Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Kerékpártúra

Vizek vonzásában a Viharsarokban

· 1 értékelés · Kerékpártúra · Dél-Alföld · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A gáton döngölt földúton lehet bringázni...
    / A gáton döngölt földúton lehet bringázni...
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kerékpárút az Andrássy úton (Békéscsaba)
    / Kerékpárút az Andrássy úton (Békéscsaba)
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A gyulai az egyetlen megmaradt alföldi téglavár
    / A gyulai az egyetlen megmaradt alföldi téglavár
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Dánfoki Üdülőközpont mellett egy duzzasztóművet is találunk a Körösön
    / A Dánfoki Üdülőközpont mellett egy duzzasztóművet is találunk a Körösön
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szent István tér, Békéscsaba
    / Szent István tér, Békéscsaba
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A békéscsabai vasútállomás a túra kiindulópontja
    / A békéscsabai vasútállomás a túra kiindulópontja
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pósteleki kastély romantikus romja
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Élővíz-, vagy másnéven Körös-csatorna
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árpád sor, Békéscsaba
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Páduai Szent Antal-plébániatemplom, Békéscsaba
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Békés egy csendes mezőváros képét mutatja a Körös gátjáról
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dánfoki Üdülőközpont homokos strandja nyáron megtelik élettel
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / ...a dobozi út után pedig a töltés tövében található úton
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Almásy-kastély Látogatóközpont, Gyula
    Fénykép: Incze László, Gyulai Almásy-kastély
  • / A gyulavári Wenckheim-Almásy-kastély a dél-alföldi megyékben élő művészek munkásságának bemutatásában jeleskedik
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Békési út mellett futó kerékpárút
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kiégett István malom Békéscsabán
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 m km 10 20 30 40 50 60 Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Folyóvizek, fürdők és jól kiépített kerékpárutak jellemzik a Békéscsaba-Gyula-Békés háromszöget. Az alföldi terep könnyű túrát ígér; a legmagasabb pont, amit meg kell mászni, a Fehér-Körös hídja a gyulavári kastély irányában.

nyitva
könnyű
65,5 km
4:30 óra
10 m
10 m

Akár Kolbász- vagy Pálinka-körnek is elnevezhettük volna a túrát, ha csak a gasztronómiai vonzerőt vettük volna figyelembe – de természetesen nem csak a békési kolbász és a gyulai pálinka (vagy fordított kombinációban, tetszés szerint) miatt érdemes ellátogatni a Viharsarokba. Ami a kerékpárosok számát (és helyenként a kerékpáros infrastruktúra kiépítettségét) illeti, már-már Hollandiában érezhetjük magunkat, ami mindenképpen jó jel egy bringatúra esetében: a 65 kilométeres túrát szinte végig kerékpárúton vagy gáton tehetjük meg.

Az öt tucatnyi kilométert letekerve kicsit megismerhető a vizek világa éppúgy, mint Békéscsaba mutatós belvárosa, a szanazugi Körös-parti homokos-fövenyes strand, vagy a gyulai téglavár, esetleg valamelyik város fürdője. Akár több napot is el lehet tölteni a Viharsarokban a három szomszéd vár és környéke alapos felfedezésével, két keréken ismerve meg az alföldi tájat.

outdooractive.com User
Szerző
Abelovszky Tamás
Frissítés: 2019-08-16

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
91 m
Legalacsonyabb pont
81 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

  • Mivel az út egy része döngölt földúton vezet a Körös gátján, országúti kerékpárral nem ajánlott elindulni.
  • Árnyékra a túra nagy részén nem lehet számítani, így – főleg nagy melegben – megfelelő mennyiségű folyadék az alapfelszerelés.
  • A navilágáshoz a Természetjáró appot ajánljuk.

Kezdőpont

Békéscsaba, vasútállomás (86 m)
Koordináták:
Geographic
46.669930, 21.082290
UTM
34T 506294 5168489

Végpont

Békéscsaba, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • Békéscsabán a vasútállomással szemben, az Andrássy úton induljunk a belváros felé, majd a Szent István téren forduljunk balra! A templomnál jobbra térve csak egy saroknyira van az Élővíz-csatorna, aminek a hídján átgurulva balra kell kanyarodnunk.
  • Az Élővíz-csatorna partján futó út szinte a város határáig vezetve a Sikonyi útba torkollik, ahol előbb balra kell fordulni, majd a 470-es (Békésre vezető) út kereszteződésében jobbra – a túloldalon lévő kerékpárutat Békés központjáig kiépítették.
  • Békés centrumából a Dánfoki Üdülőközpontig táblák irányítanak – a Körösi Csoma Sándor út utolsó házai után balra hajtsunk fel a gátra, majd a védművön tekerjünk a Doboz felé vezető útig. A dobozi út után a töltés nehezebben járható, így a lábánál lévő aszfaltúton kell haladni Szanazugig, ahonnan kerékpárút vezet be Gyulára.
  • A gyulai vártól a Fehér-Körös hídjáig kis forgalmú utcákon visz a túraútvonal, majd a folyón átkelve nyílegyenesen halad a főúton a kastélyig – visszafelé Gyula központjába ugyanez az út vezet.
  • A gyulai vártól a belvároson áttekerve a Kossuth Lajos teret célozzuk meg, majd innen a Vértanúk útján és a Csabai úton vezet a kerékpárút Békéscsaba irányába. Eltéveszteni az irányt nem lehet; fontos, hogy Békéscsabát elhagyva a 44-es út jobb oldali szervizútját használjuk,  egyenesen haladjunk rajta egészen a Póstelek felé vezető elágazásig – itt pedig térjünk jobbra a keskeny bekötőútra.
  • Póstelekig az aszfaltcsíkot kövessük (az egyetlen jelentős elágazásban balra kanyarodva), majd Póstelektől a 44-es útig szintén.
  • A 44-es út alatt egy nem túl feltűnő aluljárón keresztül érhető el az Élővíz-csatorna menti bringaút, amin jobbra, Békéscsaba felé fordulva érhető el a megyeszékhely.

A túra részletes leírása

A kolbászfőváros

Békés megye székhelyét sokan leginkább a kolbászról ismerik, azonban kevesen tudják, miben más, mint bármelyik más hasonló termék. A szigorúan Békéscsabán vagy Gyulán készített kolbász jellegzetessége, hogy egy legalább 135 kilós sertés minden részéből kerül bele, ízesítésénél egyértelműen a paprika dominál, de borsnak nincs helye az alkotóelemek között, és miután minden belekerült, füstöléssel teszik még ízletesebbé. Aki kóstolni szeretne, minden év októberében koncentráltan találhatja meg a termelőket a kolbászfesztiválon.

Békéscsabát azonban nem csak a kolbászért érdemes felkeresni. A rendezett főtéren megcsodálhatjuk a szépen rendben tartott homlokzatokat, betérhetünk a vörös téglával borított Páduai Szent Antal-társszékesegyházba (azaz a belvárosi katolikus templomba), onnan pedig kigurulhatunk az Élővíz-csatorna partjára. A vízfolyás, amit 1777-ben az erdélyi fa úsztatásának megkönnyítésére hoztak létre, majd alkalmassá tettek jó száz évvel később a belvíz elvezetésére is, jórészt a Fehér-Körös egykori ágait követi, és Gyulán éppúgy átfolyik, mint a megyeszékhelyen, így túránk során többször találkozunk vele. A csatorna partján találjuk az Árpád Gyógy- és Strandfürdőt - két kút táplálja, melyek 76, illetve 40 fokos gyógyvizet hoznak a felszínre. A gyógyvizes medencék mellett tanmedence, élménymedencék, és strandidőszakban nagy zöld terület várja a látogatókat. Épphogy elhagyjuk a belvárost a csatorna irányába, az István malom hatalmas épülete tűnik fel, ahonnan a két világháború között a fő európai piacok mellett Algériába és Egyiptomba is jutott liszt – jelenleg sorsára vár. A malom épülete előtt, az Élővíz-csatorna partján egy kisvasúti emlékhelyet találunk, amelynek két vagonjában büfé üzemel, és az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak (AEGV) állít emléket. Az 1894-ben épült első vonalszakaszt (Kovácsháza-Kupapuszta) újabb és újabb szakaszok egészítették ki, majd 1949-ben összekötötték a sarkadi és a mezőhegyei kisvasút vonalaival, így az ekkor már az államvasút tulajdonában lévő Alföldi Kisvasút teljes vonalhossza majd’ 400 kilométeres hálózatot alkotott, Vésztőtől Orosházáig, Békéssámsontól Sarkadig behálózva az alföldi tájat. Ma már csak egy-két emlékhely és utcanév emlékeztet erre a hatalmas hálózatra, az utolsó vonat 1973-ban koptatta a síneket a cikóhalmi vonalon.

Békéscsabáról az Élővíz-csatorna mentén indulunk északi irányba Békés városa felé. A két várost összekötő, nagy forgalmú 470-es út mellett végig jól kiépített kerékpárút halad – egy hosszabb szakaszon épp az említett Alföldi Kisvasút nyomvonalán. Az egyik kanyarban tábla jelzi, hogy pár száz méterre található az úgynevezett Bandika-fa, melyet a csatornán átkelve érhetünk el. Az évszázados nyárfa legendája szerint a környékbeli kastélyokat, kúriákat építtető Wenckheim család Bandika nevű tagja leesett róla, és egész életére mozgássérült lett; az ő emlékére nevezték el a méltóságteljes matuzsálemet. Egy romos obeliszk emlékeztet arra, hogy egykor a környékbeli kommunisták kedvelt találkozóhelye volt. Aki terepkerékpározásra alkalmas (de legalábbis trekking) kerékpárral járja a vidéket, innen a csatorna partján is folytathatja útját Békés felé; eltévedni nem lehet, és még a Cimbora-fa, egy másik öreg nyár is útba esik.

A Kettős-Körös partján fekvő Békés mintegy 10 kilométerre van Békéscsabától, így két keréken is hamar elérjük az egykori megyeszékhelyet, ahol szintén megtalálható a Wenckheimek nyoma: az egykori magtár az uradalom egyik központi épülete volt valaha, ma a környék madárvilágát, illetve a település történetét bemutató múzeum működik benne. A település központjából a Dánfoki Üdülőközpont felé vesszük az irányt. A Kettős-Körösön álló duzzasztómű közvetlen szomszédságában, a gát mentett oldalán hatalmas zöldterületet találunk, amely nyáron szálláshelyet, éttermet, strandot, kenukölcsönzést, kishajózást, vagy egyszerűen csak pihenési lehetőséget kínál az árnyas fák alatt – ne feledjük, nyáron az Alföldön túl sok árnyékra nem számíthatunk!

Dánfokon túl a Kettős-Körös gátján folytatjuk utunkat a Dobozra vezető útig, ahol letérünk a töltés tövében haladó aszfaltútra (idáig a gátkoronán döngölt földúton gurulhatunk). Szanazugnál érdemes ismét tenni egy kitérőt a vízpart felé: Fehér- és Fekete-Körösök összefolyásánál a Nádas kemping és Szabadidőpart ismét jó lehetőség a pihenésre, strandolásra, ráadásul a túlpartra is átmehetünk kishajóval. („Ha átkelni kíván a komppal, jelezzen a kolomppal!”)

Téglavár és pálinka

Gyuláról a legtöbb embernek elsőként a vár ugrik be a település nevének hallatán. A város ikonikus épülete méltán híres: Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárának kiállítótermeiben majd’ 700 év történetét járhatják végig a látogatók. Bár 63 napig tartotta magát, 1566-ban mégis török kézre került a jelentős végvár, amely ezután 129 évig idegen uralom alatt volt. A 2005-ben felújított erősségben a várbörtön, éléstár, sütőház, kovács- és fazekasműhely mellett várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, lovagterem csodálhatóak meg többek között. Nyáron ráadásul színház is költözik a vár udvarára: a Gyulai Várszínház 2019-ben az 55. évadot nyitja júniusban.

Csak pár métert kell gurulni a várkaputól az Almásy-kastélyig. A barokk főúri lakban ma látogatóközpontot találhat az érdeklődő, ahol az egykor itt élt nemesek életének világa mellett az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is megismerhetjük. A kastélyt körülölelő parkban egykor dámvadkert, madárfogó háló és teknősbékás tó is lehetett, majd később gyümölcsös és üvegház is helyet kapott itt. A valaha hatalmas parknak ma már csak kicsi, rekonstruált szelete alapján képzelhetjük el, milyen lehetett egykor a kastély környezete.

Ma a park helyén részben a Gyulai Várfürdő található, ahol a gyógyvizes kezelések mellett az AquaPalota élményfürdő szolgálja a kikapcsolódást – nyáron pedig mindez egy stranddal is kiegészül. A hullámmedencén és a csúszdákon túl egy 50 méteres versenyuszoda is helyett kapott a létesítményben, amely így minden vizes igényt kielégít. A strandolásban megfáradt bringás vándorokat várja a Százéves Cukrászda, amely Magyarország második legrégibb ilyen jellegű intézménye. A sütemények mellett a díszesen festett falak és az eredeti biedermeier bútorzat miatt is megéri betérni.

A Wenckheimek nyomában

A Wenckheimek neve Békéscsaba környékén sűrűn előfordul, de a budapestiek is ismerhetik, hiszen egykori fővárosi palotájuk ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. Békés megyében nem véletlenül találkozhatunk sok helyütt a család által épített kastélyokkal, kúriákkal: az Ausztriából származó főúri família tagjai a 18. század végén Gyula környékén vetették meg a lábukat, majd többek között Ókígyóson, Szabadkígyóson, Pósteleken, Körösladányban építettek kisebb-nagyobb nemesi lakokat. A család egyik, a 19. században élt tagjáról, József Antalról mintázta Jókai Mór az Egy magyar nábob főszereplőjét.

Gyuláról egy kis (oda-vissza 10 kilométeres) kitérővel látogathatjuk meg a gyulavári Wenckheim-Almásy-kastélyt. A barokk stílusú épület ma főként a dél-alföldi megyékben élő művészek munkásságának bemutatásában jeleskedik, de emellett egy himnusz-kiállítással is találkozhat itt a látogató. Éppen a másik irányban, Békéscsaba felé, félúton találjuk a pósteleki kastély romjait: a gerlai parkerdő közepén, egy kis tó mellett álló tető nélküli csupasz falak különös atmoszférát teremtenek az egyébként is nyugodt környezetben. Tavasztól őszig büfé, étterem, kemping, vadaspark, játszótér és játékpark várja a turistákat.

Póstelekről már csak néhány kilométer tekerés Békéscsaba. az Élővíz-csatorna gátján kialakított kerékpárúton, ahol az látszik, ami bárhol máshol a környéken: a békésiek, gyulaiak, békéscsabaiak mindennapi közlekedési eszközként használják a kerékpárjukat; már-már Hollandiában érezhetjük magunkat helyenként. A megyeszékhelyre visszatérve a csatorna partján tekerünk, míg szemünkbe ötlik az István malom már ismerős tekintélyt parancsoló épülete. A terep könnyű, de ha feltámad a szél, bizony kellemetlen perceket, órákat okozhat – ezzel együtt a kerékpárutakon és kis forgalmú utakon vezető túrát mindenki számára ajánljuk.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdő-és végpontja Békéscsaba vasútállomása.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a vasútállomásról indul.

Autóval

  • A vasútállomás mellett, a buszpályaudvarral ellentétes irányban ingyenes, kiépített parkolóban hagyhatjuk az autónkat.
Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
65,5 km
Időtartam
4:30 óra
Szint +
10 m
Szint -
10 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!