önálló tagokra szabdalódott, „sátoros" formájú hegycsoport.

A trianoni határkijelölés után a Zemplén e része az országhatárra, Sátoraljaújhely pedig a bércek és az újonnan húzott vonal közé szorult. A Kárpátok elvesztését követően a hazai középhegységeket felfedező turizmus figyelme sokáig elkerülte a Zemplén (erdőbirtokosok által sok esetben le is zárt) központi részét, de a városközeli peremen, a Sátoros-hegyek könnyen bejárható, változatos terepén lassan mégis éledezni kezdett. 1926-ban megalakult a Magyar Turista Egyesület Hegyalja Osztálya, mely a következő évben kilátót épített a Magas-hegyre, egy évtized alatt pedig turistaházat emelt a bércek közé, és jelzéseket festett, forrásokat foglalt, sí- és ródlipályákat jelölt ki, no meg a környék népszerűsítésébe fogott. Bár még a '30-as években is arról panaszkodtak, hogy a forgalom és érdeklődés csekély maradt, mégis innen indult meg a Zemplén turisztikai feltárása. És mindez nem múlt el nyomtalanul: napjainkban Sátoraljaújhely szegélyén jól felszerelt kalandpark működik, ezért a Magas-hegy az ország egyik legjobban kiépített, egész napos kikapcsolódást kínáló hegye lett.

Túránkon a hegység szervezett természetjárásának bölcsőjében, egyben felszín alatti vulkáni testeken járunk. A „dolisnyánok" otthonából, Rudabányácskáról kapaszkodunk fel a Sátoros-hegyek tetejére, hogy a Magas-hegy piramisáról kitekintsünk a Zemplén központi tömege felé; a túra levezető szakaszán pedig visszaereszkedünk a startpontra. A rendkívül élénk domborzatú vidék színes éghajlati viszonyait a gyakran változó kitettség és a viszonylag nagy szintkülönbségek miatt sokszínű erdőkép jellemzi, amit szerencsére nem sújt intenzív erdőgazdálkodás. Ezért a rövid-közepes hosszúságú túra viszonylag változatos, a csúcsról nyíló kilátás pazar, csak a Magas-hegy extrém meredeksége jelent komolyabb kihívást. Igaz, utóbbi leküzdésében a sípálya felvonója is segítségünkre lehet.

A szerző tippje

  • A Magas-hegyre épített Zemplén Kalandpark egy kis hegyi élményparadicsom, a domborzatot kihasználó számtalan lehetőség közül választhatunk. Érdemes beletervezni a túrába néhány programot a parkban.
  • A Magas-hegy tetejére vezető ösvények néhol nehezen követhetők, ráadásul hóban nem keresztezhetjük a sípályát. Ezért, valamint a meredekség miatt ezen a szakaszon érdemes a libegőt igénybe venni a feljutáshoz.
  • A Magas-hegy csúcsa körül elvész a jelzés, itt mindenképp használjunk Természetjáró appot!
  • Rudabányácska szélén étterem és szálláshely várja a turistákat; a Smaragdvölgy Pihenőparkot érdemes meglátogatni.
  • Víz nincs az útvonalon - igaz, a Magas-hegyen, a középső állomáson találunk büfét, ahol töltekezhetünk.
  • A Magas-hegy délnyugati oldalában lefelé vezető ösvény meredek, köves, csúszós szakaszán különösen körültekintően közlekedjünk, mert balesetveszélyes.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-05-10
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Magas-hegy, 513 m
Legalacsonyabb pont
Rudabányácska, 127 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Magas-hegy csúcsára vezető jelzések néhol nehezen követhetők, itt különösen ajánlott a Természetjáró app használata, és az útvonal előzetes letöltése az offline tájékozódáshoz. Főként a csúcs körül nehéz megtalálni az utat.
  • A Magas-hegy délnyugati oldalában lefelé vezető ösvény kellemetlenül meredek és csúszós. Ide érdemes botot vinni, és a túrázásra kitalált lábbeli is követelmény!

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Rudabányácska, Fő utca 95. buszmegálló (127 m)
Koordináták:
DD
48.412009, 21.611274
DMS
48°24'43.2"N 21°36'40.6"E
UTM
34U 545233 5362275
w3w 
///buli.érintés.felkészít

Végpont

Rudabányácska, Fő utca 95. buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Rudabányácskáról a P jelzést követjük a Magas-hegy oldaláig.
  • Balra fordulunk a K◼ jelzésre, ami a libegő melletti parkolóba vezet.
  • Jobbra térünk a K▲ jelekre, amiken felkapaszkodunk a Magas-hegy tetején álló kilátóig.
  • K▲ jelzésen a Vörös-nyeregig ereszkedünk.
  • A nyeregből a K jelzés jobb oldali ágán folytatjuk túránkat a Vöröskő-vendégház előtti elágazásig.
  • Egyenesen, a K◼ jelzésen érkezünk vissza Rudabányácskára.

A túráról részletesen

Dolisnyánok földjén

Északi nyílású völgy végében, a Magas-hegy árnyékában fekszik Rudabányácska, aminek neve egy másik, híresebb településéről lehet ismerős. Nevük hasonlósága nem véletlen: a „ruda" szláv eredetű szó, jelentése (vastól) vörös föld vagy érc - ez pedig a közeli hegyek javainak kitermelésére utal. A 14. századtól ugyanis komoly ezüst- és aranybányászat folyt a falu környékén, amihez eleinte olasz és német telepeseket hozattak. A helységet, mely akkor még Szépbánya névre hallgatott, a 14. századi fénykorban a Zemplén másik kiaknázott lelőhelyéhez, Telkibányához csatolták. Amikor a P jelzésen elindulunk az Y alakban kettéágazó utca bal szárnyán, perceken belül a görögkatolikus templommal szemben találjuk magunkat. Benne egészen az '50-es évek végéig szláv nyelven folyt a misézés, ugyanis a 18. században érkezett ruszinok egészen sokáig őrizték nyelvi és kulturális szokásaikat (a falu idősebb lakói még ma is beszélik ezt a kelet-szlovákiai nyelvjárást). A kevéssé ismert népcsoportot „kárpátukrán" néven is szokták emlegetni, ami jól mutatja, hogy otthonuk az Északkeleti-Kárpátok vidéke. Két fő csoportjuk, a hegylakó „verhovinaiak" és az alacsonyabb területeken letelepedett „dolisnyánok" (nevük a szláv dolina, azaz völgy szóból ered) közül az utóbbiak lakták Rudabányácskát, mely így a Zemplén északi részén sorakozó néhány ruszin-magyar település közé tartozott. (A magyarok csak a 20. századi lakosságcserék nyomán kerültek többségbe.)

A hegy szoknyáján

A falu szélén elhagyjuk az ódon hangulatú temetőt, átszelünk egy rétet, aztán nekifeszülünk a hosszú, fokozatos kaptatónak. Széles dózerút emelkedik a kevert erdőben, egy S-kanyarral eltávolodik a patakmedertől, majd balra, egy szűkebb csapásra váltunk. Néhol ritkított, de többnyire középkorú erdőkben araszolunk egyre magasabbra. Juharok és bükkök levelei képeznek vastag avarszőnyeget a völgyaljon, ahová a P● jelzés hív. A rövid kitérő a Fejedelem-forrás dupla, furcsán magas foglalatához vezet. A '30-as években ez volt a hegycsoport első vízfakadása, melyet a környék turistalétesítményeinek kiépítésén munkálkodó Hegyalja Osztály foglalással látott el. A P jelzés rövidesen csatlakozik a K◼ jelű turistaútba, amin balra fordulva pihentető szakasz áll előttünk: egy szűk kilométert a Magas-hegy oldalában harántolva teszünk meg. Ahogy ráfordulunk az északi lejtőkre; az árnyas élőhelyen átveszi az uralmat az ezüstös törzsű bükkerdő. A sípályák nyiladékait keresztezve ki-ki láthatunk a Hegyköz felé, de felbukkan a Fekete-hegy homloka is.

Élmények hegye

A csoport legmagasabbja, a Magas-hegy már a zempléni turistaság kezdetén is kiemelt figyelemnek örvendett. Tetejére 1927-ben, fennállásának 1. évfordulójára kilátót emelt a Magyar Turista Egyesület ügybuzgó Hegyalja Osztálya, hótartó északi oldalában pedig a következő években sípályákat, déli, meredek felén ugrósáncot alakítottak ki. A magaslat iránti érdeklődés új virágkorát éli a 21. század eleje óta: megnyílt a Zemplén Kalandpark, melynek attrakcióival a következő kanyarban találkozunk is. A nyugati mintára fejlesztett hegy lejtőin az ország leghosszabb bobpályája és libegője működik, a csúcsról félelmetes zipline-pályán csúszhatunk át a szomszédos Szár-hegy tetejére (ahonnan felvonó röpít vissza). De itt, a középső állomáson nem csak büfé, hanem a régi síházban kialakított símúzeum is látogatható, mely kategóriájában az első és egyetlen hazánkban.

A sípályák gyeppásztáit és a vaskos bükkök birodalmát váltogató K▲ jelzés kanyarog fel a csúcsra, ám a helyes irány a sűrű infrastruktúra miatt nem mindig könnyen követhető. A legjobb választás talán jegyet váltani a libegőre (a nagy épület aljában van a kassza), és a magasban lassan, kellemesen ringatózva, megpihenve elérni az 514 méteres hegytetőt. A kilátó acélemelvényére már adja magát az útirány a kiszállóhely dobogójáról. A toronyból teljes nyugalommal figyelhetjük a Szár-hegyre kötélpályán átcsúszó bátrakat, de a Zemplén minden jellegzetes terepi adottsága is feltárul. Mivel a hegység szélén állunk, rendkívül mozgalmas és sokoldalú a panoráma: egyik irányban a Ronyva síkja és szlovákiai dombok, illetve a Hegyköz medencéje, és a neki keretet adó Vilyvitányi-röghátak terülnek el a mélyben. A háttérben a Milic-csoport kéklik, a füzéri vár inkább világít fehér falaival. Az átjátszótorony kicsit bezavar ugyan, de nyugatnak fordulva a Központi-Zemplén teljes tömege előttünk hullámzik. A hosszú gerincek és völgyek közé sok markánsan elkülönülő csúcs vegyül, és mindent erdő burkol, településeknek innen nyomát se lelni - a regéci vár tornyát azonban könnyű kiszúrni. Délen magányos előőrsként domborodik a tokaji Nagy-hegy, lábai már az Alföld síkjába olvadnak. Legközelebb a Sátoros-hegyek erdős csúcsai emelkednek, köztük nyaralók, kertesházak foglalnak helyet, a peremen pedig Sátoraljaújhely utcái sorakoznak. Különösen tiszta időben az Északkeleti-Kárpátok egyes részei is felderengenek: a Vihorlát, a Szinyák és a Borló a Zemplénhez hasonlatosan a hegykoszorú vulkáni ívének tagjai. A Magas-hegy tövében Rudabányácska is megmutatkozik, és mivel csak a túra felét gyűrtük le ezidáig, időigényes a visszajutás.

Vissza a mélybe

Kilépve a kilátóból a K▲ jelzésen indulunk tovább.  (Ha nem találjuk a hiányosan felfestett jeleket, tartsunk lefelé a libegő fogadóállomásához, ami mellett balra kanyarodva, szintben nyugatnak tartva kell keresnünk az ösvényt. A sípályák tetején maradva, egyenesen a fák közé hatolva hamar előkerülnek a festett piktogramok.) Búcsúzzunk el a pazar kilátástól, és a kőgörgeteges bükkös vadregényes ösvényén, a K▲ jelzés bal ágán kapaszkodjunk át a csúcs túloldalára! Kellemetlenül meredek, csúszóssá taposott, köves, gyökérakadályos csapás vezet lefelé az (immáron) öreg tölgyesben. Elkél az óvatosság, no meg a fák fogódzóként hasznosítható törzse. Egy nagyobb kőrakás az ösvény balján a felszámolt síugrósánc maradványa, a kiterjedt kőtenger pedig a jégkorszaki fagyaprózódásé. Szerencsére a szakasz nem hosszú: a domborzat megszelídül, és jóval barátságosabb terepen kerüljük a Kis-Magas-hegy csúcsát.

Kisvártatva elérjük a Vörös-nyereg amúgy jellegtelen kereszteződését, aminek neve a föld vöröses színére, vasas ércek jelenlétére utal. A nyeregpont hagyományos elnevezése Bandalak, mert a régmúltban rossz hírű, „garázdák lakta" terület volt ez. A várostól már kellően távol, hegyek szorításában, fárasztó kaptatással megközelíthető a helyszín, így nem csoda, ha azok költöztek ide, akik a törvénytől, egyben a településektől is kényelmes távolságban kívánták élni életüket. Néhány üdülő most is egészen idáig felkúszik a hegyoldalban, de a 19. század végi filoxéravész pusztítása előtt a szőlők és gyümölcsöskertek még ennél is magasabbra hatoltak.

Az elágazástól lefelé, a K jelzés nyugati (jobb) ágán folytatjuk túránkat, és egy darabig szüntelen kerülgetjük a Kecske-hát lefutó éleit. Ritkás, egy ponton irtott bükkös-tölgyes fedi a lejtőt - mintha a fák maguk sem jutnának dűlőre a terep nyújtotta viszonyok kapcsán. A szintet tartó éles kanyarok miatt valóban gyakorta váltakoznak a napos és árnyas pászták, hiába az északias fekvés. Érintjük a Körtefa-nyerget, ahol a hegyre telepített tanösvény táblája álldogál, és innentől tölgyesben ereszkedünk a Borz-hegy oldalában. Egy szűk irtásfolt alján kilépünk a Károlyfalvát Rudabányácskával összekötő műútra, amin jobbra térünk. Eleinte összehajolnak az ágak a fejünk fölött, amint a kanyarokkal sodródunk, majd kiszélesedik a völgyalji irtvány. Egy kerítés túloldalán tavacskán úsznak a levelek, aztán megjelenik a Vöröskő vendégház hangulatos terméskő épülete is. Az autóúton maradva, a K◼ jelzésen kb. másfél kilométer Rudabányácska központja, ahová már csak a völgy talpán kell besétálnunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Rudabányácska, Fő utca 95. buszmegálló a start- és végpontunk is egyben.

Megközelítés

  • A túra eleje és vége is a buszmegállóban van.

Parkolás

  • Rudabányácskán parkolni a Smaragdvölgy Pihenőparknál lehet (innen kb. 10-15 perc a túra kezdő- és végpontja), de a Bányácska utca mentén is megpróbálható.

Koordináták

DD
48.412009, 21.611274
DMS
48°24'43.2"N 21°36'40.6"E
UTM
34U 545233 5362275
w3w 
///buli.érintés.felkészít
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zemplén turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Csaba Győri
2021-09-04 · Közösség
A libegő jelenleg nem üzemel ( felújjítják) így felfele elég meredek, de a kilátóból a kilátás fenomenális plusz van messzelátó ami ingyenes😀😀. A lefelé jövő út valóban meredek és köves ami csúszóssá teszi de ez nem hosszú szakasz utánna már csak laza lefelé.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-09-04
Fénykép: Csaba Győri, Közösség
Fénykép: Csaba Győri, Közösség
Fénykép: Csaba Győri, Közösség
Fénykép: Csaba Győri, Közösség
Fénykép: Csaba Győri, Közösség
Fénykép: Csaba Győri, Közösség
Fénykép: Csaba Győri, Közösség
Fénykép: Csaba Győri, Közösség

A közösség fényképei

+ 4

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
8,3 km
Időtartam
2:45 óra
Szintemelkedés
427 m
Szintcsökkenés
427 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp