Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Diósjenőről a Csóványosra

Gyalogtúra · Központi-Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
400 600 800 1000 1200 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Csehvár Csóványosi-kilátó Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont Három-hárs gerinc Fultán-kereszt Turistaház Diósjenő

Sportteljesítménynek is beillő körtúránkon a Börzsöny keleti lábától kapaszkodunk fel legmagasabb ormára, hogy kilátójából bámuljuk a tájat, mielőtt részben másik úton visszaereszkednénk kiindulópontunkra. Sík szakaszt ne várjunk, szinte végig folyamatosan emelkedünk vagy ereszkedünk a hegyek és völgyek világában, helyenként ráadásul igencsak meredek terepen.

nyitva
nehéz
17,9 km
6:00 óra
916 m
916 m

Fáradalmainkért bőven kárpótol a természet: kevésbé háborgatott, csodás erdőkkel, sziklaképződményekkel, köves medrű patakokkal, bájos rétekkel és varázsos hangulattal ajándékoz meg bennünket. A régi idők börzsönyi embereiről pedig vár- és kastélymaradványok, vadászház romja, emléktáblák, tanösvény állomásai és a hegyrészek elnevezései mesélnek útközben. A Csóványos kilátója amellett, hogy jó pihenőhely, hazánk egyik legszebb körpanorámájával gyönyörködtet.

A Magas-Börzsöny az ország egyik legkiterjedtebb lakatlan tája, összefüggő erdősége. Ennek fő oka a terület földtörténeti múltjában rejlik, formakincse ma is jól őrzi az egykori vulkáni szerkezetet. A hegység ősében kb. 2 millió éven keresztül, több hullámban zajlott aktív vulkanizmus. A mai Magas-Börzsöny kialakulása a működés utolsó etapját, záró fejezetét jelentette 14-15 millió évvel ezelőtt. Eredetileg kb. 1500 méter magas volt a tűzhányó, de aztán felépítménye beszakadt, és üstszerű mélyedés, kaldera keletkezett, amelynek pereme ma a hegység legmagasabb csúcsait fűzi fel. Túránk során az ősvulkán külső palástján kapaszkodunk fel, és belesünk az egykori kitörési központ vadonjába. A lávaárak mára megszilárdultak, a robbanások elcsendesedtek, a vulkáni kúp külsejét pedig sugárszerűen bevágódott patakok szabdalták keskeny gerincekre, amelyek nagyszerű túraútvonalakat hordoznak. Kirándulásunk ezek egy részét keresi fel.

A szerző tippje

  • Diósjenőn működik vegyesbolt, vendéglő és presszó, töltekezhetünk kínálatukból.
  • Két napossá tehetjük a túrát, ha a Csóványosról Nagy-hideg-hegyre megyünk és a menedékházban megszállunk.
outdooractive.com User
Szerző
Kisida András
Frissítés: 2019-10-11

Nehézség
nehéz
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Csóványos, 938 m
Legalacsonyabb pont
261 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Vízvételre csak a Musli-forrásnál van lehetőség, vigyünk magunkkal elegendő folyadékot!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Diósjenő, Arany János út buszmegálló (261 m)
Koordináták:
Geographic
47.945944, 19.034027
UTM
34T 353196 5312162

Végpont

Diósjenő, Arany János út buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Diósjenőn a buszmegállóból az Arany János úton, a Z jelzésen indulunk fel a Börzsönybe.
  • A Magas-hegy nyerge előtt, a PL jelzés ösvényén a Csehvár romjaihoz teszünk kitérőt, majd ugyanerre jövünk vissza.
  • Z jelzésen a Csóványosig kaptatunk.
  • A főcsúcsról K jelzésen ereszkedünk a Fultán-kereszt tisztására.
  • K◼ jelzésen a Hárombarát-nyeregig bandukolunk.
  • Z jelzésen jobbra fordulva visszatérünk Diósjenőre.

A túráról részletesen

Diósjenő

A börzsönyi hegyek lábához települt, kies fekvésű Diósjenő neve a honfoglaláskori Jenő törzsből származik, előtagját később kapta az itt termesztett diófák után. Érdekes a település első említése, ugyanis olyan jegyzékben bukkan elő, ahol azon községeket sorolják fel, melyek lakosaiból 1214 és 1235 évek között valakit a nagyváradi templomban tüzesvas próba alá vetettek. Nógrád vármegyéből Halápot és Jenőt említik. A tatárjáráskor elpusztult a falu, a török időket pedig megfogyatkozott lakossággal vészelte át. A palócság nyugati ágához tartozó diósjenői nép fő foglalatosságát sokáig az erdő adta. Híres fafaragóknak tartották az ittenieket, akik különösen a kocsialkatrészek készítésében jeleskedtek. Termékeik szép számmal feltűntek az alföldi vásárokban, de még a Zakopane-i piacra is eljutottak. A diósjenői mestereket szívesen alkalmazták idénymunkákra az uradalmak, hogy gazdasági eszközeiket megfaragják, kijavítsák.

Csehvár romjai

Túránkat az Arany János út buszmegállóból indítjuk a Z jelzésen. Jellegzetesen hosszú házak között sétálunk ki a falu szélére, közben rálátunk a Börzsöny sűrű erdővel borított keleti hegycsúcsaira. Legközelebbi a Csehvár kiemelkedése, amely túránk első célja. Ezek a viszonylag alacsony - de a hegyláb felé meredek oldalú - kúpok, még csak előfutárai azoknak a 8-900 méteres ormoknak, amelyek a hegység belsejében sorakozva várnak ránk. Hatalmas hársfa, a tövében pedig feszület jelzi a község határát, ahonnan rövidesen a Diósjenőről Kemencébe vezető aszfaltútba csatlakozunk. Néhány tucat lépés után balra letérünk róla, és emelkedni kezdünk a Csehvár odalában.

Szép, füves aljú tölgyesben kanyargó csapásunk együtt halad az Erdőgazdasági és erdőtörténeti tanösvénnyel, amelynek állomásain sok érdekességet tudhatunk meg a környék faóriásainak múltjáról. A Szén-patak völgyébe vezető feltáróút keresztezése után fokozott kaptató következik. Az izzasztó, lihegtető hegyoldalban bükkök elegyednek, a terep pedig olyannyira meredekké válik, hogy mozgást könnyítő falépcsőt is kiépítettek. Az emelkedő tetején balra ágazik ki a PL jelzés, amin a csúcsra indulunk. Rövid, de meredek köves-omladékos ösvényen kelünk át egy sáncgyűrűn, és megérkezünk a Csehvár ligetesen erdősült kúpjára. A török időkre elpusztult Árpád-kori erősségre már csak csekély maradványok, és a csúcs körül körbefutó markáns földsánc emlékeztet. A tető kiváló megfigyelőpont, az egész környéket uralja, vagyis védelmi szempontból elsőrangú, azonban ma már a felnövekvő fák miatt csak korlátozott kilátást kapunk a hegyláb irányába. Neve Axamit huszita zsoldosvezérre, vagy a környéket birtokló Lévai Cseh családra utal, akik egymást követően bírták a kis sasfészket.

Az Ételhordó úton                                              

Visszatérve a Z jelzésre a Csehvár és a Magas-hegy közti nyergen lendülünk át, majd a Gál-rét kicsiny, nyílt területéhez ereszkedünk. Az itt átmenő kövesút helyén egykoron a Musli-forrástól a Mázsaház rakodójáig fát szállító kisvasút sínjei húzódtak. Átkelünk a kőgörgeteges Kemence-patak gázlóján, és belekezdünk a Csóványosig tartó, csaknem 450 szintméteres folyamatos emelkedőbe. A Cigányvár hegyoldalában gyertyános-bükkösben, az Ételhordó úton járunk. Az elnevezés az 1945 előtti időszakból származik, amikor erre szállították fel az élelmet Diósjenőről a nyír-réti vadászkastély lakói számára. A bükk folyamatosan átveszi az uralmat, ahogy egyre feljebb hatolunk, végül már teljesen az ezüstös törzsek csarnokában sétálunk. A Hárombarát-nyeregben a 20. század elején vadászház állt, amelyben három, egymással jó viszonyban lévő környékbeli erdőbirtokos (báró Groote Kelemen, báró Falkenhausen Ernő, Almássy Ede) szerette az idejét múlatni.

Bükkök templomában

Széles erdészeti útba csatlakozva folytatjuk a menetelést a Málna-hegy oldalában, majd tovább a keskeny gerincen, nyugalmat sugárzó bükkerdő lombsátra alatt. Jobbunkon a Pogányvári-patak szurdokvölgye mélyül. Valahogy itt már minden csendesebb és lassabb, megállni látszik az idő… A magas törzsek koronái, mint sötétzöld boltívek hajolnak egymáshoz. Herman Ottó gót székesegyházhoz hasonlította a bükkerdőt: "Hányszor osontam ki a házból, mélyedtem el a bükkösbe, az egyetlen templomba amelyben igazán szívem és eszem szerint tudok ájtatos lenni! És milyen is ez a templom! Földjét haloványsárga levelek borítják, oly szépen, mintha nem is a szél, hanem gondos kéz hintette volna el. A sudarak oly egyenesen, oly merészen állanak, mint a gót templom oszlopai, de nem oly komoran, mert kérgük szép világosszürke, fehérrel átfuttatott, s a márványozást a moha végzi rajtuk. A koronák is úgy érnek össze, mint a gót bolthajtás ívezete; de a bükkerdő bolthajtása kacagó zöld, s mesterlyukain nem a padlás szennye, hanem a tiszta kék ég nézeget be, belopózik rajtuk a napsugár, mely a rezgő levelek árnyékával játékot űz a sudarakon, s ha forrásra talál, mint tükörről, úgy pattan vissza róla, hogy valamelyik sudár derekára titokzatos Máriákat rajzoljon."

Az élmény fokozódik, amikor mintegy varázsütésre vörösfenyők közé érkezünk. A tájidegen fajta őseit a 18. században telepítették a Börzsönybe; ma is több helyen színesítik a hegységet. Sajnos az éghajlat melegedése, a csapadék egyenetlen eloszlása, a szélsőségesebbé váló időjárás miatti széldöntések, a hó-, és fagykárok az ilyen fajtájú erdőket erősen veszélyeztetik hazánkban, de egyelőre még csodálhatjuk a fenséges bükkösöket és a suhogó fenyveseket.

Rövidesen tájékoztató tábla és az erdőaljat borító alapfalmaradványok késztetnek megállásra: a nyír-réti kastélyromhoz érkezünk. Nem is sejtjük, milyen élet zajlott itt egykor! A tornyos kúriát a 19. század végén báró Falkenhausen építette, majd halála után a Sváb család birtokába került, akik szintén szívesen töltötték az idejüket vendégeikkel a csaknem 800 méteres magasságban emelt kastélyban. Báró Sváb jobblétre szenderülését követően özvegye csaknem minden nyáron felköltözött ide Diósjenőről, és az Ételhordó úton hozatta magának az eleséget a faluból. Az épület a második világháború után leégett, használható köveit a környékbeliek széthordták, ma már csak az alapjai emlékeztetnek az egykori úri lakra. A Nyír-rét és a felette elterülő tisztások annak idején sígyakorlóterepként is funkcionáltak; 1910-ben ezen a gerincen rendezték meg az első országos lesiklóversenyt.

Fel a Csóványosra

Az ösvényen továbbindulva ismét fenyvessel elegyes bükkösben találjuk magunkat. Hamarosan nyílt területre, az Alsó-hinta-rét bájos tisztására jutunk, ahonnan szép kilátást kapunk a Naszály és a Cserhát irányába. A Varsa-tető és a Csóványos közti nyerget elérve már kőrisfák is vegyülnek az öreg bükkök közé. Egy utolsó izzasztó kaptatóval a Nyír-réti nyiladék léniáján keresztül a Csóványos tetején állunk a fölénk tornyosuló kilátó tövében. Kiépített pihenőhely padjai, asztalai kínálnak turistakomfortot, ideje is kifújni magunkat.

Eredetileg egy geodéziai mérőtorony állt a csúcson, amit 2014-ben újítottak fel és építettek át kilátónak. Fellépcsőzve a tetejére hazánk egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A teljesen szabad körkilátás igazán pompás; pestiesen szólva: ilyen nincs a Körúton! A látvány és az érzés kárpótol az eddigi szintek megtételéért. Nagyszerű a rálátás a hegység központi részére, a Magas-Börzsönyre, amely az ország legnagyobb lakatlan hegyi tája, összefüggő erdősége. Könnyen felismerhető az ősvulkáni kalderaív. A Miklós-tetőtől a Magosfán, a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül húzódó egykori perem ma a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza, amely kiegészül a Vár-bérc – Holló-kő oldalgerinccel; ez a katlan nyugati széle.  Az üstszerű mélyedést a Csarna-patak töri át északi irányba, magába gyűjtve a lefolyó mellékvölgyek vizeit. A hazai viszonylatban nagy erdők és szintkülönbségek, a sziklabércek és a belső mély patakvölgyek, valamint az oldalgerincek hálózata a bakancsos turista számára a hazai átlagnál vadabb túratereppé avatják a Magas-Börzsönyt. Dél felé a látóhatárt a Visegrádi-hegység keretezi, Dobogó-kő térségét szemlélhetjük, és jól kirajzolódik a Vörös-kő jellegzetes letörése. A Duna egy szakaszát is megpillanthatjuk, az előtérben pedig a Dél-Börzsöny vonulatait, medencéit látni. Még közelebb a Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Nagy-Inóc gerincszakasz húzódik. Észak felé a messzeségben Ipolyságot, Drégely várát, közelebb a Magosfát szemlélhetjük. Tiszta időben feltűnik a Mátra, de a felvidéki Kárpátok vulkanikus hegységei (pl. a Szitnya, Körmöci-hegység, Polyána) és a Tátrák is megmutatják magukat. Nyugatra pedig az Ipoly és a Garam Dunába ereszkedő lapos öntésterülete nyúlik a végtelenbe. A látnivalók beazonosítását feliratozott fényképes táblák segítik, a kilátó szintjein és aljában elhelyezett tablókon pedig sok információt tudhatunk meg a Csóványosról és a Börzsönyről. Visszamászva a toronyból a kiépített pihenőhelyen leülhetünk kicsit.

A kilátótól nyugati irányba is találunk az egykori vulkáni működésből származó törmelékes sziklákat. Egyikükre emelték a Béke emlékművet, amelynek megható és figyelemfelkeltő története van. 1914. szeptember elején négy fiatalember börzsönyi túrára ment. Ekkorra Európa már lángba borult: kitört az első világháború. Itt a Csóványoson fogadták meg, hogy 10 évenként azzal a szándékkel másszák meg a csúcsot, hogy kifejezzék békevágyukat, hangsúlyozva ezzel a háborúk értelmetlenségét. Ebből indult ki a Béke Túrák mozgalom, amelyet az újpesti természetbarátok (mely egyesületnek a 4 kiránduló is tagja volt) szerveztek meg 1924-ben először, és legutóbb 2014-ben a centenáriumi alkalommal. Az emlékkövet 1964-ben építették az 50. évfordulóra. Az első világégés számos turista szervezetből ragadott el tagokat a frontokon. Az 1920-as, 30-as években több egyesület is emlékműveket emelt hősi halottjai tiszteletére.

Lefelé a főcsúcsról

Miután beteltünk a látvánnyal és kipihentük magunkat, a K jelzésen az Árva-kút irányába hagyjuk magunk mögött a tetőt. Kőrisek és bükkfák között ereszkedünk le a Fultán-vágáson keresztül az Árva-kúti rét kis tisztására. Sajnos a csorgó már elapadt, de érdemes a rövid kitérőt megtenni, mert megnézhetünk egy régi kőtáblát, amely Sváb Sándor, a Nyír-réti kastély egykori tulajdonosának sikeres vadászatára emlékeztet. Következő szakaszunk örömtúra a Három-hárs-bérc gerincen. Kellemesen lejtő utunk bal oldalán szépséges bükkös kísér, jobbra tarvágás nyit kilátást. Alattunk a Szén-patak völgye mélyül, a messzeségben pedig a Börzsöny déli részeit, medencéit, azon túl pedig a Duna völgyét és a Visegrádi-hegység domborodásait figyelhetjük. A Fultán-kereszt széles nyergében terebélyes rét terpeszkedik. A kis kerítéssel övezett, 1890-ben emelt kőkereszt Fultán János erdőőrnek állít emléket, aki fatolvajokat akart elfogni, de a kérdőre vonás során azok agyonütötték őt. A napsütötte tisztáson kiépített pihenőhely kínál leülési lehetőséget.

A Kemence-patak mentén

A K◼ jelzésen a Kemence-patak völgyfője felé kezdünk beereszkedni. A szintén elapadt Krozslák-kút jelenleg már nem a fák között bújik meg, ugyanis a jégkár megtizedelte a hegyoldal egy részét. Nehéz elképzelni, de 1927 és 1980 között kisvasút pályája húzódott a völgy alján, ennek egykori csúcsfordítója mellett megyünk el, amikor a patakon átkelünk. Túránk korábbi szakaszán, a Gál-réten találkoztunk e vasút nyomvonalával. A Kemence-patak túloldalán rövid, de combos kaptatóval a völgy másik oldalában vezető szintútra kapaszkodunk. A széles kövesút töltése hordozta egykor a síneket. Itt ha balra (menetirányunkkal ellentétesen) indulunk, 350 méter után a bő vízű Musli-forrásnál megtölthetjük kulacsainkat. A nagy bükkfák alatt kanyargó szállítóúton cammogva egyszer csak a Nyír-rét facsoportokkal tarkított, mesebeli kaszálójára lépünk ki. Az egész Börzsöny egyik legszebb tisztása kilátást is ad, mivel hegyoldalban fekszik: a Naszályt és mögötte a Cserhát lankáit bámulhatjuk. Átbukunk a Somos-bérc oldalgerincén, és rövidesen ismerős útba csatlakozunk, amin kisvártatva a Hárombarát-nyeregbe jutunk. Innen Diósjenőre a Z jelzéseket követve találunk vissza.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Az utóbuszról a Diósjenő, Arany János út nevű megállóban szálljunk le, ami túránk kiindulópontja.
  • Vonattal érkezve Diósjenő vasútállomása a Vác-Balassagyarmat vonalon érhető el.

Megközelítés

  • A túra kezdőpontja a buszmegálló.
  • A diósjenői vasútállomástól északi irányba indulunk a Z jelzésen. 1.5 km-re találjuk túránk kiindulópontját, az Arany János út nevű buszmegállót.

Autóval

  • Diósjenőn a Petőfi Sándor utcában, az Arany János út buszmegálló környékén a KRESZ szabályainak megfelelően tudunk parkolni az út szélén.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz
  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
nehéz
Hossz
17,9 km
Időtartam
6:00 óra
Szint +
916 m
Szint -
916 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!