A Liptói vár felfedezése, történelmi séta Liptó kilátásai mentén

Itiner

• Kalameny (Kelemenfalu) széléről, a Medokýš termálforrástól a S jelzésen jutunk a Sedlo pod Kraľovou elágazásához.

• A Sedlo pod Kraľovou elágazástól balra, a P jelzésen folytatjuk utunkat a várba (Liptovský hrad).

• A várból a K jelzésen ereszkedünk le északra a sedlo Poľana rétjén át a Kalamenianka patak völgyébe, amiből visszajutunk a falu szélére.

A túra részletes leírása

Termálfürdőtől várig a panorámaúton

A Kalameny (Kelemenfalu) feletti termálforrás, a prameň Medokýš nyári idényben fizetős parkolójából indulunk utunkra. Amennyiben szeretnénk a belépőt megspórolni, úgy hagyhatjuk autónkat a falu végén, a sportpályánál vagy a temetőnél. A forrást érdemes legalább megtekinteni, de a túra kellemes befejezése is lehet a relaxáló fürdőzés. A természetes termálforrás mellé az 1990-es években fúrtak kutat, aminek vizét hagyták szabadon elfolyni, majd kőgátat emelve medencét alakítottak ki felfogására. A kút mellett erőteljes a gázbuborék-feláramlás, így a medence egy pontján pezsgőfürdőt is élvezhetünk. Az itteni termálvíz összetételében és eredetében rokonságban áll a szomszédos völgyben található Lúčky (Lucski) fürdővizével.  A közeli faluban (Lúčkyban) komoly fürdőturizmus épült a termálforrásra, itt is hasonló tervekkel fúrtak, de végül szabadtéri, ingyenes fürdő maradt a kút környezete. A 2020-as években a medencét és környezetét kikövezték, murvás parkolót alakítottak ki, és a nyári szezonban parkolójegyet szed a helyi önkormányzat.

A forrást a kelet-nyugati futású Kócs-Tátra szerkezeti vonal, illetve az erre merőlegesen, a völgyben futó törésvonal találkozásánál feláramló karsztvíz táplálja. A forrásvíz oldott ásványianyag-tartalma különösen magas, 2500-3000 mg/l, mivel a környező hegyeket alkotó, kb. 200 millió éves, tengeri eredetű üledékes kőzeteknek köszönhetően nagy hidrogénkarbonát- és szulfáttartalommal bír.

A forrással szemközt a S jelzés felkanyarodik az úttól jobbra eső, csekély mélyedésbe, ahol lassú kapaszkodásba kezdünk a legelők és erdők határán. Ahogy kapaszkodunk a hegyoldalban, úgy bontakozik ki körülöttünk a táj, rálátunk Kalameny házaira és a környező hegyekre. A Liptói-medence túloldalán egyre szélesebb vonalban sorakoznak fel az Alacsony-Tátra bércei. Közel 200 méter szintemelkedést kell leküzdenünk a hágóig, ahonnan már az Alacsony-Tátra nagy része kibontakozik, illetve keleti irányban lassan beköszönnek a Liptói-havasok csúcsai is. Alattunk a falvak közt terpeszkedik az a tározó, amit a Vág folyó vízéből duzzasztottak a 20. század közepén, több falvat feláldozva, kitelepítve és elárasztva. Az épületek másolataiból a medence peremén, Pribylina mellett épített skanzent érdemes megtekinteni, útba ejtve a Liptói-havasok lábánál fekvő települést.

A Sedlo pod Kraľovou elágazásából a P jelzésen folytatjuk utunkat, ami a hegyoldal fenyvesébe vágott dózerúton kapaszkodik tovább a vár irányába. A fenyvest nagyrészt már kivágták, a helyén felnövekvő sarjerdő felett egyre jobban rálátunk a környékre. Az erősen szerpentinező út még közel 200 métert emelkedik a hegyoldalban, mielőtt eléri a csúcsot. A hegy tetőpontjára vezető utat sziklasáv , természetes védelmi vonal zárja, amit a vár építésénél is kihasználtak. A sziklának támasztott masszív fémlétra segítségével küzdjük le a végső akadályt, illetve még egy árok felett, hídon is átkelünk, mire belépünk a mára csak alapfalaiban fennmaradt középkori erődítménybe.

A Liptói vár, a történelem korszakain átívelő erődítés

A vár (Liptovský hrad) magaslatán már a bronzkorban erőd állhatott, a hegyet érintő ásatásokon ugyanis bronzkori edény- és ékszertöredékeket találtak. Első említése IV. Béla 1256-os okiratából ismert: a tatárjárást elszenvedő ország királya kőből épített erőddel kívánta megerősíteni a határ védelmét. Később birtokolta Csák Máté, IV. Vencel cseh király, a Garák és a Pongrácok is. A vár ura Mátyás király ellenében a lengyel királyhoz pártolt, ám a két vezető később kiegyezett, és a hatalmát megerősítő magyar király bosszút állt. Ingóságai megtartása mellett száműzte Komorovszky Pétert, várát pedig leromboltatta.

A várból mára csak 1-2 méter magas alapfalak, illetve az erődítést körbevevő árok maradtak meg. Így is átláthatjuk az épület szerkezetét, aminek központja a legmagasabb ponton álló lakótorony volt. Itt lépcső és boltíves ablak is látszik a falakba építve. Alattunk a hegytető lankásabb részein bontakozik ki a várudvar, ahol egy fedett pihenőt is kialakítottak a rekonstrukció során.

A legteljesebb kilátás a környékre a felső lakótorony maradványaitól nyílik. Nyugati irányban a hegység főcsúcsa, az 1600 métert is meghaladó Nagy-Kócs (Veľký Choč) emelkedik sűrű erdővel fedett, sziklás hátával. A hegység erdős csúcsai északról keretezik a kilátást, míg keleten a Liptói-havasok sziluettje szűrődik át a lombok között. Délre a tágas Liptói-medence, a Vág folyó völgye szakítja ketté az ormoktól mozgalmas hegyvidéket, ami leginkább a túloldali Alacsony-Tátra vonulatában teljesedik ki, szinte átmenet nélkül összekapcsolódva a Nagy-Fátrával. Ha kellően tiszta időben érkezünk a hegytetőre, az Alacsony-Tátra főcsúcsai, a Gyömbér és a szomszédos Chopok is látszanak.

Ereszkedés a védett oldalon

A hegy északi oldalán, a vár mögötti sziklás gerincen folytatódik túránk, immár a K jelzésen. A hegygerinc kelet felé meredek sziklafallal szakad a mélybe, néhol kilátást kínálva a hegyek koszorújára. A meredély tövében pár barlang is található, ahol középkori leleteket tártak fel, köztük lábast és vas főzőüstöt, melyek a rózsahegyi (Ružomberok) néprajzi kiállításon láthatók. Helyenként nagyobb letöréseken ereszkedik az ösvény a sziklás gerinc mentén, így alig 500 méteres távon közel 200 méter szintet veszítünk. Végül megenyhül az északi lejtő, amikor a megtépázott erdőből a sedlo Poľana laposára érkezünk. A hágó egy tál alakú, tágas rét, amit a túloldali hegy irányában keresztezünk. Itt élesen délre fordul az ösvény az alattunk formálódó völgy mélyedésében, amelyben végül visszaereszkedünk a fővölgybe.

Fokozódó meredekséggel ereszkedünk be a fenyvesbe, ami egész a völgytorkolatig kísér. Az erdészeti út itt erősen megviselt a fahordó járművek és a jelentős meredekség miatt, de végül feloldoz minket a fővölgy alján vezető aszfaltos út. A két völgy találkozásánál, az ereszkedés végén takaros pihenőhely kínál hellyel egy hangulatos forrás mellett. A bő csurgóból tiszta vizet vehetünk, a pihenő fedett padja pedig némi kényelmet és oltalmat nyújt az esős időjárás ellen.

Végül egyesülve a Kalamenianka patak völgyével, egy utolsó, kényelmes szakaszon kanyarodunk vissza kiindulópontunk irányába, hogy végül szapora léptekkel érkezzünk túránk végére, ahol a szabadtéri termálfürdő kecsegtet a megpihenés lehetőségével. A közeli falu, Kalameny (Kelemenfalu), de még inkább a szomszédos Lúčky (Lucski) számos opciót kínál a gasztronómiai különlegességek kipróbálására.