Felsőpetény – Romhány (OKT 40. napi túra)

Az Országos Kéktúra épp csak érinti Felsőpetényt a Petőfi utcán. A falu bélyegzője az Almásy-kastély kerítésén található, de előtte kitérőt tehetünk az agyagbányához. Ez több órás program, így érdemes előre megtervezni, annál is inkább, mert a bányalátogatás regisztrációhoz kötött. A külszíni fejtés ma is működik – az OKT eredetileg erre vezető útvonalát ezért el is kellett kanyarítani Alsópetény felé, de a régi mélyművelésű tárók egyikét vezetett túrán be lehet járni. A bányában a régi bányavasút maradványai mellett az UV-fényre látványosan fluoreszkáló kalcittartalmú köveket láthatunk.

A település határában álló Almásy-kastélyt a Spett család építtette a 20. század elején, később pedig az Almásy család birtokába került. A kastélyt mintegy 18 holdas, védett park veszi körül. Az államosítás után számos funkciót betöltött: működött pedagógusüdülőként, úttörőtáborként, börtönként és nevelőotthonként is. Történetének kiemelkedő eseménye, hogy 1956. október 30. és november 2. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíborost. Ennek emlékét márványtábla őrzi, a kastélynál pedig minden év októberében Mindszenty-emléknapot rendeznek.

A hosszú évek óta romos kastély jelenleg nem látogatható. 2025-ben megkezdődött az épület teljes felújítása és bővítése, amelynek célja egy kulturális és turisztikai központ kialakítása. A tervek között szerepel egy, a környék élővilágát bemutató multimédiás tanösvény, interaktív foglalkoztatóterek, valamint egy Mindszenty József életét és történelmi szerepét bemutató emlékhely létrehozása. Az Országos Kéktúra bélyegzője közvetlenül a kastély kerítésén, a kapun található.

A falut elhagyva földúton haladunk tovább dimbes-dombos tájon Alsópetény felé. A fákkal alig tűzdelt kaszálórétek szép kilátásokat nyitnak, a turistaútról visszanézve Felsőpetény irányába a Börzsöny vonulatát is felfedezhetjük a falu hátterében. Egy kerítéssel óvott legelőt is megkerül utunk, itt akár a jószágokat is megláthatjuk. Alsópetény felé közeledve szép fenyvesen is átvágunk, majd egy telephely és a pálinkafőzde között futunk be Alsópeténybe.

Alsópetény – Romhány

Jóval emelkedettebb képet mutat az útról is látszó Prónay-kastély. A teljeskörűen felújított műemlékegyüttes a neobarokk homlokzatú Nagykastélyból, a Kiskastélyból és a kastélyépületekkel harmonizáló, eredeti majorsági épülethez épített új szárnyból, a Vendégházból áll. A Nagykastély rendezvényterem, a Kiskastély szálláshely összesen 21 ággyal, az új épületszárny pedig négycsillagos szállodaként üzemel 14 szobával.

Alsópetényben két OKT-bélyegző is van, az egyik a Retro Man söröző bejáratánál a falon, a másik pedig az Alsópetény, községháza buszmegálló hirdetőtábláján. Ez egyébként alkalmas ki- vagy beszállási pont is, ha valaki máshogy szakaszolná a Kéktúráját, ráadásul parkoló is van a közvetlen közelében.

A K jelzéseket követve a Béke úton hagyjuk el a falut, és kezdünk kapaszkodásba. A Romhányi-hegyet kell megmásznunk, amelynek túlfelén már a napi szakasz végpontja fekszik. Löszös-agyagos földúton trappolunk a Kecske-kő csúcsa felé, az út csapadékos időben nagyon csúszik – a szerencsések ebből csak a kijárt ösvény megszáradt csúszásnyomait látják. A falu fölé emelkedve a fák között némi kilátás nyílik Alsópetényre és a falut Ősagárdtól elválasztó, 300-as dombokra, de hamarosan szuper kilátóponthoz érkezünk, ahol már nem kell a fák között leskelődnünk. A domb letörésénél hatalmas fakereszt áll, amelynek tövéből már nemcsak a falu felé nézelődhetünk, hanem nyugatabbra is, ahol a Naszály sziluettjét ismerhetjük fel.

A 300 méteren fekvő kilátópontról erősebb kaptató után, hirtelen váltással egy sokkal nyugalmasabb domborzatú gyertyános-tölgyesbe érkezünk. A gyönyörűen felújított Kékesi vadászháznál résen kell lennünk, mert könnyen elronthatjuk az irányt, és a S jelzésű útra keveredhetünk. Ez egyébként ugyanoda vezet, mint a Kéktúrából kiágazó K▲ jelzés, melyet erősen javaslunk: minimális további emelkedéssel a 421 m magas Kecske-kő csúcsára juthatunk, ahol az impozáns Prónay-kilátó áll.

A 26 m magas kilátót a környéken jelentős Prónay-családról nevezték el, és 2017-ben adták át. A 128 lépcsőfokon meghódítható toronyból nemcsak szuper körpanorámát láthatunk, de telerakták infótáblákkal is, melyekről a térség élővilágát, földrajzát is leolvashatjuk. A kilátó tengelyében szintenként pihenőhelyeket alakítottak ki, ezek bivakolásra is alkalmasak. A könnyen azonosítható Naszálytól jobbra a Börzsöny vonulatát láthatjuk, északra a Selmeci-hegységet, keleten a Cserhát dombjait (élükön a Szandavárral), távolabb pedig a Mátra és a Karancs is kivehető szép időben. Délebbre már a Gödöllői-dombság nem túl mozgalmas vidéke mutatkozik, és ahogy körbefordulunk, még a Pilist és a Visegrádi-hegységet is elcsíphetjük a távolban.

A túra maradék szűk 4 kilométerén már csak le kell ereszkednünk Romhányba. Szép erdei utakon vezet a Kéktúra, ösvényünket helyenként nyáron sűrűn benőheti az aljnövényzet – szerencsére többnyire nem a szúrós-csípős dzsindzsával.

Egy aljnövényzetben szegény szakaszon a K jelzések Balázs Ádám posztumusz hadnagy emlékkője mellett vezetnek el. Romhány szülöttjét robbanószerkezet ölte meg 2016-ban, 35 éves korában.

Romhány határához érve jól kiépített pihenőhelyre érkezünk, ahol esőbeálló, számos pad és asztal is van, de bográcsozásra alkalmas tűzrakó hellyel is fölszerelték. Akár nagyobb csoportok is letáborozhatnak itt kényelmesen, és az éjszakát is viszonylag kényelmes körülmények között lehet eltölteni.

Romhányba szűk 1 km hosszú, murvás úton gyaloglunk be. (A K+ jelzésen kitérővel meglátogatható a város szélén álló, mára elhalt, de még így is hatalmas Rákóczi-fa, amely mellől szép a kilátás.) A faluba érve balra fordulunk a Batthyány úton, ahol a település első bélyegzőjét a virágbolt melletti oszlopon találjuk. Ez a bélyegző logisztikailag remek helyen van, hiszen a közeli „buszpályaudvaron” be is fejezhetjük a túrát. Romhánynak van egy másik bélyegzője is, ezt a Fáradt Vándor panzió falán találjuk.

Romhány elsősorban az 1710-es romhányi csatáról ismert, amely a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős ütközete volt. A település évszázadok óta híres kerámiaiparáról: az itt működő cserép- és téglagyártás hosszú időn át meghatározó szerepet játszott a helyi gazdaságban. A felsőpetényi agyagbányából ma is szállítanak be alapanyagot, amiből különféle vakolatokat és más építőanyagokat gyártanak.