Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Egy kis történelem – avagy az épületről

A kastély építése a Harruckern családnak köszönhető. Amikor a törökök visszavonultak hazánkból, III. Károly király a Gyulát is magába foglaló, szinte az egész Békés vármegyére kiterjedő, szinte teljesen lakatlanná vált területet Harruckern János György katonatisztnek adományozta, aki betelepítésekkel újranépesítette a síkságot. Ő emeltette a kastély első épületét, a barokk részét azonban már fia, Ferenc alakította ki. Később Harruckern Ferenc unokája, Wenckheim Ferenc nemesi rezidenciává formálta, kiegészítve színpompás, növényritkaságokat felvonultató kerttel és lovardával.

Az Almásy család birtokába gróf Almásy Kálmán házasságával került a kastély, amikor feleségül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. Az épület 1945-ig a család tulajdonában volt, majd államosították. A falak között eleinte különféle iskolák, sőt csecsemőotthon is működött, de az 1990-es évekre teljesen kiürítették. A kastélypark területének jelentős hányadát elfoglalta az időközben kialakított termálfürdő.

Az épület szerencsére nem lett az enyészeté: az első tervek 2006-ban születtek, majd teljes körű felújítás következett. A munkálatokkal 2016-ban készültek el, amikor megnyitotta kapuit a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A Stefánia-szárny megújítását 2021-ben fejezték be, ahol jelenleg fogadótér, rendezvényterem és látványkonyha üzemel.

Érzékszerveket megmozgató élménytárlat

A minden zugában interaktív, kalandot meglepetésre halmozó kiállítás a jelenkor modern technológiájának segítségével hozza közel hozzánk a kastélyok lakóinak hétköznapjait. A hajdan itt lakó főurak, nemes hölgyek és főként az őket kiszolgáló személyzet élete elevenedik meg a kiállításon – mindezt érintőképernyők, mozgatható időgép, játékos installációk, animációk, érdekfeszítő hanganyagok segítségével.

Ahogy belépünk a kiállítótérbe, fejet hajt nekünk az inas, felkínálja a legízletesebb falatokat a főszakács, amint elhaladunk előtte. A holoprojektornak köszönhetően életre kelnek a kastély egykori lakói, de a modern technika segítségével akár korhű ruhákba is öltöztethetjük magunkat. A program zseniálisan működik: a térdünk hirtelen emelésével a szoknyánk is meglibben, mintha tényleg rajtunk lenne. Minden érzékszervüket bevonják a felfedezésbe: megtapinthatjuk, mennyire más minőségű lepedőn aludtak az urak és a cselédek, beleszippanthatunk a régi korok parfümjeinek illatába. Egy asztalnál a különféle tárgyakat megérintve életre kel a képernyőre kivetített inas, és beavat bennünket az éppen megfogott tárggyal kapcsolatos teendők feladataiba – mintha mi lennénk a betanulók, akiknek el kell lesniük a fortélyokat.

Urak, szolgák a kastélyban

Megismerhetjük az urak „aranykalitkáját”, vagyis a fényűző élettel járó szigorú rendet. Betekintést kapunk az öltözködésbe: megtapasztalhatjuk, mekkora terhet kellett cipelnie nap mint nap egy abroncsos szoknya viselőjének, hogyan fésülködtek, ápolták a bőrüket vagy milyen parfümöket használt a korabeli hölgyek. Bemutatják, hogy a megszületett úri csecsemőnek, illetve a felnövekvő gyermeknek milyen élete volt az urak és szolgák között; milyen játékokkal, szórakozással töltötték idejüket – néhányat mi is kipróbálhatunk.

Egyedülálló módon a tárlat leginkább a „láthatatlanul sürgő, szorgos hangyákra”, vagyis a személyzetre fókuszál – megmutatva a látványos különbséget az urak és szolgálóik életszínvonala között. Megtudhatjuk, hogyan kell előmelegíteni az úrnő ágyát, precízen kitisztítani egy cipőt, befűteni a kályhát vagy megteríteni az asztalt egy főúri vacsorához. Érintőképernyőn bogarászhatjuk végig, hogy a kastély körül szorgoskodó emberek milyen hierarchikus rendszerben dolgoztak, mi volt a feladata a komornának, a vincellérnek, a komornyiknak, a pintérnek, a lakájnak.

A személyzet mellett az épületet is megismerjük: a korhűen berendezett szobarészletek színe és mintázata arról is árulkodik, hogy hölgyek vagy urak fordultak meg gyakrabban benne. Megtudhatjuk, hogyan oldották meg a világítást és fűtést akkoriban, miként üzemelt a konyha, mennyi vízre volt szükség naponta a kényelemhez.

A falak között megelevenedik a történelem: számos hőstettet és legendát hallhatunk, olvashatunk. Szó esik az egykori tulajdonos Harruckern, Wenckheim és Almásy családokról, az ide látogató királyokról, Albrecht Dürer gyulai kapcsolatairól, valamint arról a tíz aradi vértanúról is, akik az 1848-as szabadságharc leverése után Gyulán tették le a fegyvert, mielőtt a vesztőhelyre vitték őket.

Az épület bejárásához tárlatvezetés vagy akár játékos múzeumpedagógiai foglalkozás kérhető – ezek keretében beleélhetjük magunkat az adott történelmi korba, feltérképezve a korabeli viselkedést, illemet, szabályokat, öltözködést-divatot, játékokat-szórakozást, etikettet.

A kastély egyéb extrái

Az épület északi oldalában találjuk a Török toronynak nevezett részt, amelynek alja a török-kori építkezések során kialakított, dongaboltozatos kapuépítmény. Ennek tetejére húzták fel az 1741-es években a tornyot, ami ma időszakos, kortárs kiállításoknak ad helyet, szorosan kapcsolódva a kastély állandó tárlatának tematikájához.

Az ajándékboltból nemcsak a kastély tárlatát idéző emlékeket vihetünk haza, hanem a helyben készített ízekből is válogathatunk. A szomszédságában található kávézóban helyi kézműves söröket, házi szörpöket és süteményeket is kínálnak – mindezt olyan környezetben és kiszolgálással, ahogy egy várúrnak dukál.

A kastély borospincéjében szabadulószoba működik, ahol a történelem egy pillanatát felelevenítve logikai fejtörők segítségével kell megoldani a rejtélyt – hol egy főurat várva kell serénykedni a cselédek között, hol a török rabságból kell megtalálni a kiutat, hol egy boszorkány felett kell ítéletet hirdetni.

A Stefánia-szárny látványkonyhájában korhű főzőfelületen készülnek a finomságok, amiket a helyi szörpökkel, sörökkel, pálinkákkal együtt akár meg is kóstolhatunk.

Különleges alkalmakkor azok a régimódi játékok népesítik be a kastély előtti parkot, amikkel a grófi gyermekek szórakoztatták magukat a régi időkben. A hatalmas sakkfigurák mellett akár az egész családdal kipróbálhatjuk a krikettet, a karikázást vagy a színes pörgettyűket.

Nyitvatartás

március 1-től június 30-ig: 

• hétfő: zárva
• keddtől vasárnapig: 10:00-18:00

július 1-től augusztus 31-ig:

• minden nap 9:00-19:00

szeptember 1-től október 31-ig: 

• hétfő: zárva
• keddtől vasárnapig: 10:00-18:00

november 1-től február 28/29-ig:

• hétfő: zárva
• keddtől vasárnapig: 10:00-16:00

Árak:

Állandó kiállítás

• Teljes árú belépőjegy: 4400 Ft
• Családi jegy: 11200-12400 Ft/család
• Csoportos jegy (15 főtől): 4300 Ft/fő
• Kedvezményes jegy: 3000 Ft
• Kedvezményes csoportos jegy (15 főtől): 2900 Ft/fő

Toronykilátó

• Teljes árú belépőjegy: 600 Ft

Munkácsy-kilállítás

• Teljes árú belépőjegy: 2200 Ft
• Csoportos jegy (15 főtől): 2100 Ft
• Kedvezményes jegy: 1500 Ft
• Kedvezményes csoportos jegy (15 főtől): 1400 Ft/fő

Mindentbele csomag (kastély, torony, gyulai vár, Kohán Képtár, Erkel-emlékház

• Teljes árú belépőjegy: 8400 Ft
• Családi jegy: 18000-19700 Ft/család
• Csoportos jegy (15 főtől): 8200 Ft/fő
• Kedvezményes jegy: 5900 Ft
• Kedvezményes csoportos jegy (15 főtől): 5800 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!