Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kalandtúra a Kis-Fátra legészakibb szirtjére

Gyalogtúra · Kis-Fátra
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Havasi réteken érkezünk a csúcsrégió alá (Sedlo Medzirozsutce)
    Havasi réteken érkezünk a csúcsrégió alá (Sedlo Medzirozsutce)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 8 6 4 2 km

A hegy lábától, mélyen bevágódott sziklás szurdokokból kapaszkodunk a Kis-Fátra legészakibb kilátópontjáig, az impozáns sziklasüvegben tetőző Kis-Rozsutec csúcsára, majd az északi oldal ősi bükkösében ereszkedünk vissza a hegyi kaszálórétektől tarka tanyavilágba. Esszenciális körtúra a vízmarta geológiai mélységektől a sudár fenyveseket túlszárnyaló sasbércig.

közepes
Hossz 10 km
5:10 óra
737 m
736 m
1 343 m
567 m

A Kis-Rozsutec (Malý Rozsutec) az Északnyugati-Kárpátok egyik legösszetettebb sziklaszirtje, a Kis-Fátra (Malá Fatra) legjellegzetesebb csúcsa, amely fodros sziklataréjjal strázsál a hegység északkeleti szélén a kaszálóktól és legelőktől tarka tanyavilág felett. Vadregényes szurdokok, vadvirágos hegyi rétek, öreg bükkerdők, izgalmas sziklafelszökések és remek kilátás emelik a Kis-Rozsutecre vezető túrát Szlovákia egyik legnépszerűbb útvonalává. Magyarországon a helyszín viszonylag nagy távolsága miatt Magyarországon kevesen ismerik a környéket, pedig érdemes elmélyülni a hamisítatlan kárpáti hangulatban, a pásztorkodás helyi bölcsőjében. Főként látványban, de geológiában és botanikában is erőteljes a vidék kínálata.

A patak folyásával ellentétes irányban, meredek terepen vágunk keresztül a felettünk magasodó sziklaszirtre: a kitűnő kilátópontra 700 méter szintet kell megtennünk, ami magashegységi környezetben a kevésbé megerőltető kategóriába tartozik. A létrák és láncok segítségével leküzdött szurdoktúrán, a látványos sziklavilág keresztezése közben ráadásul szinte észrevétlenül hagyjuk magunk mögött a szintemelkedés közel felét. A két szurdok közötti pásztortanyán még meg is pihenhetünk egy fogadóvá alakított, padokkal, asztalokkal felszerelt „koliba” mellett, míg a Kis-Rozsutec (Malý Rozsutec) alatt idilli tisztások csábítanak lazításra és feltöltődésre az utolsó ostrom előtt. A csúcs oldalában szintén láncokba kapaszkodva gyűrhetjük le a merész, sziklás tereplépcsőket.

Összességében a hegységre jellemző valahány sajátos táji elemet felsorakoztatja az útvonal, így a 10 kilométer és a 700 méter szint leküzdése bőven megéri a fáradtságot az átélt izgalmak, a hegyvidéki látványok és hangulatok miatt.

Ajánlott időszak a túrához: A túrát a hozzávetőleg június elejétől október közepéig tartó, hó- és jégmentes időszakban érdemes bevállalni. Esős időben vagy az után a sziklafelületek veszélyesen csúszósak lehetnek. Téli időszakban, a sziklás csúcs hó- és jégborítottsága idején a túrát kifejezetten veszélyes bejárni.

A szerző tippje

  • Ha tehetjük, szálljunk is meg Terchován (Terhely), hogy legyen időnk megismerkedni a helyszín hangulatával, kultúrájával, és akklimatizálódhassunk a környezethez.

  • Nyári idényben érdemes a napot korán kezdeni, és a tömeget megelőzve túrázni a szurdokokban. Ha elég korán indulunk, marad időnk a két szurdok közti vendégházaknál reggelizni, a Kis- és a Nagy-Rozsutec közötti hágóban (Sedlo Medzirozsutce) nagyobb pihenőt tartani. A csúcsról is nagyobb eséllyel lesz jó kilátásunk, ha a délutáni felhőképződést megelőzve érjük el túránk csúcspontját, a Kis-Rozsutec (Malý Rozsutec) tetejét.

  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.

  •  A medvés területeken történő túrázásról hasznos információkat tematikus oldalunkon találsz, sok másik szlovákiai túra mellett.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-09-15
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Malý Rozsutec, 1 343 m
Legalacsonyabb pont
Terchová, Biely Potok (Terhely), 567 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Murvás út 7,32%Földút 18,95%Ösvény 73,72%
Murvás út
0,7 km
Földút
1,9 km
Ösvény
7,3 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • Viharos, villámlás lehetőségét tartogató időjárás esetén meggondolandó a túra mellőzése, mivel a rendkívül kitett, sziklás, fémláncokkal biztosított szakaszok ilyenkor komoly kockázatot jelentenek a kőhullás, villámcsapás, lecsúszás veszélye miatt.
  • Különösen éjszaka, de még a szürkületi órákban sem tanácsos a hágók környékén tartózkodni a hegységben nagy számban jelenlévő medvepopuláció veszélye miatt. Ha egyedül mozgunk a sűrű erdőben, érdemes énekelni, tapsolni, medvecsengővel túrázni, aminek hallatán a Kárpátok emberkerülő csúcsragadozója előzékenyen odébbáll.

Hasznos linkek és ötletek

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. (Pl.: https://hzs.sk/mala-fatra/ ) Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com, és a www.yr.no/en/ oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Terchová, Biely Potok Hotel Diery buszmegálló (Terhely) (567 m)
Koordináták:
DD
49.257514, 19.066690
DMS
49°15'27.1"N 19°04'00.1"E
UTM
34U 359327 5457881
w3w 
///bólintás.emelések.nyak
Mutasd a térképen

Végpont

Terchová, Biely Potok Hotel Diery buszmegálló (Terhely)

Útleírás

Itiner

  • Biely Potokból, a Hotel Dierytől a K jelzést követjük a Dolné és Horné diery szurdokokon keresztül a sedlo Medzirozsutce nyeregig.
  • sedlo Medzirozsutce nyeregbőlZ jelzést követjük a Malý Rozsutecen (Kis-Rozsutec) át vissza a Hotel Dieryig, Biely Potok üdülőtelepére.

A túra részletes leírása

A Kis-Fátra leghosszabb szurdokában, a Dolné és Horné Dieryben

Terchová (Terhely) külterületéről, a Biely potok üdülőtelepen lévő Hotel Dierytől indulunk a Kis-Fátra (Malá Fatra) hegyei közé. A bájos hegyi házaktól tarka hegyi kaszálók, rétek és ligetek jellegzetes kárpáti hangulatot adnak a környéknek. Az eredetileg pásztorkodással és erdei munkákkal foglalkozó lakosság soraiból származott a szlovák öntudat meghatározó alakja, az úri önkény ellen lázadó betyár, Juraj Jánošík, aki a környék tanyáin és erdőiben bujdosott, és a vagyoni különbségeket próbálta kiegyenlíteni maga felé hajló fokosával.

A patak mentén vezető ösvényt követjük a K jelzésen, egyre zártabbá váló erdőben. Rövid idő után a hegyoldalak megemelkednek, meredekké, sziklássá váló falak tornyosulnak körülöttünk, egyedül a patak nyitja meg az utat az áthatolhatatlannak tűnő sziklavilágban. Az ösvény hatalmas üstök, víz vájta katlanok közé vezet , ahol a hegységet felépítő kőzeteket bontja ki egyre mélyebben az állandóan rohanó patak. Egy ponton a szurdok szinte karnyújtásnyira szűkül körülöttünk, fejünk felett alig látható az ég, több tíz méter magas sziklafal zárja mindkét oldalon a kilátás lehetőségét. Szerencsére a csúszós sziklafelületen fapallókat és fémrácsos járdát raktak le, így könnyűszerrel jutunk át az egyébként emberpróbáló szűkületen.

A Dolné diery túloldalán ismét kinyílik a katlan, pár száz méter izgalom után egy tágasabb, ligetes területre jutunk. Ha száz métert megteszünk a S jelzésen, az erdő mellett pásztorszállásból kialakított, a nyári szezonban működő étterem fogad. A Kolibának nevezett étkezőnél padok és asztalok nyújtotta kényelemben fogyaszthatunk, erőt szerezve a folytatáshoz.

A pásztorszállás felett kezdődik ugyanis az a hosszabb és nehezebb szurdokszakasz, ahol a legtöbb szintet is leküzdjük a hegymászás során. Ezt Horné dierynek, azaz „felső szurdoknak” nevezik, amit a bejáratához közeledve magunk is megértünk. A mohás sziklafalak ismét szűkre fogják a patak medrét, a hegyen lehullott csapadékvíz a dolomitkőzet résnyire megnyílt falai között igyekszik utat találni. Ráadásul a komoly szintesés következtében több méteres, néhol tíz métert is meghaladó vízesésekben bukik alá a patak, és minden nagyobb tereplépcső alatt öblös sziklakatlan formálódik a víz nyomán. Főként fémlétrákon és acélrácson küzdjük le a kihívásokkal teli szakaszt, aminek végén a hegyoldal veszít meredekségéből, így már láncokkal, illetve természetes és mesterséges lépcsőkkel küzdjük le a sziklás zuhatagokat. Meglepően hosszú időbe telik legyűrni ezt az ösvényt, főként ha nyári idényben, hétvégén vagy ünnepnapon jutunk el ide, ugyanis Nyugat-Szlovákia leglátványosabb szurdokát rengetegen keresik fel, egymást akadályozva a haladásban. Ha nagyobb tumultusban indulunk neki, legyünk türelmesek, és használjuk ki az időt nézelődésre, vagy esetleg a szurdok előtt, a Kolibánál a S majd a Z jelzést választva kerülhetjük ki a létrákat.

Érdemes azonban követni a patakot , amely egy szűk kilométer után lecsendesedik és meghitt hangulatú, öreg bükkerdőn folyik keresztül. Itt metszi utunkat a Z jelzés, ami előzékenyen kikerüli a szurdokszakaszt. Ha elegünk van a létrázásból, a Z jelzésen is folytathatjuk utunkat a csúcsrégió felé, de igazából innen már csak alig pár felszökés vár ránk az eredeti, K jelzéssel ellátott útvonalon.

Amint a szurdok legfelső vízeséseit is átmásztuk, a magasság és a hűvös klíma következtében egyre dominánsabbá válik a lucfenyő. A szurdok felső végénél már szinte kizárólag fenyvesben haladunk, ami a hegységre jellemző irtásrétet, hegyi legelőt ölel. A sziklafalak szorongatása és az erdő zártsága után a Pod Tanečnicou elágazásánál elterülő rét üde állomása hegymászásunknak, innen először pillantjuk meg a sziklás Kis-Rozsutecet (Malý Rozsutec) és a közvetlenül felettünk magasodó Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec) tömbjét, mely minden más látványt leural. Innen már szinte csak fenyők vesznek körbe, sűrű erdőben folytatjuk utunkat a hágó felé. A következő tisztás elejénél egy forrásjellel megkülönböztetett kis ösvény válik le az alig 100 méterre található vízfakadáshoz. Ez az utolsó természetes vízvételi lehetőség, így itt még élhetünk a folyadékszerzés lehetőségével. A rét után az eddigi lankás emelkedő is megenyhül, és egy fenyőligetes tisztáson érkezünk ki a Kis- és Nagy-Rozsutec közötti hágóba, a Sedlo Medzirozsutce laposára.

A Kis-Rozsutec sziklataréjos ormán

A hágóból tágas panoráma nyílik: úti célunk, a fenyők csúcsán túlnyúló sziklabérc már remekül látszik pont a legmeredekebb, legvadabb fallal határolt oldalával. A P és Z jelzéssel kísért út szintet tartva, nagy ívben fordul rá a következő hágóra (Sedlo Zákres), majd innen a Z jelzés egyedül kapaszkodik a Kis-Rozsutecre (Malý Rozsutec). A csúcs bő 100 méterrel van felettünk, de erről az oldalról ránézésre szinte elképzelhetetlennek tűnik a feljutás. Amint beértünk a hegylábi fenyvesbe, és eljutunk a sziklafalig, máris látjuk a megoldást, mely kivezet szorongatott helyzetünkből. A fal alsó szegletében jobbra harántol egy bevágás, amin némi kapaszkodással, beépített acéllánc segítségével jutunk túl. Bár izgalmas métereket kell így leküzdenünk, a szurdokhoz képest itt már stabil, sarkos lépéseken vethetjük meg lábunkat. A jobbról kikerült sziklafal tetejére fordulunk a törpefenyvesben, mely már alig takarja körülöttünk a kilátást. A legdrámaibb élmény és a továbbvezető út miatt felkapaszkodunk a hosszan elnyúló, sziklás csúcsra, ahol az eddig látott falak tetején állunk. Megdöbbentően tágas, légies érzés a csúcson lenni: a hágó és a szurdokot takaró fenyőerdő mélyen a lábunk alatt kuporognak. Szemközt a Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec) uralja a kilátást, távoli folytatásaként a Kis-Fátra havasi rétekkel hullámzó főgerince húzódik a délnyugati látóhatáron. Északon a Kárpátok főgerince, legelőkkel nyitott és erdős hegyhátak végtelen sora telíti a kilátást, míg a keleti látóhatáron a Liptói-havasok éles sziklafogakkal az égbe harapó csúcsai domborodnak.

A túloldali, sziklás törpefenyvesben továbbvezető út ránézésre lankásabb az eddigi próbatételeknél, de a lánc rögzítésének hiányosságai és a folyton aprózódó, kőmorzsalékos felszín komoly kihívást jelentenek. Érdemes óvatosan araszolva, minél több támaszt és kapaszkodót megkeresve letudni ezt a kb. 100 méternyi, emberpróbáló szakaszt. A legnagyobb, enyhe dőlésű letörést letudva lassan „lecsillapodik” a terep, bár az út itt is erősen morzsalékos.

Ereszkedés a hegység északi mellvédjén

Lassan beérkezünk az erdőbe, ami itt már ismét lombhullató fafajok elegye, főként bükk és juhar, de fenyő is jócskán akad. Az árnyas, öreg bükkösben vezető út egyre lankásabb gerincszakaszon halad, míg a csúcstól jó 500 méterre újabb izgalmak következnek. Sziklás vonulathoz érünk, ami előtt jobbra ráfordulunk a leszakadó hegyoldalra, a legmeredekebb szakaszon szerpentinezéssel enyhítve helyzetünkön. Az út mentén továbbra is tekintélyes bükkfa matuzsálemek strázsálnak, árnyékukban bő 200 méter szintet ereszkedünk. Egy kis csermelyt is keresztezünk, aminek túloldalán megérkezünk a lejtőpihenőre települt hegyi üdülők (egykori tanyák) világába.

Podrozsutec telepe kaszálókkal és szántókkal körbevett tanyák csoportjából nőtte ki magát a népszerű Rozsutecek közelsége miatt. Mára állandó lakosa nem maradt, télen a csak földúton megközelíthető, patakparti települést a hó elzárja a külvilágtól. A kb. 20 hagyományos gerendaház alkotta, turistabüfét (éttermet) is kínáló Podrozsutec túloldalán a gerinc nagy kanyarral fordul nyugatnak, hegyi legelők mentén tartunk vele mi is. Mögöttünk a Kis-Rozsutec korántsem apró csúcsa int a magasból, miközben a rétektől nyitott tanyavilág szintjére érkezünk.

Túránk végén ismét fenyőerdőben gyalogolunk, alatta az utolsó 200 méter szintet beerdősült kaszálókon tudva, pár hangulatos gerendaházat kerülve ereszkedünk a faluba. A hegylábnál keresztezzük az utunk elején követett patakot, aminek túloldalán hálával tekinthetünk a Hotel Diery éttermére, ahol helyi ételekkel, üdítőkkel jutalmazhatjuk testünket izgalmas túránk zárultával. Érdemes itt feltöltődni a vadregényes hegyvidék próbatétele után, és hangulatban is visszaérkezni a kényelmet kínáló civilizációba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A Terchová, Biely Potok Hotel Diery megállóig, majd a túra végén onnan utazhatunk busszal. A járatokkal elsősorban a közeli Zsolnára (Žilina) vagy onnan közlekedhetünk rövid idő alatt.

Megközelítés

  • A túra a Terchová, Biely Potok Hotel Diery buszmegállóból indul, és ott is ér véget. Ez Terhelyhez (Terchová) tartozik.

Parkolás

  • A Hotel Diery (Terchová/Terhely, Biely Potok) előtti parkolóban hagyhatjuk autónkat.

Koordináták

DD
49.257514, 19.066690
DMS
49°15'27.1"N 19°04'00.1"E
UTM
34U 359327 5457881
w3w 
///bólintás.emelések.nyak
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 110. számú térképe (Malá Fatra - Vrátna) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő (bordázott talpú, kényelmes túracipő vagy bakancs), az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
10 km
Időtartam
5:10 óra
Szintemelkedés
737 m
Szintcsökkenés
736 m
Legmagasabb pont
1 343 m
Legalacsonyabb pont
567 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp