Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Diósjenőről a Závoz nyeregbe

· 31 értékelés · Gyalogtúra · Nógrádi-medence · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Híd a Kemence-patak fölött, a Gál-kútnál
    / Híd a Kemence-patak fölött, a Gál-kútnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ZT jelzés mentén, a Kemence-patak partján
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Baracklevelű harangvirág
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Diósjenő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Diósjenő fölött, a Kemencére vezető úton
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Diósjenő fölött a Z jelzésen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Diósjenő közelében, a Z jelzés mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Diósjenő közelében, a Z jelzés mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Terebélyes harangvirág
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gál-rét szélén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gál-rét
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-patak medre
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Híd a Kemence-patak fölött, a Gál-kutnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gál-kút
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-patak
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-patak
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-patak
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / II. világháborús bombatölcsér a Závoz nyereg közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Naszály felé a Jenői-závozról
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Závoz nyereg fölé magasodó Kő-szirt sziklái
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Diósjenő a Jenői-tóval a Jenői-závozról nézve
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Závoz nyeregnél
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elszomorító látvány: összedőlt tájékoztató tábla a Gyíkos-forrás közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyíkos-forrás Diósjenő fölött
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kavics-konglomerátum kőfejtő Diósjenő közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyves a ZT jelzésen, Diósjenőhöz közel
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Diósjenői Erdei Szabadidőparknál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feszület Diósjenőn
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Csehvár Diósjenői Erdei Szabadidőpark
Rövid, de hangulatos túra a titokzatos múltú Csehvár és a Kemence-patak érintésével, a közepes kaptatókért jutalmul szép kilátással Diósjenőre a Závozról.
nyitva
könnyű
Hossz 7,5 km
2:30 óra
361 m
361 m

Ha Diósjenő környékén járunk, és csak 2-3 óránk van, ez a 7 km-es kör bármelyik évszakban változatos látnivalókat kínál. A Nógrádi-medence nyugati szélén elterülő községet magunk mögött hagyva hangulatos terepen mászunk fel a Z jelzésről kis kitérővel elérhető Csehvárhoz, a Börzsöny Árpád-kori kisvárainak egyikéhez, illetve ahhoz, ami maradt belőle, a sáncok nyomain kívül ugyanis sokat már nem láthatunk.

Utunk jelentős része az Erdőtörténeti tanösvényen halad, és a Gál-rétnél a Börzsöny legjelentősebb vízfolyása, a Kemence-patak partjára kanyarodik, hogy az egykori iparvasút nyomvonalán, a fák hangulatos alagútjában a két világháború között rohamtempóban megépült Hadi útra vezessen. Egy kis távot ezen megtéve felkapaszkodunk a Kő-szirt alá, a Závoz nyereghez, majd az izgalmas történetű Gyíkos-kút érintésével, a vízmosások által tagolt terepen visszagyaloglunk Diósjenőre.

A szerző tippje

  • Ne a PX, hanem a Z/ZT jelzésen, a falépcsőkön másszunk fel Csehvárhoz vezető PL jelzés kiágazásáig! A Z/ZT jelzésekről balra letérő PX jelzés Csehvár alatti szakaszán bedőlt fák nehezítik a haladást.
  • A Závoz nyeregből lesétálhatunk a Z helyett a S◼ vagy végig a S jelzésen is. Az utóbbi esetben ne térjünk át a ZT jelzésre, hanem kövessük a S jelzést a kiindulópontig!
Farkas Péter profilképe
Szerző
Farkas Péter 
frissítve: 2021-03-08
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
543 m
Legalacsonyabb pont
262 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A túra végig könnyű terepen, kényelmesen járható, bár néhol a földből kiálló gyökerekkel nehezített ösvényeken, illetve erdészeti feltáróutakon halad.

Kezdés

Diósjenő, Arany János út buszmegálló (262 m)
Koordináták:
DD
47.945884, 19.033768
DMS
47°56'45.2"N 19°02'01.6"E
UTM
34T 353177 5312156
w3w 
///kocog.napközis.gólöröm

Végpont

Diósjenő, Arany János út buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Diósjenőről a Z jelzés mentén sétáljunk ki.
  • A lépcsők tetején balra kiágazó PL jelzésen tehetünk kitérőt a Csehvárhoz.
  • Visszatérve a Z jelzésen menjünk tovább a Gál-rétig, ahol az erdészeti utat és a ZT jelzést követve forduljunk jobbra.
  • A Gál-kúthoz egy fahídon át, a Z● jelzésen jutunk el alig pár tíz méteres kitérővel.
  • Utána megint a ZT jelzést kövessük, egy ideig az aszfaltozott Hadiúton, majd jobbra fel a Závoz nyeregig.
  • A Závoz nyeregtől a S jelzésen induljunk el lefelé a Kő-szirt alatt! A ZT jelzés jobbról való becsatlakozása után még maradjunk a S jelzésen, de amikor a ZT később jobbra kiágazik, térjünk át arra.
  • Ez végül a Z jelzésbe torkollik, amelyen balra fordulva visszatérhetünk túránk kiindulópontjára.

Részletes útleírás

Nem túl megerőltető, de változatos túránkat Diósjenőn, az Arany János utcai buszmegállónál indítjuk. A Börzsöny lábánál fekvő település neve a honfoglalás kori Jenő törzsre lehet visszavezethető – mint látni fogjuk, a környék egyébként is tele van történelmi emlékkel, némelyiket majd érintjük is. Diósjenőről a vasútállomásnál kezdődő Z jelzésen gyalogolunk ki nyugat felé egy kővel felszórt földúton, amely hamarosan keresztezi a községből Királyházán át Kemencére a hegységen átvezető autóutat.

Itt kezdődik a 2005-ben létesített, a vidék táj- és erdőtörténetét táblákon bemutató Diósjenői erdészeti és erdőtörténeti tanösvény: ennek az egyelőre a Z jelzéssel (és a Diósjenő-Nagy-Hideg-hegy-Királyrét síút PX jelzésével) együtt haladó ZT jelzését kell majd követnünk csaknem a túra végéig. A műutat elhagyva különösen hangulatos erdőben találjuk magunkat; a lombokon átszűrődő fény világos tócsákat vetít az előttünk kanyargó, göcsörtös gyökerekkel átszőtt ösvényre.

Ahogy a nem tolakodóan, de azért határozottan emelkedő úton egyre feljebb kapaszkodunk, a tanösvény egyik táblájáról megtudhatjuk, hogy Diósjenő környékén lévő 5000 hektáros uradalmán Gróf Berchtold Miklós már a 19. század második felében tudatos erdőgazdálkodást folytatott. Ennek köszönhetően a cserből, tölgyből, bükkből és kőrisből álló faállomány akkor is kiváló minőségű volt. Ma ugyanezek a fajok a legjellemzőbbek a vidékre, bár találunk hársot, juhart, sőt – például a Csehvárnál – duglász- és vörösfenyőt is.

Az 1960-as évek elején tervezett, Diósjenő és a Szén-patak között húzódó feltáróutat átszelve belépünk a Nemzeti Park területére. Ahogy közeledünk a PL jelzés Csehvár felé vezető leágazásához, és a terep egyre meredekebbé válik, egy rövid szakaszon falépcső segíti a kapaszkodásunkat. A meredek tetejére érve, az újabb táblánál balra kell fordulnunk, hogy a PL jelzésen elérjük az Árpád-kori kisvár, a Csehvár szerény maradványait.

A Csehvár már romokkal sem vár

Az erősségnek annak idején valószínűleg része volt egy kőtorony is, de ma már csak a sánc vonala vehető ki. A magaslat – amely tulajdonképpen a Börzsöny keleti peremének egyik legmagasabb csúcsa, a Bárány-bérc keleti, alacsonyabb kiszögellése – a fák miatt nem kínál teljes körpanorámát, a közeli Vörös-kő és Magas-hegy piramisszerű formája azonban átsejlik a lombok között, akárcsak az alattunk terpeszkedő Diósjenő házai. A Börzsönyben a bronzkortól kezdve rengeteg vár épült, a föld-, sánc- és kővárak száma összesen harminc körülre tehető – például az említett Magas-hegyen is volt egy bronzkori telep, akárcsak a Magosfán vagy a beszédes nevű Pogányváron. A középkori várak zöme a 14. század eleji hatalmi harcokban elpusztult, bár némelyiknek, mindenekelőtt a közeli Drégelyvárnak, még ma is impozánsak a romjai.

A Csehvár bejáratánál őrt álló, különösen terebélyes tölgy karszerűen kinyúló, vastag ágai alatt elhaladva vissza kell sétálnunk a PL jelzés elejéig, ahonnan a Z/ZT jelzéseket kell követnünk tovább. A Gál-rétnél elérjük Kemence-patak partját, és a ZT jelzés mentén jobbra térünk az erdészeti úton. A Börzsöny legjelentősebb, csaknem 26 km hosszú, a Magas-Börzsöny kelet-északkeleti határát kijelőlő vízfolyásának neve a szláv „kamenica” ('köves medrű') szóból ered. A Csóványos keleti oldalán fakadó források táplálják, átlagos vízhozama 294 liter/másodperc.

A vulkáni eredetű Börzsöny felszíne tagolt, ezért – noha kifejezetten sokat, több mint négyszázat tartanak számon – a patakok többnyire rövidek, és a kőzet gyenge vízáteresztő-képessége miatt a szintjük az esőzésektől függően gyorsan, viszonylag nagymértékben ingadozik. A már Szlovákiában az Ipolyba torkolló Kemence-patak folyása a Závoz nyereg alatt, amikor a Kő-szirt tömbje észak felé fordítja, lelassul.

A ZT jelzés a patak mentén, az út fölé boruló fák romantikus alagútjában halad. Közben a túlparton lévő Gál-kút kőpiramist formázó foglalatához egy fahídon, a Z● jelzést követve térhetünk ki – ehhez mindössze pár tíz méterrel kell többet gyalogolnunk. Az erdészeti tanösvény ZT jelzésére visszatérve hamarosan az egykori Mázsaházhoz érünk, ahová a Csóványos keleti oldalán található Nyír-réttől vezetett az 1927-ben kiépített, 600 mm nyomtávú iparvasút. Az erdőbirtokon kitermelt fát ezen szállították a Mázsaházig, ahol egyébként szénégető is működött, majd onnan szekereken, a Závoz nyergén át a diósjenői vasútállomásra.

A világháború is alakította az ökoszisztémát

A Mázsaháznál, a nagy hajtűkanyarnál elérjük a Diósjenő, Királyháza és Kemence közötti, aszfaltozott magánutat, a Hadi utat. Ezt a II. világháború előtt, az első bécsi döntés után lóhalálában, több ezer ember részvételével építették ki, mert a Börzsöny a Felvidék Magyarországhoz visszacsatolt része felé hadászatilag fontos felvonulási útvonal lett. Jobbra térve közvetlenül felsétálhatnánk a Závoz nyereghez, de érdemes inkább a ZT jelzésen maradva a baloldali ágat választanunk, mivel egyrészt ezen a szakaszon különösen szép a Kemence-patak – nevéhez híven köves – medre, másrészt amikor az ösvény letér az aszfaltozott útról, egyedi látnivalóra bukkanhatunk az erdőben.

A fák között apró, feltűnően kerek tavacskák rejtőznek. A Börzsönynek nincsenek természetes eredetű, állandó állóvizei, csak ideiglenesen alakulnak ki egyes helyeken a csapadékos időszakok után. Az itt látható, békalencse zöld leplével takart medencék valójában bombatölcsérek, amelyek a II. világháború végén megmaradt és felrobbantott lőszerek nyomán jöttek létre, de főként a kétéltűek párzóhelyeiként gyorsan fontos szerephez jutottak az ökoszisztémában. Mindekekelőtt a barna varangyok használják előszeretettel ezeket a mesterséges tavacskákat.

A ZT jelzésen felfelé tovább gyalogolva hamarosan a Závoz nyeregnél találjuk magunkat, ahonnan szép kilátást élvezhetünk Diósjenőre, a Jenői-tóra, illetve a Kő-szirt felettünk tornyosuló andezitszikláira. A tisztás szélén még néhány pad is van, ha épp piknikezésre szottyan kedvünk. Bár lesétálhatunk a községbe a ZT jelzés mentén is, mi most inkább a S jelzést ajánljuk, amelyen kissé lejjebb letérhetünk a szerény foglalatú Gyíkos-kúthoz. Ez a gyakran benne fürdőző szalamandrákról kapta a nevét, csekély vízhozama miatt azonban hívták Csepegő-kőnek, sőt a Gyilkos-kút névváltozata is ismert – utóbbinak az az alapja, hogy a történet szerint egy fiatal lány tüdőgyulladásban meghalt, miután ivott a forrás jéghideg vizéből.

Rövid sétát követően, a bal oldalon megpillanthatjuk az erdészeti út építéséhez nyitott, kis kőfejtőt, amely egy homokos kavics-konglomerátum összlet magasra kiemelt tagja, a kvarchomokba beágyazott, metamorf és karbonátos eredetű kőzetből származó kavicsokat találunk benne. Egy hangulatos fenyvesen áthaladva jobbra térünk a ZT jelzésen (persze követhetjük tovább a S jelzést is), és az erdei szabadidőpark érintésével hamarosan újra Diósjenőn, a már ismert Z jelzésen folytatjuk utunkat a túra kezdő- illetve végpontja felé.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Túránk a Diósjenő, Arany János út buszmegállónál indul. A menetidő Vácról kb. háromnegyed óra.
  • Ha vonattal érkezünk a településre, a Diósjenő vasútállomáson kell leszállnunk. A menetidő Vácról így is háromnegyed óra, de többet kell sétálnunk a túra kiindulópontjáig.

Megközelítés

  • A Diósjenő vasútállomástól az ott kezdődő Z jelzésen kell elindulnunk. Ez elhalad az Arany János út buszmegállónál, ahonnan a túra kezdődik (1,6 km). Ha a településen belül a Z jelzés helyett a PX jelzésen sétálunk, kb. 200 métert spórolhatunk.

Parkolás

  • A KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatunk az Arany János út buszmegállójának környékén.

Koordináták

DD
47.945884, 19.033768
DMS
47°56'45.2"N 19°02'01.6"E
UTM
34T 353177 5312156
w3w 
///kocog.napközis.gólöröm
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Nováki Gyula, Sándorfi György, Miklós, Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai (Akadémiai kiadó, 1979)

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,7
(31)
Edix
2021-09-28 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-08-08
Kovács Mara
2021-08-13 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-08-13
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

2021. április 24., szombat 14:43:39
+ 105

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
7,5 km
Időtartam
2:30 óra
Szintemelkedés
361 m
Szintcsökkenés
361 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp